Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-01 / 229. szám
*4 Világ proletárjai, egyesüljétek! XVm. ÉVFOLYAM, 229. SZÄM 4ra 60 filter 1963. OKTÓBER 1, KEDD Befejeződtek a „Szüret az aranyhomokon66 napok Kecskeméten Ünnepélyesen megnyílt a telepítési hónap Erdei Ferenc elvtárs ünnepi beszédet mond. Derűs, kellemes őszi reggelre virradt vasárnap Kecskemét. Hét órakor a munkásőrség zenekarának vidáman pattogó indulóira ébredt a város lakossága, ezzel kezdődtek a „Szüret az aranyhomokon” aznapi rendezvényei. Kilenc óra után autóbusz- és gépkocsi-karaván indult Helvéciára, ahol a szőlő- és gyümölcskertek között az állami gazdaság dolgozói várták a vendégsereget. Eljöttek ebből az alkalomból megyénk országgyűlési képviselői, közöttük Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Révész Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Ott volt a vendégek között dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője, Köböl József, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője, Molnár János, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főosztályvezetője. A diplomáciai képviseletek közül a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Albánia, Anglia, Argentína, a Bolgár Népköztársaság, az Egyesült Arab Köztársaság, Belgium, Hollandia, a Koreai Nép- köztársaság, Kuba, a Kínai Nép- köztársaság, a Mongol Népköz- társaság, Svájc, a Vietnami Nép- köztársaság követei, 50 tagú nyugatnémet, tíz-tíz tagú olasz és francia csoport, ezenkívül több külföldi lap, valamint a Magyar Rádió és Televízió munkatársai. A vendégeket dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, Erdösi József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöike, Buda Gábor és Tompa Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettesei. Erdélyi Ignác, a kecskeméti városi párt- biaoUság első titkára, Reile GéKedvesen fogadták Helvécián az olasz vendégeket. A dús terméssel rakodott, mesz- sziről pirosló és sárgálló törpealmástól a látogatók el voltak ragadtatva. Ebéd után az autóbusz- és gépkocsi-karaván felkerekedett, s Kecskemétre, a Széktói Stadionba indult, hogy részt vegyen a nap délutáni rendezvényein. Tízezren a Stadionban A Széktói Stadionban fél háromkor vette kezdetét a szőlő- és gyümölcstelepítési hónap megnyitó ünnepsége. Mező Mihály, a Kecskemét Városi Tanács V. B. titkára üdvözölte megyénk országgyűlési képviselőit, a külföldi diplomáciai testületek tagjait, majd dr. Erdei Ferenc' országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára lépett a mikrofonhoz. — Századokon át — mondotta — Tokajban és Badacsonyban volt a leghíresebb a szüret hazánkban; itt voltak a legszebb szőlők és a legjobb borok, s ide sereglettek azok, akik a magyar bor "ízét és tüzét a for. rás kelyhénél akarták ünnepe ni. E nagyhírű szőlőhegyek m is virulnak, hírük és tekintő lyük nem kopott. Hasonlóa: szép a szüret a magyar vidét többi helyein. Mégis, 1963-ban, a felszabadulás utáni IS. eszten^VTA/?^ A(t Nagy ‘ültért aratott a pámatán*. Ezután a negyventagú népi zenekar hangszerein felcsendült a keringő, amelynek dallama közben — s á közönség lelkes tapsainak kíséretében — vonultak fel az országos lovasnapokon részt vevő négyesfogatok, s a 270 lovas. A tánccsoportok karneválja Amikor az utolsó lovas is kikanyarodott a stadionból, hullámzó bő szoknyákban, ringó léptekkel feltűntek a megyénk tájegységeinek népviseletébe öltözött táncosok. Zúgó taps köszöntötte a lelátók előtt elvonuló csoportokat. Felejthetetlen, színes látványt nyújtott a megye minden részéből egy hatalmas csokorba gyűjtött 800 táncos impozáns népviseleti seregszemléje. A felvonulás után kezdetét vette e táncbemutató a stadion közepén felállított színpadon. A zöld gyepen a zene ütemére felsorakoztak a csoportok, majd egymás után léptek az emelvényre. Jöttek a táncosok Érsek csa- nádról, Kecelről, Kiskőrösről, Kunszentmiklósról, a megye minden részéből. A kalocsai mezőgazdasági technikum táncosai piros paprikacsokrot lengettek fejük felett, mély tüzű mellkendőikben méltóságteljesen hajladoztak a nemesnádudvari lányok, mókásan lebegett a nagybaracskai úttörő fiúk pirosmintás, hosszú szőttes köténye. Az ősi cigánytáncok szilaj temperamentumát villantották fel a kiskőrösi cigányegyüttes táncosai. Az öregcsertői lányok kezében dúsan hímzett párna, a fiúkéban pántlikás bot virított. Szinte kifogyhatatlannak tűnt a káprázatos ruhák és lendületes táncok hosszú sora. Gördülékeny volt a rendezés, kár, hogy egyazon dallam kísérte végig a különféle csoportok táncait. S hadd tegyük még szóvá, hogy a városban, a Rákóczi, út két oldalán és a Szabadság téren sok ezres tömeg hiába várta álló órán át a lovasok délután 2-re ígért díszes felvonulását. De térjünk vissza a stadionba. A több órán át tartó tánc- bemutató után az időközben mintegy 10 ezer főnyire szaporodott nézőközönség elözönlötte a stadion gyepét, amelyet a megye termésének színe-javából válogatott szőlőkkel és gyümölcsökkel telt ládák szegélyeztek. A halványsárga alapból élénken virított ki a mosolygópiros almákból kirakott „aranyhomok” és „Kecskemét, 1963.’ felírás. Mire az este leszállt, a szüreti ünnep vendégeinek nagy része már a földművesszövetkezeti sárdákban kóstolgatta a zene hangjainál a bugaci nyárson sült csirkét, az aranyhegyi pacalpörköltet, a tiszakécskei halásziét, amely után jól esett elfogyasztani néhány pohárkával a megyénkben termett borokból. "S termelőszövetkezetekben; 10— 10 százalék pedig az alacsonyabb típusú társulások tulajdonában, illetve a szövetkezeti gazdák kertjeiben. A szőlőtermő területek 30—30 százalékát mondhatták magukénak a termelő- szövetkezetek és az alacsonyabb típusú társulások, 15 százalékuk volt az állami gazdaságokban, 13-at pedig a háztáji szőlőskertek tesznek ki. Már az eddigi nagyüzemi telepítések is új vonásokat rajzoltak a megye térképére: beláthatatlan kiterjedésű szőlőket és gyümölcsöskerteket, amelyekben már kevesebb az emberi verejték, több a gép és a szaktudás, nagyobb és biztosabb a termés. De ez csupán előképe a jövőnek A tervidőszak végére 40 ezer hold szőlő és 30 ezer hold gyümölcsös telepítését vették tervbe a megyében. Hogy ez milyen méretű fejlesztés, azt sokat mondóan érzékelteti áz a tény, hogy a megye . jelenlegi összes szőlőterülete 94 ezer hold. És ez a terv nemcsak elképzelés, hanem a legjobb .úton halad a megvalósulás felé, hiszen annak szőlőből a 37, gyümölcsösből pedig a 32 százalékát már teljesítették. Elismerés illeti azokat is, akik megszervezték a homok meghódításának ezt a nagyszerű „hadműveletét”, s azokat is, akik a gépek erejével és két kezük munkájával elültették a szőlő vesszőket és a gyümölcsfákat. Ilyen nyomós okokra hivatkozhatunk, ha az idei kecskeméti szüretet nevezetesnek tartjuk. Ezen a kiállításon szemünk- szánk élvezheti a megye legszebb termékeinek pompás színét és ízét. És áldomást is tarthatunk: E példátlanul nagy telepítési tervnek több mint az egyharmadát megvalósítani, ez olyan tette a megyének, hogy mindenki, akinek része volt benne, kihúzhatja magát, mi vendégek pedig egészségükre és a további sikerekre ürítjük poharunkat. Az eddigiekhez hasonló, sőt, még azt is túlszárnyaló jó munkát kívánok mindnyájuknak — fejezte be ünnepi beszédét Erdei elvtárs. nak ki. A homoki bor nem lebecsült tömegital többé. A gyümölcstermesztés nem dicsekedhet ilyen arányokkal, mégis a legelsők közt van az országban a Bács megyei. A felvásárolt gyümölcsnek nagyon kevés híjával az egynegyede származik a megyéből, a kajszi- baracknak pedig a kétharmadánál is több. 1962-ben a gyümölcsös terű letek 30 százaléka volt az állami gazdaságokban, ugyanennyi a za, a Kecskeméti Városi Tanács vb-elnöke és Petőfi Sándor, a Helvéciái, Állami Gazdaság igazgatója fogadta., A látogatók először a „Szüret az aranyhomokon” rendezvényein részt vevő — az ország különböző részeiből itt levő — állami méntelepek és állami gazdaságok nagyszerű, s igen látványos négy-ötlovas fogataival járták be a gazdaságot. Fényképeztek, filmeztek a kitűnően kezelt, nemrég telepített szőlőkben és gyümölcsösökben. dobén, itt a Duna—Tisza közén, Bács-Kiskun megyében, e viha- harosan épülő-fejlődő hírős városban: Kecskeméten legnevezetesebb a szüret. Magyarország összes szőlőterületének már most is az egynegyed része van ebben a megyében, az összes szőlőtermésnek pedig ennél is nagyobb részét szünetelik itt. Az országos borfelvásárlásnak majdnem a fele származik a megyéből, s e borok a minőséget illetően is évről évre mind több becsületet vív-
