Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-26 / 225. szám
Világ proletárjai, egyesüljétek! XVIII. ÉVFOLYAM, 225. SZÄM Ara 60 fillér 1963. SZEPT. 26, CSÜTÖRTÖK I Dunavecsei Járási Tanács V. B. irányító tevékenységéről, az iskoláztatás helyzetéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Szerdán ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Első napirendi pontként megvitatta a Dunavecsei Járási Tanács V. B. szervező és irányító tevékenységét, különös tekintettel a mezőgazdasági munkák irányítására és a beruházások helyzetére. A beszámoló, amelyet Búza Dezső, a járási tanács vb-elnöke terjesztett elő, részletesen foglalkozott az előző beszámolási időszak — az elmúlt év májusa — óta, elért eredményekkel. Mutatja a fejlődést, s a járás elmaradottságának felszámolására a megyei szervek részéről is erőteljesen megnyilvánuló törekvést, hogy míg 1962-ben a megyei beruházási alapból a dunavecsei járás 2,5 millió forintot kapott, 1963-ban mintegy 6,5 millió forintra emelkedik ez az összeg. A lakosság nagyarányú társadalmi segítséggel igyekszik megtoldani az anyagi lehetőségeket: az elmúlt évben 2 millió 115 ezer forint értékű munkával járult hozzá a községfejlesztés sikeréhez, ez év első felében pedig több mint egymillió forint öntevékeny munkát végzett. Ide kapcsolódik a bevételi tervek teljesítése, az adófizetési készség állandó javulása, amely a tavalyi 103,8 Rövidebb lesz az út Foktő a Csorna—foktői csatorna két oldalán terül el. Az átkelést az egyik oldalról a másikra két híd biztosítja. Egyik a falu közepén, a másik a község végén. S akik a két híd közötti szakaszon laknak, ugyancsak jókorát kell kerülniök, hogy házukat megközelítsék. Amíg a csatornát nem árasztották el vízzel, nem volt semmi hiba, könnyű volt az átkelés. Most azonban csak ladikkal tehetné ezt meg, aki utat akarna nyerni. Ezért fogadta nagy örömmel a község lakossága a két betonátjáró híd építésének hírét. Képünkön: Mielőtt a kis hidak építését megkezdenék, ezen a szakaszon vízteleníteni kell a csatornát. Ezért készítik előbb a jászoly-gátat, amelyen át a csatorna híd felőli részébe eme- át a vizet. százalékos tervteljesítésben is kifejezésre jutott. A járás lakosságának művelődési helyzete a települési szétszórtság ellenére is kedvezően fejlődik. A felnőttoktatásban részt vevők száma ez évben elérte a 477 főt, az előző évi 265-tel szemben, kilenc ismeret- terjesztő akadémia működik a járásban, s a tanyán lakó fiatalok továbbtanulását hivatott segíteni az elmúlt időszakban végrehajtott körzetesítés, amely még nem fejeződött be. A középiskolai ellátottság nem kielégítő a járásban, s ez irányban még további erőfeszítésekre van szükség. Az elért eredmények elismerése mellett a megyei tanács vb megállapította, hogy különösen a mezőgazdasági termelés területén, a vezető, irányító munkában még számos hiányos- ság található a dunavecsei járásban. Azt a követelményt állította a járási tanács vb és ve- zetői elé, hogy ismerjék meg alaposabban a járás tényleges helyzetét, s törekedjenek az egyes körzeteknek leginkább megfelelő gazdaság módszerek kialakítására. Fordítsanak sokkal nagyobb figyelmet a gyenge termelőszövetkezetek megerősí sére, szilárdítsák meg a pénzügyi, a munka- és az agrotechnikai fegyelmet, amelynek hiánya ma még sok esetben akadályozója a további előrehaladásnak. Tárják fel a járás természeti adottságaiban rejlő lehetőségeket és készüljenek fel a közeljövő még nagyobb — különösen öntözési szempontból jelentős — feladataira. A következő napirend során megyénk iskoláztatási helyzetét vizsgálta meg a vb. A jelentés, melyet Kádasi László, a művelődésügyi osztály vezetője terjesztett elő, különösen azt az ellentmondást tárta fel, amely a különböző felügyeleti szervek alá tartozó középfokú és szakiskolák irányításában jelenleg megmutatkozik. A szakmunkás- igények felmérése, a lehetőségek összehangolása, a nagyobb terv- szerűség feladataira hívta fel a vb a figyelmet. Határozatot hozott, hogy következő ülésén a közeli tennivalókat, a következő esztendő első negyedévében pedig a távlati terveket vitatja meg újólag a szakmunkásképzéssel kapcsolatosan. A megyei pályaválasztási tanács megalakulása óta végzett munkájáról szóló tájékoztatás, majd a megyei idegenforgalmi hivatal beszámoló jelentése szerepelt a vb-ülés következő napirendjén. Az idegenforgalom lehetőségeit, az eddigi eredményeket igen gondosan felmérő, s a jövőre nézve is kiindulópontként szolgáló jelentést elisme réssel fogadta a végrehajtó bizottság, s annak kimunkálásáért, valamint közhasznú tevékenységéért dicséretben részesítette Reile Gézánét, a megyei idegen- forgalmi hivatal vezetőjét. Végül a megye 1964. évi termelési és beruházási tervjavaslatának megvitatására, valamint az építési telekigények kielégítéséről, s a műszaki tervek teljesítéséről szóló tájékoztató megtárgyalására került sor, majd bejelentések következtek Elfogadta a vb az új állatorvosi körzetek szervezésére vonatkozó javaslatot, amely a mezőgazda ság szocialista átszervezése foly tán vált szükségessé, foglalkozott a tanácsi tervező iroda kapaci tásának fejlesztési lehetőségeivel, s egyéb, a vb elé kerülő ügyekkel, panaszokkal, fellebbezésekkel, póthiteligények enge délyezésével. Ellenőrzés A Művelődésügyi Minisztérium és a tömegszervezetek által közösen kiadott országos kulturális irányelvek hangsúlyozzák: a könyvterjesztés nemcsak kereskedelmi feladat, hanem fontos népművelési tevékenység is. Az irodalom népszerűségének, az olvasási kedv felkeltésének pedig egyik leghat- hatósabb formája az író—olvasó találkozók rendezése, ha ezeket valóban az irodalom szere- tete hatja át és tartalmukban főleg a nevelő-felvilágosító jellegű célkitűzések érvényesülnek. Ennek érdekében a megyei Könyvbarát Bizottság, valamint a helyi földművesszövetkezetek szeptember 29—november 30-ig őszi könyvheteket rendeznek Lapunk tegnapi számában olvashattuk, hogy a párt megyei végrehajtó bizottsága megtárgyalta a mezőgazdasági munkák helyzetét. A többi közt megállapította, hogy a kiskőrösi, a kecskeméti és a kiskunfélegyházi járás szövetkezeti gazdaságaiban az ütemtervhez mérten lemaradás mutatkozik a rozs vetésében, a búza vetésével viszont a kalocsai járásban maradtak el. Nem ismerve a helyzetet, azt gondolná az ember, hogy nincs elég erő a kétségtelenül bonyolult őszi mezőgazdasági feladatok elvégzéséhez. Az igazság azonban az, hogy, szintén a párt megyei és a megyei tanács végrehajtó bizottságának szeptember elején gondos felmérések alapján együttesen tett megállapítása szerint, a betakarításhoz és az ősziek ezzel egy időben végzendő elvetéséhez megfelelő gépi és gyalogmunkaerővel rendelkezik megyénk. Mi hát a több helyütt tapasztalható lemaradás oka? A munkák „foghíjas” megtervezése, hiányos szervezés, és a nem kielégítő ellenőrzés. Elengedhetetlenül szükség van mindegyikre a termelés irányításának valamennyi szintjén, a járási vezetés részéről, a községekben és a szövetkezetekben egyaránt. A jó munkaterv alapján ugyanis előre látható, hogy „hol szorít a cipő”. Ennek ismerete viszont lehetővé teszi a szervezést, amit nemcsak a munkák sokrétűsége igényel, hanem az is, hogy a munkaerő mértékét illetően bizonyos aránytalanság is van az egyes szövetkezeti gazdaságok között. Ennek megszüntetése már nemcsak egy gazdaság, hanem a község, a járás illetékeseinek feladata is. Külön kell hangsúlyoznunk az ellenőrzés követelményét. Félreértés ne essék, nem ,,ma- cerálásról”, netán bizalmatlanságról van szó, hanem a munka fontos velejárójáról, aminek az elengedhetetlenségét egyébként éppen a szántóföldi munkákkal kapcsolatban tavaly is, s már most is, több eset alátámasztja. A kalocsai járásban például az elmúlt évben négyezer hold kenyérgabonát csak papíron, a jelentéseikben „vetettek el” a termelőszövetkezetek. Ezt nyilván azért tehették meg, mert a községi tanácsok és a járási tanács vb mezőgazdasági osztálya részéről hiányzott a bejelentett eredmények ellenőrzése. Hogy mennyire hasznos a folyamatos ellenőrzés, szépen példázza a dunavecsei járási pártbizottság és a járási tanács végrehajtó bizottságának ilyen irányú mostani ténykedése. Ennek során kiderült, hogy a járás 34 tsz-e közül 13-ban befejezték a rozs vetését — két közös gazdaságban, a dunaegyházi Haladásban és a kunszentmiklósi Kiskunság Tsz-ben egyaránt 150 százalékos eredménnyel — ugyanakkor a „sereghajtó” kunszentmiklósi Kunbábony Tsz-ben és á szabadszállási Mathiász- ban még csak 35, illetve 41 százalékát tették a földbe a kenyérgabonának. A járás il letékesei megállapították azt is, hogy a tsz-ek többségében még mindig nem készítették el az őszi munkák tervét és a munkaerőmérleget. Ha figyelembe vesszük, hogy a rozs vetésének optimális határideje tegnap lejárt, s a munkának még több mint a harmadrésze vár szövetkeze teinkben elvégzésre, ugyan akkor az időjárás is mind kedvezőtlenebbé válik, érthető a sürgetés: jobban segítsék a járási és a helyi tanácsok, valamint az utóbbiak hatáskörében működő szakbi zottságok a vetés megszervezését, de ellenőrizzék is i munkát. A feladatok megoldásánál tervszerűsége a már mutatkozó lemaradás pótlásával együtt hangsúlyozottan követeli ezt! T. I. +r Őszi könyvhe'ek a megyében Bács-Kiskun megyében. Az „Őszi megyei Könyvhetek” lényege: eljuttatni a könyveket a legeldugottabb helyekre is. „Könyvet minden falusi házba” — hirdeti a könyvhetek jelmondata, de ahhoz, hogy ez valóra váljon, nagy szükség van a könyvbarát bizottságok, a Hazafias Népfront, a nőtanács, a KISZ, a könyvtárak, a pedagógusok és nem utolsósorban a földművesszövetkezeti dolgozók és aktívák széles körű együttműködésére, támogatására is. Megyénkben a MÉSZÖV irányítása alatt 10 földművesszövetkezeti könyvesbolt gondoskodik a falusi lakosság könyvellátásáról, kiterjedt bizományoshálózat közreműködésével. Ez év első fél évében a boltok forgalma több mint hárommillió forint volt. A múlt év hasonló időszakához képest 14,6 százalékkal emelkedett a forgalom, ami 420 000 forint értékű könyvnek felel meg. Míg 1962 első felében a falusi lakosság egy főre eső könyvforgalma 5,90, addig 1963 I. fél évben már ez az összeg 6,86 forint. A forgalom emelkedése legnagyobb a kecskeméti, a bajai és a kiskunfélegyházi boltokban. A könyvbarát bizottságok jól felkészültek az őszi megyei könyvhetek eredményes lebonyolítására: író—olvasó találkozók rendezésével, házról- házra árusítással, könyv halakkal, irodalmi estekkel, könyvsátrak, pavilonok felállításával igyekeznek a könyvhetek célját eredményesen megvalósítani. A megyei ünnepélyes megnyitóra szeptember 29-én este, 7 órai kezdettel Kiskunfélegyházán. a Móra Ferenc művelődési ház színháztermében kerül sor. Megnyitó beszédet mond: Brachna János, a MÉSZÖV elnöke, majd az ezt követő író— olvasó találkozón fellép Urbán Ernő Kossuth-díjas író és Kiss Dénes költő. A megyében 15 helyen rendeznek még nagyszabású író— olvasó találkozót, többek között Kiskunhalason, Kiskunmajsán, Kalocsán, Lajosmizsén, Kerekegyházán, Tiszakécskén, Szabadszálláson és még számos községben. Az író—olvasó találkozókra neves írókat és költőket hívtak meg: a Kossuth-díjas Szabó Pált és Mészöly Gyulát, továbbá De- zséry Lászlót, Dobozy Imrét, Galabárdi Zoltánt, Fodor Andrást, Csoóri Sándort, Berkesi Andrást, valamint megyénk íróit és költőit is. Remélhetőleg az őszi megyei könyvhetek, ezen belül az író— olvasó találkozók sikere tovább bővíti az olvasók számát, hathatósan erősíti a mind szélesebben kibontakozó könyvbarát mozgalmat Bács-Kiskun megyébe».
