Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-06 / 208. szám
Amiről beszélni kell Napirenden: a megyeszékhely egészségügye Kecskemét város közegészség- ügyi kérdései nem egy végrehajtó bizottsági ülés napirendjén szerepeltek már. Intézkedést intézkedés követett. De sajnos, még így is — hisz oly sok a pótolni való — az égető problémák egy része megoldásra vár. Ezekről beszélgetünk dr. Har- sányi Istvánnal, a Közegészség- ügyi és Járványügyi Állomás megyei igazgatójával és Gyönigazgatója. — A konzervgyár szerződést kötött a vízművel bizonyos mennyiségű ivóvízre. De ilyen ellátottság mellett inkább az ipari vízkészletet kellene túlnyomóan fogyasztani. A város terveiben új kutak létesítése szerepel. Ezzel kívánják majd könnyíteni a megyeszékhely vízellátását. A vízmű napi termelése 15 400 köbméter. Természetesen ebben az ipari vízkészlet is benne van. Érvényben van egy olyan rendelet — ha a vízóra-tulajdonos nem fogyasztja el a reá eső megállapított vízmennyiséget, a rendes összeg felett büntetés- pénzt is kell fizetnie... A rendelet elavult. Az egészhez mérten ugyan csekély mennyiséget tesz ki a lakosság vízfogyasztása, de az a néhány száz köbméter megtakarítható víz is jelentős lenne. A „délnyugati fertő” Évek óta visszatérő probléma a város csatornázása. Az eső- és szennyvízcsatornák egybefolynak. A Len in város kivételével a derítés nincs megoldva. A város délnyugati határában a csatornákban folyó szennyes lé már a szabadban hömpölyög. £ % fäößiß — A fertőzéses megbetegedések melegágya a nyitott szennyvízcsatorna. Ez főképp a nyári időszakban volt veszélyes. A legyek tízezrei lepték el. Szerencsére komolyabb fertőzést, megbetegedést ez évben nem okozott — kapom a tájékoztatási a KÖJÁL igazgatójától. — A város délnyugati határában mintegy négyezer méter hosszúságban nyitott a szennyvízcsatorna. A megyei kórháztól kiindulva a legjobban veszélyeztetett másfél kilométeres szakaszon megkezdtük a csatorna befedését — mondja Gyöngyösi elvtárs. — Sok zavart okoz viszont, hogy a Fazekas-közben és a Bajcsy-Zsilinsziky úton a nyitott csapadékcsatornákra rákapcsolták a környező házak derített szennyvizét. Nagyobb esőzések után bizony a csatorna ki- önt. és veszélyezteti a mellette levő házak épségét. Megoldásra vár a szennyvíz központi ülepítése. Tervek születtek, hogy a derített vizet mezőgazdasági öntözésre használják fel. Tervek. De reméljük, hogy hamarosan meg is valósulnak és így megszűnik a nyitott szennycsatorna, melvet joggal neveznek az otj, lakók „délnyugati fertőnek”. flz Elbától a Keleti-tengerig v. MINTHA Hollandiában járnánk vagy Dániában. Csillogó tavak, smaragd gyepen legelésző fekete-fehér tarka tehenek, szélmalmok adják a táj jellegzetesen fiamand hangulatát. A teheneket villanypásztor őrzi — a legelőt körbeforgó gyenge rokonszenves fiatal lipcsei orvossal és menyasszonyával művészetről beszélgetünk. Udvariasan Goethével kezdjük, végül Thomas Mannal — egyébként a legolvasottabb író az NDK-ban — és Brechttel zárjuk a sort. De mit tudnak vajon ők rólunk? Rendelet amely revízióra vár gyösi Imrével, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetőjével. Folyik vagy nem folyik ? „Szórakoztató társasjáték.” Szereplői a kecskeméti bérházak lakói, második emelet felett. Időpont — reggel hat óra után. — A játék lényege: vajon ki tud megborotválkozni, fürödni egyhuzamban — tehát van-e elegendő víz? Itt aztán meg lehet mutatni — ki mit tud! De komolyra fordítva a szót. A kutak vizbősége nem tart lépést az állandóan növekvő igényekkel. Bár a meglevő készlet kihasználása maximális — a város a nyári csúcsidőben vízellátási gondokkal küzd. — Ideje lenne megoldani, hogy egyes üzemek, gyárak ne a város ivóvízkészletét használják fel — mondja az állomás Cikkünk nyomán EZ ÉV augusztus 31-i számunkban megjelent „A kecskeméti portálok este” című írásunkra több levél érkezett. A Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat leveléből idézünk: „Utasítottuk a kecskeméti kirendeltségünk vezetőjét és a dekorációs csoport vezetőjét, hogy a cikkben említett hiányosságokat a legrövidebb időn belül javítsák ki. Kirakatfelelősök kijelölésével gondoskodtunk, hogy a kirakatok a jövőben sem legyenek porosak, piszkosak. Ezen túlmenően kirendeltségünk mozgalmat kezdeményezett kirakatrendezőink részvételével kirakataink színvonalasabbá tételére.. A VÁLLALAT, a kecskeméti portáljainak nagyobb részét már rendbe hozta. A készruhabolt kirakatait most rendezik át. Csupán a Rákóczi úti 232-es ruhaüzlet maradt „mostoha”, ugyanis a kirakatban 37 ruha függ egy rúdon összezsúfolva. KÖSZÖNJÜK a cikkünkre adott válaszokat, a gyors intézkedéseket. Reméljük, hogy a még meglevő apró hiányosságokat is hamarosan pótolják a megbíráltak. És azok is, akikre írásunkban helyszűke miatt nem térhettünk ki. Hiszen vannak még hibák, csak alaposan körül kell nézni a boltvezetőknek saját portájukon, illetve portáljukon, ' Budapesten és a nagyobb vidéki városokban rendelet szabályozza a belterületi állattartást. — Itt is övezetekre volt felosztva a város. Állattartási rendelet volt érvényben, melynek megszegői ellen a városi tanács igazgatási osztálya szabálysértési eljárást indíthatott. De a végrehajtó bizottság két éve felfüggesztette a rendeletet — kapom ismét a felvilágosítást Har- sányi doktortól. Mint később elmondta, a szabályozásra igen nagy szükség volt, hiszen előfordult, hogy a Rákóczi út egyik emeletes bérházában (!) valamelyik lakó sertést hizlalt. — Egészségügyi okok miatt ez nem megengedhető, s ezért volt szükség a korlátozásra. Felfüggesztették a rendeletet. Ami azt jelenti, hogy ha netán valakinek kedve szottyan, a központilag hozott alapvető egészségügyi szabályok — az ól távolsága az ivóvízkúttól, étkező és főzőhelyiségektől — betartatása mellett akár az Aranyhomok Szálloda tőszomszédságában is nevelhet hízókat. A városi tanács igazgatási osztályán érdeklődtünk, hogy miképp korlátozzák a belterületi állattartást. A megyei tanács illetékesei a felfüggesztést revízió alá vették, s az új rendelet azonban majd csak jövő év elején kerül a városi tanács végrehajtó bizottsága elé. Itt az ősz. Kezdődik a hizlalá- si idény. A későbbi módosítgatás már zavart okozhat. Nem lehetne — a népgazdaság érdekeit és az egészségügyi követelményeket is figyelembe véve — rövidebb határidőn belül letárgyalni ezt a rendeletet? Kovácsi Miklós Mesterséges fagykár Dr. Szabolcs Andrásné egyetemi adjunktus, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola munkatársa mesterséges fagykárt idéz elő laboratóriumában. Mínusz 10 fokos hidegben vizsgálja, hogy milyen módszerrel mutatható ki leggyorsabban a fagy okozta kártevés aránya, a növények hány százaléka hajt ki. Eddig ugyanis a termelők csak májusban tudták meg biztosan, hogy az őszi vetésekben milyen a fagykár mértéke, ezért igen nagy volt a terméskiesés, mert a másodvetéssel már elkéstek. A keszthelyi kutató új módszerével azonnal kimutatható a fagykár. A növényeket olyan vegyszerbe mártja, amely szín- változással azonnal jelzi, hogy életképes-e a növény. Több egyed vizsgálata során következtetni lehet az egész tábla állapotára. így azokon a helyeken, ahol nagymértékű a fagykár, már márciusban elvégezhetik a szántást és a másodvetést. Az új módszert, üzemi kipróbálás után, a tél végén adják át a gyakorlatnak. árammal telített drótkerítés — s hirtelen átmenetként feltűnnek egy camping színes sátrai. Ez már Kühlungsborn, az NDK egyik legnagyobb fürdőhelye. Nyaranta nyolcezren üdülnek itt németek és külföldiek, de télen is jönnek főleg a szív- és bőrbetegek, vérkeringési zavarokban szenvedők, mivel a levegőnek és a víznek gyógyhatása Van. Végtelenbe vesző acélos kékség — tenger, vijjogó sirályok, bársonysimaságú. sárga homok és hőség!... Régen volt ilyen forró a nyár a hűvös éghajlatáról nevezetes Keleti-tenger partján. Mozdulatlan a levegő, a homokba süppedt, esetlen „korbokban” — nádfonatos, csíkos vászonnal bélelt napozókosarak — elviselhetetlen a meleg. ÚJDONSÜLT barátainkkal — Arnimmal és Barbarával —, a Mintha Hollandiában lenne! Pedig Kühlungsborn határát díszíti ez a szélmalom. (Radó Gyula felv.) Aki Kecskeméten megfordult már, az tudja, milyen nagy a város központjában a forgalom hetipiackor, így hát nemrégiben sokan lehettek tanúi annak a nem éppen felemelő látványnak, amint egy hét-nyolcéves kisfiúcska szemlesütve és szégyenkezve támogatta részeg, tántorgó apját. A kisfiúnak ebben már nagy gyakorlata lehetett, mert vékonyka karjával ügyesen irányította a bizonytalan és meg-megcsukló, rogyadozó lábú embert. A járókelők megfordultak, és mély szánalommal szemlélték a Apa és a kisfia gyermek küzdelmét, aki nem a játszótéren, a többi hasonló korú társával töltötte szabad idejét, hanem valamelyik. kocsmából kerítette elő felelőtlen apját, és igyekezett hazavinni — gondolom erősen megcsappant havi fizetésével. Utánuk mentem, kíváncsi voltam, hová visz az útjuk. A Gáspár András utcában levő vendéglő előtt megálltak. A kisfiú hiába rángatta apja karját és kérlelte, menjenek haza, az hajthatatlan volt. Bementek tehát a vendéglőbe és leültek egy asztalhoz. Vártam a fejleményeket. Vajon kiszol- gálják-e a teljesen „elázott" embert? Láttam, a kisfiú is ijedten figyelte a felszolgálót. — Kérek egy na... nagyfröccsöt... A pincér határozottan utasította el: — Menjen haza jó ember, van már magában éppen elég nagy- fröccs! Még egy ideig folyt a vita a részeg és a felszolgáló között, a végeredmény azonban mégiscsak az leit, hogy az fröccs nélkül tá- mőlygott ki, gyermeke segítségével, az utcára. Utánuk néztem és elgondolkoztam. Elszomorított a látvány, de annak mindenképpen örültem, hogy a vendéglőben nem tetézték újabbakkal a jobb sorsra érdemes kisfiú gondját, s nem növelték tovább a részeg ember „alkohol- tartalmát". Bár mindenütt ilyen következetesek lennének. Talán kevesebb lenne az elbódult részeg az utcán, s több a vidám, önfeledten játszadozó kisgyerek. MEZEI ISTVÁN — Bartók — mondják, majd tanácstalanul összenéznek. Hosz- szú csend. Még szerencse, hogy tapintatból nem tették hozzá, amit pedig minden német örvendező arccal felsorol: „papri- kasch und tsikosh.” Akkor hát beszéljünk másról. Közösebb témáról. Ilyen, mondjuk a lakás. Náluk is, nálunk is főleg a fiatalabbak körében egyre k ’- tebb a modern, variálható ..,s- bútor. A kerámia, fafaragás os és ötvösművészeti lakásdíszek. És, ahogy a textiltervező Barbara megjegyezte: az absztraktirányzat elsősorban a szőnyeg- és textiliamintákban dominál. Na, és a divat? Semmi túlzás. Fő, hogy a ruha praktikus legyen. A nők szeretik a selyemfényű, változatos fazonú ballonkabátokat, a mutatós lastex nadrágot és a kevésbé praktikus tűsarkú körömcipőt. Ráadásul a legnagyobb melegben is harisnyát hordanak... ESTÉRE hűvös, sós ízű szél kerekedik a tenger felől. Sorra kigyúlnak a szórakozóhelyek neonfeliratai, s feltűnnek a tengerparti romantikára szomjas lányok első számú kedvencei — a matrózok. Romantikából amúgy sincs hiány. A legfelkapottabb éjjeli mulató a Hafenbräu — a kikötőnegyedi kis kocsmák elegáns kivitelű változata. A mennyezetről lecsüngő halászhálók alatt hordókon üldögélnek a vendégek. Rázendít a csónakban helyet foglaló zenekar: twist... KILÉPÜNK az éjszakába. Messziről látszanak a parányi tengerészbár — a Sturmklause viharlámpái, öreg tengeri medve nyekergeti az elnyűtt harmonikát. Szerelemről, hűségről, a tengerről énekei. A tengerről, amely nyugtalanító morajlással ostromolja Kühlungborn partjait. Az időtlenség titokzatos szimfóniájaként mennydörögnek az Ostsee — a Keleti-tenger — tajtékos hullámai. Valahol mesz- sze — talán Dániában — hunyorgó világítótorony figyeli vad és fenséges játékukat... VADAS ZSUZSA (Vége) PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei istván igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. ri:iőfi retési díi l hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-8*. Index: 25 065, Kosárváros a Keleti-tenger partján. Végig, 16 km hosszúság* ban $000 napozókosár védi a tenger felől áramló széltől a nyaralókat.
