Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-19 / 219. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! PÄRT BÄCS-IOSKV/IM ME&VEl LAPJA Helyzetkép három vasútállomásról Glied Károly elvtárs beszámolóját tartja. Osztályának vezetője, és Papes Béla, a megyei pártbizottság agit.-prop. osztályának oktatási felelőse. Szabó Lajos elvtárs a tanácskozást megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy bár már hagyományossá vált az ilyen megbeszélés az oktatási év elején, a mai mégis új korszak kezdetét jelenti a pártoktatásban. A VIII. kongresszus határozatainak szellemében most induló pártoktatás az eszmei offenzí- vának az eddiginél is hathatósabb és élesebb fegyvere Kell legyen. Ezután Glied Károly elvtárs emelkedett szólásra. Több mint kétórás előadásában részletesen ismertette a megyei párt-végrehajtóbizottság az elmúlt év pártoktatási munkáját értékelő és a következő év feladatait eldöntő határozatát. Miután alapos elemzésnek vetette alá az 1962—1963. évi propagandamunkát, meghatározta a következő pártoktatási időszak legfőbb tennivalóit. Ennek lényege: emelni szükséges a pártoktatás tartalmi színvonalát, tökéletesíteni kell a propaganvő propagandisták bőségesen kaptak érvet ahhoz, hogy a VIII. pártkongresszus szellemé ben miként vessék fel a szövetségi politika, a szocialista nemzeti egység, az osztályharc, az eszmei offenzíva és a kétfrontos harc kérdéseit. Glied elvtárs előadásának befejező részében gyakorlati tanácsokat adott a propagandistáknak. A tanácsadás kitért a felkészülés, a vitavezetés módszereire. Ajánlotta, hogy a propagandisták ne legyenek túlterhelve társadalmi munkával, kapjanak rendszeres információt bel- és külpolitikai kérdésekről. A propagandisták fő feladataként az előadás a következőket jelölte meg: legfontosabb az állandó és rendszeres tanulás, a propagandamunka helyes módszereinek elsajátítása és szakadatlan fejlesztése. A megye minden részéből egybegyűlt vezető propagandisták nagy figyelemmel hallgatták a beszámolót és helyesléssel fogadták megállapításait. A tanácskozás Szabó Lajos elvtárs zárszavával ért véget. Kovács Pál, a bajai állomás főnöke nem sok időt tölt ezekben a hetekben az íróasztal mellett. A rakodópályáról hívták a telefonhoz is. — Az itteni állami gazdaság részére jöttek gépek — mondja — ellenőriztem, hogyan rakják ki a daruval. Sajnos, most nem tudott embereket adni a gazdaság. Mi ürítettük ki a vagonokat. Holnap viszik el a gépeket. — Sokat kell állni a szállíttatok miatt? — Nem. Állítom, hogy a vállalatok, gazdaságok mindent megtesznek a folyamatos rakodás érdekében. Talán az AK.ÖV- vel van némi zavar. Szombaton éjjelre, vasárnap egész napra nem tud munkaerőt biztosítani. Javasoltam, hogy 12—24-es fordulóval próbálkozzanak — szinte megduplázódna a teljesítményük. Nincs emberük, azt mondják. Pedig csaknem percnyi pontossággal össze kell dolgoznunk szállítókkal, fuvaroztatókkal. Napi 100—120 vagonos a teherforgalmunk. — Milyen volj a vasárnapi műszak? — A legutóbbi szinte azonos forgalmú volt az előző viharos, esős vasárnappal: 50 körül volt mind az érkező, mind az induló vagonok száma. Munkaerővel is bírtuk. A honvédség első szóra segítségünkre jött. — Mi a véleménye az önöket ért bírálatról? A Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat lapunkon keresztül kifogásolta, hogy amikor munkásaik vasárnapi műszakban, nappal, éjjel ítéletidőben kirakták az iparvágányukra betolt kocsikat, a vas út csak kedden húzatta ki az üres vagonokat. — A bíráló nem ismerte az állomás körülményeit, 50 vagont kellett az ő iparvágányukra hú- zatnunk, mert az állomáson már nem fértek el, s azok műtrágya exportrakodásra vártak. .. Mindenesetre nekünk is van javítani valónk. Napi 150—180 vagonos forgalmat kell lebonyolítania a kecskeméti vasútállomásnak, s ebből sok az exportárura szükséges kocsi. A konzervgyár 15— 20, a göngyölegellátó vállalat néha 30 vagont is igénybe vesz. A MÉK-nek is továbbítani kell a 6—10 kocsiját, nem beszélve a 25—30 AKÖV-vagonról. Az építőipari és szerelő vállalatoknak betonáru, cement, sóder, kavics, zúzottkő, kötegelt vasáru a mindennapi szállítmánya. Sok fém megy a konzervgyáraknak, s az úgynevezett gyűjtőben, a darabáruk között nylon harisnyától kávéig mindennap tarka serege jön a küldeményeknek. Itt a vasárnapi rakodással van sok zökkenő. Nappal még megy valamennyire a munka, de éjjelre nincs rakodó. A napokban tartottak értekezletet az érintett szervek, s próbáltak megoldást találni a munkaerőgondokra. A vállalatokkal sem olyan elégedettek, mint Ba ján. A Barnevái és a Hűtőipari Vállalat — Győri László kereskedelmi főnök szerint — egyszerűen nem rak ki szombat délután érkező árut Felettes szervnek javasolta az állomásfőnökség, hogy 300 százalékos kocsiálláspénzt szabhas sanak ki ilyen mulasztásokért. Ez a módszer — más vállalat esetében már bevált. Halason is kirakásra várnak az építőipari vállalat és a vízmű vállalat vagonjai. Egy vagon betongerendával teli kocsi napok óta várja a kiürítést, az idomacéllal rakott kocsi két nap, a betonvasat hozó vagon pedig egy nap óta áll. Mindhárom daruval üríthető csak, és a szerződés értelmében az érintett vállalatok kötelesek azt biztosítani. Keddre előző napról 14 vagon kipakolása maradt, ehhez még 27 kocsi jött aznap. Kedden délben 22 vagonból folyt a kirakás. Jánoshalmáról, Kunfehér- tóról, Keeelről három gépkocsit irányítottak Halasra nyolc rakodómunkással, s a halasi főnökség is munkába állított egy gépkocsit. A kecskeméti AKÓV központtól kintjárt Juhász Imre szállítási szervező operatíven összedolgozott az állomásfőnök- séggel Sablonok nélkül A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja. (T. I.) Járva a megyét, a felületes szemlélő is észreveszi, hogy jó iramú a munka mező- gazdasági üzemeink szántóföldjein, szőlőiben, gyümölcsöseiben. Szükség is van a szorgalomra, mert igen nagy a tét: megyénkben összesen 350 ezer hold területen kell a szántóföldi növények termésének betakarítását. 80 ezer holdon a szőlő szüretét elvégezni, a gyü- mölosöt 320 vagon mennyiségben leszedni. — s mindemellett, egy időben a sokrétű teendőkkel, majdnem 200 ezer holdon juttatandó földbe a kenyérgabona vetőmagja. S mindez négy-öt hét alatt. Aki az eddig jó ütemű munka „mögé” is tekint, tapasztalhatja, hogy tanácsi szerveink, a pártszervezetekkel karöltve, szintén helytállnak a hatalmas feladat rájuk eső részének megoldásában. A bonyolult tennivalókban a „vezérkar” szerepét töltik be. Szerveznek, irányítanak, ellenőriznek. Céljuk egy: a termés idejében betakarításra, a gabona elvetésre kerüljön. Módszereik azonban a „kivitelezés” bizonyos eseteiben különbözők. Ez arra utal, hogy felrúgták az ütemet fékező sablonokat, ami viszont bizonyítja, hogy tényleges munkájukat sok fejtörés, a vélemények összevetése, tisztázása előzte meg. Jó érzés ezt tapasztalni, éppen most, a rengeteg gond közepette, látni, hogy a bürokratikus intézkedéseknek hadat üzentek. A Dunavecsei Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága például már augusztus elején meghatározta az őszi mezőgazdasági munkák mennyiségét, menetét. felmérte a rendelkezésre álló gépi és fizikai erőt, megállapította a műtrágya- és vetőmagszükségletet. s ezekhez mérten intézkedési tervet készített. A tervet községekre, sőt, a szövetkezeti gazdaságokra bontva idejében ismertették az utóbbiak vezetőivel. S a járási tanács vb mezőgazdasági osztálya hetenként ellenőrzi: a tervnek megfelelően folynak-e munkák. A Kalocsai Járási és Városi Tanács Végrehajtó Bizottságai a járási- városi pártbizottság végrehajtó bizottságának segítségével hasonlóképpen jártak el. Az őszi munkák irányítására operatív bizottságot is létrehoztak. Minthogy tavaly nem egy közös gazdaság hamis adatokat közölt a bevetett területek nagyságáról, igen nagy súlyt helyeznek a személyes ellenőrzésre is. A járási tanács vb mezőgazdasági osztályának minden egyes munkatársa négy-öt tsz-ben hetenként egyéni felelősséggel köteles megállapítani a vetésterv teljesítését. , Példásan tevékenykednek községi tanácsaink is. Kiskun- majsán a tanács mezőgazdasági állandó bizottságának kebelében külön operatív bizottság működik, s meghatározza a szüret menetét, abból a célból, hogy a szőlő átvétele és feldolgozása zavartalanul bonyolódjon le. Igen életrevaló módszert alkalmaz a Mélykúti Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Tagjai a négy tsz általában igen jól elkészített beszámolóját kéthetenként megvitatják, majd kocsira ülnek és minden alkalommal egy-egy közös gazdaságban a helyszínen végzik az ellenőrzést. illetve adnak tanácsokat a munkák még jobb megszervezésére. Nem kétséges, hogy az őszi munkák szervezésének és végrehajtásának ilyen „hőfokú” összehangoltsága meghozza eredményét. A pártoktatás propagandistáinak megyei tanácskozása Kecskeméten Szerdán délelőtt kilenc órakor csaknem kétszáz vezető propagandista gyűlt össze Kecskeméten, a városi tanács dísztermében, hogy meghallgassa Glied Károly elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának az 1963 —1964-es pártoktatási év megnyitása alkalmából tartott beszámolóját. A tanácskozás elnökségében az előadó mellett helyet foglalt Szabó bajos, a megyei pártbizottság agitációs és propaganda damunkában alkalmazott módszereiket, továbbfejlesztésre szorulnak a pártoktatás szervezeti elvei és szervezeti felépítése, meg kell javítani a pártoktatás irányítását. A következő évi tennivalók részletes kifejtése után Glied elvtárs kitért néhány olyan elvi kérdésre, amelyek közül az elmúlt oktatási évben sok vita volt, s amelyek nyilván a következő időszakban is felmerülnek. Az értekezleten részt veJobban szervezzék meg a rakodást és a szállítást XVIII. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 4 ra 60 fillér 1963. SZEPT. 19, CSÜTÖRTÖK
