Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-08 / 184. szám
Szocialista címért küzdő brigádmozgalmunk te- rebélyesedése formáinak és tartalmának gazdagodása jól példázza megyénk munkásainak egyre növekvő felelősségérzetét. Nyugodtan mondhatjuk: ez a versenyforma viszonylag rövid idő alatt tömegmozgalommá lett. Ma már a dolgozók több mint 40 százaléka küzd a megtisztelő szocialista címért. Közöttük több olyan brigád van, amelyik egyszer, mások kétszer, sőt háromszor vívták ki maguknak a dicsőséget. Ezekre az öntudatban magasabb fokon álló munkásokra, műszakiakra az a jellemző, hogy a szocialista építés növekvő követelményeinek megfelelően keresik a munka nehezét, fáradhatatlanok, törődnek szakmai, kulturális és politikai fejlődésükkel. Tevékenységükkel olyan légkört teremtenek, amelyben messzemenően érvényesül az elvtársi segítség, ismeretlen a lógás, az igazolatlan mulasztás, ahol megszűnőben van a szakmai féltékenykedés, az irigykedés. Mindezek bizonyítják, hogy a szocialista brigádmozgalom olyan eszköz az építésben, amelynek hatása máról -holnapra gyümölcsözik. Ezt felismerve jó néhány gyárunkban a vezetők szívesen megosztják gondjaikat ezekkel az új módon gondolkodó munkásokkal. Teszik ezt azért, mert a gyakorlatban bizonyosodtak meg e mozgalom nagy emberformáló, termelést gyorsító erejéről. T. Nagy Ferencné és brigádja a Kecskeméti Konzervgyárból, Ürmös Béla és Ikarusz nevű brigádja a Bajai Fémipari Vállalattól, Farkas III. János mozdonyvezető a Kiskunhalasi Fűtőházból bizonyítja, hogy érdemes ezt a mozgalmat messzemenően segíteni. Ennek ellenére az utóbbi időben a szocialista címért küzdő brigádok nem kapják meg azt a támogatást, amely őket joggal megilleti. Pedig ez a jövő versenyformája, olyan alap, amelyre épül a tartalmában gazdagabb, formájában még változatosabb szocialista üzemrészért folyó vetélkedés. Mi az, ami fékezi a mozgalom még erőteljesebb kibontakozását? A kapkodó munkaszervezés, a hiányos műszaki előkészítés, kényelmesség, egyik-másik helyen pedig a nemtörődömség. Mindezeket máról holnapra meg lehet szüntetni, csak akarni kell. Erre pedig nagy szükség van. Az év eleji lemaradás pótlása, a második fél év megnövekedett feladatai mindenkitől, legyen az munkás, mérnök, szocialista vagy nem szocialista brigádvezető, vagy tag. az előzőknél nagyobb erőfeszítést, állhatatosságot, követel. E tekintetben a követésre méltó példák sokaságát találjuk a több mint 10 ezer főt számláló szocialista címért versenyző brigádoknál. Éppen ezért üzemi párt- és szakszervezeteink figyelmébe ajánljuk a mozgalommal való fokozottabb törődést, a fejlődést gátló körülmények megszüntetését. Amennyiben ez sikerül, akkor meggyorsíthatjuk a termelés ütemét, pótolhatjuk a félévi elmaradást, teljesíthetjük az éves tervet. V. K. Világ proletárjai, egyesüljetek! Ttetífi nme A MAG-VAR. SZOCIALISTA MUWK.ÄSPÄRX &ÄCS-IOSKv/IM WIE&Yei LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM. 184. SZÁM 4ra 60 fillér 1963. AUG. 8, CSÜTÖRTÖK Napirenden az iskolák körzetesítése Hat új tanyai internátus létesül szeptember 1-re Művelődéspolitikánk irányelvei, iskolarendszerünk demokratizmusa megköveteli, hogy valamennyi általános iskolás — egyenlő eséllyel tanuljon és nyerjen felvételt a gimnáziumok, középiskolák osztályaiba. Különösen nagy jelentőségű ez a feladat Bács-Kiskun megyében, hiszen nálunk több mint 200 000 lakos tanyán él és így nagyon sok a tanyai iskolák száma, melyek a megfelelő tanulmányi szintet nem tudják kellőképpen biztosítani. Egyedüli megoldást tehát az osztatlan tanyai iskolák felső tagozatainak megszüntetése, illetve szakrendszerű körzeti iskolákba való központosítása jelentene. Az elmúlt években ugyan szép eredményeket sikerült elérni — a vonattal és autóbusszal szállítható tanyai felső tagozatosok mintegy 80 százaléka körzeti iskolába jár, továbbá a járművekkel nem utaztatható tanulók számára 60 személyes tanyai internátus létesült, így szakrendszerű oktatást kapott a tanyai felső tagozatos általános iskolások 75 százaléka- de a fejlődés biztosítása érdekében minden tanyai gyerek számára meg kell a nyugodt és korszerű tanuláshoz szükséges feltételeket teremteni. A megyei tanács művelődési osztálya szem előtt tartva megyénk gazdasági helyzetét és a szülők anyagi erejét, újabb feladatok megoldására vállalkozott. Célul tűzte ki, hogy a második ötéves terv végéig mindenütt befejezik a járművekkel lehetséges körzetesítést. Itt nélkülözhetetlenül fontos a párt-, tanács- és tömegszervezetek, valamint a termelőszövetkezetek támogatása elsősorban a szülők felvilágosításában, akik sok esetben tiltakoznak gyermekük utaztatása ellen, vagy nem hajlandók az útiköltséget kifizetni. Meg kell győzni —, s ha kell anyagilag is támogatni az arra rászorulókat —, hogy a körzetesítés a tanuló érdekeit szolgálja, továbbjutását segíti elő. Ott, ahol a tanyai iskolák járművel megközélíthetetlenek, — meg kell valósítani a felső tagozatok körzetesítését tanyai in- ternátusok létesítése útján. A megyei .tanács művelődési osztálya gondosan felmérte a helyzetet és 1963. szeptember 1-ig a következő helyeken határozta el tanyai internátusok megnyitását, illetve bővítését. Űj, 40—60 gyereket befogadó tanyai internátusok szervezésére kerül sor Jánoshalmán, Kisszálláson, Tompán, Kunszentmiklóson, Kiskunfélegyházán és Csávo- lyon. Dunapatajon pedig 20 fővel bővítik a tanyai kollégiumot. Nagyon indokolt és tervbe is vett még egy tanyai internátus létesítése Solt községben. Erre azonban valószínűleg csak később nyílik alkalom helyiséggondok miatt. Az új szervezésű tanyai internátusok számára már mindenütt kijelölték a megfelelő épületet. Az átalakítási munkákat KÖFA-alapból és társadalmi munkában a helyi szervek végzik el. Valamennyi helyen az internátusra a szakrendszerű oktatás bővítése, valamint a családjukban veszélyeztetett gyerekek elhelyezése miatt is szükség van, sőt a legtöbb helyen az előirányzott létszám csak egy része a jelentkező igényeknek. Egyelőre azonban örvendetes eredménynek számít az is, hogy legalább hat helyen sikerül létesíteni tanyai internátust. Viszont a megyei tanács művelődési osztálya már hozzálátott a következő 1964,'65-ös tanévben induló tanyai internátusok szervezéséhez is. Közülük figyelemre méltó a soltvadkerti és az izsáki terv. Ezek azonban csak nagyobb ösz- szegű építkezésekkel valósíthatók meg. Az idén létesülő tanyai internátusok átalakítási és felújítási munkálataira 1 600 000 forint póthitelt ígért a Művelődésügyi Minisztérium. ZENEPALOTA Mint már korábban megírtuk, decemberben fogják átadni rendeltetésének a Kecskeméten épülő zeneiskolát. Az eleinte lassan haladó építkezés, mintha „szárnyakat kapott volna”, mert az utóbbi időben — alig két-három hét alatt — két emeletet húztak a meglevő egy fölé. A félkész állapotban is impozáns hatást nyújtó épületben néhány hónap múlva megszólalnak a zongorák, csellók, oboák, s kiszűrődnek az ablakokon az egyszerű dallamok, összefonódva Mendelssohn, Liszt, Kodály, és Bartók örökszép melódiáival. Péter János nyilatkozata MOSZKVA (TASZSZ) Péter János külügyminiszter, aki a nukleáris kísérlet tilalmi egyezmény aláírása céljából érkezett a Szovjetunióba, a TASZSZ tudósítójának kijelentette: „Ezt az egyezményt Magyarországon óriási megelégedéssel fogadták. Népünk úgy értékeli, mint nagyszabású hozzájárulást a világbéke biztosításához és megszilárdításához.” A külügyminiszter megállapította, hogy az egyezmény „jelentős lépés a nemzetközi együttműködés továbbfejlesztéséhez”. Kétmilliárd forint tsz-építkezésekre A termelőszövetkezetekben megkezdődött az 1964. évi beruházások tervezése. A beruházási programot az idén az előző évieknél . jóval korábban készítik el, mert megvalósítására több népgazdasági ágnak kell felkészülnie. Jövőre ugyanis a termelőszövetkezetek már kizárólag igényes, gépi berendezésekkel ellátott vagy ellátható, a korszerű technológiának megfelelő épületeket kapnak, s ezek kivitelezését 'az építőiparnak és a gépiparnak is gondosan meg kell terveznie. A feladat annál is jelentősebb, mert az előzetes tervek szerint a szövetkezetek 1964-ben több mint kétmilliárd forint értékű építkezést kívánnak megvalósítani. Ebből többek között 30 000 tehén és borjú és mintegy 375 000 tojótyúk részére biztosítanak új férőhelyet. 26 korszerű palántanevelő telepet és csaknem 5000 hold termését befogadó dohánypajtát is építenek. 1964-ben előreláthatóan mintegy negyedmilliárd forintot, az előző évieknél szokszorta nagyobb összeget fordítanak járulékos beruházásokra. Ennek egy részéből a majorok víz- és áramellátását teremtik meg, a többiből tejházakat, takar- mányosokat, falkásítókat és egyéb kisebb épületeket építenek. A termelőszövetkezeti építkezések másik új vonása: jövőre megkezdik a régebbi épületek rekonstrukcióját. Csaknem tízezer traktoros vesz részt az idei szántóversenveken Országszerte megkezdődtek a magyar mezőgazdaságban immár hagyományosan évről évre sorra kerülő szántóversenyek. Az eddigitől eltérően azonban az idén csak az alapfokú üzemi és részben a járási versenyeket rendezik meg, ezek győztesei majd jövőre, az országos mező- gazdasági kiállítás idején mérik össze tudásukat. Az országos szántóversenyeket egyébként — ezentúl mindig kétévenként, a mezőgazdasági kiállítással együtt tűzik ki. A szántóverseny ma már valóságos tömegmozgalomnak számít. Az országban kereken 30 ezer szántótraktoros dolgozik, s közülük csaknem tízezren neveztek be. Az alapfokú versenyek, amit több száz mezőgazdasági üzemben rendeznek meg. valamint a járási versenyek késő őszig, a szántási idény végéig tartanak. Ezekről a csaknem tízezer részt vevő 570 legjobbja kerül a jövő évi megyei döntőkbe. Az országos versenyen minden megye két első helyezettje indul majd. Francia bányásrgyerekek hazánkban A tavaszi nagy francia bányászsztrájk idején számos ország szervezett munkássága ajánlotta fel támogatását a segítségre szoruló családoknak. A magyar bányászszakszervezet — a SZOT-tal egyetértésben — 25 francia bányászházaspár és 300 gyerek háromhetes magyarországi üdültetését vállalta. A házaspárok augusztus 9-én érkeznek, s két hetet a siófoki, egy hetet a hévízi bányászüdülőben, három napot pedig Budapesten töltenek. A 300 francia bányászgyermek 15 pedagógus kíséretében augusztus 15-én és 16-án érkezik. Két hétig a SZOT balaton- szabadi gyermeküdülőjében vendégeskednek, majd két csoportra osztva a SZOT Orda úti gyermeküdülőjében, illetve a leányfalui bányászüdülőben töltenek néhány napot,
