Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-22 / 222. szám
1963. szeptember 22, vasárnap T oldal M - ** .. NAIV ÖREG.,; — Remélem, Jancsi, az őszi munkák gyors elvégzésén jár az (Beil oldali kép.) AZ ÖNKISZOLGÁLÁS KORÁBAN — Megyek, elsilózom magamnak télire a kukoricaszárat, magukra úgysem számíthatok!! (Jobb oldali kép.) Mélykút község négy termelőszövetkezetének nem kis feladatot kell megoldania az ősz folyamán. A kukoricát — fele-fele arányban a közös és a háztáji földekről — 5000, a burgonyát 600, a cukorrépát 530, a ricinust (mert nagymértékben ezt is termesz*'V) 800, a kendert 300 holdról ítéli betakarítaniok. Ezzel egy időben a kenyérgabona 4500, az őszi árpa 1200, s a takarmánykeverék 600 hold vetőágyának az elkészítése, majd e gabonafélék földbe juttatása szintén fő követelmény hozzávéve a silózást és az Alkotmány Tsz-ben 100 hold szőlő telepítését. E sokrétű és hatalmas munka igen megfontolt szervezést igényel a tsz-ek, de az államigazgatás helyi szerve, a tanács részéről is. S a tapasztalat azt mutatja, hogy az utóbbi, élén a végrehajtó bizottsággal, s a helyi pártszervezet segítségével, a szó valódi értelmében: hivatása magaslatán áll. A ben Miért csak 30 mázsa?! kiskunhalasi Micsurin Tsz___az idén — a tervezett 80 má zsa helyett - előreláthatólag mindössze 30 mázsa lesz a cukorrépa holdanként! átlagtermése. Ezzel szemben a tőszomszédságukban gazdálkodó, hasonló talajadottságokkal rendelkező Szabadság Tsz gazdái 140 —150 mázsát takarítanak be egy holdról. Ez az elkeserítően csekély hozam annak tulajdonítható, hogy a tsz vezetői nem alkalmazták az ösztönzés valamilyen jól bevált formáját, nem kötöttek például megállapodást a családi művelésre. Egy rövid számvetés mindennél ékesszólóbban bizonyítja, hogy mennyi forintot dobtak ki az ablakon. Igaz, hogy a tervezetthez viszonyítva „csupán” 50 mázsa a kiesés, megfelelő művelési forma és jó agrotechnika alkalmazásával azonban ők is elérhették volna a 150 mázsás átlagot, így viszont a veszteség hat holdjukról már 720 mázsa, aminek az értéke csaknem 30 ezer forint. Hanyagságuk folytán majdnem 130 mázsával kevesebb cukor kerül a fogyasztókhoz, ami 466 fogyasztó évi háztartási szükséglete. A kis tsz gazdái, beleértve a nyugdíjasokat is, másfél évtizedig nem költené- nek cukorra, ha ez a mennyiség a kamrájukban lehetne! Reméljük, hogy a kiskunhalasi Micsurin Tsz-ben mindenki levonja a tanulságot, amit a cukorrépahozam ilyen mérvű csökkenése eléjük állít, s a jövőben jobb munkaszervezéssel, a meglevő adottságokat kihasználva, pótolják az idei mulasztási. a — * helyszínen ellenőrzik a jelentések helytállóságát, illetve tanácsot adnak a munkák még jobb megszervezésére. — Négy-öt napig tartó „háztáji hetet” is rendeznek az említett területen termett háztáji kukorica betakarítására, amikor a munkaerőt e feladatok megoldására irányítják. Olyan ez, mint egy jól működő gépezet, amelynek kifogástalan a vezérlőműve. „Gépesített“ tanmese Traktoria gazdaságai lázas . tempóban kötöttek szerződést a gépállomásokkal az őszi munkákat végző gépekre. A szükségletek helytelen felmérése miatt azonban Maul tartományban például kihasználatlanul álltak az erőgépek, ugyanakkor Wurf tartomány gazdái már-már szüzeket akartak áldozni a motorok istenének: tegyen csodát, és küldjön valahonnét legalább néhány G—35-öst. Végső kétségbeesésükben az ország túlsó csücskében fekvő Zetorisztán- ból kértek pár traktort Igaz, Maul itt volt a szomszédban, de hogy ott állnak a gépek, erről ők mit sem tudtak. Nosza, vagonba rakták, s elindították háromnapos útjukra a traktorokat. Csupán az oda-vissza út 15 ezer fartyinkót emésztett fel. Ehhez jöttek a napidíjak. Néhány, közelebbi körzetekbe irányított gép „mászkálása” is improduktív üzemanyag- költséggel járt. Az utaztatás haszna jóformán annyi volt, hogy a gépvezetők rövidesen úgy ismerték Traktoriát, mint a tenyerüket, s a „Ki mit tud?” versenyek földrajzi döntőiben minden babért ők arattak le. Milyen jó, hogy a megyénkben nem fordul elő ilyesmi! Habár... Most halljuk, hogy a dunave- csei járás közös gazdaságai Dunántúlról kaptak traktorokat, egyik megyei gépállomásunk erőgépei pedig ... na, hol dolgoznak? Stimmel: a Dunántúlon! A fa faházi kukorica Rekordtermést ígér az idén a tataházi Petőfi Tsz 700 holdas közös kukoricája. Holdanként és májusi morzsoltban számítva a tavalyinál több, átlagosan 32 mázsa termésre számítanak. Tanulságos figyelemmel kísérni a közös gazdaság idei kukoricatermesztésének folyamatát, hiszen korántsem csak a meglevő adottságokra támaszkodtak. A kapásnövény nyári és őszi mélyszántású talajba került, s 550 holdon alkalmazták a négyzetes fészkes vetést, ez 7—8 mázsa — májusi morzsoltban számított — többlettermést biztosított. Ennek során holdanként 24 mázsa szerves- és három mázsa műtrágyát használtak fel — mindegyik tőhöz kü- lön-külön adagolva. Ha a növény részére a trágya kiszórásával ugyanezt a talajerőt kívánták volna biztosítani, akkor egy holdra 200 mázsa istálló- és 12 mázsa szervetlen trágyát kellett volna kihordaniok. Az említett 700 holdból 200 holdon vegyszeres gyomirtást végeztek, s ezáltal itt kiküszöbölték a mechanikus növény- ápolást. A többi területet viszont ötször ekekapázták, s két ízben kézi kapálásban is részesítették. Az elmúlt héten pedig már kezdetét vette a betakarítás is. A szövetkezet gazdái, köztük a növénytermesztésben dolgozók is, készpénzfizetést kapnak. Ezenkívül a többlettermés után prémiumot is adnak nekik. Ennek eredményeként a családtagok jelentős részt vállalnak a közös munkából. Ily módon a hat növénytermesztő brigád ösz- szesen mintegy háromszáz fővel rendelkezik. A brigádok egyenként, szakaszosan végzik a kukorica betakarítását, hogy a szállítás folyamatos lehessen. Minthogy 20 mázsás májusi morzsoltban számított átlagtermést tervezett a szövetke zet, ezért a növénytermesztésben dolgozó gazdák minden terven felüli öt mázsa után annak a 20, s az azon túli többlettermés után annak az 50 százalékát kapják meg prémium címén. öt-hat mázsa — szintén májusi morzsoltban számított — kukoricát kapnak tehát a havi másfél ezer forint átlagos alapjövedelmükön felül. A 200 hold cukorrépa termése, a kukoricához hasonló ütemezésben kerül betakarításra. A tervezett 160 mázsás átlaggal szemben 220 mázsa a holdanként! termés, s minthogy az ösztönzés ugyanolyan arányban progresszív, mint a kukoricánál, a belőle származó egy gazdára jutó prémium összege megközelíti az ezer forintot. A cukorrépa betakarítását a jövő hónap 10-re befejezik. A 700 hold közös és az 550 hold háztáji kukorica — az utóbbi átlaga nem sokkal marad alatta a közösének —, valamint a 200 hold cukorrépa összesen mintegy 1100 vagon terméssel fizet. Ennek az elszállítása nem kis gond, még a tíz pótkocsis gép és a 20 lófogat igénybevételével sem. Naponta 16 vagon kukoricát kell a górékba szállítani, s a meglevő eszközök szükségesek a cukorrépa „mozgatásához” is. A kukoricaszárat kint a helyszínen felszecskázzák, s mint zöldtrágyát alászántják. Kisebb részét alomnak használták fel. (Ami az utóbbit illeti, igen jó módszer az alomszalma helyettesítésére. Erre — lapunknak épp a mai számában — Egri Andor, az állami gazdaságok megyei főagronómusa is felhívja a termelőszövetkezetek figyelmét. Ily módon nagyban csökkenthető az intenzív búzák kisebb szalmatömegéből adódó almozási probléma.) Végső soron kukoricatermésének köszönheti a gazdaság, hogy minden hold szántó után 135 kiló húst értékesíthet. VETÉS (Bozsó János vázlatkönyvéből.) A községi tanács egész éves munkaterve ugyan tartalmazza a mezőgazdasági tennivalókat, az időszerű feladatok maradéktalan megoldása végett azonban szeptember 4-én a tanácstagok a tsz-ek elnökeivel, párttitkáraival, üzemegység- és brigádvezetőivel együtt kibővített tanácsülésen megtárgyalták mit, mikorra kell a határban elvégezni. A feladatokat részeire bontva, kampánytervet készítettek, ami magában foglalja a munkaerő- mérlegef is. Eszerint ezer gyalogmunkás, száz — ebből 60 saját — erőgép és 13 silókombájn áll a közös gazdaságok rendelkezésére. Már megmutatkozik a jó szervezés eredménye. A nyári mély- és a vetőszántás eddig több mint 2700, illetve 2900 holdon elkészült, a kenyérgabona 1000, az őszi árpa 500, a takarmány- keverék pedig 300 holdon földben van, s 7500 köbméter silótakarmányt tartósítottak a tsz-ek. Az őszi munkák menetének meghatározásával nem „tudta le” feladatait a községi tanács végrehajtó bizottsága, hanem gondot fordít az ellenőrzésre is. Tagjai kéthetenként megvitatják a tsz-ek részletes jelentéseit, majd az értekezlet után minden alkalommal kimennek egy-egy közös gazdaságba, s a A „vezérlőmű“
