Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-27 / 226. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁS PA ÜT KISKUN LAPJA xvm. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM 1963. SZEPT. 21, PÉNTEK Ara 60 fillér LENQYEL KÜLDÖTTSÉQ MEQYÉNKBEN Új műhelycsarnok Hatmillió importmegtakarítás Megduplázódik a munká*lélszám Az új műhelyek, új munkaasztalok mellé komoly műszereket is kapott az üzem. Csak az úgynevezett komplex generátor — ORINON Ktsz gyártmány — 88 ezer forintba került. A szüntelenül emelkedő forgalom is megköveteli a fejlesztést. 1962 hasonló időszakában még 4—500 darab rendelést vettek fel, ez évben 800—1000 ez a szám, s ősszel 1500-ra is felmegy. A múlt évben még másfél-kéthetes határidővel javítottak, ez az idő lerövidült 3—4 napra. Ugyancsak október elsejével beállítanak egy második gépkocsit is, amely már a környező községek földművesszövetkezeti, műszaki boltjainak, felvevőhelyeinek hetenkénti látogatását teszi lehetővé — a már eddig is forgalomban volt gépkocsival. Kölcsönösség — bizalom Csütörtökön kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett a lengyel minisztertanács titkárságának delegációja. A küldöttséget vezeti Rocska Eduard, a néptanácsok végrehajtó bizottságaival foglalkozó hivatal vezetője. Tagjai: Vitasevszka Szófia, a káder- és oktatási osztály vezetője, Hei- no Janina és Proclevszki Romon vezető instruktor, Keljak Pjotr vezető inspektor. A delegációt, amely a magyar tanácsok tevékenységének tanulmányozására érkezett hazánkba, dr. Mohácsi István, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának csoportvezetője és Csáki László főelőadó kísérte el útjára. A vendégeket Kecskeméten dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb- elnöke, Buda Gábor, a megyei tanács vb elnökhelyettese és Borbély Lajos, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetője fogadta. Dr. Varga Jenő rövid beszédben szívélyesen üdvözölte a küldöttséget, amelyre Rocska Eduárd válaszolt. Kifejezte azt a reményét, hogy látogatásuk a hagyományos magyar—lengyel barátságot még inkább elmélyíti, s ez a találkozó a szocializmus építésében is újabb eredmények záloga lesz. Azért jöttünk ugyanis — mondotta —, hogy a lengyel néptanácsok rendszerének erősítéséhez itt is hasznos tapasztalatokat gyüjtsünk. Időnket szeretnénk jól kihasználni, s a mai napot arra szánjuk, hogy a magyar tanácsok költségvetési gazdálkodásával megismerkedjünk. Kérjük önöket, beszéljenek nejünk a város- és községié j leszJobboldali képünkön: Rocska Eduárd, a lengyel delegáció vezetője. Mellette dr. Molnár Frigyes beszélget a kül lettscg egyik tagjával. tési tevékenységről, amely nagy sikerrel folyik Magyarországon, s • mint hallottuk, különösen Bács-Kiskun megyében. Varga elvtárs részletesen ismertette megyénk helyzetét és adottságait. Ezután a megyei tanács vb- elnöke a költségvetésről beszélt. Elmondta, hogy tanácsaink évről évre nagyobb összeggel gazdálkodnak. 1963-ban 762 millió forintot tesz ki a megye költség- vetése A következőkben részletesen ismertette a költségvetés kidolgozásának menetét, majd a községfejlesztési alappal való gazdálkodásról, s a lakosság egyre növekvő aktivitással végzett társadalmi munkájáról, s annak szervezéséről tájékoztatta a küldöttséget, amely nagy figyelemmel hallgatta a beszámolót. Délután a lengyel vendégek a Kecskeméti Városi Tanácshoz látogattak el, ahol Reile Géza, vb-elnök ismertette a városfejlesztés eredményeit. A tájékoztató után megtekintették a Le- ninvárost, több városfejlesztési létesítményt. Holnap a küldöttség Bajára látogat. Januárban kezdtek foglalkozni az üzemfejlesztés tervével, márciusban ment fel a kidolgozott javaslat, és július elejére már jóvá is hagyta az OKISZ a Kecskeméti Fém- és Vasipari Kisipari Termelőszövetkezet 1 millió 200 ezer forintos beru- házi tervét. Eszerint egy 800 négyzetméter alapterületű műhelycsarnokot kap a szövetkezet. Modern munkahelyet — felső világítással, központi fűtéssel, vízellátással. A beruházás fő célja az alumínium-félgyártmányok, helyi viszonylatban a rúd- és csőgyártás fejlesztése, s mindenekelőtt a rézhúzás megvalósítása. Tehát az „alumíniumprofil” teszi egyrészt lehetővé, másrészt szükségessé a gyors beruházást, melynek révén 13 milliós többlettermelést tud produkálni az üzem. Az új beruházás 35—50 fős munkáslétszám-növekedést eredményez a szövetkezetnél. A jelenlegi 5 húzópad helyett jövőre már 8 működik, így az idei 250—280 tonna alumíniumáruval szemben egy év múlva 350 tonnára — ha nem többre — fut fel a termelés. Ez évben megtörténik a teljes programozás, a tervdokumentáció összeállítása, s ha nem lesz fennakadás az előregyártott elemek biztosításában, 1964 elején indulhat az építkezés. Ha jövő második negyedévben meg tudnak indulni a rézhúzással, 6 millió forint importköltségtől mentesítik a népgazdaságot. A szépen fejlődő kecskeméti üzem három központi gyár. a Hafém, Vas- és Fémtömegcikk, valamint a Meteor Ktsz teljes exportját segíti termékeivel. A GEI.KA Bajai Kirendeltségénél most készültek el a 330 ezer forintos beruházást jelentő korszerű műhelyek, s az igen ízléses, modern félfogadó iroda. A több munkahely a létszám megduplázását teszi lehetővé, s a televízió, rádió, magnetofon, lemezjátszó javításon kívül, október elsejével a háztartási gépek szervizét is átveszi a ki- rendeltség. Azt jelenti-e az üzemi demokrácia, hogy törvényt, jogszabályt nem tekintve mindenki úgy szól bele mindenbe, ahogy szája íze kívánja? Vagy azt-e, hogy — „Te is hagyj nekem.békét, — én sem háborgatlak” alapon, ahogy esik, úgy puffan szemlélettel végzik dolgukat az emberek? Egyik sem az üzemi demokratizmus, amelynek meghonosításáért harcolunk. Pártunk gazdaságpolitikájának lényeges vonása, hogy évről évre demokratikusabb irányítási módszerek válnak uralkodóvá gyárainkban. Ez az az új irányítási stílus, amely szabad utat nyit a kezdeményezéseknek, a helyi lehetőségek kiaknázásának. Idézzünk a Kiskunhalasi Bar- nevál igazgatójának, Farkas Lászlónak legutóbbi beszámolójából: „Az év hátralevő öt hónapjában baromfiból pótolni kell az első fél év lemaradását, és így kereken háromszáz vagon baromfit kell feldolgoznunk... Ha ezt elosztjuk a munkanapok számával, egy napra 250 q baromfi feldolgozása esik. A gyakorlatban azonban ez így nem osztható, és már most látható, hogy lesznek időszakok, amikor csak igen jól szervezett munkával oldhatjuk meg a feldolgozást. Csirkéből, tyúkból, pulykából 1 520 000 db várható, ebből arányosan 12 600 db esik az 5 hónap minden egyes munkanapjára. Figyelembe kell vennünk azonban, hogy a pulyka feldolgozására mindössze három hét áll rendelkezésünkre, s emellett a csirkét is fel kell dolgoznunk. Számíthatunk arra, hogy november 15-től december 10-ig három műszakban kell végeznünk a soványbaromfi-fel- dolgozást...” Miért idéztük ilyen hosszan a beszámolót? Mert kiváló példa arra, hogyan kell okosan, higgadtan az egész üzemi közösség üg3révé tenni a tervteljesítést. Ilyen szemléltető „helyzetjelentés” után minden műhely, minden munkahely pontos számadást végezhet, mit kell tennie az évi feladat megvalósításáért, — nemkülönben a nyereségrészesedés biztosításáért. Ebben az üzemben mindjárt a beszámoló elhangzása után termékeny, konstruktív hozzászólások, javaslatok hangzottak el;. számszerint kilenc. A műhelyekben elhelyezett nagy fekete táb- * Iákon napjában többször, jól láthatóan feltüntetik, mennyi addig a teljesítés. Nagyon serkentő ez az önkontroll. Szép megnyilvánulása a demokratizmusnak, a jogok ismerete mellett a kötelességteljesítést is konkrétan hangsúlyozza, mint az egész nélkülözhetetlen másik felét. Sok jó példa közül ez is elég annak érzékeltetésére, hogy ahol értelmes felnőtteknek tekintik a dolgozókat, az üzem vezetői nem félnek a gyár átfogó, bonyolult feladatairól, gondjairól tájékoztatni a kollektívát. Sajnos, erről több üzemben megfeledkeznek. Egyik kecskeméti vállalatnál a dolgozók egy része kijelentette, nem hajlandók dolgozni egyik csoportvezetőjükkel. Miért? — kérdezték tőlük. „Mert bizalmatlan velünk szemben; nem tájékoztatott a normarendezésről.” ök ezért erre a csoportvezetőjükre hárították a felelősséget. Az igazgató aztán megmagyarázta, nem az a hibás, hiszen őt sem informálták. A példa esetében persze arról is szó van, hogy a dolgozók elfelejtették: az adott munkakörbe nem választanak, hanem kineveznek valakit. Sérelmüket nem lehet tehát azzal elintézni, hogy — választanak másik vezetőt. Kivált, ha mint itt is, annak magatartásával, módszereivel nem volt baj; ő tanította meg többek közt az új profillal járó szakismeretekre a munkásokat. Előfordul még több helyen, hogy egy-egy igazgató nem áll ki a középkáderek mellett, s ebből olyan visszásságok fejlődnek ki, hogy a dolgozók végül még ellenőrizni sem hagyják magukat. Egy bajai vállalatnál a dolgozók között olyan vélemény terjedt el, hogy ne csináljanak exportládát; nem kifizető, rámegy a nyereségrészesedés. Vajon felmerült volna ez a ferde és káros nézet, ha a munkásokat felvilágosítják az exportmunka jelentőségéről, az esetleges nehézségekről, s azok elkerüléséhez az ő javaslataikat is kérik? Biztos, hogy nem. A két negatív példa is bizonyítja, hogy könnyen közömbösséget, vagy demagógiát szül, ha a vezetők nem osztják meg az üzem gondjait azokkal, akiken a konkrét termelés is múlik. A dolgozók tájékoztatásának elmulasztása egyik oldalon: a demokratizmus megsértése; ami a másik oldalon is a demokratizmus torzulására vezet. Tóth István N. O. Dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke üdvözli a lengyel küldöttséget.
