Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-13 / 188. szám

1963. augusztus 13. kedd 3. oldal „Raktár” a »zabad év alatt Milliós értékek felhasználatlanul [Augusztus 20-án átadják Több mint három hónappal ezelőtt „Heverő milliók’ cím­mel intézkedést sürgettünk a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár szabad ég alatti tá­rolóhelyén felejtett berendezé­sek elszállítására. A megrende­lők az ott „raktározott” gépe­ket már kifizették, csak fel- használáséról nem gondoskod­tak. Ezeket azután több év alatt az idő vasfoga alaposan megrongálta. A ládák, amelyek értékes berendezéseket rejte­nek, már szemlátomást kor­hadnak, a míniummal festett gépeket és alkatrészeket pedig a rozsda marja. Az emberma­gasságú gazban egész gyárak berendezése hever szanaszéjjel. Hét darab gazométer, ugyan­annyi 0—2-es cseppfogót és desztilláltvíz-tárolót számoltunk meg. Hat oxigéngyár felszere­lését rejtegette a magas fű a járókelők szeme elől. Ráakad­tunk ott különböző nagyságú szállítószalagokra és többféle konzervgyári berendezésre. A meggyszártépők és a blanschirc- zó kosarak már 1960 óta dacol­nak az idő viszontagságaival. A két köbméteres borsószállító ko­csikon rozsdamartan virítottak a komplex emblémák, bizonyít­va, hogy a fémjelzett vállalat rendelésére készültek. Gyártási számuk elárulja, hogy ezek is több éve várják rendeltetésük betöltését. Az egyik kocsin ezt olvastuk: 1961. 181217/3. Mi történt legutóbbi láto­gatásunk óta? Erről érdeklőd­tünk az üzem vezetőitől. El­mondják, hogy félévi leltár volt és számba vették ingóságaikat. A leltározás érdekében a „rak­tárt” is rendbe hozták. A gazt eltávolították, a gépeket, beren­dezéseket szépen sorba rakták. őszintén szólva ez nem sok, jóval többet reméltünk, amikor a dróttal körülvett terület pél­dás rendjét az állomáshoz ve­zető műútról megláttuk. De mit csinálnak ezután, meddig ma­radnak a szabadban az említett berendezések, mikor továbbítják azokat? A Vegyipari 'Gépgyár igazgatója és főmérnöke több­ször kérte az illetékeseket, azonban intézkedés a legutóbbi időkig nem történt. Hogy mit kezdenek az ott tárolt gépek­kel, azt a helybeliek nem is tudják megmondani, mert azok felhasználása nem rajtuk múlik. Megoróbáltuk a lehetsé­ges okokat számba venni, ami miatt ezek hasznosítására ed­dig nem került sor. Feltételez­zük például, hogy talán selej­tesek, vagy elavultak, korsze­rűtlenek az ott tárolt eszközök. Ezek az aggályok azonban ha­mar megdőltek, mert az emlí­tett gépeket már átvették és kifizették, és akkor megfeleltek a minőségi követelményeknek. Elavultságról sem lehet szó, mert az ott heverő gépek több­ségét ma is gyártják, pontosan ugyanolyan szabványok szerint. Azt is feltételeztük, hogy az ott tárolt eszközökre jelenleg nincs szüksége a megrendelők­nek. Kiderült azonban, hogy ez a feltételezés rjem állja meg a helyét. Szinte nem akartunk hinni a fülünknek, amikor azt hallottuk, hogy a megrendelők ma is hasonló berendezéseket gyártatnak, sőt, azok mielőbbi elkészítését sürgetik. Megtudtuk többek között, hogy a jövő év­re vállalt borsószállító kocsik elkészítési határidejének ko­rábbra hozását kérte a közel­múltban a megrendelő cég. Miért nem azokat szállítják el, amit már megvettek és kifizet­tek? Mi a teendő ? Hogyan le­hetne ezen a helyzeten változ­tatni? Az üzemi pártszervezet taggyűlésein a közelmúltban Patronázs - nyomatékkai A tsz irodájának asztalán, fa talapzaton kecses, ezüst színű kis sínautómodell áll. — Jó pofa kis mütyürke — mondom az elnöknek. _ Igen, egy halva született patroná zs egyetlen maradandó emléke. Lassan kihámozom vonakodó, szemérmes szavaiból, hogy a nagy fővárosi gépgyár a község valamennyi tsz-e felett védnök­séget vállalt még ötvenkilenc­ben. Az első évben, s talán még a rákövetkezőben is, lekukkan­tott hozzájuk az üzem néhány vezetője valami nevezetes al­kalomból. Mi tagadás, jól érez­ték magukat; volt bőven ham- ham, és kluty-klutyban sem szűkölködtek. Mikor aztán a hajnal pirkadni kezdett, elpor­zott a gépkocsi, s a kis alumí­nium csecsebecse az irodában elfoglalta méltó helyét. — Igen jó hasznát vesszük, hivatalos iratainknak a huzat elleni megóvásában — mondja az elnök. — A nemes szívű ajándékozókat azóta sem lát­ták a szövetkezeti gazdák. Mi pedig, az új vezetőség, akik alig másfél éve vagyunk a poszton, nem is ismerjük őket. Amit elmondtunk: dióhéjban egy kisregény. Mi most még novellaként sem öntjük irodal­mi formába. Halkan csak any- nyit jegyzőnk meg: disznótoros vacsorán való részvétel és le­vélnehezék-osztogatás helyett — mégis jobb lenne talán idő­ről időre a védencek problé­máival, gondjaival is törődni... Más üzemek legalábbis így csi­nálják ... • Jóba Tibor Ú; szakágak a lelsálokú szakleclmi: us kípzísta Űjabb két szakmában kezdik meg ősszel az okleveles szak- technikusok képzését. Gödöl­lőn, a Kisállattenyésztési Ku­tató Intézet mellett, felsőfokú baromfitenyésztési technikum nyílik, Orosházán a hódmező­vásárhelyi felsőfokú állatte­nyésztési technikum kihelye­zett csoportjaként működik majd a takarmánygazdálkodási tagozat. A felsőfokú mezőgazdasági technikumok nappali tagozatá­nak első évfolyamára az idén 1600 hallgatót vesznek fel. már több javaslat hangzott el. Besze Mihály főmérnök vélemé­nye szerint központi raktárra lenne szükség, ahol a megvásá­rolt gépeket, berendezéseket mindaddig tárolnák — termé­szetesen fedett helyen —, amíg felhasználásukra sor nem ke­rülne. Sajnos, a Vegyipari Gép­gyárnak nincs megfelelő helyi­sége az eladott felszerelések raktározására. \em tud fűk, előző írásunk eljutott-e az illetékesekhez? Tény azonban, hogy megfelelő intézkedés nem történt. Cikkün­ket most a megrendelő válla­latok vezetőihez is eljuttatjuk, reméljük, nem hiába. NAGY JÓZSEF in Még üresen ásítanak az ablakkeretek és sebesen mozgó gyalu koptatja egyenletesre a szobák padlózatát. De ezek már az utolsó simítások. Az alkotmány ünnepén átadják rendeltetésének Tázlá- ron a 380 ezer forintos költséggel épült csinos postaépületet. UTAK A FÉNY FELE Vidám gyerekcsoporttal talál­koztam a napokban a kecske­méti utcán. Egyöntetű, kékcsí­kos trikójuk, barna sortjuk el­árulta, hogy intézetben nevel­kednek. Kísérőjük érdeklődé­semre elmondta, hogy a gyógy­pedagógiai iskola tanulói, akik a nyári szünidőt is az interná­tusbán töltik. Most éppen strandra igyekeznek. Az utcai találkozás adta a gondolatot, hogy felkeressem a gyógypedagógiai intézetet és megismerjem a mai „fogyaté­kosok” életét, a gyógypedagógiai iskola munkáját. „Brumi»inackó“ és a lélektan Dr. Főző Endrénének, az inté- .zet . .igazgatójának . szobájába lépve bólintássaí üdvözöltem a sarokban üldögélő — fél szem­mel úgy láttam elég termetes — urat is, mire vendéglátóm nevetésben tört ki. A fotelban ugyanis az iskola nagyméretű játékmackója, a „Brumi” ült. Beszélgetésünk során aztán ki­derült, hogy Bruminak komoly szerepe van az apróságok neve­lésében. Csak azok játszhatnak vele — itt a szobában, az igaz­gatónővel együtt —, akik jól viselkedtek. Játék közben mód nyílik arra is, hogy a gyakor­lott pedagógus közel férkőzzön a zárkozott gyerekek leikéhez. Amint ő mondja: nagyon kell ismerni őket, mert egy-egy rej­tély mindegyikük. Nevelésük nehéz feladat. Dr. Szántó Árpádné, dr. Ka­rácsonyi Istvánná és nevelőtár­Fordulóként egy köbméter saik lelkiismeretes munkáját dicséri, hogy a fejlődőképes gye­rekek nagy része elvégzi az általános iskola nyolc osztályát és szakmát tanulhat a soproni intézetben. P. János néhány év­vel ezelőtt került ki az iskolá­ból és ma már parkettagyár­ban dolgozik. Két kislány a vi­rágkertész szakmában helyez­kedett el, N. Károly pedig az egyik termelőszövetkezet ösz­töndíjas ipari tanulója. — Sajnos, kevés a jól képzett nevelő, 328 tanulónkra mindösz- sze tizenhat jut — panaszolta az igazgatónő. A főiskolán vég­zett pedagógusok idegenkednek a vidéki munkahelytől. Ügy se­gítünk magunkon, hogy érettsé­gizett fiatalokat alkalmazunk a felügyelői munkakörbe, akik levelező tagozaton elvégezhetik a főiskolát. Célszerű lenne, ha a megyei tanács ösztöndíjat alapítana azok számára, akik szívesen mennének gyógypeda­gógiai szakra. A szülők helyett is... Belelapoztam a gyerekek ada­tait őrző kartonokba is. A fel­jegyzések azt mutatják, hogy a szellemi fejlődésben visszama­radt tanulóknak mintegy 62 szá­zaléka alkoholista szülőktől származik. A nem szakavatott terhességmegszakítási kísérletek és egyéb kuruzslások is beteg utódhoz vezethetnek. Élő vád­irat a háború ellen a kis K. Gyula története, aki a frontról hazatért rokkant apa gyerme­keként jött világra és súlyos idegbajban szenved. Természe­tesen egészséges, józan szülők­től is származhatnak beteg utódók. de ezeknek a száma igen csekély. Szomorú, hogy a szülők egy része nyűgnek tartja és szé- gyelli beteg gyermekét, örül, hogy megszabadul tőle, évekig felé sem néz. Mintegy húsz ta­nulónak soha sincs látogatója. De azért ők is kapnak csomagot névnapjukon, tiszta, rendes ágy­ban alszanak, nyolc váltás fe­hérneműjük, szép ünneplő ru­hájuk van, és embert formálnak belőlük a nevelők. Társadal­munk gondoskodik róluk a szü­lők helyett is. Eljut-e a „létra“ tetejére ? A gyerekekkel az ebédlőben találkoztunk. Egy nevelő fel­ügyelete mellett éppen filmve­títéshez készülődtek. Az igaz­gatónő néhányat odahívott és a fiúk udvariasan sorban be­mutatkoztak. A nagyobbak vi­selkedésén nyoma sem volt a szellemi fogyatékosságnak. Sz. Tibor már „öreg diák”. Utolsó nyarát tölti az intézet­ben. Ősszel Sopronba költözik, hogy elsajátítsa a faipari szak­mát. Ny. József most megy nyolcadikba. Csendes fiú, félre húzódott. Csak akkor engedett fel, amikor megkérdeztem: igaz-e, hogy gyönyörű hajómo- delleket csinál. Eltűnt, és né­hány perc múlva egy sokárbó- cos vitorlással tért vissza, öt­száz darabból állította össze. Munkája kitűnő kézügyességre vall. Megdicsértem és most már azt is elmondja, hogy a közel­múltban egy hetet töltött az út­törőcsapattal Börzsönyben. Na­gyon jól érezték magukat. Súlyos csont és tüdő tbc-vel került az intézetbe C. Antal. Egészségileg rendbejött. Szelle­mi képessége még nincs össz­hangban magasságával, de hogy idáig eljutott, az is eredmény. Szobafestő szeretne lenni, mert szereti a szép, színes falakat — mondta. — Majd igyekszünk, hogy az legyél — simogatta meg az igazgatónő a nyurga kamasz fe­jét. És én biztos vagyok ben­ne, hogy ha kell, még évekig vívják harcukat a nehezen ol­dódó gátlásokkal, laza idegek­kel, de Anti egyszer mégiscsak eljut a kétágú létra tetejére, hogy „szép színes falakat” fes­sen. Békés Dezső Folyik a fakitermelés a Kis­kunsági Állami Erdőgazdaság ágasegyházi erdészetében. Jó segítségül szolgál az erdészet dolgozóinak a szovjet gyártmá­nyú Druzsba motorfűrész. Kö­kény István üzemi fogatos — képünkön — aznapi első for­dulójában egy köbmétert szál­lított be az erdészet központ­jában fekvő tisztásra a 4—6 méter hosszúságú fenyőrudfá- ból. A fát vagontételben a me­gye Tüzép-telepeire szállítják, ahol épületfaként kerül majd értékesítésre és felhasználásra. Magyarország a második a világon a fűszerpaprika-termelésben „Paprikás“-értekezlet Szegeden Hétfőn egész napos tanácsko­zásra gyűltek össze az ország legnevesebb paprikaszakértői Szegeden, a Dél-alföldi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézetben. Dr. Benedek László, a mezőgaz­dasági tudományok kandidátu­sa, a szegedi kísérleti intézet tudományos főmunkatársa el­mondotta többek között, hogy hazánk a világon a második he­lyet foglalja el a fűszerpaprika­termesztésben. Az állandóan növekvő külföldi érdeklődést figyelembe véve, célunk a világ­elsőség megszerzése. Enn.; egyik módja a jelenlegi 13 00 holdnyi fűszerpaprika területé nek további növelése. Még fon tosabb feladat e munka igén ve növény nagyüzemi termesztés módszereinek kidolgozása, ; műanyagfóliás melegágyi palán taelőnevelés általános beveze­tése, a termelés, a szedés gépe sítése, az öntözés fokozása, va­lamint termékenyebb paprika­fajták kinemesítése. A szegedi kutató előadását vita követte.

Next

/
Thumbnails
Contents