Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-08 / 184. szám
1MC. *. esflttrttk 3. oldal Az nem zavarja a munkát Három élüzem címet dokumentáló oklevél és egy vezér- igazgatói dicséret díszeleg a megye legnagyobb fűtőhóza vezetőjének, a kiskunhalasinak a szobájában. Az oklevelek mindmegannyi jelei a jó munka elismerésének. Minden túlzás nélkül mondhatjuk: az adott szónak itt nagy a becsülete. így volt ez tavaly a kongresz- szusi versenyben, amikor 1962. évi szállítási tervüket 115,5 százalékra, járműkilométer előirányzatukat 105,5, a mozdonyok időszakos javításának programját pedig 100 százalékra teljesítették. Már a tél beköszöntése előtt gondoltak a jövőre. Mindent megtettek a téli forgalom zökkenőmentes lebonyolítására. — Nem rajtuk múlt, hogy elképzeléseiket csak részben tudták megvalósítani. A hosszan tartó tél megviselte, ugyanakkor megedzette a fűtőház dolgozóit. Mozdonyszín hiányában a javításra váró vasparipákat a legnagyobb hidegben is ugyanúgy, akárcsak a legnagyobb melegben — szabadban végezték a lakatosok. Hasonló nehézségekkel kellett megbirkózniuk a hosszú útra induló, mozdonyukat előkészítő vezetőknek és fűtőknek. Amit tettek, azért is dicséretes, mert az utazószemélyzet egy része fiatalokból áll, akiknek •sak egy-kétéves gyakorlatuk van. Munkájukban nem voltak egyedül. Az idősebbek figyelemmel kísérték a fiatalok tevékenységét, tanácsokkal látták el, 8 ha a szükség úgy kívánta, gyakorlatban mutatták meg mit és hogyan kell csinálni. Szíves szóval emlékeznek a fiatalok Kupa László utazó-mozdonyfel- vigyázóra. aki birtokosa a Munkaérdemérem és az Érdemes vasutas kitüntetésnek. A* OZ évi tervelőírás nagyobb feladat elvégzését követeli meg, ugyanakkor pótolni kell a szállításnál mutatkozó év eleji 6 százalékos elmaradást. S hogy az előbb vázolt feladatokat teljesíteni tudják, a fűtőház vezetősége a párt- és szakszervezettel egyetértésben, intézkedési tervet készített, amelyet a vállalásokkal együtt a kollektíva a termelési tanácskozáson jóváhagyott. A határozat szellemében dolgozik a fűtőház minden dolgozója. Ezt bizonyítják az első fél év eredményei is. Szállítási előirányzatukat 97,6 százalékra teljesítették. Ha nem is érték el a 100 százalékot, de az elmaradás jó részét pótolták. A második negyedév minden hónapjában 100 százalékon felüli eredményt értek el, júliusban pedig 120 százalék fölé tornászták fel magukat. Amíg a vasparipák a kívánt helyre repítik a szerelvényeket, addig a kőművesek keze nyomán kezd kialakulni az új fűtőház és javítóműhely épülete. Létrehozásával máról holnapra megjavulnak a munkakörülmények, megteremtődnek a jobb munkavégzés előfeltételei. S az, hogy jelenleg viszonylag zökkenőmentesen éli életét a fűtőház, jórészt Virág Sándor Kiváló dolgozó jelvénnyel kitüntetett műszaki reszortosnak és Benyó János művezetőnek köszönhető, akik helyes javaslataikkal járultak hozzá a folyamatos munkához. Az építés közben adódnak azonban kisebb-nagyobb akadályok, a dolgozók segítségével azonban ezt is legyőzik. Ebben sok támogatást kapnak a fűtőház vezetői a pártszervezettől. Segítőtársként jelentkeznek még a társszolgálati ágak — forgalom, pályafenntartás — dolgozói, valamint a szocialista címért küzdő brigádok, ahol olyan emberek dolgoznak, mint Farkas III. László Munkaérdeméremmel és Kiváló dolgozó jelvénnyel kitüntetett kommunista mozdonyvezető. Ilyen körülmények között küzdenek ígéretük valóra váltásáért, az adott szó becsületéért a munkájukra, hivatásukra büszke fűtőházi dolgozók. ÚJVÁRI JÓZSEF Augusztus 18: gépkocsinyereménybetétkönyvek sorsolása A balatonfüredi szabadtéri színpadon augusztus 18-án tartják a gépkocsi-nyereménybetét- könyvek kilencedik sorsolását. A megnövekedett érdeklődésre jellemző, hogy a tavalyi balatonfüredi sorsoláson 77 gépkocsi talált gazdára, most pedig 124-et sorsolnak ki az 5000 és 10 000 forintos gépkocsi-nyereménybetétkönyvek tulajdonosai között. A gépkocsik választéka is bővült a tavalyihoz képest. A nyeremények között most Fiat 1500. Fiat 600 D, Simca 1000, Renault Floride, Renault Dauphine, Wartburg Coupé típusok is vannak. Ikertestvérek Sokféle versenyforma található a Bajai Fehérnemű- gyárban. Vetélkednek a szocialista brigádok, a különböző munkabrigádok, de egyéni versenyző is akad szép számmal. Az előbbieken kívül a múltkoriban egy újabb érdekes versenyformával is találkoztam. Párosversenyre hívta ki egymást a gyárban dolgozó két ikertestvér: Sar- kadi Lajosné és Maglity Teréz. Eredményeiket saját maguk értékelik minden elszámolás után. 1937. január 31-én születtek Teheránban, s a család 1942-ben jött haza Magyarországra. Mária fél éve dolgozik itt, mint idom- rész számozó, Teri pedig már négy éve vasalónő. Arra a kérdésre, hogy melyikük vezet a versenyben, Teri büszkén kijelentette: Mindketten elérjük a száz százalékot. Én azonban négy-öt százalékkal többet teljesítek, mint a húgom. Mária riposztozott: Így van ez rendjén, hisz te öt perccel később születtél mint én. T. S. Szomorú látvány Vajon milyen más jelzővel illethetnénk a lászlófalvi Űj Tavasz Tsz mintegy öt hold- nyi területén látott, dzsungelsűrűségű, haragoszöld paré- rengeteget? Bizony, valóban nem szívderítő látvány. Különösen manapság, amikor a megyejáró újságíró évről évre mindjobban megművelt kapásokban. kertészetben, szőlő- és gyümölcsültetvényben gyönyörködhet, amelyben gyomot nagyítóval sem találni. Itt viszont fordított a helyzet. Hogy a szövetkezet gazdái eredetileg mivel akarták hasznosítani a területet, az csak alapos szemlélődés után derül ki. Apró, csenevész sző- lővessző gubbaszt itt-ott a harsogó gyomnövények tövén, sőt — „csodálatos” módon — néhol még az ültetvény sorai is sejthetők. Az úttól valamivel bentebb egy tehén legeli a zöldet. Meg kell vallani, bőséges táplálékot találhat. Ám ez a terület hasznosításának nem épp a legkorszerűbb módia, a gyomirtásnak nedig még kevésbé az. Egy idős bácsi amott sarlóval vágja a párét. ...ló lesz a malacoknak” — mondja. Nos, bevalljuk, találkoztunk már a háztáji állattartás támogatásának jobb módszerével is. A bácsi egyébként azt is elmondja, hogy a szövetkezet tavasszal későn telepítette a szőlőt, nem eredtek meg a vesszők. Máris hallom az ellenvetést: öt hold igazán nem nagy terület egy több ezer holdas közös gazdaságban. Csakhogy az itteninél nem sokkal külömb a tsz többi, szintén tavaszi telepítésű szőlője sem. A legjobb er ed és is csupán 40 százalékosnak mondható. S ez annál különösebb, minthogy mellette a szomszédos Űj Élet Tsz-nek majdnem száz százalékos mértékben megfogantak a szőlővesszői. Nem ismerjük a szövetkezetnek a paréerdővel kapcsolatos további szándékait. Mindenesetre azért lenne egy ajánlatunk: a szövetkezet próbálkozzék meg a helyes telepítési módszerek alkalmazásával. s ezt követően az új ültetvény gondozásával is. H. D. Tanulmányúton Oiw*aiorn%áQban Az öntözéses gazdálkodás módszerei, eredményei i. Dr. Fekete István, a Bács- Kiskun megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága vlzépítési- . tervezési csoportjának vezetője három hónapig tartózkodott 01as7.országban, s az öntözéses gazdálkodás módszereit, eredményeit tanulmányozta. Gazdag tapasztalatairól rövid ízelítőt ad alábbi beszámolójában. Olaszországban az öntözés már évszázadokkal ezelőtt fontos szerepet játszott, s jelentősége még egyre fokozódik. A mezőgazdaság északon, főként a Po-síkságon a legfejlettebb. A síkságon az utóbbi húsz évben rendkívül nagymértékű szőlő- és gyümölcsöstelepítést végeztek. Az Addige-völgyben száz százalékos a szőlő-, gyümölcskultúra. az, ország keleti fele. egészen a Bologna—Rimini vonalig kertészeti felületté vált. Hárommillió hektár Ami az öntözést illeti, a szántóföldi növények közül főként a takarmánynövényeket, elsősorban a lucernát látják el mesterséges csapadékkal. Tavaly összesen 3 millió hektár területet öntöztek — 77 százalékban északon — az országban, ami a szántóterület 13.5 százalékát tette ki 1962-ben. A különböző módszerek közül legnagyobb mértékben — 1 millió 500 ezer hektáron — a csörgedeztető, 770 ezer hektáron az áztató, majd az eső- szerű, s végül az árasztó öntözést alkalmazták. Észak-Olaszországban a felületi öntözési mód az uralkodó. A modem felületi öntözőrendszerekben a vizet általában előregyártott vasbeton-csatornában, vagy vasbeton-csőhálózatban vezetik; a vízelosztás automatikus, vagy félautomatikus Ehhez járul még a szakértelem. amellyel Észak-Olaszországban szinte mindenütt találkoztam. A felületi módszerek közül — miként említettem — a 'csörgedeztető öntözést alkalmazzák a legnagyobb mértékben. Felületi öntözésnél általában 3 líra egy köbméter víz ára. Erős ütemben Hogy Olaszországban az utolsó tíz, de különösen öt évben mégis erős ütemben fejlődik az esőszerű öntözés, sőt, a jövőben 70 százalékban ezt az öntöző- módszert fejlesztik, annak több oka van. Kevés a víz és igen „Tolvajok" a szérűn Sűrű és sötét volt az éj. Mivel a déli szél is fütyült, kánikula sorvasztotta a fél földtekét. Azt a fertályát is, amelyen Alpár község fekszik., Aludt tehát minden jótét lélek, így a Búza- kalász Téesz szorgos társadalma is. Valamikor este fél kilenckor felvillant még utoljára a szövetkezeti gabonaszérűt vigyázó éjjeliőr öngyújtója, de aztán alvá- szatban az éjjeliőr is bevágta a szundit, hogy nagy nyelvészünk, Lő- rincze Lajos szavaival éljünk. Egyesegyálltó egyedül a közeli tanyán rikkantott egy kurtát, rémületeset a leghorn magkakas, mondván: — Lányok, öregtyúkok! Hallga csak!... Léptek csikorítják a jó alpári homokot. De bezzeg egészséges mélyalvók az alpári tanyasi tyúkok. Tojtak a magkakas ijesztésére. Pedig, bár ne tették volna. Mert a szövetkezeti szérűn neszek, nyik- kantások hasogatták az éjszaka kárpitját. A Búzakalász Téesz szérűjén „bűnös, gonosz lelkek” bakancsa szennyezte a szűz homokot. „Tolvajok’ jártak. S micsoda fineszesek. — Komám — hallatszott az éjben rekedten —, kóstáljuk meg, milyen éber az őr. Eriggy csak, csapd be azt a nyári WC-ajtót, észre- veszi-e? — A’ nem jó, idesegy- komám: ha felneszei rá, rögtön azt gondolja, hogy a szél csapta be, oszt mélázik tovább. — Igazad van. Mást kell tennünk. Hopp, megvan. Itt ez a folyami kavics, vágd a kombájn o1 dalához. Az már biztosan gyanús lesz, nem hiszi azt, hogy a szél csinálta a WC-ajtó- val, vagy hogy valakinél leesett a húszfilléres. Hajintottak. Szólt is akkorát, mint egy közepes űrhajó indító rakétája, de az éjjeliőr láthatatlan, hallhatatlan maradt. A zsiványok pedig vérszemet kaptak. Mondta a mohóbbik. — Várj! Elterítjük azt, az irdatlan nagy ponyvát, ráhányjuk ezt a príma búzatermést, és a kombájnnal hazahúzzuk mihozzánk. Éjszaka van, nem is lesz feltűnő. Meg is csinálták, de visszakoztak az egész kezdeményezéssel, mert nem volt gyufájuk, amivel a kombájnt begyújtsák, hogy elinduljon. Annyi ömlesztett búzát, az udvarnyi terjedelmű ponyván kézi erővel mégsem cipelhettek otthonukba. Tudták, hogy az ilyen megerőltetéstől a munkatörvénykönyv is óvja a dolgozókat. A szégyellősebb rabló idézte is a megfelelő pasz- szust... Az éjjeliőr oe- dig úgy tett, mint aki elhalálozott, vagy kámfort játszott. Szegény, igyekvő tolvajaink majd odalettek a bizonytalanságtól: van hát éjjeliőr a szérűn, vagy nincs?! Honnan tudhatták volna az istenadták, hogy van őr. Vajon aludtak volna olyan édesdeden a szövetkezeti gazdák, ha nem lenne ilyen hivatali beosztású egyén? Na, ugye? A mi becsületes, egyenes „zsivá- nyaink” nem teketóriáztak sokat. Nem tehettek mást, elvittek magukkal 75 minőségi gabonás zsákot. Mivel az éjjeliőr nem tette náluk tiszteletét ekkor sem, vígan ugrándoztak örömükben. Hogyne, mikor felfedezték, hogy exportból visszamaradt zsákokat zsákmányoltak. A szövetkezeti gazdák ezért nem találtak hajnalban zsákokat a szérűn, de az önkéntes rendőrök néhány órás bravúros nyomozás után, hálistennek, meglelték az. éjjeliőrt. Aludt akkor is, az egyik friss szalmakazalba bújva. — Hun vannak a zsákok? — tették fel neki a szövetkezeti Ki mit tud? csalafinta kérdését. Ő pedig sokáig töpren gett, s hogy elüsse valamivel az időt. a pelyvát kuckucolta elő orralyu- kából. füléből, továbbá lapickája alól, mert még oda is lecsúszott. A kér désre viszont nem tudott felelni, miért is nem kapott egy pontot se az éberségi vetélkedőn. Az éjjeliőr után persze a zsákokat is megtalálták. A „tolvajok’ tudniillik a határt vigyázó önkéntes rendőrök voltak. TÖTH ISTVÁN sok még az öntözésre berendezendő terület. Munkaerő-takarékossági okok is az esőztetó öntözés nagyobb mérvű bevezetését indokolják. A kertészeti termelés és öntözés felülete rohamosan növekszik. A gyümölcsösök és szőlők öntözésénél északon a fagyvédő és színesítő öntözést kiterjedten alkalmazzák, s ez csak esőztetéssel lehetséges. Igaz ugyan, hogy e módszer alkalmazásával általában 9 lírába kerül egy köbméter víz, viszont általában fele mennyiségre van szükség, mint a felületi öntözésnél. Az öntözés fogadására a gazdaságok előzetesen felkészülnek, s a legkorszerűbb műszaki eljárások alkalmazásával — a ráfordítások figyelembe vétele mellett — nem rekorderedményekre, hanem az adott helyen maximálisan jövedelmező terméseredményekre törekszenek. A jövedelmezőségi szemlélettől csak ott térnek el — délen és a szigeteken —, ahol a mező- gazdaság színvonala, a rendelkezésre ' álló kevés víz, megköveteli a termés minél nagyobb felületen történő biztosítását. Különbség a javunkra Az eredmények ellenére, a termelékenységre rendkívül fékező hatással van az a szétszórtság, ami a kapitalista gazdálkodás velejárója. A rengeteg egyéni parcella vízzel való ellátása hektáronként 60—70 méter cső vagy csatorna beépítését követeli meg. Szocialista nagyüzemeinkben viszont hektáronként 18—20 méter csőre vagy csatornára van szükség. Ez azt is jelenti, hogy öntözőtelep-beruházásunk körülbelül egyharmada az olasz beruházásoknak. Tanulmányűtamon szerzett tapasztalataim során kialakult bennem az a felismerés, hogy szocialista mezőgazdasági nagyüzemeinkben megvan a lehel c- sége, hogy nagyobb termelékenységet érjünk el öntözéssel, mint a kapitalista mezőgazdaságban. A két mezőgazdaság közötti különbség miatt ez akkor is bekövetkezik, ha pontosan ugyanolyan eljárásokat é# módszereket alkalmazunk. Sa ját elgondolásaink megvalósításának hozzáadásával azonban a különbség — javunkra — még jobban nő. DR. FEKETE ISTVÁN (Folytatjuk^
