Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-18 / 218. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! MK^SP/xpT S'-CS'Kt^MUN ^5.CVE| IAPJA jcvin. evF. 2«. szám Ara 60 fillér »«3. szept. is. szerd a Családi ünnepek N | em új szokás, hogy a család életében bekövetkező nagyobb eseményeket, mint például a születés, házasságkötés, a rokonokkal, ismerősökkel együtt megünneplik a család tagjai. Így volt ez régen, és manapság szintén ünnepélyes körülmények között „avatják” családtaggá az újszülöttet, asszonnyá a lányt, s kegyelettel búcsúznak az elhalttól. Az évszázadok során kialakult szokások napjainkban komoly változáson mennek keresztül. Ez a változás, átalakulás történelmi folyamat, és szoros kapcsolatban van az emberek világnézetének alakulásával. A mai társadalom tagjai igyekeznek reális tartalmat adni a családi ünnepeknek is. Továbbra is igen nagy jelentősége és szerepe van a külsőségeknek, amelyek emelik az alkalom fényét, jelentőségét. Hiszen egy szépen megrendezett esküvő vagy névadó ünnepség, hosszú időre szóló kedves emléket jelentenek a családnak, a résztvevőknek. Jelképe lehet ez az összetartozásnak és ébresztője a házastársi és szülői felelősségnek egyaránt. Jogos igény és nem felesleges kívánalom tehát ezeknek az ünnepségeknek gondos előkészítése. M a már a megyében számos helyen a községi és városi tanács külön e célra szépen berendezett helyiségében tartják meg az említett családi ünnepeket. De van ahol a vállalat vagy az intézmény, a dolgozó munkahelye gondoskodik ezekről, s a társadalmi szervek — KISZ, nőtanács — is közreműködnek ünnepélyesebbé tételükben. A családi ünnepek alkalmával a rokonok rendszerint ajándékokkal, virágokkal halmozzák el az ifjú párt, illetve az újszülöttet és szüleiket, osztoznak örömükben. A társadalmi közreműködéssel megtartott családi ünnepek egy-l re szélesebb körben elterjednek. Kecskeméten a múlt évben 63 újszülöttnek tartottak névadó ünnepséget, de a megye majd minden városában, községében igényli már a lakosság a családi ünnepek megtartásához a tanács segítségét. Ennek támogatására alakultak a családi ünnepeket megrendező tanácsi állandó bizottságok, amelyeknek igen szép és sokoldalú feladata van. Az a cél, hogy legyenek ezek a kis családi összejövetelek valóban ünnepek, amelyekre szívesen és kellemesen emlékeznek majd vissza a résztvevők. A fentiek érdekében igen sokat tehetnek az üzemi szakszervezeti bizottságok, nőtanácsok, a KlSZ-szer- vezetek, de az üzem, a vállalat és hivatalok vezetői is. A családi ünnepek jelentőségéről úgy véljük, nem kell hosszasabban beszélni. Közösségi életünk meleg, emberi vonásai, színfoltjai ezek, melyeket nem nélkülözhet szocialista társadalmunk. Segítésük ezért együttes feladat, s tegyük hozzá, igazán hálás, a közvélemény előtt is maradandó cselekedet. G. S. Mit és mennyit evett a megye lakossága Tallózás az élelmiszerfogyasztás félévi adataiban Amikor a háziasszonyok elvégzik a heti, kétheti, esetleg a havi, vagy alkalmi bevásárlást, aligha gondolnak arra, hogy egyúttal adatokat is szolgáltatnak. Méghozzá érdekes adatokat. Olyanokat, amelyek egyfelől jó támpontot adnak a kis- és nagykereskedelemnek, milyen mennyiségű és értékű élelmiszerigényt támaszt a lakosság az elkövetkező időszakban, s ahhoz méretezheti a rendelést. Ilyen adatokat találtunk a Időszerű Kacskaringós úton kezik a szervetlen anyag, a bácsbokodi vasútállomáson nem tudják: milyen fajta? — Műtrágya — mondják a telefonba. — Szuper, káli, nitrogén? — kérdik a gazdaság irodájából. — Nem tudjuk. Műtrágya és kész. A vagont kirakó tsz-gazdák viszont — érthetően — nem tudják megállapítani az ömlesztett áru „kilétét”. Evégett Szili Vencel főagronómusnak is el kell motoroznia a 10 km- re levő állomásra, hogy a szállítmányt mindjárt a kijelölt földterületre irányíthassa, nehogy újabb kerülő „köz- beiktatásával” előbb a szövetkezet központjába vigyék. A közmondások a fejlődés során állítólag érvényüket vesztik, módosul tartalmuk. Valóban. Mint látható, nem a sors útjai kiszámíthatatlanok, hanem a műtrágyáé. Az ostorcsattanással kapcsolatos igazság azonban — maradi módon — még érvényben van. Nem ártana, ha az illetékesek elgondolkoznának e nagyfokú „konzervativizmuson”, és felszámolnák azt. Népgazdasági érdekből. T. I. Kiszámíthatatlanok a sors útjai — tartja a közmondás. — Végén csattan az ostor — mondja a másik. A napokban kiderült, hogy az Agrotröszt jóvoltából a felsöszentiváni Vörös Október Tsz-be küldött pétisó is kiszámíthatatlan úton érkezett, — s az ostor a közös gazdaság nyakán csattant. Mi történt? Az említett vállalat a Linzből hazánkba importált és uszályon érkező pétisót — nagyon helyesen — vízi járművön továbbította, de, ahelyett hogy a szóban levő tsz számára a községtől húsz kilométerre eső bajai kikötőben rakatta volna ki, „leúsztatta” Mohácsra. Innen vasúti vagonokba pakolták a szállítmányt, s a 20 helyett — Pécsen át — mintegy 150 kilométeres úton juttatták a bácsbokodi vasútállomásra. (Felsőszentivánnak tudniillik nincs vasútja.) De miért csinálták volna másképp, amikor így költségesebb a szállítás, a talajerőpótló később is érkezett a tsz-be, s a MÁV úgyis vagonhiánnyal küzd?! Említésre méltó az is, hogy ha a tsz címére ömlesztve érCsongrád—Bács-Kiskun megyei Fűszer- és Édességkereskedelmi Vállalat Bács-Kiskun megyei ki- rendeltségének a megyei áruforgalmi bizottság ülése elé terjesztett beszámolójában is. Megyénk élelmiszerüzletei a múlt év felső felében lebonyolított 2p0 876 000 forintos forgalomhoz viszonyítva az idei első fél évben hat- százalékos forgalomnövekedést értek el. Egymagában keveset mondó lenne ez az adat, ha nem vizsgálnánk külön-külön az alapvető és magasabb tápértékű, értékesebb élelmicikkek forgalmának alakulását. Az utóbbi szemléletesen jelzi a lakosság igényét a korábban különböző okok — anyagi helyzet, táplálkozási kultúrában való elmaradottság, stb. — miatt mellőzött élelmiszerek iránt. A vállalat Bács-Kiskun megyei kirendeltségének félévi felméréséből kitűnik, hogy az alapvető áruk — zsír, cukor, stb. — forgalma csaknem azonos szintű volt a tavalyival. Míg például zsírból 1962 első felében 5575 mázsát, cukorból 42 885 mázsát fogyasztott a megye lakossága, az idén ezek a számok 5690, illetve 46 340 mázsára alakultak. S míg tavaly a lisztfogyasztás növekvő tendenciát mutatott, ez évben az 58 020 mázsás félévi fogyasztás jelentős csökkenésről tanúskodik a múlt évi 75 452 mázsához viszonyítva. Az egészségesebb táplálkozásra való áttérés kezdeti lépéseiről vall, hogy a zsírfogyasztás jelentéktelen emelkedése mellett 23.9, illetve 21,8 százalékkal növekedett az étolaj és a margarin fogyasztása. Kedvező a fejlődés az édesipari termékek félévi forgalmában is. Cukorkából 685, csokoládéból 179, kakaóból pedig 39 mázsával fogyasztott többet a megye lakossága, mint a múlt év hasonló időszakában. Az egy lakosra jutó félévi csokoládéfogyasztás például 30 dekagramm. Országosan és megyénkben is évről évre emelkedő irányzatú a konzerváru forgalma. Az elmúlt fél év alatt például 13,4 százalékkal emelkedett a múlt évi hasonló időszakhoz képest. Ezen belül is a legkiugróbb növekedés a húskonzervek fogyasztásában tapasztalható. Míg 1962 első felében 1109 mázsa ilyen készítményt vásárolt a lakosság, ez a mennyiség az idén 1627 mázsára „ugrott’. Az igények egészséges eltolódása az értékesebb élelmiszer- cikkek felé nagyszerűen lemérhető a vegyesáru forgalmában is. Hogy csak a legjellegzetesebbeket említsük: narancsból 79,3 százalékkal, babkávéból 54,9, fű- szerpaprikából pedig 52,5 százalékkal többet vásárolt a lakosság, mint a múlt év első felében. P. I. Hamvasan piroslik a jonatán a fákon. Szedik a lányok, egyre- másra szedik, mindegyik láda gyorsan meg is telik. Holnapra nem is lesz alma már az ágon. Szél fújja a leveleket szerteszét a tájon. ... Csoda-e, ha a felvételünkön megörökített kép láttára rímbe-ritmusba rándul a riporter ceruzája? Hiszen valóban verset és dalt érdemelnének az Izsáki Állami Gazdaság ágasegyházi üzemrészének több száz holdas almásában dolgozó szorgos kezű lányok, közöttük — a képünkön látható — Rátkai Teri és Balogh Ilonka. (Pásztor Zoltán ft ) Heves külföldi tudósok hazánkban Budapestre érkezett dr. B. N. Halpern, a College de France professzora és J. Cathala, a toulouse-i egyetem tanára, az Institut de Genie Chimique igazgatója. A két neves francia tudós több előadást tart Magyarországon. — Luvsanvandan mongol akadémikus a két akadémia közötti egyezmény alapján négy hetet tölt Magyarországon. (MTI) Háztartási bizottság és a háziasszonyok klubja Nincs még egy hónapja, hogy huszonhat taggal megalakult a kecskeméti városi nőtanács háztartási bizottsága, de a lelkes asszonygárda máris sok érdekes, hasznos tervet forgat a fejében, s hozzá is kezdett azok megvalósításához. Többek között igen népszerűnek ígérkezik az őszszel induló előadássorozatuk, amelyen a helyes étkezésről, a háztartási gépek otthoni kezeléséről, kisebb javításairól, a szo- banövény-ápolásról, a lakás berendezéséről és díszítéséről, divatról, öltözködésről gyűjthetnek — bemutatókkal illusztrált — jól használható gyakorlati tapasztalatodat a látogatók. A nagykereskedelmi vállalatok kecskeméti mintaboltjával közösen — mintegy a nagy téli vásár előkészítéseként — október folyamán háromnapos árubemutatót rendez a háztartási bizottság, amelyet a harmadik napon divatbemutató tesz teljessé. Legutóbbi ülésükön azt is elhatározták, hogy néhány héten belül — főként az alsótagozatos gyermekek szülei részére — orosz nyelvtanfolyamot indítanak, s így mire az iskolások a felsőbb osztályokba lépnek, a szülők hozzáértő segítőtársaivá válnak gyermekeiknek a nyelv- tanulásban. Mindezeken kívül sok kecskeméti asszony régi kívánságát teljesítik azzal is, hogy rövidesen megalakul a háziasszonyok klubja, ahol sok érdekes háztartási szakkönyv, folyóirat és ismeret- terjesztő előadások várják a látogatókat, E. E.
