Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-12 / 213. szám

1963. szeptember 12, csütörtök 5. oldal Ha a tervek valóra válnak A keszthelyi Georgikon Napok előtt A Második év elején A korábbiakban hírt ad­tunk arról, hogy dr. Mé­szöly Gyula Kossuth-díjas, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézet igazgatója is részt vesz a keszthelyi Georgi­kon Napok háromnapos tanács­kozásán. A magyar mezőgazda- sági szakemberek mellett neves külföldi tudósok is hozzászól­nak az elhangzó előadások anya­gához. A felkért hozzászólók között van N. I. Cicin akadémi­kus, az SZTA tagja, a nyugat­német W. Rudolf professzor, a Max-Plank Kutató Intézet igaz­gatója, J. Bondi, az angliai Hal­le Egyetem rektora, és a len­gyel B. Swietochwski professzor. A szeptember 19—21-e között tartandó előadássorozat egyik vitaindító előadását dr. Mészöly Gyula tartja „A kertészet fel­adatai az élelmiszerellátás fej­lesztésében” címmel. Kérdé­sünkre elmondta, hogy másod­szor szerepel vitaindító előadás­sal a Georgikon Napokon. 1961- ben a zöldségtermelés betakarí­tása gépesítésének lehetőségei­vel foglalkozott. — Az eltelt két év alatt mi­lyen további eredményeket ért el az intézet a zöldségbetakarí­tás gépesítésében? — Egy félautomatikus szedő­kocsit készítettünk. A kocsi nyolc méter szélességű, s az ágyások között lépésben haladó traktorral vontatjuk. A szedő­munkások a kocsi mögött dol­goznak, s a kiszedett árut be­rakják a szedőkocsi kosarába. Ezzel 15 százalékos időmegta­karítást értünk el. — A tavaly Erfurtban tartott KGST-országok mezőgazdasági kiállításán Magyarországot bíz­ták meg a paradicsomtermés gépi betakarításának kidolgozá­sával. Az intézet milyen ered­ményeket ért el ebben, s szere­pel-e az eredmény keszthelyi előadásában? A kísérleti munka két irányban folyt. Egy olyan speciális paradicsomfajtát kel­lett kinevelnünk, amelynek bo­gyói igen könnyen szakadnak le a tőről. A másik, a szedőgép megtervezése. Az intézet meg­szerkesztette a szedőkombájn vágó- és rázószerkezetét. Jelen­leg a felhordó berendezést — konstruáljuk. A gép közvetle­nül a föld felszínén vágja le a gyökérről a paradicsomtőkét, majd a rázószerkezetbe kerül. Itt válik le a szárról, a para­dicsombogyó. S ezt a szállítóbe­rendezés egy gyűjtőkosárba hordja. A szedőkombájn próba­típusa a jövő évre készül el. Természetesen keszthelyi elő­adásomban mindez részleteseb­ben szerepel. a gépállomás embere. És ne­kem nincsen pofám veszekedni vele, mert én minden hónapban megkapom a bank engedélyével az ezernyolcszáz forintomat. Hó­napokig azzal biztattam őket, hogy majd ha felszabadult a bankban a számlánk, ha meg­kapjuk a félmillió forintos meg­segítést, akkor majd fizetünk. És végül ötszáz forinttal kiszúr­juk a szemüket. Leültek a dudorászó Zetorral szemközt az árokpartra és néz­ték egymást keservesen. Asszo­nyok siettek el előttük, de ők ügyet sem vetettek rájuk. Buj­dosó összeszorította a száját, po­facsontja alatt meg-megvonag- lott a kemény izom. Nagysokára Sütős kitalált va­lamit. — Mi lenne, ha a traktoro­soknak is adnánk lucernát. El­végre náluk jobban senki nem vesz részt ebben a munkában. Nemcsak kaszáltak a gépekkel, de a behordás zöme is rájuk vár. Ha a többi tagnak el lehet számolni a terményelőleget, ak­kor nekik is. — Igazad van! — egyezett be­le Bujdosó, — Rá kell beszél­— Bács-Kiskun megye az or­szág zöldségellátásának 12 szá­zalékát adja. Készültek-e tervek a zöldségellátás további fokozá­sára? — Hosszas kutatómunka ered­ménye, hogy intézetünk elkészí­tette a megye húszéves távlati zöldségtermelési tervének javas­latát. Bár, a dunavecsei és a kalocsai járás rendelkezik me­gyénkben a legtöbb öntözővíz­zel, a zöldségkultúra inkább a kecskeméti járásban fejlődött ki. A feladat tehát a Duna vizének további hasznosítása, s csak így érhető el, hogy 1980-ra az or­szág zöldségtermelésének 20 szá­zalékát adja megyénk. __ I 976—80 között országo­* san ötszörösére kell fejleszteni a paradicsomterme­lést. Jelenleg 4500 holdon ter­melünk megyénkben paradicso­mot. Első lépés a holdankénti átlagtermés 15 mázsával való emelése. A további tervek sze­rint a húszéves terv végére Bács-Kiskun megye 11 ezer holdról százhúsz mázsás átlag­terméssel közel 14 ezer vagon paradicsomot ad át a konzerv­iparnak és a kereskedelemnek. K. M. nünk Szilasit. Elég gyáva ugyan, de azért hallgat az okos szóra. — Akkor megfordulok és te beszélsz a fejükkel — mondta Sütős. Könnyedén felugrott a Zetorra, előrehúzott a hídig, és ott visszakanyarodott. — Gye­re! — mutatott a háta mögé, azután, amikor Bújdosó felka­paszkodott, hármas ' sebességre kapcsolt... A traktorosok a másik Zetor árnyékában heverésztek. A lá­togatókat nem valami szívesen fogadták. Éppen csak megbök­ték a sapkájuk szélét. — Hallom, hogy sztrájkba léptek! — kezdte Bújdosó nem hangosan, de azért erélyesen. A traktorosok összenéztek. Szájuk gúnyos mosolyra torzult. — Agronómus elvtársnak ha három hónapig nem adnának fizetést, biztosan ugyanígy ten­ne — felelte ellenségesen az idősebbik Kocsis gyerek. — Ha valami bajuk van, előbb szólni kellett volna. Or­vosolni lehet mindent idejében. A másik Kocsis fiú, Peti for­dította rájuk tekintetét. , — Szóltunk mi már százszor, ha többször nem. ígéretben nem is volt hiány. Azt hittük, valóban belátják, hogy a trak­A szakközépiskola : a jövő iskolája. Ma már lezárul­tak a viták fölötte, bebizonyo­sodott életrevalósága, elvileg nem ellenzi többé senki. A gyakorlati megvalósítás azonban nem megy minden zök­kenő nélkül. A kunszentmiklósi gimná­ziumban tavaly alakult az első szakközépiskolai osztály. Negy­ven fiú heti két gyakorlati fog­lalkozási napon a növényvédő­gépész szakmát tanulta. A ta­pasztalatokról, a most induló második év gondjairól beszélget­tünk Nagy Gézával, a gimná­zium fiatal igazgatójával: — A tavalyi 4+2-es rendszert az idén nem tarthatjuk fenn — mondotta —, mert nincs hozzá elegendő szakemberünk. A ter­melésből nehéz „elcsábítani” a mezőgazdasági mérnököket az iskolába. Kevesen vannak, s mi nem valami jól fizetjük őket. Nálunk egyetlen mémöknő van a szakoktatás vezetésére. így az idén a két osztályt egyedül már nem tudja ellátni az eredeti be­osztás szerint, többek között azért sem, mert — ez a másik gondunk — a közlekedés miatt hetenként összesen csak két napot tölthet el a két osztály a torosok jelentenek valamit a szövetkezetben. Az emberről lassan lekopik a gúnya, mert a gép valósággal eszi, otthonról elhordjuk az ennivalót, és vé­gül dobnak ötszáz forintot. Ha elmennénk kanásznak, vagy csirkét nevelni, akkor is job­ban járnánk. — A gépállomáson tízszer ennyit fizetnek a traktorosok­nak. A mi keresetünk meg ... nem is jó erről beszélni. A fele­ségem aprójószágokat nevel a ház körül, de azzal többet hoz a konyhára, mint én — mondta Vazul elkeseredve. Bújdosó letelepedett a fűbe, Sütős mellé. Nem akart tovább vitatkozni, hiszen tudta, hogy a traktorosoknak igazuk van. Az előbbi dorgálást is csak a rend kedvéért mondta. — Segítünk a bajon — felelte Vazulnak barátságosan. — Két­ezer forintot kapnak fejenként, pár napon belül. Vazul vállat vont. — Nem ad arra a bank egy fillért se. — Lucernában kapják. A sa­ját nevükön leadják az átvevő­helyen. A traktorosok hallgattak. A gazdaságban. Év közben tehát 5+1-es oktatást tartunk a szak­középiskolások számára is, s a hiányzó napokat ősszel és ta­vasszal egy-egy kéthetes gya­korlaton tudjuk le. Ezenkívül nyáron egyhónapos gyakorlati foglalkozáson vesznek részt 8 tanulók. A közlekedés gondja abban áll, hogy Kunszentmiklóson csak menetrendszerű autóbuszjára­tok vannak, tartalékkocsi nincs, így a vállalattól nem kaphat­nak tetszés szerint járművet, hiába van rá pénz. Megesik, hogy a foglalkozás után órákat várnak, míg a valahonnan vi­dékről érkező buszt kiküldhetik értük. S még így is csak szer­dán és csütörtökön kapnak ko­csit, a többi napon túlzsúfolt a vállalat munkája. Nagy Géza igazgató szerint még az is jobb megoldás lenne a jelenleginél, ha közösen lenne iskolai autó­buszuk például a kiskőrösi szak- középiskolával, így a meghatá­rozott napokon rendelkezésük­re állhatna. A harmadik gond az óra­rend, illetve a pedagógushiány lesz az idén. A szakközépiskolai osztályokon kívül minden évfo­Kocsis-fiúk Vazultól várták a döntést. — Másnak nem hinném el, de maguk még soha nem csap­tak be — adta be a derekát a fiatalember. Mintha mi sem történt volna, kényelmesen fel- tápászkodott a földről, nyújtóz­kodott egy hatalmasat, majd felült a gépre és beindította. A Kocsis-fiúk a másik Zetort vették kezelésbe. Amikor a traktorosok elmen­tek, ők is megindultak vissza­felé. Sütősnek egyre az járt az eszében, hogy ritka szerencsé­jük volt, amikor Bújdosó Ár­pád Nyírzsadányt választotta. Nála nélkül ő már abbahagyta volna a harcot, mert belefá­radt az utóbbi két év hiába­való küzdelmébe. A szél oldalról fújt és üröm-, meg szénaszagot dobott rájuk. Azután teljesen más, sokkal bódítóbb hullám lepte meg őket: az akácvirág jellegzetes, méz­ízű illata. Amikor a kertészet hatalmas hagymaföldjéhez értek, Vékony Béla utánuk kiabált: — Megjöttek a kútfúrók! Te­herautó hozta őket, nálunk pa­koltak le. lyamon 5+1-es gimnáziumi ősz- tályok is vannak Kunszentmik* lóson. A tantestület létszáma kettővel kevesebb a megállapí­tottnál. A kétféle órarendet a kéthetes gyakorlatok miatt ál­landóan változtatni és egyeztet­ni kell. A gyakorlati foglalko­zások vezetéséhez különben is kevés az egyetlen mezőgazda- sági mérnök. A következő: Bármennyire megvan a jóindulat az úgyne­vezett bázisüzemekben, a szer­ződés betartatása igen nehéz. A két mezőgazdasági üzem ter­mészetesen elsősorban a terme­lési tervét kell teljesítse. Meg­esik, hogy például szőlőmetszés lenne a következő foglalkozás anyaga, de mire kimennek a ta­nulók, a gazdaság elvégeztette a munkát a saját dolgozóival, mert nem lehetett tovább ha­lasztani. így nem mindig érvé­nyesíthető az egyszerűbbtől a bonyolulthoz való átmenet elve a gyakorlati oktatásban. Vannak azután olyan ba­jok is, amiket « nem egészen körültekintően megszerkesztett rendeletek okoznak. Munkaru­hát például kapnak a diákok, de gumicsizmát nem. A saját cipőjükben járnak ki sárban, latyakban — mert még ha csak elfeledkezett volna róla a ren­delet! De egyenesen tiltja a gu­micsizma vásárlást. Bérügyek: a szakmai oktatást végző mezőgazdasági mérnök — aki amúgy is fele annyit ke­res, mint a termelésben dolgozó kollégái — az egyhónapos kö­telező nyári gyakorlaton nem kap gyakorlatvezetői pótdíjat. Pedig sokkal több a dolga és sokkal több ideje van lekötve ilyenkor, mint év közben — amikor megkapja a pótdíjat. Ügy igyekeztek segíteni rajta, hogy legalább a felügyelet ter­hét levették a válláról, s be­osztották felváltva a tantestület minden tagját a nyárra. Persze, pénzt ők se kaptak érte! Végül: A gondnok felelőssége, a rá­bízott anyag értéke öt év alatt — amióta a politechnikai és szakközépiskolai oktatást beve­zették — sok százezer forint­tal növekedett. Rádióműszerész, autószerelő, női szabó és kertész gyakorlati oktatás is van az iskolában. Megérett a helyzet arra, hogy még egy alkalma­zottat felvehessenek legalább a nagyobb iskolákban erre a mun­kakörre. — Ez mind csak anyagi kér­dés — mondotta Nagy Géza igazgató —, vannak azonban más természetűek is. A szülők közül sokan vonakodnak be­íratni a gyerekeiket a szakkö­zépiskolai osztályba. A legfontosabb kérdés ennyi nyitott kérdés ellenére is azonban az: lesz-e a szakkö­zépiskolásokból jó felkészültsé­gű szakmunkás, s megszeretik-e a munkájukat? — A tavalyiakat úgy „kap­kodtuk össze” szeptember ele­jén, akkor jött meg az enge­dély a szakközépiskolai osztály megalakítására. Közülük csak tízen nyilatkoztak úgy, hogy közvetlenül az érettségi után a mezőgazdaságban akarnak el­helyezkedni. De a többiek nagy része sem „vész el”, mert valamelyik mezőgazdasági felső­fokú oktatási intézményben akar tovább tanulni. Az idei évfo­lyamnak már a fele tekinti hi­vatásnak ezt a szakmát. Ez jó arány, hiszen a szakközépiskolá­sok nem kötelesek megmaradni a tanult szakmánál, az érettségi után szabadon választhatnak pályát. Mi nem is titkoljuk ezt, bár igyekszünk velük megked­velteim a munkájukat... Any- nyi azonban bizonyos, s ezt tartom a legfontosabbnak: ered­ményes ez az oktatási forma, úgy látjuk csakugyan munkára nevel, és jó szakemberek, kép­zett szakmunkások lesznek a "nulóink. M. I» ÉPÜL A TBC-KÓRHÁZ Már a belső vakolási munkát is csaknem teljesen elvégezték a 27 millió 969 ezer forintos beruházási összegből épülő új, kalocsai kórházépületen, ahol a jövő év második negyedétől egyszerre háromszáz tbc-s beteg kereshet gyógyulást, örömmel kaptuk a hírt a megyei tanács egészségügyi osztályától, hogy a kivitelezéssel me gbízott ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vál­lalat dolgozói a tervezett ütemnél gyorsabban végzik munkájukat a fontos és sürgős építkezésen. és hetedrészét viszi haza, mint

Next

/
Thumbnails
Contents