Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-06 / 208. szám

1963. szeptember 6, péntek

S. oldal

Jő tervezés — fél siker

Gondok, örömök év elején

Délelőtt 10 óra. Valahol monoton egyhangúsággal kattog egy írógép. Rácz János, a Kiskunhalasi Városi Tanács népművelési felügyelője kiteríti elém a terveket. Érdemes pazarolni az időt? — tűnődöm. Hiszen úgyis csak betűk, meg szavak, meg számok, semmi több.

Tíz óra 10 perc. „Ráharaptam” a betűkre, meg a szavakra, meg a számokra. Sokkal többet jelentettek, mint hittem volna. Be' széliek! Mennyi munka, szaladgálás, méricskélés előzhette meg létrejöttüket?

— Mikor kijött a felhívás — kezdi mindjárt a legelején Rácz János —, hogy a tsz-ek gazdasági előtervükkel együtt kulturális munkatervet is készítsenek, tudtuk: számunkra is nagyon sok munkát jelent majd. A tsz-ek késve kapták meg a felhívást, aztán néhány helyen húzódoztak is. Végül minden rendbe jött. A város mind a hat tsz-ének elkészült a terve és az idén már valamennyi tsz-tag részt vesz valamilyen fajta oktatásban, továbbképzésben.

Nézzük tehát a sorrendet! Először is a tsz párttitkárával felmérték a tagság iskolai végzettségét. Számba vették az elmúlt év eredményeit, a gazdasági helyzetet és ez máris megszabta a beiskolázás jellegét. Hol kell dolgozók általános iskoláját, hol pedig szakmunkásképző tanfolyamokat szervezni.

— Ezután kibocsátottuk a jelentkezési íveket, melyeknek aláíróját a tsz az iskola elvégzé38 vidéki vá

Az Országos Filharmónia elkészítette az 1963—1964-es évad vidéki bérleti hangversenyeinek programját. Előreláthatólag október közepén rendezik meg a vidéki városokban az első bérleti koncerteket.

A tervek szerint az 1963— 1964-es évadban 38 vidéki városban 262 „felnőtt” és 212 „ifjúsági” — összesen 474 — bérleti hangversenyt rendeznek. Az idén tovább szélesítik az ifjúsági bérleti rendszert.

A hangversenyeken vendégszerepeinek majd a szeptember végén sorra kerülő budapesti nemzetközi zenei versenyek

sére kötelezheti. Az első évfolyamot végzett hallgatóknak 10 százalék munkaegység-többletet ír jóvá a vezetőség. Ennél jobb ösztönzést nem is kaphatnának a tsz-ek tagjai...

Okosan, arányosan és mégis érezni — nagy szeretettel készített terv a tsz-eké. De nem marad el mögötte a város éves művelődési terve sem. Itt is körültekintő előzetes felmérésekre, a különféle művelődési szervek részletes előterveire épülnek a feladatok, s láncszemként kapcsolódnak egymáshoz.

— A terv minden művelődési intézmény számára megszabja azokat a részfeladatokat, melyek egymással összefüggve közös ügyet szolgálnak — a lakosság műveltségi színvonalának emelését. Például a múzeum kiállításait már eleve úgy terveztük, hogy az akadémiák, ismeretterjesztő előadássorozatok anyagához kapcsolódjanak, szemléltető módon kiegészítsék azokat. A könyvtár pedig a szakmunkásképző tanfolyamok tematikájának és létszámának ismeretében megfelelő mennyiségű és témakörű szakkönyvekről gondoskodik, megrendezi a vándorkiállításokat.

A tervből világosan kirajzolódnak a célok, melyek reális alapokon nyugszanak. Nem túlzottak, nem lépik túl a város művelődési lehetőségeit, mégis kellő súllyal szabják meg az idei évad leglényegesebb feladatait.

érteti hangverseny

nyertesei is. A versenygyőzteseken kívül számos külföldi művész is fellép a bérleti koncerteken — Igor Bezrodnij szovjet hegedűművész, Dino Ciani olasz zongoraművész, Ernster Dezső amerikai énekművész, Lamberto Gardelli olasz karmester. Októberben Pécsett a Parrenin francia vonósnégyes, Gyöngyösön a Pro Arte Antiqua cseh vonósnégyes, Debrecenben pedig a varsói énekkar és a zágrábi kamarazenekar szerepel.

A koncertek műsorát klasszikus mesterek alkotásaiból, továbbá külföldi szerzők műveiből állítják össze. (MTI)

Tudatosan és nagy gonddal szerkesztett terv Rácz Jánosé. Életképes, hiszen rugalmasan alkalmazkodik a helyi igényekhez és Kiskunhalas összes művelődési dolgozójának együttes, lelkes munkájából született. S ha hozzátesszük, hogy az idén már megyénkben mindenütt emelkedett a felelősségteljes tervezés színvonala, akkor nyugodtan mondhatjuk: kezd nálunk rangosodni a szakmai és általános műveltség széles körű terjesztésének jelentősége is.

A jó tervezés — fél siker. Ha pedig meg is valósul mindaz, amit a tervekben rögzítettek — a teljes siker sem marad el...

V. Zs.

A Kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban az idén először tanulnak fiúk. Az avatatlan megütődve nézi reggelenként még most is a kapu felé igyekvő lányok seregében a csapatnyi fiút — annyira leánygimnázium volt a köztudatban ez az iskola.

Az arány persze még nagyon egyenlőtlen. Tíz lány között, ha egy fiú akad. Hét első osztály indul ebben a tanévben a Bányai Júlia Gimnáziumban, de csak háromba járnak fiúk. Dr. Bán Ervinné igazgatónő a következőképpen indokolta ezt:

— A koedukáció bevezetését nem minden aggály nélkül fogadták a szülők és a tanári kar egyik-másik tagja. Főképp a láA múzeumi hónap rendezvényei

Dr. Oltványi Imre emlékkiállítás Nagy István festőművész képeinek kiállítása Baján

NÉHÁNY HÓNAPJA hunyt el dr. Oltványi Imre, a bácsalmási születésű és hosszú éveken át Baján működő író, újságíró. Amikor az 1930-ás évek közepén a művészetkedvelő és a múlt értékeiért lelkesedő bajaink a városi múzeum alapításán fáradoztak, ő nagy értékű képgyűjteményéből 52 festményt és 12 szobrot ajándékozott városának, hogy ezzel megvesse a bajai képtár alapját.

A Türr István Múzeum most a neves művészeti író tiszteletére, az általa ajándékozott festményekből, szobrokból emlék- kiállítást rendez, kiegészítve az anyagot Oltványi Imre életére vonatkozó dokumentumokkal, amelyeket az író hozzátartozói juttattak el a múzeumba. A nagy értékű gyűjteményben szerepelnek a negyedszázaddal ezelőtt alig ismert, vagy méltatlanul mellőzött, s ma hírnévvel övezett művészek alkotásai. Aba-Novák Vilmos, Ferenczi Noémi, Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Dési-Huber István, Márffy Ödön, Medgyessy Ferenc, Uitz Béla, Pátzay Pál, hogy csak néhányat említsünk közülük.

DR. ORTUTAY GYULA, a Hazafias Népfront Országos Ta- náscának főtitkára, Baja országgyűlési képviselője, az elhunyt író barátja mond beszédet vasárnap, szeptember 8-án, a Türr István Múzeum kiállításának megnyitóján. Az október közepéig nyitva tartó kiállítás egyben első rendezvénye lesz a hagyományos múzeumi hónap eseményeinek. Ezt követi az október 26-án megnyíló Nagy István-kiállítás, amelyet a Magyar Nemzeti Galériával közösen rendez a bajai múzeum a Galéria, a Türr István Múzeum, a magángyűjtök és a társmúzeumok tulajdonában levő alkotásokból. A kiállítás teljes keresztmetszetét adja Nagy István, a fiatalon elhunyt bajai festőművész életművének. A kiállítás megnyitására Pogány Ödön Gábort, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatóját kérte fel a múzeum.

MÉG UGYANABBAN a hónapban eljut a városba a Sámánizmusról című vándorkiállítás, s a múzeumi hónap során ez is bemutatásra kerül Baján. A kiállítás anyagának részletes ismertetésére, a megnyitó előadás megtartására Diószeghi Vilmost, a neves fiatal tudóst hívta meg a múzeum, aki a közelmúltban a Szovjetunióban és a Mongol Népköztársaságban, az ott élő rokonnépek körében a sámánizmus maradványai után kutatott. KISS ANTAL

irosban 474 bi

nyos mamák némelyike verte félre a harangot... Aztán a behatáskor még magam is csodálkoztam rajta, hogy a szülők többsége vegyes osztályba kérte a lánya felvételét.

— Miért nem lett mindegyik osztály koedukált?

— Amennyire híve vagyok a koedukációnak, annyira helytelenítem, ha egy lányosztályba csak néhány fiú jár, vagy fordítva: a fiúk közé csak egy-két szál lány kerül. Igazán egyenjogúak csak akkor lesznek a két nembeliek, ha nagyjából egyforma a számarányuk valamely közösségen belül. Ezért döntöttünk úgy, hogy a hetven fiút nem osztjuk el hét felé, hanem csak három osztályba. A másik négy pedig megmarad tiszta leányosztálynak.

H

ogy vannak megelégedve

a fiúkkal?

— Nagyon rendesen viselkednek, fegyelmezettek. A tanári karban sokan vagyunk olyanok, akik tanítottunk már fiúkat, egyikünk sem fél az átszervezéstől. Különösen a fiatal nevelőknek nem okoz ez gondot, akik maguk is vegyes osztályban tanultak és tanítottak a gyakorlóiskolákban. Meggyőződésem: ha egyenlő mértékkel mérünk, akkor nagyon hasznos, nagyon jó eszköz a nevelésben a koedukáció.

Ezután elmondotta dr. Bán Ervinné, hogyan igyekezett felkészülni a tanári kar az új feladatra. Tanultak, kikeresték a szaklapokban az erre vonatkozó cikkeket és elolvasták valamennyien.

Az első tanítási napokon sok szülő kereste fel az iskolát azért, hogy kérje a lánya vagy a fia áthelyezését más osztályba. A hét osztályban ugyanis öt különféle nyelvet tanulnak az oroszon kívül. Ügynevezett nyelvi tagozatú — heti öt órában tanítják valamelyik idegen nyelvet — az olasz és az egyik német osztály. A többiben heti három órában kapnak angol, latin, német és francia nyelv- oktatást a tanulók.

— Igen nagy volt a tülekedés főképpen az angol osztályba — mondotta az igazgatónő. — Százhúszan pályáztak a negyvenöt helyre. Persze, egymásnak adták a szülők a kilincset! Több angol nyelvű osztályt azonban nem indíthattunk, alkalmazkodnunk kell a tanári kar lehetőségeihez.

sze kurtán a véleményét a kertészeti brigádvezető.

Várták, hogy feláll és tovább mondja. De a szofukar ember ennyivel be is fejezte.

— Mivel értesz egyet? — szólt rá Sütős idegesen. — Legalább annyit mondjál meg, hogy velem értesz egyet, vagy azokkal, akik ellenzik a kombinált jövedelemelosztást.

_ Amit mondtál, azzal értek egyet. A kertészetben is előrébb tartunk, mint tavaly, mert másképp megy a jövedelemelosztás. Mi is rendesen kapunk, mégis háromszor annyi lesz a szövetkezet tiszta haszna, mint az elmúlt két évben.

Ennél többet nem volt hajlandó mondani, hiába biztatták.

Szilasi cigarettára gyújtott. Egy ideig gondterhelten nézte a kígyózó füstöt, azután szót kért.

— Ami azt illeti, nehéz egyértelműen állást foglalni ebben az ügyben. Mert tény, hogy a munkák jobban haladnak, mint tavaly, de vajon nincs-e ebben az is, hogy a tagság már beleszokott a közösbe?

— Másfél hónappal ezelőtt még sztrájkoltak — szólt közbe Bújdosó ingerülten.

Sütős erélyesen leintette.

— Várjál, agronómus elvtárs! Meghallgatunk majd téged is, de most hadd mondja az elnök elvtárs.

— Igen, másfél-két hónappal ezelőtt még nagyon rossz volt a hangulat — válaszolt Szilasi. — Télen ráértek az emberek, tele- peszélték egymás fejét. De amint

megjött az igazi tavasz, munkához láttak. Én nem tagadom, hogy sok embernél közrejátszott a részesedés reménye is. Én is megszavaztam a vezetési ülésen az új jövedelem elosztását. Mégis el kell gondolkozni azon, hogy egy baromfigondozónak harminc rántanivaló csirkét adjunk ezerből. Vagy a juhászoknak negyven-ötven bárányt egy évben, amikor félmillió a mérleghiányunk. Nem mondom én, hogy teljesen vessük el ezt a módszert, csak azt szeretném, ha még egyszer megfontolnánk.

Beszélt aztán még sok mindenről, de úgy csűrte-csavarta, hogy semmiben nem foglalt állást egyértelműen.

Kálmán András már világosan beszélt. Rövid bevezető után a lényegre tért.

— Ügy látszik, maga a termelőszövetkezet elnöke sem helyesli teljes mértékben a százalékokat, meg az állatok elherdálását. Ez pedig jó jel. Igaza van Szilasi elvtársnak, nagyon meg kell fontolni a járási szervek intelmeit. Mi mindig a szövetkezet érdekében lépünk fel, ha kell, a vezetők ellenére is. Arra kérem az egész vezetőséget, gondolkozzon ezen... Azt hiszem, ma este nagyon fontos dolgot jelenthetek be: kormányunk megsegíti a mérleghiányos termelőszövetkezeteket. Mi ötszázezer forint középlejáratú hitelt javasolunk juttatni a nyírzsadányi Kossuthnak. Ezzel felszabadul a bankban a téesz folyószámlája, újra megindul a normális pénzforgalom. Lehet

munkaegység-előleget fizetni rendszeresen. De mit szól vajon az állam, ha azt látja, hogy itt elprédálják a közös vagyont? Nem jól van ez így, tisztelt taggyűlés. Arra kérek mindenkit, fontolják meg szavaimat.

Fejét körbeforgatva, szigorúan nézett az emberre. Mintha mondani akarna még valamit, mélyet lélegzett. De mégis meggondolta magát, hirtelen leült.

— Tessék, lehet hozzászólni! — biztatta a tagságot Sütős.

Csend volt hosszú ideig, míg végre Bújdosó felemelkedett a helyéről. Néhányszor megköszörülte a torkát, majd csendesen kezdte:

—r Szilasi elvtárshoz lenne néhány szavam mindenekelőtt. Nem tetszik nekem a felszólalása. Olyan nesze semmi, fogd meg jól. Pedig Szilasi elvtárs, te nagyon jól tudod, mi vitte munkába az embereket. Az anyagi össztönzés. És adhat ide az állam milliókat is, ha a tagság nem lát célt maga előtt, újabb milliókkal növeljük az adósságot. Jól jön a segítség, tagadhatatlan. De azt is vissza kell egyszer fizetni. Itt az előbb Kálmán elvtárs a közös vagyon herdálásáról beszélt.

Megcsuklott a hangja, zavarba jött. Idegesen krákogott és a zsebében kotorászott. Kis noteszét előszedte, s míg azt lapozgatta, abbahagyta a beszédet.

— Nézzük csak a számokat! — folytatta szinte hadarva. — Tavaly elhullott a malacok harminc százaléka. A baromfiakból ezrenként kétszázötven. Ezer

anyabirkából hétszázat neveltek két éven keresztül. És most mi a helyzet? Hat százalék a malac elhullási aránya. A csirkéé öt, és a bárányoknál még jobb a helyzet. Ha ebből kiadjuk a megígért részt az állatgondozóknak — amit én prémiumnak mondanék legszívesebben —, akkor is sokkal több marad a szövetkezetnek, mint tavaly. Hangsúlyozom. sokkal több. És ráadásul minden állatgondozó elégedett, a jövedelem kielégítő, sőt, jó. Azzal, hogy érdekeltté tettük, nemcsak a maga részét keresi meg, hanem gyarapítja a közöst is. Aki ezt nem érti, akár tetszik, akár nem, ellensége a fejlődésnek.

— Mondd ki kereken, hogy ezt rám érted — szólt közbe Kálmán András dühösen.

Sütős őt is nyugalomra intette:

— Szót kaphatsz még, de most Bújdosóé a felszólalás joga.

Az agronómus nem vitatkozott. Tovább mondta:

— Nem állítom, hogy ez a legfejlettebb jövedelemelosztási mód. Szívesen dolgoznék én is garantált munkaegységgel. De ha nincs hozzá erőnk, akkor be kell érjük ezzel. Nálunk beválik, ezért alkalmaznunk kell. Saját érdekünkben. Ami pedig az elherdálást illeti, azt kereken visszautasítom. Ha eltéko- zolnánk a szövetkezet vagyonát, börtönben lenne a helyünk, nem a szövetkezet élén.

(Folytatjuk.)

Mind az öt osztályban öt plusz egyes gyakorlati oktatás lesz. Háromban szőnyegszövést tanulnak a lányok, azután zöldségtermelést, gyümölcstermelést, baromfitenyésztést és — híradás- technikát. A fiúk az autószerelő, az asztalos és az építő-gépész szakmát tanulják.

Dr. Bán Ervinné a politechnikai oktatás egyik legagilisabb szervezője volt kezdettől Kecskeméten. A múlt tanévben végzett náluk az első olyan osztály, amely öt plusz egyes képzést kapott. Valamennyien jelentkeztek szakmai minősítő vizsgára és mindannyian eredményesen le is tették, többségük kitűnő, vagy jeles eredménnyel.

— Elsősorban az üzemeknek köszönhetjük — tesz egy elhárító mozdulatot az igazgatónő. — A cipőgyár, a Borforgalmi Vállalat, a Községgazdálkodási Vállalat, az Aranykalász és a Béke Tsz, ahol a tanulóink dolgoznak, igazán megértőén és készségesen támogat bennünket. Jövőre három osztály tehet már szakmai minősítő vizsgát az érettségi után, majd valameny- nyi.

T avaly a gyakorlati okta1 tásban már beérett az első termés, az idén a koedukációban tették meg az első lépéseket. A fokozatos áttérés tehát évről évre újabb tapasztalatokat jelent, újabb eredményeket hoz. Minden tanévkezdet, minden évzáró egy-egy fontos mérföldkő az iskolareform végrehajtásában. M. L.