Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-17 / 217. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! I LAPJA Többet, jobban... A fő figyelmet a munkatermelékenység emelésére kell for- dítani megyénk üzemeiben. Erre figyelmeztetnek bennünket az első fél év eredményei. A helyi ipari vállalatok közül az egy munkásra jutó vállalati teljes termelés 1962 első fél évéhez viszonyítva a Bajai Fémipari Vállalatnál 70,3, a Bajai Műkő- és Cementipari Vállalatnál 85,9, a Bács megyei Nádgazdaságnál 86,6, a Bács megyei Faipari Vállalatnál 93,4, a Bács megyei Textilfeldolgozó Vállalatnál pedig 89,1 százalékos. Nem jobb a helyzet a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál, a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban és még néhány jelentősebb ipari üzemünkben sem Az előbb említett helyeken is tanulmányozták, vitatták, tehát ismerik a VIII. pártkongresszus azon megállapítását, hogy nálunk a munka termelékenysége még nagyon elmarad a követelményektől és a lehetőségektől Addig pedig nehezen tudunk előbbre lépni, amíg a korszerű üzemszervezés tekintetében gyökeres fordulat nem 'következik be gyáraink életében. S hogy erre mennyire szükség van mutatják a munkanap-felvételek adatai, amelyekből kiviláglik, hogy például a műszaki előfeltételek hiánya miatt órák hosszat állnak a gépek, sétálnak a munkások. Ilyen jelenségekkel találkozhatunk többek közt a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban. Máskor meg az ellenőrzés elmulasztása csábít a tétlenkedésre. Ez úgyszólván minden üzemünkben ki- sebb-nagyobb mértékben fennáll. Drága percek mennek veszendőbe, a munkás is dühös mert nem találja meg számítását, a népgazdaság is károsodik, mert kevesebb lesz a tér mék, határidőre nem készülnek el az exportgyártmányok, elhúzódik az építkezés átadása, nincs nyereségrészesedés stb. Nehezíti az előrehaladást hogy egyes üzemekben makacsul ragaszkodnak a régi technológiákhoz. Számos műveleti utasítás ósdi megmunkálást ír elő, holott azt már az élet régen túlhaladta. Mit tesznek ilyenkor a szakmailag képzett munkások. Legtöbbje figyelmen kívül hagyva a régi utasítást, új módon oldja meg feladatát. Ezt tapasztaltuk a Tiszakécskei Permetezőgépgyárban. Vannak az előbbivel ellentétes jelenségek is., Egyes kényelmeskedő munkások az új technológia bevezetése, széles körű alkalmazása ellen ágálnak, mivel az körültekintőbb, gyorsabb és pontosabb munkát követel meg tőlük. Erről a problémáról sok szó esett a ZIM Kecskeméti Gyáregységének legutóbbi termelési tanácskozásán is. A munka termelékenységének állandó növelése ötéves tervünk sikeres teljesítésének előfeltétele. Ezért mind az üzemi párt- és szakszervezeteknek, mind a gazdasági vezetőknek és a dolgozóknak fő figyelmüket a munka termelékenységének növelésére kell fordítaniuk. Csak több, jobb és olcsóbb termék ígérhet boldogabb holnapot, gyorsíthatjuk meg a szocializmus felépítését, az életszínvonal emelkedéséi. V. K. Vasárnapi műszak a földeken Az ötös számú főközlekedési útvonalon Kiskunfélegyháza felé haladva hagytuk magunk mögött a megyeszékhelyt, vasárnap reggel hét órakor. Az álmosan ébredező város után legyezőszerűen széttárult a táj és sorra maradtak el mellettünk a kövér harmattól csillogó kukoricatáblák. Több helyütt már zöldellni látszottak a jól elmunkált talajba juttatott ősziek — az árpa és a rozs. Néhány kilométer után azonban a földeken megjelent az ember és a gép, jelezvén, hogy a sürgető munka vasárnap sem engedélyez hosszú pihenőt. A Városföldi Állami Gazdaság központja felé Zetor vontatta a szilázzsal megrakott pótkocsit, s a távolban feltűnt a silókazal is, a körötte sürgölődő emberekkel. Majd odább, a kiskunfélegyházi Vörös Október Tsz kukoricatábláin már a csutkakúpok hirdették visszavonhatatlanul az ősz közeledtét. Amott, az út másik oldalán, krumpliszedők seregére lettünk figyelmesek. Miután Félegyházát elhagyva a Kiskunhalasra futó úton robogtunk tovább, sorra előztük meg a hordókkal, puttonyokkal, no meg a szüretelők jókedvű népével megrakott szekereket. Ám a földek sem maradtak adósak a látnivalóval. A félegyházi Kiskunság Tsz egyik útmenti tábláján Fazekas György és Kutyera Ferenc szövetkezeti traktorosok UTOS-sal vontatott ekékkel forgatták a széles barázdákat. Már reggel ötkor hozzáfogtak a vetőszántáshoz, hogy délután megkezdhessék a rozs földbe juttatását. Számukra, valamint a tsz másik három traktorosa számára is, bizony nyújtott műszak volt a vasárnap. De a többi szövetkezeti gazda sem pihent, egy részük az út másik oldalán szedte a burgonyát, néhányan pedig a trágyaszórással voltak elfoglalva. Kiskunmaisán a községi tanács vb-elnökének szobája hétköznapi képet mutatott. Együtt találtuk Papp István tanácselnököt és helyettesét, Kovács Istvánt, valamint Balogh Benjámint, a mezőgazdasági állandó bizottság elnökét. Ott volt Sisak Péter, a Dózsa Tszcs elnök is. Épp az őszi vetések ütemszerű elvégzéséről folyt a szó, s arról, hogy a csoportok gazdái is megfelelő területen vessék el a rozsot. Űtunkat folytatva, KiskunÖntözik az őszi árpát A tassi Petőfi Termelőszövetkezetben 1960 óta folytatnak öntözéses gazdálkodást. Azóta a mesterséges csapadékkal ellátott területet a kezdeti húszról 700 holdra növelték. Idén a tavalyihoz hasonló mértékben öntöztek, a terület növelése helyett inkább a gazdaságosságra helyeztek súlyt. Az öntözés révén az elmúlt évben negyedmillió forint ráfordítással mintegy 2 millió forint bruttó jövedelmet értek el. Ebben az évben a szántóterület 40 százalékát — többi közt a kukoricát 200, a silókukoricát, lucernát és a rostlent 100—100 holdon — öntözték. Az öntöző berendezések minden gépegysége — éjjel-nappali műszakban 1200 üzemórát dolgozott az idei öntözések során, a Duna, valamint az öntözőcsatorna vizének felhasználásával. Egy köbméter víz kipermetezésének költsége 33—52 fillért tett ki. Az öntözéses művelésnek köszönhetően a hatvan hold lengyel rózsaburgonya — amely két lépcsőben egyszeri, 50 milliméter mesterséges csapadékot kapott — mintegy 50—60 mázsa holdankénti termést ígér. A kétszer öntözött 100 hold rostlenből holdanként kilencezer forint a tervezettel szemben összesen félmillió forinttal több — volt a tsz bevétele. Hároméves lucernájuk 60 holdja az elmúlt évben 57 mázsa szénával fizetett. Ennek a területnek az idén 75 milliméteres csapadékkal esőztetett táblái eddig 54 mázsa termést hoztak, a hátralevő ötödik kaszálástól azonban még mintegy 10 mázsa hozam várható. Nagy területen végeztek a tsz-ben kelesztő öntözést is. Ennek következtében a májusi vetésű cukorrépa például — amelyet október végén szednek majd — 200 mázsa holdankénti termést ígér. Az öntözővizet a csatornából nyerő legnagyobb gépegységük —a .Jcnbach 3600-as — vázrajz szerint telepített 15 darab MR— 40-es szórófej üzemeltetésével 200 hold őszi árpát lát” el jelenleg kelesztő öntözéssel. Naponta 13—14 holdra juttatnak 5o milliméter csapadékot. J. T. halas után láthattuk, hogy Ba- lotaszállás határában a kukoricatöréssel és krupliszedéssel foglalatoskodtak az ottani szövetkezetek gazdái. Kisszállás határában pedig vetőgépek haladtak a megforgatott földeken. Mélykúton, mint mondották, már kora reggel a traktorok berregése verte fel a falu vasárnapi csendjét. Szántani indultak, szerte a határba. A szövetkezeti gazdák legtöbbje a háztáji szőlőkben szüretelt. A Bácsalmási Állami Gazdaság mátételki üzemegységében a roppant méretű silókazal tetején „kergetőztek” a traktorok,- hogy jól összetömörítsék a takarmányt. Ugyanakkor a szomszédos tataházi Petőfi Tsz szövetkezeti KISZ-szervezetének harmincöt tagja „szállta meg” a közös gazdaság szőlőit. Társadalmi munkában szüreteltek, s a munkájukból származó bevételt — úgy határoztak — idős Horváth János nyugdíjas szövetkezeti gazda összedőlt házának teljes újjáépítésére fordítják. A már felhúzott falak is a fiatalok áldozatkész munkáját dicsérik. Szabad idejüket minden ellenszolgáltatás nélkül arra fordítják, hogy segítsenek szerencsétlenül járt embertársukon. További útunk során sem szűkölködött a határ a munka látványában. Vasárnap volt, de a szövetkezeti és állami gazda Ságokban újabb száz holdakon került földbe a mag, s tovább növekedett a letakarított terület is. H. D. Megkezdték a kalocsai fűszerpaprika szedését Kalocsa vidékén megkezdték a fűszerpaprika szedését. Az állami és a termelőszövetkezeti gazdaságokban az idén is több mint ötezer holdon piroslik e fűszernövény. Az elmúlt napok esőinek hatására felfrissülteik és ismét megrakodtak virággal a bokrok. A késve érkezett csapadék még javít a termés minőségén, meny- nyiségén. Néhány nap alatt a csövek egy-két centimétert növekedtek. Ugyanakkor az újonnan felfrissült lombfelület késlelteti a termés beérését. Ezért már most tehermentesíteni kell a töveket a színes paprikák ösz- szegyűjtésével. Rekordtermés csak azokon a területeken várható, ahol a száraz nyári napokon is elegendő csapadékhoz jutottak a paprikaföldek. Az idén összesen mintegy 800 holdon kaptak mesterséges esőt a növények. A bátyai Haladás Tsz 150 holdas öntözött paprikaföldjén több mint 60 mázsa átlagtermésre számítanak; a drágszéli Üj Barázda Tsz-ben pedig holdanként 80 mázsás termés pirosodik az öntözött tövek egy részén. A Kalocsavidéki Fúszerpap- rikaipari Vállalat telepére megérkezett az első szállítmány. Az őrleménynek valót füzérezik és megfelelő utóérlelés után feldolgozzák. A mindentudó izotóp A Csepel Vas- és Fémművek izotóp laboratóriumának dolgozói a napokban ellátogattak a Tiszakécskei Permetezőgépgyárba, ahol izotóppal vizsgálták a légtartályok hegesztési varratainak megbízhatóságát. Egy-egy ilyen vizsgálat 5—6 óráig tart. Mivel a sugárveszély ilyenkor fennáll, a vizsgálat ideje alatt a jelzett helyet megközelíteni nem szabad. A képen Hargittay Ákos radiológus. (Pásztor Zoltán felvétele.) XVIII. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 60 fillér 1963. SZEPTEMBER 1?, KEDB