Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-07 / 209. szám
liws. »zeptemher 1, szombat 3. oldal Elnök — fényképesőgéppel Átlagosnál valamivel nagyobb helyiség a csávolyi Egyesülés Tsz székházában. Tíz-tázenkét ember üli körül az asztalokat. A cigarettafüst kékesszürke oszlopokká áll össze a délutáni nap fénykévéjében. Váratlanul csöppentem bele a brigádvezetői értekezlet kellős közepébe. Most épp az asztalfőn ülő, negyven év körüli bajuszos ember beszél. Valahonnan ismerős... Igen, emlékszem, egy évvel-., ezelőtt találkoztam vele a Kalocsai Állami Gazdaságban. Főmezőgazdász volt ott. Majd eszembe jut a neve: Babits Antal. Most a szövetkezet elnöke. Csöndes, szerény hangon beszél. Mintha bocsánatot kérne, hogy ő egyáltalán itt van. Ám ez csak az első, pillanatnyi benyomás. A következő percben kiderül; hogy a szerény forma meglehetősen erélyes tartalomnak ad keretet. Értekezleten A soron következő, közvetlen gazdasági feladatokról van sző. És főként a kisebb-nagyobb hibák megszüntetéséről. Például arról, hogy a huszonkét foga- tos munkájában szervezetlenség tapasztalható. Néhányukról sok esetben nem is tudni, hol, merre dolgozik. A brigádvezető feladata, hogy ezt az állapotot sürgősen felszámolja. Ehhez kapcsolódik a szalma háztáji gazdaságokba történő kihordása. Ennél pillanatnyilag sokkal fontosabb tennivalók akadnak. Majd ha a fogatoknak nem lesz más dolguk, erre is sor kerül. Ellenben a szalmakazal összerakására, ámit még nem végeztek el, jóval nagyobb szükség van. Hasonló a gond a műtrágya^ és a burgonya prizmázását illetően is. — Délelőtt két összerakatlan prizmával is találkoztam — mondja av „vékony hangú” elnök. S ezzel a többiek felé fordul: „Kiváncsi vagyok, kinek a brigádjához tartozik?” Az egyik ember máris felnyújtja a karját, s rekedtes hangon mondja: „Az enyémhez.” — És a másik? Senki nem jelentkezik. Percig is eltart a feszült, kellemetlen csend. Terjeng a cigaretták füstje. Végül az elnök a sarokba mutat, az ott meghúzódó brigádvezetőre. — Haláber eivtáns, a magáé... Na, szóval még ma összerakatják a burgonyát. És ezentúl lefényképezem a hibás munkák „eredményét”. Hogy később okuljanak a fotográfiákon látottakból. Amit az állami gazdaságban Hozzászólások, javaslatok következnek. A legtöbben azon töprengenek, hogyan lehetne a munkát jobban megszervezni. A hangnemből érezni, nem „szekálásként” fogják fel az elnök erélyes felvetéseit... Aztán, hogy vége az értekezletnek, kettesben maradunk. Beszélgetünk. Babits Antalt a legutóbbi zárszámadó közgyűlésen választották meg. A szomszédos Felsőszentivánon lakik, onnan jár át naponként. — Az elmúlt négy év alatt két elnök és három vesető mezőgazdász váltogatta egymást a termelőszövetkezetben — jellemzi a korábbi helyzetet. — Mintha dróton rángatták volna ide-oda a vezetőséget és a tagságot is. Amit aztán ugyancsak megsínylett a gazdálkodás. És ő idejött, bízva 19 éves mezőgazdászi gyakorlatában. Nem több, s nem is kevesebb céllal, mint azt megvalósítani, amit elért az állami gazdaságban. .. Hamarosan rájött, hogy ez nem is olyan könnyű feladat. De nem hátrált meg. Blő- ször is a 150 holdas elhanyagolt szőlőt hozatta rendbe. Újat is telepítettek 50 holdon. S két év alatt még majdnem 40 holdon létesítenek új szőlőt. Nagyobb jog — nagyobb kötelesség De hát meg is kell művelni a szőlőt, annak ellenére, hogy kevés a munkaerő. Ám ezt a problémát megoldja az, hogy gépesítik a takarmánytermesztést. Jövőre már a kukorica területének a felén végeznek vegyszeres gyomirtást. így lesz Magyar áruk külföldön A magyar külkereskedelem számos országban mutatja be termékeinket, hogy a magyar A századik nődolgozót köszöntötték Pénteken, a délelőtti műszak befejezése után bensőséges ünnepség színhelye volt a Kecskeméti Faipari Vállalat kárpitos- részlege. A vállalat gazdasági vezetője és pártszervezete az üzemrész beindulásakor — még 1958-ban — úgy döntött, hogy kedves ünnepség keretében köszöntik a vállalat első és a századik női dolgozóját. Az egybegyűlteket Sende Imre, a kárpitos üzemegység dolgozója köszöntötte, majd Térjék Imre igazgató szólt a jelenlevőkhöz. Megemlítette, hogy a kárpitosrészleg első női dolgozói már az épületek megalapozásában is részt vettek. Végül Baranyi Jenöné párttitkár mondott meleg, baráti szavakat. Az ünnepség befejező aktusaként Bende Imre szép rózsacsokrot nyújtott át Iván Fe- rencnének és Konfár Sándorné- nak, akik 1958. október 29-e óta dolgoznak a vállalatnál, mint a kárpitosrészleg első munkásai, és Tóth Erzsébetnek, aki ez év szeptember 4-én lépte át a gyár küszöbét, s a századik nődolgozóként tartják számon ebben a műhelyrészben. árukat minél több vásárlóval megismertesse. Jelenleg az iz- míri, a damaszkuszi, a stockholmi, a szaloniki és a lipcsei vásáron tekinthetik meg a szakemberek, láthatja a nagyközönség a magyar árucikkeket. Hasonlóképpen kiállítjuk termékeinket a szeptember 7-én nyíló brnói és bécsi vásáron. Magyar pavilont rendeznek be a kölni vásáron is, amely szeptember 21-én nyitja kapuit. munkaerő a szőlőkben. Ez a folyamat a jövedelemelosztás alakulásába is „beleszól”. A gépesítéssel fordított arányban csökken ugyan a százalékos művelés mértéke, de az új szőlők művelői — az állam által biztosított hitelből —, valamint az állattenyésztők, a traktorosok és a fogatosok készpénz- fizetést kapnak. Aztán arról beszél, milyen elképzelései vannak a vezetést és a szövetkezeti demokráciát illetően: — önálló brigádterületeket alakítunk ki, s általában arra törekedünk, hogy növeljük a gazdák felelősségérzetét. A brigádvezetők a korábbinál nagyobb hatáskört kapnak, ez azonban nagyobb felelősségei is jár... Nem utolsó szempont a megfelelő szakgárda kialakítása. Ez, habár kis létszámmal, már megvan. ... Hangja ugyanaz a szégyenlősen szerény, mint volt az értekezleten. De hát — minek is a harsányság egy szövetkezetben? Hiszen Babits Antal sok más egyébbel rendelkezik, ami többet ér annál. S ezek közé tartozik a fényképezőgép is. .. HATVANI DÁNIEL, Füstöl már a Dunamenti Hőerőmű óriás kéménye A Duna menti Hőerőműnek a százhalombattai síkon emelkedő 200 méteres óriás kéménye — a világ harmadik legnagyobb, Kö- zép-Európa legmagasabb effajta építménye — tavaszi elkészülte óta lefedve állt, 10 méter átmérőjű felső nyílását favázra kifeszített ponyvasátor védte. A hét elején eltávolították a védő- szerkezetet. nem sokkal ezután a kéményből előbb vékony csíkban, majd mind terebélyesebben felszállt az első füst. Fontos eseményhez érkezett ezzel a második ötéves terv egyik a legnagyobb beruházásának építkezése: megkezdődött az erőmű első kazánjának előkészítése a szeptember végén, október elején induló üzempróbákra és az első 50 megawattos gépegység novemberre tervezett párhuzamos kapcsolására, amikor az erőmű próbaképpen már áramot ad majd az országos villa- mosenergia-hálózatba. A kazánmosás előreláthatólag két-három hétig tart, befejeztével szeptember végén mozgásba hozzák a többi berendezést is. Burgonyaszüret A hartai Üj Élet Termelőszövetkezet 31 holdas tábláján felszedték már a lengyel rózsaburgonyát. Felvételünk napján csak néhány hold termését nem takarították még be. Képünk: Hat fogatC6 ekével forgatják ki ágyából a gumókat. Kilencven — többségében asz- szony és leány — burgonyaszü- | retelő egyik csoportja válogatás után halomba önti a termést. Ha kicsit bánatosan is, de azért csicseregnek még a kismadarak odakint. Az első tanítási órán vagyunk. A hét-nyolc éves kislányok, kisfiúk napsugarat várva fordítgatják arcukat az ablak felé. Nehéz ilyenkor, közvetlenül vakáció után a tanító néninek. Látja, mennyire lankadt a kicsik figyelme. Szemük messze jár, kis lábuk csámpás fáradtsággal izeg-mozog a pad alatt. Egyik-másik mélázva tátja szájacskáját. Fél kell őket rázni valami izgalmas kérdéssel. — Ki tudná megmondani, mi a nehezebb: az igazat megmondani, ha eltörtük Hz igazsághoz híven a tányéit — vagy a cicára fogni? Csintalan képű kisfiú ugrik fel. — A cicára könnyebb ráfogni, mert akkor nem lesz verés. Kuncogás. Már tiltakozik is a jó tanuló Ibolya, hangja csupa megrovás. — Nem is igaz. Az. én anyukám sosem ver meg azért, ha megmondom az igazat. — No látjátok — csatlakozik a tanító néni. Nem kell tehát sosem félni az igazságtól. Sokkal bátrabb, becsületesebb magatartás — bevallani az igazat, ha rosszat tettünk is, mint a hazugság. .. Mindig csak az igazat. Nagy nehezen eltelik az óra. Csengetés után kifelé robognak a gyerekek. A tanító néni megállítja a kis Ibolyát. — Ibiké, mondd meg édesanyádnak, hogy elnézését kérem, amiért a megígért látogatásra nem mentem el hozzátok. Nem jött haza idejében a férjem, így a kisbabával kellett maradnom. .. Megmondod, jó? Ibolyának, mint figyelmes kislánynak még fülébe csengenek az igazságról elhangzott intelmek. Nékilelkesedve nyugtatja meg a tanító nénit. — Ö, nem is baj, hogy nem tetszett jön ni... Apu meg anyu éppen akkor csúnyán összeveszett... — Khm, khm... jól van, kislányom ... uralkodik mosolyán a tanító néni. Ibi azon' ban nem hagyja abba. — Azon veszekedtek, hogy anyuka azt mondta; ha már jön ez a nő, venni kellene egy' új falvédőt. Meg is vette. Apuka meg nem akarta felszegezni, azt hajtogatta, hogy gics- cses. Ezen vesztek ösz- sze... De most már jöhet a tanító néni. Anyuka rftásik falvédőt vett, és kibékültek... —tb «»fi Félfüllel A Kecskeméti Konzervgyárban, a szocialista brigádvezetők értdfcezletének megkezdése előtt hallottam ezt a néhány mondatot: „A mezőgazdaság átszervezésének, az ösztönző részesedési módszereknek, a tudományos alapon történő termelésnek következménye — az időjárás mellett —, hogy alapos meglepetés ért bennünket a termésátlagokkal. 70—80 mázsát vártunk holdanként a paprikából, s ehelyett 220 mázsa is termett. .. Ez megint továbblépésre szorít bennünket. Szükségszerűvé válik, hogy a konzervgyárak is rendelkezzenek saját hűtő- házzal. Milyen kapós volt a gyönyörű zöldpaprika már most decemberben, vagy februárban! Alaposan megnövelné a termelő gazdaságok, feldolgozó, értékesítő vállalatok jövedelmét.” „.. .A szocialista brigádok legyenek azon elsősorban, hogy az új idénymunkások minél előbb beletanuljanak. .. Megfulladunk a paprikában, paradicsomban, ha nem tudjuk gyorsan, folyamatosan feldolgozni...” — jelentette ki az értekezleten Kiss Margit szb-titkár Aztán egy félfüllel elkapott beszélgetésfoszlány: „Ide állítottak az autók a termékkel, holott nem is volt beütemezve... Álltak naphosszat a jár- ’ művek megrakottan, míg a vita folyt, hogy az árut nem tudjuk átvenni. Mennyi idegőrlő vita zajlik, mert olyan paradicsomot kapunk, amit már nem szabad feldolgoznunk, annyira löttyeát, felpukkadt, fekete foltos. Ezt kényszerítenék ránk — első osztályú áruként... Vita, vita; állnak a kocsik, romlik a termény minősége. Mennyit rázódhatott idáig és mennyit vitatkozhattak felette máshol, míg végül c mi nyakunkba akarják sózni...” Olvassuk az Élet és Irodalom legutóbbi számában Fábián Zoltán irodalmi riportját a paradicsom „útjairól”. Szemléltetően, köz- gazdászi elemzéssel foglalkozik a felvásárló MÉK szerepével. Beszél a termelőkkel szemben megnyilvánuló korrektségről, amely azonban vagonhiány, raktárhiány, rossz útviszonyok, s millió egyéb reálisan meglevő gond miatt saját ellentétébe fordid, mire a túlszervezett nagykereskedelmi útvesztők után a fogyasztókhoz . jut az áru. Azt bizonyítja Fábián Zoltán, hogy sok a nagykereskedelmi improduktív munka, s javasolja, hogy az állami gazdaságok kereskedelmi irodája mintájára kellene átszervezni a nagykereskedelem funkcióit. Ez az iroda 3 százalék részesedésért ügynökösködik, közvetít, s termelőtől közvetlenül juttatja él rendeltetési helyükre a mezőgazdasági termékeket. A fentebbi néhány megjegyzéshez záradékul fűz-' zük Szirmai Jenőnek, a SZŐ VOSZ elnökének a Népszabadságban közölt következtetéseit: járulékos beruházásokat, utat, vasutat, kitérő- és rakodóvágányt, hűtőházat, raktárot, gyorsabb tempóban fejlesztett konzervipart. <*»
