Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-24 / 223. szám

A MAGYAR- SZOCIALISTA MUNKASPAB.T BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA ^A—­---------------- — - - ■ - - - -» - -_____________ XV III. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM_____________ Ära 60 fillér 1963- SZEPT. 21, KEDD Lo ván- és fogatversenyek, országos dalostalálkozóf színpompás népviseleti bemutató a Bács-Kiskun megyei szüreti napok programjában A„MOTOR” <T. I.) Többször hírt adtunk róla, hogy szövetkezeti gazda­ságainkban szervezettebben, jobb ütemben végzik az őszi munkákat, mint az előző évek­ben. Ugyanakkor örvendetes, hogy fellendülőben van a mun­ka előmozdítója — „motorja” — a versenymozgalom is. Nemcsak a szövetkezeteken belül vetél­kednek egymással a gazdák, ha­nem egyre több termelőszövet­kezet között is kibontakozik a verseny. Az, hogy szaporodik a versenyben résztvevők száma, híven tükrözi: a szántóföldek művelői, szövetkezeti gazdáink nemcsak általánosságban érte­nek egyet a kommunistákkal, hanem a nagy feladatok minél jobb megoldásának a módszerét illetően is. A mostani mezőgazdasági munkák versenyének másik fő jellemzője, hogy a feltételek konkrétabbak, mint korábban voltak. A versenyszempontok pontosan magukban foglalják a tennivalók menetét, s azok el­végzésének határidejét. A „ki. időt nyer, csatát nyer” elve do­minál a vetélkedőkben; annak tudata, hogy a kenyérgabona és az egyéb szántóföldi növények jövő évi hozama nagymértékben függ a mostani munkák megfe­lelő időben történő elvégzésétől. Említsünk néhány példát! A csátaljai Űj Tavasz Tsz ver­senyre hívta a bajai járás közös gazdaságait, a többi közt vállal­va, hogy a rozsot, takarmányke­veréket, s az őszi árpát szep­tember 24-ig, az intenzív búzát 400 holdon október 15-ig, a ha­zai fajtát pedig valamivel több, mint fele akkora területen, ok­tóber 22-ig elveti. A verseny- lendület eredményeként az őszi árpát 310 holdon már az elmúlt hét péntekjén földbe juttatták. A csátaljaiak felhívásához az el­sők között csatlakozott a nemes- nádudvari Kossuth Tsz. Gaz­dái vállalták, hogy a betakarítás sokrétű feladatainak megoldása közben, a tervezettnél 5 száza­lék biztonsági hányaddal na­gyobb területen, összesen 840 holdon, október 25-ig elvetik a búzát. A bajai Vörösfény Tsz-ben a tavasz óta 112 szövetkezeti gaz­da részvételével folyó munka­versenyt megszervezték az őszi tennivalókkal kapcsolatban is, s ami a vetést illeti, vállalták, hogy — miután a takarmány­keverékét augusztus 27-re, a ro­zsot szeptember 4-re, az őszi ár­pát 21-re földbe tették — ok­tóber 15-ig az intenzív, 20-ig a hazai búzafajtát is elvetik. Igen példás magatartásról ta­núskodik a foktői Béke Tsz ver­senyfelhívása. Tudvalevő, hogy a kalocsai járás 34 közös gazda­sága tavaly „kifutott az időből”, s ezért a tervezettnél 4000 hold­dal kisebb területen vetettek ke­nyérgabonát. Ennek az állapot­nak a felszámolása végett a fok- tőiek versenyre hívták a járás tsz-eit, vállalva, hogy a tervük­ben szereplő 100 holdnál szászai nagyobb területen október 18-ig elvetik a búzát. A lendület alap­ján máris megállapítható: ha kedvező marad az időjárás, az említett időpontnál is korábban földbe kerül e gabonafajta. S ami külön példaként említendő: a tsz-vezetőségének tagjai vál­lalták, hogy a terven felüli 100 holdon, nagyrészt éjszakai mun­kával, ők maguk végzik el a vetést! A szántóföldi munkaverseny tehát „termi gyümölcsét” me- gyeszerte. Most arra van szük­ség, hogy a pártszervezetek, s a helyi tanácsok legyenek rajta: még általánosabbá váljon a ne­mes vetélkedő. Segítsenek a to­vábbi szervezésben, az eredmé­nyek gyors értékelésében, és a hatáskörükbe tartozó tsz-ekben időről időre ismertessék azokat. Magyarán: állandóan gondos­kodjanak a munka motorjának, a versenymozgalomnak az .■fiafmanyagáról’i. „Szüret az „aranyhomokon” — elnevezéssel szeptember 26-án megkezdődnek Kecskeméten a nagy érdeklődéssel várt Bács- Kiskun megyei szüreti napok. Céljuk, látványos és tartalmas műsorokkal, lovasversenyekkel, szőlő- és gyümölcsbem,utatókkal. valamint kulturális rendezvé­nyekkel méltó keretek között feleleveníti megyénk nemes né­pi hagyományait, és megnyitni az októberben kezdődő szőlő- és gyümölcstelepítési hónapot. A város vezetői és a szüreti napok rendező bizottsága már mindent előkészített, s gazdag programmal várja az ország minden tájáról és a külföldről érkező vendégeket. Szeptember 26—29-ig a széktói laposon rendezi meg az Országos Lótenyész­tési Főigazgatóság a hagyo­mányos magyar fogat- és lo­vasbemutatókat, az ugró der­bit, a nemzetközi csapatver­senyt és a ménesek díjazá­sát. A lovasbemutatók és versenyek részletes műsoráról külön pla­kát tájékoztatja a közönséget. Szeptember 28—29-én orszá­gos dalostalálkozóra kerül sor. több mint 300 résztvevővel. Eze­ken a napokon a fegyveres erők rendezésében nagyszabású légi­parádéban és sportműsorban gyönyörködhetnek a vendégek és városunk lakói. A telepítési hónapot ünnepélyesen szeptem­ber 29-én, vasárnap nyitják meg. Reggel 7 órakor zenés ébresz­A Hazafias Népfront tavaly tűzte napirendre a mezőgazda­ság legfontosabb tennivalóinak megvitatását. A szakemberek részvételével megtartott, és a még most is zajló tanácskozá­sok kettős célt szolgálnak: fel­hívják a figyelmet a második ötéves tervben kitűzött célok fontosságára, és minden társa­dalmi erőforrást felkutatnak, illetve mozgósítanak a feladatok megoldására. Egy-egy témát elő­ször a népfront országos vita­fórumán vesznek bonckés alá, majd a megyékben, járásokban, és indokolt esetben a községek­ben is megvitatnak. A szakemberek és népfront­aktivisták egész sor testületé tanácskozott a kenyérgabona-, a gyümölcs- és szőlőtermesztés, il­letve telepítés, az öntözés, va­lamint a takarmánytermelés kérdéseiről. A legtöbb helyen már hozzá is kezdtek a legjobb javaslatok valóra váltásához. A népfrontbizottságok ugyanakkor, szerte az országban, állandóan napirenden tartják a talajerő­utánpótlással és a mezőgazda- sági szakoktatással kapcsolatos feladatok megoldását is. A közelmúltban a termelőszö­vetkezetek üzemgazdasági prob­lémáira is kiterjesztették a tár­sadalmi . segítségnyújtást. A szerteágazó kérdéscsoportból először az állategészségügyről tanácskoztak. A kecskeméti or­szágos vitafórum anyagát a­tő, 10 órakor a Kisipari Ter­melőszövetkezetek Kecskeméti Kodály Zoltán Énekkarának 75 éves jubileumi díszhangverse­nye a Katona József Színház­ban. A hangversenyen részt vesz a kórus névadója, Kecske­mét nagy szülötte — Kodály Zoltán is. Közreműködnek a dalostalálko­zó szereplői: a kecskeméti Bar- tók-kórus és a pedagógusok énekkara, a siófoki dalkör, a salgótarjáni bányász férfikar, a Pécsi Közlekedési Vállalat Bartók Béla, és a Dunakeszi Járműjavító József Attila férfi­kara. Délelőtt a honvédzenekar ad térzenét a Szabadság téren, majd két órakor kezdődik a fel­vonulás — a Rákóczi úton át a sportstadionba fogatok, és 270 lovas részvételével. Körülbelül fél 3 órai kezdettel dr. Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia fő­titkára, városunk ország- gyűlési képviselője, a sport- stadionban ünnepélyesen megnyitja a szőlő- és gyü­mölcstelepítési hónapot. A sporttelep közelében felállí­tott színpadon megyénk 21 köz­ségéből mintegy 800 táncos mu­tatja be tájegységeink színpom­pás népviseletét. A színpad körül helyezkednek el a megye állami gazdaságai­nak és >tsz-einek szőlő- és gyü­mölcstermését bemutató aszta­következő hetekben, hónapok­ban a járásokban is megtár­gyalják. A népfrontbizottságok sok helyütt már hozzákezdtek a helyi tanácskozások előkészíté­séhez, s már most gyűjtik azo­kat a javaslatokat, amelyek meggyorsíthatnák az állategész­ségügy terén ma még fellel­hető hiányosságok megszünteté­sét. lók. A kiállított gyümölcsfajták­ból kedvükre vásárolhatnak a lá­togatók. A megnyitó ünnepség után szüreti lakomát rendeznek a Vendéglátó Vállalat és a szö­vetkezetek. A hangulatos csár­dákban olyan híres szüreti és megyei jellegű ételkülönleges­ségek közül válogathatnak a vendégek, mint például: sza­badszállási birkapörkölt, dunai és tiszai halászlé túrós csuszával, aranyhegyi pacalpörkölt, buga­ci nyárson sült csirke, kecske­méti lacipecsenye, kiskőrösi ré­tesek, de nem hiányzik a must- és borkósoltó sem. A rendezőség gondoskodott ajándéktárgyak árusításáról, ze­néről, egyszóval arról, hogy min­denki megtalálja a kedvére való szórakozást. A szüreti napok eseménydús, változatos prog­ramját tűzijáték zárja le, vasár­nap este 7 órai kezdettel. Az aranyhomok szüreti na­pok iránt máris nagy az érdek­lődés. Bejelentették részvételüket az olasz, holland, angol, vietnami, kubai, svájci, amerikai, mongóliai, finn és koreai diplomáciai testüle­tek képviselői, továbbá számos vendég érkezik Nyugat-Németországból, Olasz­országból, Franciaországból és a Szovjetunióból. A külföldi lá­togatók a szüreten is részt vesz­nek a Helvéciái Állami Gazda­ságban. Ilyen lenyűgöző és impozáns eseménysorozat még nem volt Bács-Kiskun megyében. Sikeré­től függ, hogy az elsőt több kö­veti-e minden esztendőben. Me­gyénk adottságai, a szőlő- és gyümölcstelepítésben elért eddi­gi hatalmas eredményei és biz­tató távlatai lehetővé teszik és meg is kívánják azt, hogy széles körű nyilvánosság előtt mutassuk be kincseinket. Remélhetőleg a fogadtatás ked­vező lesz és a Bács-Kiskun me­gyei szüreti napok beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, messzire, hirdetve minden év­ben az „aranyhomok” dolgos né­pének szorgalmát, életkedvét és teremtő erejét Uj típusú kukoricakombájn A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár eddigi kétsoros kuko­ricakombájnját tovább fejleszt­ve, két újabb géptípus — a K— B—F és a K—Cs—F jelzésű gé­pek — rajzait készítette el. Mindkettő abban különbözik elő­deitől, hogy nemcsak levágja, hanem héjától is megfosztja a kukoricát. A K—B—F még a szárat is különválasztja és felszecskázza. A két újfajta gép mintapéldánya a napokban el­készült, s azokat nagy sikerrel próbálták ki a Herceghalmi Ál­lami Gazdaság zsámbéki üze­mében. A gépek a várakozásnak megfelelően kitűnően működ­tek, s műszakonként 3—4 hold­ról takarították be a kukoricát. Ezek a gépek már az idei be­takarítási munkákban is részt vesznek. (MTI) Vasárnap a vasúdon Már a hét végén országszerte meggyorsult a vagonok kiraká­sa, s ennek köszönhető, hogy vasárnap sok üres kocsit adha­tott a vasút. Vasárnap országo­san 13 439 kocsit raktak meg, amire a MÁV történetében — munkaszüneti napokon — még nem volt példa. Különösen sok építőanyagot sikerült elszállíta­ni, ami nagyon fontos, hiszen sok építkezés anyaghiánnyal küszködik. Almaszüret — Az idén nyolcvan holdon terem a törpealmásunk — tá­jékoztat Gracza István, az Izsáki Állami Gazdaság ágas­egyházi üzemegységének veze­tője. — Nagyobb területen, mint tavaly, hiszen az öt év­vel ezelőtt telepített fák most fordulnak termőre. Hogy mi­lyen a termés? A legjobbat mondhatom: átlagon felüli. Mintegy 80 vagon mennyiséget várunk. A hetven tagú Hunyadi-bri­gád egyelőre a középtörzsű fákról almaszedő targoncákon állva szüreteli a termést. Egy- egy fa átlag 120—150 kilóval fi­zet. De van olyan is, amelyről 14 Iádányi gyümölcsöt szed­nek. A népfront vitafóruma előtt a tsz-ek üzemszervezése s

Next

/
Thumbnails
Contents