Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-08 / 184. szám

1963. augusztus 8, csütörtök 5. oldal A falusi könyvlerfesziés félévi mérlege Megyénkben a MÉSZÖV irá­nyítása alatt tíz földművesszö­vetkezeti könyvesbolt gondos­kodik a falusi lakosság könyv­ellátásáról. Ebből hét nyílt áru­sítású üzlet, három városban pedig — Kecskeméten, Baján és Kalocsán — faluellátó köny­vesboltok működnek, melyek csupán falusi bizományosaik út­ján terjesztik a könyvet. Az év első hat hónapja az úgynevezett „tankönyvnélküli” fél év, amikor a forgalom kizá­rólag szépirodalmi, ifjúsági és ismeretterjesztő művekből ala­kul. 1963 első fél évében a föld­művesszövetkezeti könyves­boltok forgalma 3 millió 263 ezer forint volt. A múlt év hasonló időszakához képest a forgalom 14,6 száza­lékkal emelkedett, ami 418 ezer forint értékű könyvnek felel meg. Van még egy figyelemre méltó mutató: az egy főre eső forgalom, amivel mérni lehet az emelkedést. Míg 1962. első felé­ben a falusi lakosság egy főre eső könyvforgalma 5,89 forint volt, ebben az évben ez az ösz­szeg 6,86 forint. Tehát majdnem egy forinttal emelkedett lako­sonként a vásárlás. A forgalom 55 százalékát a 430 falusi bizományos bo­nyolította le, ami ékes bizonyítéka e hálózat aktivitásának és életrevalósá­gának. A forgalom emelkedése a legnagyobb a kecskeméti és a bajai faluellátónál, a kiskunfél­egyházi és kiskőrösi könyves­boltoknál. Annak ellenére, hogy me­gyénk mind a százalékos emel­kedésben, mind az egy főre eső forgalomban jobb az országos átlagnál, még mindig vannak a könyvterjesztésben olyan fogya­tékosságok és hibák, amiket fel­tétlenül ki kell küszöbölni. Or­szágos kvóta szabja meg ugyan­is, hogy a kiadott könyveknek hány százaléka kerül a városok­ba és mennyi a földművesszö­vetkezeti boltokba, tehát falura. Nos, ennek a kvótának merev alkalmazása sokszor akadályoz­za falun a könyvterjesztés mun­káját. Más igény jelentkezik ugyanis városon és más falun A% új tanító néni C sendes kislánynak látszik, kerek arcocskájában nyu­godt szemek fénylenek. Csak amikor beszélni kezd, lepődik meg az ember, hogy mennyi energia, határozottság és önbi­zalom van ebben a fiatal peda­gógusban. Az idén végzett a bajai kép­zőben, de már egy éve „önálló tanító néni”. Ügy történt, hogy tavaly ősszel őt is kihelyezték iskolához, gyakorlatra. Kun- szentmiklósra került. Aztán, amikor letelt a félév, „ott fog- tóid’. Az egyik idős kollega ugyanis nyugdíjba ment, na­gyon hiányzott az iskolának, így hát az igazgató megkérvényezte a minisztériumnál, hogy Für Ilona gyakorlóéves ott marad­hasson a második félévre is tanítani, ö pedig vállalta, hogy felkészül a képesítő vizsgára magánúton. A minisztérium engedélyezte, s Für Ilona le is tette a vizsgát, sikerrel. — Nem volt könnyű — nem dicsekvésből mondja, csak azért, mert valóban nehéz volt —, ol­vasásra aztán igazán nem ju­tott idő. N éhány napja, amikor a most végzett pedagógu­sok megkapták kinevezésüket, Für Ilonát Dunavecsére helyez­ték, a központi iskolába. — Még nem ismerem az új helyemet. Kunszentmiklóson a másodikosokat tanítottam... Na­gyon örülök, a járási művelő­dési osztályon megígérték, hogy lakást is szereznek. Persze, al­bérletet, de ez is nagy szeren­cse. .. Tervei? — Jaj, rengeteget fogok ol­vasni. .. Igen, igen, dolgozom majd az úttörőknél is, vagy A könyvtárak fejlődése a kiskunfélegyházi járásban Egy év alatt 43-ról 48-ra nőtt a könyvtárak száma a kiskus- félegyházi járásban. A könyv- állomány négy és fél ezerrel, az olvasók száma pedig két és fél ezerrel, tehát több mint egy- harmadával növekedett. Így tehát egyetlen esz­tendő alatt "háromszorosára nőtt a könyvtárakba beiratkozott paraszti olvasók száma. Az eredményekben nagy sze­repe van annak, hogy a műve­lődési autó révén 17 tanyai köl­csönző állomást láthattak el könyvekkel. ahol kell; azt hittem, az egyéni terveimet kérdezi... Hogyne, az irodalmat nagyon szeretem, ha tovább tanulok, magyar szakos leszek, és majd még meglátom, mit választok hozzá... E s a munkát hogy kezdi az új tanító néni? — Sokat fogok törődni a csa­ládlátogatással. Már eddig is ta­pasztalhattam, milyen fontos minél többször beszélgetni a szülőkkel. Ha tudják, mit te­gyenek, hogyan segítsenek, sok­kal könnyebben és jobban megy a munka az iskolában... —r —ó ugyanazon könyvek iránt is. A falu lassabban reagál a napi könyvszenzációkra, mint a vá­ros. Például Irvin Shaw: Orosz- lánkölykök című regényét, ami­nek a második kiadását is a vá­rosokban valósággal szétkap­kodták, a napokban még láttuk a tiszakécskei boltban, s mikor közelebbről megnéztük, kide­rült, hogy a példány még az el­ső kiadásból való. Ennek az esetnek pontosan a fordítottja történt meg a U0 kötetes Jókai-sorozattal. A kis­kőrösi járási bolt mindössze 80 példányt kapott, ennyi előjegy­zés pedig egy-egy községben is volt. (Kecelen, Soltvadkerten.) Sajnos, sehova sem jutott elég példány. Ezzel szemben néme­lyik városi könyvesboltban még hónapokkal a sorozat megindu­lása után is lehetett előfizetni, olyan bőven kaptak belőle. A forgalom jelentős emelke­désének egyik oka a két nagyobb könyvterjesztési kampány: a mezőgazdasági könyvhó­nap és az ünnepi könyvhét jó előkészítése és szervezése volt. Minden elismerés a me­gyei és járási könyvbarátbi- zottságoknak, a Hazafias Nép­frontnak és a nőtanácsnak. Másik figyelemre méltó té­nyező a megyeszerte megrende­zett író—olvasó találkozók iránti egyre fokozódó érdeklődés. Egy- egy irodalmi est közönségének szervezésében az előbbieken kí­vül igen buzgó és hasznos mun­kát végzett a megyei könyvtár- hálózat is. S itt meg kell kö­szönnünk a megyénkben élő írók és költők, valamint azok­nak a mezőgazdasági szakembe­reknek a közreműködését, akik egy-egy könvvankéton részt vet­tek, s ezzel is nagymértékben segítették megvalósítani vala­mennyiünk közös célját: a fa­lusi lakosság művelődési szint­jének felemelését. DR. JAKAB JENŐ Víz napfény leregőllllillllillllli Vígan telik az idő a Hosszú utcai óvoda napfényes kertjé­ben, Kecskeméten. Az égető napsugarak ellen pompás menedé­ket nyújtanak a modern vonalú, tarka virághoz hasonlatos er­nyők, vagy a hűs vizükkel csábító kis zuhanyozók. Kecskeméti Béláné óvó néni felügyelete mellett minden apróság kiveheti ré­szét a fürdés örömeiből. Ha pedig megelégelték a lubickolást, a szép, derűs környezetben játékok sokasága nyújt vidám szóra­kozást. (Pásztor Zoltán felv.) .fS* A HŐSÉQ NEM AKADÄLY Nyáron, amilyen mértékben emelke­dik a strandok forgalma, olyan észreve­hetően apad a filmszínházak közönségé­nek száma. Nagyon sok moziüzemvezető szívesen hárítja is a felelősséget a hőségre, holott csak részben van igaza. Igaz ugyan, hogy a strandok hűs vize kellemesebb felüdülést nyújt, mint a mozik nézőtere, de ott, ahol a vezetők mindent elkövetnek a közönség jó szórakozására, az eredmény nyáron sem marad el. Mi a sikerük titka és hogyan szeret­nék eredményiket még inkább fokozni, tö­kéletesíteni? — arra voltunk kíváncsiak, amikor felkerestük megyénk legjobban működő vidéki filmszínházait. Egy nap — három előadás A hosszú időtartamú — egy hétig futó — filmek csökkentik az érdeklődést. Ép­pen ezért Csenki János, a kiskunfélegy­házi Petőfi Filmszínház üzemvezetője egy- egy film vetítési idejét 2—3 napra csök­kentette le úgy, hogy naponta 3, vasár­nap 4 előadást tartanak. Előnye, hogy gaz­dagabb, változatosabb a műsor és a mozi kihasználtsága is elég magas — 65—70 százalékos. A fentieken kívül ez meg mi­nek köszönhető? — Elsősorban dolgozóink kollektív, jó munkájának — válaszol Csenki János. — Mindent megteszünk, hogy a kö­zönség kulturált körülmények között szórakozzék filmszínházunkban. Állandó kapcsolatot tartunk fenn az üzemekkel, vállalatokkal, iskolákkal. Üzemi szerve­zőinknek tiszteletjegyeket adunk. Nagyon sokat jelent a szervezésben a városi nép­művelési felügyelő — Bányai Ferenc tá­mogatása is. Közösen rendezünk szabad­téri filmvetítéseket a tanácsháza előtti téren, s bizony jó volna, ha rendszeresen megkapnánk a Bács-Kiskun megyei Film­híradó anyagát, esetleg a" megye vagy a város életéről készült rövid kis riportokat. Augusztustól kezdve továbbképző tanfo­lyamokat indít a Bács-Kiskun megyei Mo­ziüzemi Vállalat. Mi erről a véleménye? — Valóban itt az ideje, hiszen a fej­lődés a mi szakmánkban is fokozott tu­dást, nagyobb hozzáértést követel. Eddig bizony nem foglalkozott velünk senki. mondhatnám azt is, hogy mostohagyere­kek voltunk mi, vidéki mozisok. Örömmel várjuk tehát a tanfolyam megkezdését... Ae legyen műsorváltostaiás! Ütünk következő állomása a kiskun- halasi Fáklya Mozi. Közönségének igé­nyességéről, fejlett ízléséről meglepő ada­tokat tartalmazó statisztika tanúskodik. A többi moziban mérsékelt sikerrel vetített filmek, mint például A sárga cipő tör­ténete, a Valahol Európában, vagy az Egy pohár víz — itt végig telt házat vonzottak. A látogatottság 70 százalékos, még a leg- otthonülőbb tv-tulajdonosok is rendszere­sen eljárnak az előadásokra. — Általános „tünet” — mondja Sörös Péterné üzemvezető —, hogy a tv kezd megszokottá válni. Az emberek rájönnek arra, hogy játékfilmet igazán élvezni csak a moziban lehet. Az igazsághoz persze az is hozzátarto­zik, hogy a Fáklya dolgozói alapos felvi­lágosító, szervező munkát végeznek. Ki­építették az üzemi, iskolai közönségszer­vező hálózatot, széles körben népszerűsí­tették az ifjúsági bérleteket. De kevésnek tartják a hirdetési lehetőségeket és a vá­rosi népművelési felügyelő támogatása sem a legkielégítöbb. Nir.cs filmankét, né­zőkonferencia, és — bár szabadtéri vetítést a városban mintegy 8 helyen tartanak —, nincsenek elegendő mennyiségben kisfil- mek, a Bács-Kiskun megyei Filmhíradó idei számai még mindig nem jutottak el Kiskunhalasra. Pedig az emberek kíván­csiak lennének a megyei eseményekre is... — Csak műsorváltozások ne legyenek — mondja Sörös Péterné. — Ebben a hó­napban nagyon vártuk az Ordasok között című filmet, s nagy volt a zúgolódás, hogy végül is mást kell majd helyette ve­títenünk. Egy örömhír: — ha minden jól megy, augusztus 20-ra szélesvásznú lesz a filmszínházunk. Bérletet kérnek a nyugdíjasok Szeptemberben lesz 50 éve, hogy meg­nyílt Baján az első mozi. Azóta a film­kedvelők tábora állandóan nőtt, gyarapo­dott. Kevés kisváros dicsekedhet azzal, hogy három filmszínház ellenére sem rit­kák a zsúfolt nézőterek. Mi az oka annak, hogy az Uránia Mozi bevételi tervteljesí­tése és látogatottsága alig valamivel ke­vesebb az előirányzatnál? — kérdeztük Szokolik Margit üzemvezetőt. — Tömegszervekkel, a tanács művelő­dési osztályával nagyon jó a kapcsola­tunk, ha az üzemekkel is hasonló lenne, akkor teljesen zavartalanul lehetne dol­gozni. Sajnos, az üzemi közönségszervezők gyakran változnak, nem lehet egy meg­bízható törzsgárdát kialakítani. Ezért leg­többször dolgozóink keresik fel az üze­meket, így pénztárosunk is, akinél elő­vételben meg lehet váltani a jegyeket. Ilyen jegyelővételt tartunk a Ruhaüzemben, a Gyapjúszövet és Villamosipari Gyárban, valamint a Vas- és Fémipari Vállalatnál. Füzetet mutat, melyben pontos bejegy­zések árulkodnak — mikor, hányán, mi­lyen előadásokat tekintettek meg a felso­rolt üzemekből. Ha a látogatók számával nincs is, de az arányokkal bizony bajok vannak. Míg ezren felül tekintették meg az Aranyember és a Robinson család cí­mű filmeket, a Kés a vízben című lengyel filmnek 14—40, a Valahol Európában 15— 20 és a Pogányok ideje című filmnek 27— 40 körüli nézője akadt. _ Sokkal megnyugtatóbb a helyzet az ifjúságot illetően. Ä télen minden isko­lával szocialista szerződést kötöttek és a nemrég összesített eredmények alapján a megyében itt a legmagasabb — 12 — az egy tanulóra eső mozilátogatás. De szíve­sen és sokat járnak moziba a nyugdíjasok is, akiknek nagy segítséget jelentene, ha bevezetnék végre a nyugdíjasbérleteket. Egyébként most építik át a mozi előcsar­nokát, ahol a kecskeméti filmújság pél­dájára előzeteseket és kisfilmeket, vala­mint a megyei filmhíradó műsorát is sze­retnék vetíteni. * A hőség tehát nem akadályozza a for­galmat ott, ahol a vezetők és a dolgozók mindent elkövetnek a látogatottság eme­lése érdekében. A három kitűnően dol­gozó mozi példája, valamint az augusz­tusban kezdődő továbbképző tanfolyam azonban remélhetőleg meghozza másutt is hasznos és örvendetes eredményeit. V. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents