Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-07 / 209. szám
1963. szeptember 7, szombat 5. oldal Egy tsz — két műhely ELMARADT BESZÁMOLÓ A fülöpszállási Kiskunság Termelőszövetkezetben a vezetőség kezdeményezésére ez íév márciusában két — szerelő és kovács — műhelyt hoztak létre. Helyiség hiányában, a műhelyek dolgozóinak közreműködésével, istállót alakítottak át a célra. Azóta egyre növelik a műhelyek szerszámainak, munkaeszközeinek számát. A szerelőműhelyben például fél évvel ezelőtt mindössze egy satuval rendelkeztek, de már esztergapaduk is van. Fent: Gubacsi Ferenc, a szerelőműhely vezetője az esztergapad mellett. A géppel már egy Diesel-porlasztó beállítómű- szert is elkészített. Ez a munka 3500 forintos megtakarítást jelentett a közös gazdaságnak. Balra: Látos Gyula kovács, aki még ezután teszi le a szakmunkásvizsgát, de a műhely megnyitásáig öt éven át a környék egyik legjobb mesterénél, Páli Péternél dolgozott, szakavatott kézzel kalapálja-formál- ja a tüzes vasat. L. J. Hazautaztak a francia bányászgyerekek Szerdán, csütörtökön és pénteken, négy csoportban hazautaztak azok a francia bányászgyerekek, akik a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének — vendégeként három hétig üdültek hazánkban. A háromszáz 8—14 éves fiú és lány, a franciaországi bányászsztrájkokban részt vett bányászok gyermekei, néhány francia bányászszakszervezeti vezető és pedagógus vezetésével húsz napot töltött a SZOT ba- latonszabadi gyermeküdülőjében. Az üdülést a bányászszakszervezet leányfalui, és a SZOT szabadsághegyi gyermeküdülőjében toldották meg még két- három nappal. Valamennyi gyermek megnőve, meghízva, megerősödve fejezte be az élményekben gazdag, vidám nyaralást. Herczeg István, az imrehegyi Tüskös Termelőszövetkezeti csoport elnöke nem mondta el a közgyűlésen a beszámolót, amit pedig írásban nagy gonddal készített el. A 365 tagból alig ki- lencvenen jelentek meg, tehát nem volt határozatképes az ösz- szejövetel — állapították meg a közös gazdaság vezetői. Ugyanez volt a véleményük a jelenlevő járási vezetőknek is. Eljött ugyanis a közgyűlésre Mester József, az MSZMP kiskőrösi járási bizottságának titkára, Csigi György, a járási tanács mező- gazdasági osztályának vezetője, dr. Szivák Zsigmond, a járási tanács terv- és pénzügyi csoport vezetője. Tájékoztatásul meg kell említeni, hogy a Tüskös Termelőszövetkezeti Csoport még az év elején egyesült a Rákóczi Termelőszövetkezeti Csoporttal. Az egyesülést mind a két csoport közgyűlésén elhatározták, a felsőbb szervek ugyan nem járultak hozzá, de gyakorlatilag a két termelőszövetkezeti csoport jelenleg is együttműködik, közös terv alapján gazdálkodik. A majdnem háromezer-ötszáz holdas gazdaságnak két vezetősége együttesen tartja rendszeresen az üléseket, ahol megbeszélik a közös gondokat. Amint értesültünk, rövidesen rendezik az egyesült termelőszövetkezeti csoport engedélyezésének ügyét. E kis kitérő után ismét szóljunk az említett közgyűlésről. A ,beszámoló a termelőszövetkezeti csoport nyári tevékenységéről szólt. A járás és a tszcs vezetőinek formailag igazuk volt. Az alapszabály szerint, ha nem határozatképes a közgyűlés, akkor pótközgyűlést kell összehívni. így döntöttek ez alkalommal is. Tekintettel arra, hogy nagy tanyavilágról van szó, érdemes lett volna megfontolni ezt a dolgot. Annál is inkább, mert mint a beszámoló mondja, eddig minden esetben pótközgyűlést kellett összehívni, mert nem jöttek össze a gazdák. A pótközgyűlésen sem voltak többen, mint előzőleg, de az alapszabály értelmében azért határozatképes volt. Ilyen határozatképes közgyűlésük összesen csak egy volt előzőleg az idén, május 27-én. A csoport elnöke lelkes, igyekvő ember. A gazdaság máris ért el jelentős eredményeket. Az idén a gyümölcsből származó jövedelemből, amely előreláthabe a közösbe is. Nem értem, miért ellenzik ezt a járásnál? Énszerintem az a fontos, hogy a városi munkásságnak sok húst adjunk, és ellássuk a mi tagjainkat is. — Várnagy elvtárs is a tömegek uszályába került... — Nem kerültem én semmiféle uszályba. Én csak azt tudom, hogy Ilonka összecsókolta örömében a csirkéit, amikor a részét kiadtam. Amikor meg visszavontuk a szavunkat, agyon akarta taposni a sok gonddal felnevelt aprójószágokat. Tavaly pirult a pofám, amikor százával ástuk el a dögöket. Most meg örül a szívem, mert alig van elhullás. Ezért én Bújdosó elvtársat támogatom. Kálmán András sértődötten hallgatott. Látta, hogy a szavazásnál kisebbségben marad, szeretett volna már túl lenni ezen is. „Egész megbolondította őket ez az agronómus. De egy fél év múlva biztosan nem így beszélnek majd, ha rájönnek, hogy nem csodaszer az újmódijuk” — gondolta elkeseredve. A szavazásnál valóban csak az elnök tartózkodott. Nyiltan azonban ő sem mert a többség ellen fellépni... A gyűlés után lassan széled- tek hazafelé. Kálmán András motorja az iroda előtt várakozott. Kikísérték a „vendéget”, kezet fogtak vele. — Aztán meg ne bánják, hogy letértek a párt által kijelölt útról — mondta Kálmán az agronómusnak. Bújdosó hangjában nem volt harag, de azért határozottan felelt: — Ne azonosítsd te magad a párttal. Ne felejtsd el, mi is kommunisták vagyunk. , Legalább annyit feltételezzél rólunk, hogy azonos a célunk. Hogy aztán melyik út lesz az igazi, azt eldönti a jövő. — Nagyon bízol magadban. — Meg az emberekben... A motor felbődült. Fénycsóvája messzire előrevágott, átölelte az akácfák sűrűjét. Megrándult a gép, aztán belefúrta magát a sötétbe. Pár perc múlva eltűnt a fekete éjszakában, csak a por szállt még egy ideig, Mint valami finom háló, betakarta a motort észrevételenül. XII. Veres Mihály betartotta ígéretét. öt hold kapálást vállalt, alá is írt a papírnak az irodában. De nem csupán ennyi vetésnél segédkezett, hanem amikor Várnagy Géza munkába hívta, majd mindig megjelent, és mint gépfaros dolgozott. Volt olyan nap, amikor felesével együtt három és fél munkaegységet teljesített. — Miska bátyám most akarja pótolni, amit elmulasztott — gúnyolódtak vele a fiatalok, ő azonban nem adott rájuk semmit. Dühvei vetette magát a munkába és este árgus szemmel nézte, hány munkaegységet ír be a brigádvezető. — Hamarosan meglesz a százötven, de akkor már én szabom meg, mikor jövök a közösbe — mondogatta ilyenkor magában mérgesen. A nagy buzgóságnak az április végi jó idő vetett véget. A hirtelen kibomlott tavasz miatt összezsúfolódott a munka. Egyszerre azt vette észre, hogy egyedül már a saját kertészetében sem boldogul. Ezért némi töprengés után elballagott Hör- csög-Budaiékhoz és a két nagylányt felfogadta napszámosnak. Olyan ügyesen irányította a feleségét, meg a lányokat, hogy minden héten akadt egy-két napja, amikor a termelőszövetkezet munkájában részt vehetett. Sokszor még örült is, ha munkába hívta Várnagy Géza, mert amíg távol volt, otthon a felesége elvégezte az utálatos gyomlálást a lányok segítségével. A világ folyásával tehát tulajdonképpen már kibékült. De valami mégis hiányzott az életéből ... a fia... Bármilyen kemény szívű volt, azért csak szenvedett Jóska miatt. Hiánytólag 100 ezer forint lesz, irodát és raktárt építenek. Az építkezés előkéssületei már folynak, 40 ezer vályogot elkészítettek. Ha sikerül még építőanyagot szerezniük, akkor az ősszel elkészül az iroda. Szép jövedelmet hozott a juhtenyésztés. Huszonhétezer forint tiszta jövedelemre számítanak ebből az üzemágból. Fontos feladat a homokterületek hasznosítása. Az idén például a 38 hold rozs alig több mint három mázsát adott holdanként. Ebből is nyilvánvaló, hogy gazdaságosabban kell a homokot hasznosítani. Ennek legjobb módja a szőlő- és gyümölcstelepítés. Az 50 holdas, tavasszal telepített új szőlőültetésük jól ápolt. A járás különböző részeiből tapasztalatcserére hozzák el ide a termelőszövetkezeti csoportok és termelőszövetkezetek tagjait. Csigi elvtárs elmondja, hogy mintaszerű ez az ültetvény az egész járásban. Arra törekszenek, hogy minél több termelőszövetkezeti csoport kövesse a jó példát, és telepítsen közösen szőlőt és gyümölcsöst. Imrehegyen a telepítésekben részt vesz az Űj Élet Termelőszövetkezeti Csoport is. Az őszszel újabb 150 hold szőlőt telepítenek tszcs-közi alapon, ezenkívül jelentős területen gyümölcsöst kívánnak létesíteni. — összefogva, rendszeres telepítéssel fokozatosan átalakul az imrehegyi határ. Néhány év múlva ez a tagok életszínvonalában is számottevően fog jelentkezni. A további sikerek elérésének fontos feltétele az, hogy a vezetőség és a tagság gyakrabban találkozzon, hozzák közös nevezőre elképzeléseiket. Mint értesültünk róla, augusztus 31-én, a pótközgyűlésen a tagok küldötteket választottak, akik ezentúl képviselik majd őket a gyűléseken. Az összejövetelek küldött- gyűlésekkel történő megoldása indokolt a szétszórt tanyavilágban. A küldötti rendszer azonban nem mentesíti a vezetőség tagjait attól, hogy az eddigieknél többször látogassanak el gazdatársaikhoz. Az elmaradt közgyűlés alkalmával több gazdával beszélgettünk és panaszkodtak, hogy a vezetőség tagjai nem mondják el nekik a határozatokat, nem ismertetik miről tárgyaltak a gazdálkodás előrehaladása, további javítása érdekében a vezetőségi üléseken. Számos pénzügyi kérdés nem tisztázott. Ezeket meg kell magyarázni, mert különben zavarólag hatnak a hangulatra. A községi párt- alapszervezet tagjai, a községi párt- és tanácsvezetők adjanak több segítséget a termelőszövetkezeti csoport vezetőinek. A vezetés elsajátítása nem könnyű dolog. Herczeg István, a csoport elnöke is csak most kóstolgatja az irányítást és bizony segítségre szorul. Több támogatást kell adni a csoport vezetéséhez a járás részéről is. A vezetés módszereinek kialakítása. helyes irányba vitele nemcsak a Tüskös Termelőszövetkezeti Csoportban, másutt is gondot okoz. Lépésről lépésre fokozatosan kell kialakítani a nagyüzemi gazdálkodást. Az első lépéseket már megtették Imrehegyen is. Ha megfelelő segítséget kapnak, a további előrehaladás sem lesz nehéz. K. S. Nyáron is tél van Melegítőben vagy bundában, vastag téli öltözetben tanácsos ide jönni, máskülönben pillanatok alatt megfázik az ember. Nem csoda. Egy-egy ajtónyitáskor kemény, hideg téli levegő áramlik ki a hűtőtermekből, a Hűtőipari Országos Vállalat kecskeméti hűtőházában, ahol a hőmérő higanyszála mínusz 22 fokot mutat. Érre az üzemrészre mondják: itt nyáron is tél van... Az egyik hűtőterem előterében, melegítőbe és bőrbakancszott a megszokott hangja, az esténként száguldó motorja, hiányzott a mindig visszatérő kérdése: „Mit segítsek apámnak?” Egy ízben, amikor felesége Jóska után siránkozott, ráförmedt: — Mit pityeregsz? írjál neki, hívd haza... látogatóba, ha másképp nem akar... Az asszonyt nem kellett kétszer biztatni. Még aznap elszaladt az iskolába, Marikától megtudakolta Jóska címét, és másnap elküldte a szinte könyörgő hangú levelet. Amikor pedig megérkezett a válasz, úgy készült a fiú fogadására, mint valami lakodalomra. Veres Mihály nem mutatta ki, de ő is végtelen boldog volt, hogy Jóska visszatér a családi házba. Délben, amikor a fia karon fogva bevezette Marikát, azt se tudta, milyen kedvességet mondjon a gyerekeknek. Aznap az ebéd ünnepi volt. Tyúkhúslevessel és főtt hússal kezdődött, utána következett a birkapörkölt hosszúra vágott krumplival, mellé ecetes uborkát ettek, és hogy a zsíros hús jobban csússzon, pirosán csillogó kadarkát töltögettek a poharakba. Végül torta került az asztalra. (Folytatjuk.) ba öltözve dolgozik B. Hajagos József né vezette tíztagú brigád. Többségük idénymunkás. A gyári élettel' még a konzervgyárban ismerkedtek meg. Párban dolgoznak és versenyeznek. A verseny célja, hogy ki tud több mélyhűtött sárgadinnyével telt dobozt kifogástalanul becsomagolni. Kovács Antalné Pálinkás József névéi, Agócs Istvánná pedig Gyulai Eszterrel rakja az üres hasú papírdobozokba a mínusz 32 fokos alagútból és a mínusz 22 fokos hűtőtermekből kiszállított, kőkeménnyé fagyott exportárut. Egy órára 131 doboz elkészítését írja elő a norma. Napi teljesítményünk eléri a 12—13 ezer dobozt — kezdi a beszélgetést B. Hajagos Józsefné. — Nem adjuk alább egy nap sem — egészíti ki az előbbit Kelemen Dezsőné, aki Németh József névéi a ragasztószalagot helyezi el a nagy dobozokon. Utána a brigád két férfi tagja kocsira rakja az árut, majd betolják a liftbe, s Csömör Istvánná pedig a kívánt helyre szállítja. Nem kell biztatni a brigád tagjait — mondja elismeréssel Cseszlai Miklós csoportvezető. — Serkent bennünket az űj norma is — vágja rá az egyik asszony. — Szükség van minden fillérre — hangoztatják többen a brigád tagjai közül. Kétségtelen, az új norma pezsdítő hatással van a kollektívára, annak ellenére, hogy egyikük-másikuk szívesebben dolgozna a meleg üzemrészben, ök ugyanis a konzervgyárban azt szokták meg. Ezért nem mindenkinek kedves az itteni télies időjárás. Ügyes, szinte mérnöki pontossággal kiszámított mozdulataik azonban arról győztek meg, hogyha az idénymunkások közül nem is mindenki rajong ezért a hűvösebb munkahelyért, a reájuk bízott feladatot kifogástalanul elvégzik, s ezáltal sok férfit késztetnek elismerésre, y. K.
