Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

8. oldal 1963. szeptember 1, vasárnap A Legfelső Tanács külügyi bizottsága jóváhagyta az atomcsendegyezményt A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Szövetségi Tanácsának és Nemzetiségi Tanácsának kül­ügyi bizottságai együttes ülésén másfél órás vita után egyhan­gúlag jóváhagyták a légköri, magaslégköri és víz alatti atom­fegyver-kísérletek eltiltásáról szóló szerződést és elhatározták, hogy azt a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa elnöksége elé ter­jesztik ratifikálásra. További országok csatlakozása A nyugati hírügynökségek je­len té»ei szerint újabb országok csatlakoztak a Moszkvában meg- kőéött háromha'talmi atomcsend- megállapodáshoz. Pénteken az amerikai fővárosban Dél-Korea, Nepal és Felső-Volta képviselő­je, Londonban pedig Marokkó írta és Dél-Korea képviselője alá a szerződést. Ezzel a szerződést Washing­tonban aláírók száma nyolcvan­hatra emelkedett, a londoni ok­mányon nyolcvannégy ország képviselőjének aláírása látható. Hruscsov tovább ismerkedik Szlovéniával BLED. (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első tit­kára, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke és Joszip Broz-Tito, a JSZSZK elnöke, a JKSZ főtitkára, feleségeik tár­saságában szombaton délelőtt sétát tettek a Bled-tónál. A szovjet kormányfő és a ju­goszláv elnök később a Bled- től 35 kilométernyire egy fes­tői völgyben elterülő Bohinjska- tóhoz mentek, ahol megpihen­tek a Zlatorog turisztaszálló- ban. Az üdülők szívélyesen üd­vözölték őket. A szálló igazgatóságának ké­résére Hruscsov, Tito, valamint a két államférfi felesége beje­Befejeződött a KGST szakembereinek rigai értekezlete Pénteken Rigában befejezte munkáját a KGST szakemberei­nek nemzetközi értekezlete. Az értekezleten a radioizotóp-mű- szergyártás kérdéseiről tanács­koztak. A román küldöttség vezető­je a tanácskozáson résztvevők véleményét kifejezve hangoztat­ta, hogy a szocialista országok szakembereinek a litván fővá­rosban tett látogatása igen jó iskola volt, s kollégái nevében elismerését fejezte ki a litván mérnököknek és tudósoknak azért, hogy egész sor érdekes műszert teremtettek. gyezte nevét az emlékkönyvbe. Délután a két államférfi N. Sz. Hruscsov szállására, Broddo- ba ment. Román—szovjet barátsági gyűlés Bukarestben BUKAREST. (MTI) A Szovjet—Román Baráti Társaság Romániában tartózko­dó küldöttsége vidéki körútjáról visszatért a fővárosba és pén­teken este gyűlésen találkozott Bukarest dolgozóinak képvise­lőivel. Ion Moraru, a román művelődés- és művészetügyi ál­lami bizottság alelnöke üdvözöl­te a megjelenteket, köztük I. K. Zsegalin bukaresti szovjet nagykövetet. Beszédében hang- súyozta, hogy a szovjet embe­rek látogatásai Romániában mindig lehetőséget nyújtanak a román és a szovjet nép közötti szeretet és barátság kinyilvání­tására. A szovjet küldöttség ve­zetője, I. I. Cvetkov, művelődés- ügyi miniszterhelyettes köszöne­tét mondott a Romániában min­denütt tapasztalt meleg fogad­tatásért. Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepére Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, az egész magyar nép és a maguk nevében távirati üdvözletéi, jó­kívánságait küldte Ho Si Minh elvtársnak, a Vietnami Dol­gozók Pártja Központi Bizottsága elnökének, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének, Pham Van Dong elv­társnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Miniszterta­nácsa elnökének. Péter János külügyminiszter Xuan Thuay-nak, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének küldött üdvözlő táviratot az évforduló alkalmából. A SZOT elnöksége ugyancsak táviratban üdvözölte a vietnami szakszervezetek központi tanácsának elnökségét. Diem csomagol... Az UPI amerikai hírügynök­ség jól értesült dél-vietnami forrásokra hivatkozva közli, hogy Ngo Dinh Diem-kormány az ország bankjaiban őrzött aranyrudakat és külföldi valu­tákat Diem palotájába szállíttat­ta. A hírügynökség szerint „elő­vigyázatossági rendszabályról” Felháborodás Washingtonban de Gaulle kijelentései miatt Az Egyesült Államok hivata­los köreiben nem hajlandók kommentálni de Gaulle Dél- Vietnammal kapcsolatos kije­lentéseit. A hivatalos kommentárok hiá­nya dacára a magánbeszélgeté­sekből és az újságcikkekből az világlik ki, hogy az Egyesült Államokban rendkívül nagy a felháborodás — mint mondják — „de Gaulle-nak Dél-Vietnam kérdésében történt beavatkozá­sa miatt”. Washingtonban ezt az Egyesült Államok újabb hát- badöfésnek tekintik. Diplomáciai megfigyelők sze­rint de Gaulle akciót akar kez­deni, hogy Észak- és Dél-Viet- namot — Laoszhoz hasonlóan — semleges államként egyesít­sék. van szó. Ha Diem helyzete még rosszabbá válna, a palotá­ban felhalmozott kincseket nyil­ván külföldre szállítanák. A Pravda szombati száma megállapítja, hogy a dél-viet­nami események megint csak leleplezik az egész világ előtt az amerikai imperialista körök legkalandkeresőbb képviselői ál­tal követett politika tarthatat­lanságát. „Mindenki láthatja, hogy a hangzatos kommunista­ellenes prédikációk, a „szabad világ” védelme lényegében egy igen bűnös és véres rendszertá­mogatását, a szabadságjogok lábbal tiprását, a népellenes há­borút jelentik. Tizennyolc éves a néphatalom Vietnam északról délre több mint 320 000 négyzetkilométe­ren terül el. A 30 milliós viet­nami nép évezredes története bővelkedik dicsőséges harci ha­gyományokban és gazdag tradí­ciókban. 1862-ben a francia im­perialisták gyarmattá változtat­ták az országot, és 1940-ben egy második iga. a japán imperia­lizmus jármát kellett viselnie. Egy évszázados elnyomatásuk alatt a vietnamiak állandóan harcoltak függetlenségükért. A forradalmi harcok egymást kö­vették, hogy végül is elérjék a népi hatalom megalakulását, 1945-ben. 1945. szeptember 2-án alakult meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság Ho Si Minh elnök­kel az élen. Ám, a francia im­perialisták nemsokára visszajöt­tek és másodszorra is el akar­ták foglalni Vietnamot. A viet­nami nép ellenállása 9 évig tar­tott, és a Dien Bien Phu-i győ­zelemmel ért véget, valamint a genfi egyezmény aláírásával. — 1954-ben helyreállt a béke, az országot ideiglenesen két rész­re osztották. Észak teljesen fel­szabadulva a szocializmus útján halad azóta, míg dél folytatja hősies harcát. A békekötés után Észak-Viet- nam népének legsürgetőbb fel­adata volt a háború sebeinek gyógyítása és a nemzetgazdaság helyreállítása, valamint az élet megjavítása. A földreformot há­rom év alatt fejezték be, az ipari és mezőgazdasági termelés utolérte, sőt meghaladta az 1939-es szintet, a gyarmati ura­lom „legvirágzóbb évét”. Ugyan­ekkor mentek végbe az első vál­tozások a gazdasági struktúrá­ban. Megszületett a szocialista szektor, a szövetkezeti és köl­csönös segélymozgalom testet öltött a mezőgazdaságban, az iparban feltűnt az állami szek­tor. A nép életkörülményei megjavultak és a munkanélkü­liség kérdése lényegében meg­oldódott. — Egyetemek nyíltak meg, sok iskolát állítottak hely­re, az egész országban megkez­dődött a harc az analfabétizmus ellen. A gazdasági felemelkedés idő­szaka után következett a há­roméves terv (1958—1960) és az első ötéves terv (1960—1965). Ma, 18 évvel a Vietnami De­mokratikus Köztársaság megala­kulása után, alapvető forradal­mi változások és nagy eredmé­nyek mutatkoznak a politika, gazdaság, kultúra és társadalom életében. A mezőgazdaság kollektivizá­lása lényegében befejeződött. A falusi gazdaságok 88%-a a szö­vetkezetekbe tömörült, ami nö­velte a parasztság erejét, a mű­veletlen földek termékennyé té­telét, a modern technika alkal­mazását, a jövedelem emelkedé­sét, és az életkörülmények ja­vulását. Az állami szektor nö­vekedésével, a termeléstulajdon szocialista viszonya megerősö­dött. Nagy forradalmi változás ment így végbe: az ember em­ber által való kizsákmányolása örökre megszűnt a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban. Észak-Vietnamban az első öt­éves tervvel elkezdődött a szo­cialista iparosítás, a szocializ­mus technikai és anyagi alap­jainak építése. Jelenleg a ne­hézipar különböző ágai léteznek már, mint pl. a villamosenergia, gépipar, kohászat, vegyipar, va­lamint a könnyűipar legfonto­sabb ágai is, mint például a cukor-, papír-, textilipar, stb. A gépipar, az ipar különböző ágai számára felszerelésük 38%-át szolgáltatja. A múltban nem is létező vegyipar a mezőgazda­ságnak több mint 70 000 tonna műtrágyát nyújtott és sok ezer tonna rovarirtót. A rizsföldek felületének 80%-át öntözik. A korszerűen felszerelt állami gazdaságok hálózata gyorsan fejlődik. Jelenleg 170 000 szak­képzett dolgozó van, ebből 10 ezer egyetemi végzettségű. A nagy változások következtében, az elmúlt öt év alatt az ipari és mezőgazdasági termelés évi 20%-kal emelkedett. A mező- gazdaságban ugyanezen idő alatt az élelmiszerek termelése évi 4,5%-os növekedést ért el. Így az első ötéves tervben Észak- Vietnam. ahol azelőtt állandó­sult éhínségek voltak, meg tudta oldani az élelmezés kérdését, a lakosság számának növekedése ellenére. A forradalom előtt 12 millió volt Észak-Vietnám lakos­sága, 1963-ban már 17 millió. Nem fordult eső újabb himlőgyanús megbetegedés Miként az országos lapok teg­nap közölték, a budapesti Royal szálloda egyik alkalmazottján fekete himlő megbetegedésre uta­ló tünetek jelentkeztek. Illetékes helyről kapott tájé­koztatás szerint sem Budapes­ten, sem vidéken újabb himlő­gyanús megbetegedés nem for­dult elő. Budapesten a körzeti gyer­mekgyógyászati rendelőkben megkezdték azoknak a védőol­tását, akik erre önként jelent­keztek. (MTI) Bányászaink 700 ezer tonna szenet termeltek terven felül A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a XIII. bányásznap al­kalmából kitüntetéseket adomá­nyozott a legjobb eredményeket elért bányaipari dolgozóknak. A kitüntetések egy részét Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke szombaton délelőtt adta át a Parlaihent kupolacsarnokában. Dobi István üdvözlő beszédé­ben hangsúlyozta, hogy bányá­szaink áldozatkész munkájukért egész népünk szeretetét élvezik. Most, a XIII. bányásznapon is elismeréssel szólhatunk azokról az eredményekről, amelyek munkájukhoz fűződnek. A szén­bányászat tavaly csaknem fél­millió tonnával termelt többet, mint az azt megelőző évben; 1963 első felében pedig 103,5 százalékra teljesítette tervét. Az előző év hasonló időszakához képest az üzemi átlagteljesít­mény műszakonként 40 kilo­grammal növekedett, és ma 13 kilogrammal magasabb a ter­vezettnél. A tél során erősen megfogyatkozott készletek növe­lésére népgazdaságunk egymil­lió tonna terven felüli szén ter­melését kérte a szénbányászok­tól. A párt és a kormány fel­hívását megfogadva, a bányá­szok eddig csaknem 700 000 ton­na szenet adtak, és meggyőző­désem — mondotta —, hogy év végéig az egymillió tonnából nemcsak a hátralevő mennyisé­get termelik ki, hanem szükség esetén tartalékok képzéséhez is hozzájárulnak. NEM P ártunk VIII. kongresszit­r sának határozatait, állás- foglalásait, országunk, népünk jelenlegi helyzetére vonatkozó értékelését, és a jövőre utaló iránymutatásait igen széles kör­ben — pártonkívüliek, KISZ- fiatalok stb. bevonásával — az elmúlt oktatási évadban meg­tárgyalta a párttagság. Kommu­nisták és nem kommunisták nyilvánították ki egyöntetű he­lyesléssel, hogy egyetértenek a kidolgozott irányvonallal és tá­mogatják annak végrehajtását, segítik a gazdasági, kulturális és politikai célkitűzések mielőbbi megvalósulását. A kongresszus óta eltelt idő­szak is azt igazolja, hogy az MSZMP ingadozásoktól mentes, következetes és egyértelmű po­litikája, állásfoglalásainak meg­alapozottsága, realitása igen népszerű a dolgozó emberek, a legkülönbözőbb társadalmi réte­gek körében. „Nyugodtan alha- tunk, félelem nélkül élhetünk, jó kedvvel dolgozhatunk” — nagyjából így lehetne összefog­lalni a véleményeket, amelyek­nek indítéka: bizalomra biza­lommal válaszolnak az állam­polgárok. A bizalom forrása is adott, s ez társadalmi rendszerünk­ből, a szocializmust és kommu­nizmust építő országok nagy családjának erejéből, összefogá­sából, s abból a tényből fakad, hogy hazánkban befejeztük a szocializmus alapjaink leraká­sát, s a magyar nép a szo­cializmus teljes felépítésének korszakába lépett. C z az utóbbi körülmény a *“ társadalom életének szá­mos új vonását helyezte elő­térbe a szocialista építőmun­kában, osztályviszonyokban, s ebből fakadóan az emberek megítélésében. Az említett új vonások nem kis helyet kaptak a kongresszus beszámolóiban és határozataiban, s élénk vissz­hangot keltettek országszerte, sajtóban, magánbeszélgetéseken egyaránt Ezek közé tartozik például a szocialista nemzeti egység kérdése, amely a szo­cialista termelési viszonyok uralkodóvá válása, a társadalom osztályszerkezetében végbement változások folytán mint reális követelmény áll előttünk. Hoz­zátéve természetesen, hogy a politikai szövetség erősítése, a szocialista nemzeti egység ki­bontakoztatása feltételezi és megköveteli az ideológiai har­cot. „Jogok, kötelességek tekinte­tében osztályhovatartozás, vagy korábbi osztályhelyzet miati nincs hátrányos vagy előnyös megkülönböztetés” — hangzott el a kongresszus beszámolójá­ban. Helyeslésre talált pár­tunknak az az álláspontja is, hogy nincs többé szükség tanu­ló ifjúságunk származás sze­rinti kategorizálására. Ha nem is mindjárt egyértelműen, de ma már alapvető többségében megérti a szövetkezeti paraszt­ság, hogy a tagokat a közös gazdaságban a munkában való részvételük, helytállásuk szerint kell megítélni, s nem kaphat ebben a megítélésben helyet • korábbi osztályhelyzet.

Next

/
Thumbnails
Contents