Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-08 / 184. szám

1MC. *. esflttrttk 3. oldal Az nem zavarja a munkát Három élüzem címet doku­mentáló oklevél és egy vezér- igazgatói dicséret díszeleg a me­gye legnagyobb fűtőhóza veze­tőjének, a kiskunhalasinak a szobájában. Az oklevelek mind­megannyi jelei a jó munka el­ismerésének. Minden túlzás nél­kül mondhatjuk: az adott szó­nak itt nagy a becsülete. így volt ez tavaly a kongresz- szusi versenyben, amikor 1962. évi szállítási tervüket 115,5 szá­zalékra, járműkilométer elő­irányzatukat 105,5, a mozdonyok időszakos javításának program­ját pedig 100 százalékra teljesí­tették. Már a tél beköszöntése előtt gondoltak a jövőre. Mindent megtettek a téli forgalom zök­kenőmentes lebonyolítására. — Nem rajtuk múlt, hogy elkép­zeléseiket csak részben tudták megvalósítani. A hosszan tartó tél megviselte, ugyanakkor meg­edzette a fűtőház dolgozóit. Mozdonyszín hiányában a javí­tásra váró vasparipákat a leg­nagyobb hidegben is ugyanúgy, akárcsak a legnagyobb meleg­ben — szabadban végezték a la­katosok. Hasonló nehézségekkel kel­lett megbirkózniuk a hosszú út­ra induló, mozdonyukat előké­szítő vezetőknek és fűtőknek. Amit tettek, azért is dicséretes, mert az utazószemélyzet egy része fiatalokból áll, akiknek •sak egy-kétéves gyakorlatuk van. Munkájukban nem voltak egyedül. Az idősebbek figye­lemmel kísérték a fiatalok tevé­kenységét, tanácsokkal látták el, 8 ha a szükség úgy kívánta, gyakorlatban mutatták meg mit és hogyan kell csinálni. Szíves szóval emlékeznek a fiatalok Kupa László utazó-mozdonyfel- vigyázóra. aki birtokosa a Mun­kaérdemérem és az Érdemes vasutas kitüntetésnek. A* OZ évi tervelőírás na­gyobb feladat elvégzését köve­teli meg, ugyanakkor pótolni kell a szállításnál mutatkozó év eleji 6 százalékos elmaradást. S hogy az előbb vázolt feladato­kat teljesíteni tudják, a fűtőház vezetősége a párt- és szakszer­vezettel egyetértésben, intézke­dési tervet készített, amelyet a vállalásokkal együtt a kollektí­va a termelési tanácskozáson jóváhagyott. A határozat szellemében dol­gozik a fűtőház minden dolgozó­ja. Ezt bizonyítják az első fél év eredményei is. Szállítási elő­irányzatukat 97,6 százalékra tel­jesítették. Ha nem is érték el a 100 százalékot, de az elmaradás jó részét pótolták. A második negyedév minden hónapjában 100 százalékon felüli eredményt értek el, júliusban pedig 120 százalék fölé tornászták fel ma­gukat. Amíg a vasparipák a kívánt helyre repítik a szerelvényeket, addig a kőművesek keze nyo­mán kezd kialakulni az új fűtő­ház és javítóműhely épülete. Létrehozásával máról holnapra megjavulnak a munkakörülmé­nyek, megteremtődnek a jobb munkavégzés előfeltételei. S az, hogy jelenleg viszonylag zökke­nőmentesen éli életét a fűtőház, jórészt Virág Sándor Kiváló dol­gozó jelvénnyel kitüntetett mű­szaki reszortosnak és Benyó Já­nos művezetőnek köszönhető, akik helyes javaslataikkal já­rultak hozzá a folyamatos mun­kához. Az építés közben adódnak azonban kisebb-nagyobb akadá­lyok, a dolgozók segítségével azonban ezt is legyőzik. Ebben sok támogatást kapnak a fűtő­ház vezetői a pártszervezettől. Segítőtársként jelentkeznek még a társszolgálati ágak — forga­lom, pályafenntartás — dolgo­zói, valamint a szocialista cí­mért küzdő brigádok, ahol olyan emberek dolgoznak, mint Far­kas III. László Munkaérdem­éremmel és Kiváló dolgozó jel­vénnyel kitüntetett kommunista mozdonyvezető. Ilyen körülmények között küz­denek ígéretük valóra váltásáért, az adott szó becsületéért a mun­kájukra, hivatásukra büszke fűtőházi dolgozók. ÚJVÁRI JÓZSEF Augusztus 18: gépkocsi­nyereménybetétkönyvek sorsolása A balatonfüredi szabadtéri színpadon augusztus 18-án tart­ják a gépkocsi-nyereménybetét- könyvek kilencedik sorsolását. A megnövekedett érdeklődésre jellemző, hogy a tavalyi bala­tonfüredi sorsoláson 77 gépkocsi talált gazdára, most pedig 124-et sorsolnak ki az 5000 és 10 000 forintos gépkocsi-nyereménybe­tétkönyvek tulajdonosai között. A gépkocsik választéka is bő­vült a tavalyihoz képest. A nye­remények között most Fiat 1500. Fiat 600 D, Simca 1000, Renault Floride, Renault Dauphine, Wartburg Coupé típusok is van­nak. Ikertestvérek Sokféle versenyforma ta­lálható a Bajai Fehérnemű- gyárban. Vetélkednek a szo­cialista brigádok, a különbö­ző munkabrigádok, de egyé­ni versenyző is akad szép számmal. Az előbbieken kí­vül a múltkoriban egy újabb érdekes versenyformával is találkoztam. Párosversenyre hívta ki egymást a gyárban dolgozó két ikertestvér: Sar- kadi Lajosné és Maglity Te­réz. Eredményeiket saját ma­guk értékelik minden elszá­molás után. 1937. január 31-én születtek Teheránban, s a család 1942-ben jött ha­za Magyarországra. Mária fél éve dolgozik itt, mint idom- rész számozó, Teri pedig már négy éve vasalónő. Arra a kérdésre, hogy melyikük ve­zet a versenyben, Teri büsz­kén kijelentette: Mindketten elérjük a száz százalékot. Én azonban négy-öt száza­lékkal többet teljesítek, mint a húgom. Mária riposz­tozott: Így van ez rendjén, hisz te öt perccel később születtél mint én. T. S. Szomorú látvány Vajon milyen más jelzővel illethetnénk a lászlófalvi Űj Tavasz Tsz mintegy öt hold- nyi területén látott, dzsungel­sűrűségű, haragoszöld paré- rengeteget? Bizony, valóban nem szívderítő látvány. Külö­nösen manapság, amikor a megyejáró újságíró évről év­re mindjobban megművelt ka­pásokban. kertészetben, sző­lő- és gyümölcsültetvényben gyönyörködhet, amelyben gyo­mot nagyítóval sem találni. Itt viszont fordított a hely­zet. Hogy a szövetkezet gaz­dái eredetileg mivel akarták hasznosítani a területet, az csak alapos szemlélődés után derül ki. Apró, csenevész sző- lővessző gubbaszt itt-ott a harsogó gyomnövények tövén, sőt — „csodálatos” módon — néhol még az ültetvény sorai is sejthetők. Az úttól valamivel bentebb egy tehén legeli a zöldet. Meg kell vallani, bőséges táplálé­kot találhat. Ám ez a terület hasznosításának nem épp a legkorszerűbb módia, a gyom­irtásnak nedig még kevésbé az. Egy idős bácsi amott sar­lóval vágja a párét. ...ló lesz a malacoknak” — mondja. Nos, bevalljuk, találkoztunk már a háztáji állattartás tá­mogatásának jobb módszeré­vel is. A bácsi egyébként azt is el­mondja, hogy a szövetkezet tavasszal későn telepítette a szőlőt, nem eredtek meg a vesszők. Máris hallom az ellenvetést: öt hold igazán nem nagy terü­let egy több ezer holdas közös gazdaságban. Csakhogy az it­teninél nem sokkal külömb a tsz többi, szintén tavaszi tele­pítésű szőlője sem. A legjobb er ed és is csupán 40 százalékos­nak mondható. S ez annál kü­lönösebb, minthogy mellette a szomszédos Űj Élet Tsz-nek majdnem száz százalékos mér­tékben megfogantak a szőlő­vesszői. Nem ismerjük a szövetke­zetnek a paréerdővel kapcso­latos további szándékait. Min­denesetre azért lenne egy ajánlatunk: a szövetkezet pró­bálkozzék meg a helyes tele­pítési módszerek alkalmazá­sával. s ezt követően az új ül­tetvény gondozásával is. H. D. Tanulmányúton Oiw*aiorn%áQban Az öntözéses gazdálkodás módszerei, eredményei i. Dr. Fekete István, a Bács- Kiskun megyei Állami Gazda­ságok Igazgatósága vlzépítési- . tervezési csoportjának vezetője három hónapig tartózkodott 01as7.országban, s az öntözéses gazdálkodás módszereit, ered­ményeit tanulmányozta. Gaz­dag tapasztalatairól rövid íze­lítőt ad alábbi beszámolójában. Olaszországban az öntözés már évszázadokkal ezelőtt fon­tos szerepet játszott, s jelentő­sége még egyre fokozódik. A mezőgazdaság északon, főként a Po-síkságon a legfejlettebb. A síkságon az utóbbi húsz évben rendkívül nagymértékű szőlő- és gyümölcsöstelepítést végeztek. Az Addige-völgyben száz százalékos a szőlő-, gyü­mölcskultúra. az, ország keleti fele. egészen a Bologna—Ri­mini vonalig kertészeti felület­té vált. Hárommillió hektár Ami az öntözést illeti, a szán­tóföldi növények közül főként a takarmánynövényeket, első­sorban a lucernát látják el mesterséges csapadékkal. Ta­valy összesen 3 millió hektár területet öntöztek — 77 száza­lékban északon — az ország­ban, ami a szántóterület 13.5 százalékát tette ki 1962-ben. A különböző módszerek kö­zül legnagyobb mértékben — 1 millió 500 ezer hektáron — a csörgedeztető, 770 ezer hektá­ron az áztató, majd az eső- szerű, s végül az árasztó ön­tözést alkalmazták. Észak-Olaszországban a felü­leti öntözési mód az uralkodó. A modem felületi öntözőrend­szerekben a vizet általában elő­regyártott vasbeton-csatorná­ban, vagy vasbeton-csőhálózat­ban vezetik; a vízelosztás auto­matikus, vagy félautomatikus Ehhez járul még a szakérte­lem. amellyel Észak-Olaszor­szágban szinte mindenütt talál­koztam. A felületi módszerek közül — miként említettem — a 'csör­gedeztető öntözést alkalmazzák a legnagyobb mértékben. Felü­leti öntözésnél általában 3 líra egy köbméter víz ára. Erős ütemben Hogy Olaszországban az utol­só tíz, de különösen öt évben mégis erős ütemben fejlődik az esőszerű öntözés, sőt, a jövőben 70 százalékban ezt az öntöző- módszert fejlesztik, annak több oka van. Kevés a víz és igen „Tolvajok" a szérűn Sűrű és sötét volt az éj. Mivel a déli szél is fütyült, kánikula sor­vasztotta a fél földtekét. Azt a fertályát is, ame­lyen Alpár község fek­szik., Aludt tehát minden jótét lélek, így a Búza- kalász Téesz szorgos tár­sadalma is. Valamikor este fél kilenckor fel­villant még utoljára a szövetkezeti gabonaszé­rűt vigyázó éjjeliőr ön­gyújtója, de aztán alvá- szatban az éjjeliőr is bevágta a szundit, hogy nagy nyelvészünk, Lő- rincze Lajos szavaival éljünk. Egyesegyálltó egyedül a közeli tanyán rikkan­tott egy kurtát, rémüle­teset a leghorn magka­kas, mondván: — Lányok, öregtyú­kok! Hallga csak!... Léptek csikorítják a jó alpári homokot. De bezzeg egészséges mélyalvók az alpári ta­nyasi tyúkok. Tojtak a magkakas ijesztésére. Pedig, bár ne tették volna. Mert a szövetke­zeti szérűn neszek, nyik- kantások hasogatták az éjszaka kárpitját. A Bú­zakalász Téesz szérűjén „bűnös, gonosz lelkek” bakancsa szennyezte a szűz homokot. „Tolva­jok’ jártak. S micsoda fineszesek. — Komám — hallat­szott az éjben rekedten —, kóstáljuk meg, mi­lyen éber az őr. Eriggy csak, csapd be azt a nyári WC-ajtót, észre- veszi-e? — A’ nem jó, idesegy- komám: ha felneszei rá, rögtön azt gondolja, hogy a szél csapta be, oszt mélázik tovább. — Igazad van. Mást kell tennünk. Hopp, megvan. Itt ez a folya­mi kavics, vágd a kom­bájn o1 dalához. Az már biztosan gyanús lesz, nem hiszi azt, hogy a szél csinálta a WC-ajtó- val, vagy hogy valakinél leesett a húszfilléres. Hajintottak. Szólt is akkorát, mint egy köze­pes űrhajó indító raké­tája, de az éjjeliőr lát­hatatlan, hallhatatlan maradt. A zsiványok pe­dig vérszemet kaptak. Mondta a mohóbbik. — Várj! Elterítjük azt, az irdatlan nagy pony­vát, ráhányjuk ezt a prí­ma búzatermést, és a kombájnnal hazahúzzuk mihozzánk. Éjszaka van, nem is lesz feltűnő. Meg is csinálták, de visszakoztak az egész kezdeményezéssel, mert nem volt gyufájuk, ami­vel a kombájnt begyújt­sák, hogy elinduljon. Annyi ömlesztett búzát, az udvarnyi terjedelmű ponyván kézi erővel mégsem cipelhettek ott­honukba. Tudták, hogy az ilyen megerőltetéstől a munkatörvénykönyv is óvja a dolgozókat. A szégyellősebb rabló idéz­te is a megfelelő pasz- szust... Az éjjeliőr oe- dig úgy tett, mint aki elhalálozott, vagy kám­fort játszott. Szegény, igyekvő tol­vajaink majd odalettek a bizonytalanságtól: van hát éjjeliőr a szérűn, vagy nincs?! Honnan tudhatták volna az is­tenadták, hogy van őr. Vajon aludtak volna olyan édesdeden a szö­vetkezeti gazdák, ha nem lenne ilyen hiva­tali beosztású egyén? Na, ugye? A mi becsü­letes, egyenes „zsivá- nyaink” nem teketóriáz­tak sokat. Nem tehettek mást, elvittek magukkal 75 minőségi gabonás zsákot. Mivel az éjjeli­őr nem tette náluk tisz­teletét ekkor sem, vígan ugrándoztak örömükben. Hogyne, mikor felfedez­ték, hogy exportból visszamaradt zsákokat zsákmányoltak. A szövetkezeti gaz­dák ezért nem találtak hajnalban zsákokat a szérűn, de az önkéntes rendőrök néhány órás bravúros nyomozás után, hálistennek, meglelték az. éjjeliőrt. Aludt akkor is, az egyik friss szalma­kazalba bújva. — Hun vannak a zsá­kok? — tették fel neki a szövetkezeti Ki mit tud? csalafinta kérdését. Ő pedig sokáig töpren gett, s hogy elüsse vala­mivel az időt. a pelyvát kuckucolta elő orralyu- kából. füléből, továbbá lapickája alól, mert még oda is lecsúszott. A kér désre viszont nem tudott felelni, miért is nem kapott egy pontot se az éberségi vetélkedőn. Az éjjeliőr után per­sze a zsákokat is meg­találták. A „tolvajok’ tudniillik a határt vi­gyázó önkéntes rend­őrök voltak. TÖTH ISTVÁN sok még az öntözésre berende­zendő terület. Munkaerő-taka­rékossági okok is az esőztetó öntözés nagyobb mérvű beveze­tését indokolják. A kertészeti termelés és öntözés felülete ro­hamosan növekszik. A gyümöl­csösök és szőlők öntözésénél északon a fagyvédő és színesítő öntözést kiterjedten alkalmaz­zák, s ez csak esőztetéssel le­hetséges. Igaz ugyan, hogy e módszer alkalmazásával általában 9 lírá­ba kerül egy köbméter víz, vi­szont általában fele mennyiség­re van szükség, mint a felületi öntözésnél. Az öntözés fogadására a gaz­daságok előzetesen felkészülnek, s a legkorszerűbb műszaki eljá­rások alkalmazásával — a rá­fordítások figyelembe vétele mellett — nem rekorderedmé­nyekre, hanem az adott helyen maximálisan jövedelmező ter­méseredményekre törekszenek. A jövedelmezőségi szemlélettől csak ott térnek el — délen és a szigeteken —, ahol a mező- gazdaság színvonala, a rendel­kezésre ' álló kevés víz, megkö­veteli a termés minél nagyobb felületen történő biztosítását. Különbség a javunkra Az eredmények ellenére, a termelékenységre rendkívül fé­kező hatással van az a szét­szórtság, ami a kapitalista gaz­dálkodás velejárója. A renge­teg egyéni parcella vízzel való ellátása hektáronként 60—70 méter cső vagy csatorna be­építését követeli meg. Szocia­lista nagyüzemeinkben viszont hektáronként 18—20 méter cső­re vagy csatornára van szük­ség. Ez azt is jelenti, hogy ön­tözőtelep-beruházásunk körülbe­lül egyharmada az olasz beru­házásoknak. Tanulmányűtamon szerzett tapasztalataim során kialakult bennem az a felismerés, hogy szocialista mezőgazdasági nagy­üzemeinkben megvan a lehel c- sége, hogy nagyobb termelé­kenységet érjünk el öntözéssel, mint a kapitalista mezőgazda­ságban. A két mezőgazdaság közötti különbség miatt ez ak­kor is bekövetkezik, ha ponto­san ugyanolyan eljárásokat é# módszereket alkalmazunk. Sa ját elgondolásaink megvalósítá­sának hozzáadásával azonban a különbség — javunkra — még jobban nő. DR. FEKETE ISTVÁN (Folytatjuk^

Next

/
Thumbnails
Contents