Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-06 / 182. szám
1963. angusrfus 6, kedd 1 etdaf Autószerviz A Kecskeméti Autó- és Gépjavító Kisipari Termelőszövetkezet szervizrészlegében heten végzik el az autótulajdonosok által kért garanciális javításokat. Naponta 23—24 rendbe hozott személygépkocsi hagyja el a szervizt. Az itt dolgozók jó munkáját dicséri, hogy Ceglédről, Csongrádról, sőt Szegedről is eljönnek ide, mert viszonylag gyors és pontos munkát kapnak. (Pásztor Zoltán felvétele.) Megtalálta a helyét Már pályája csúcsóra ért a Nap itt, a solti Sakra Termelő- szövetkezet „félkész”, de máris monumentálisnak ígérkező szarvasmarhatelepe fölött. Az első istállóépület előtt, amelyet már tavaly átadtak rendeltetésének, az állatgondozók a smaragdzöld szálast villázzák. Jobbról-balról szekercék csattogása hallik, színig telt mal- teros talicskákkal közlekednek a kőművesek, a festők pedig szaporán surrogtatják öklömnyi ecsetjüket az épületek belső falának széles síkján. A panoráma legszélén áll a két borjúnevelő helyiség, amelynek egyikébe lépve, ott találjuk az egyik gondozót. — Sági bácsi vagyok — mutatkozik be. Középparaszt volt, jónevű törzsállattenyésztő és mintagazda. Egyidős az évszázaddal: 63 éves. Három éve a tsz növénytermesztő brigádjában kezdett dolgozni, de helyét csak a múlt év novemberében találta meg igazán, amikor saját kérésére a telepen kapott borjúgondozó? beosztást. A 4—5 hónapos borjakból most 75-nek Érdekes a mi munkánk Az MSZMP Szervezeti Szabályzata szerint a központi revíziós bizottság feladata ellenőrizni a párt központi szervezeteiben az ügyvitelt, a munkarendet, a párt Központi Bizottságának általános gazdálkodását, pénztárát és a párt központi vállalatait. Ugyanez a feladata megfelelő szinten a városi és járási párt- bizottságokon belül működő revíziós bizottságoknak is. Erről beszélgetünk Mócza Imrével, a kecskeméti városi pártbizottság revíziós bizottsága elnökével. — Érdekes a mi tevékenységünk, egyáltalán nem bürokratikus, csak látszólag tűnik annak. Mi az ügykezelést olyan szempontból vizsgáljuk, hogy miképp tükrözi a politikai munkát. A megyei pártbizottság a tavasszal számos alapszervezet gazdálkodósát, ügykezelését ellenőrizte. A vizsgálatokban mi is részt vettünk. Kecskeméten több mint húsz alapszervezetet néztünk meg. Ellenőriztük a városi pártbizottság gazdasági csoportjának tevékenységét is. A tapasztalatok alapján készült el a gazdasági csoport jelentése, amelyet a végrehajtó bizottság tárgyalt. A városi pártbizottság vezetőivel jó a kapcsolatunk, amit bizonyít az a helyes gyakorlat is, hogy a pártbizottsági ülésekre minden esetben meghívják a revíziós bizottság tagjait is. — Bizonyára van javulás a pártszervezetek ügykezelésében. — Igen. a tapasztalatok ezt igazolják. Gondosabb az iktatás, az ügyiratok kezelése. Sajnos, több helyen még a különböző pártrendezvényekről — pártvezetőségi ülés. taggyűlés — nem készül jegyzőkönyv. Ezeken pedig számos fontos határozat születik, amelyeknek a végrehajtása emiatt elmarad. így nem lehet helyesen vezetni. Hiába élénkek a vezetőségi ülések, taggyűlések, hangzanak el fontos javaslatok, a szó elszáll és nemcsak papíron nincs nyoma, hanem a tettekben sem jelentkezik. Íme, így, függ össze az ügyvitel a politikai tevékenységgel. — A tagdíjfizetést is ellenőrizték? — Igen, a statisztika szerint elmaradás volt a városi alapszervezetekben. Huzavonát tapasztaltunk az átjelentéseknél. emiatt sem a régi, sem az új pártalapszervezetben nem fizetett tagdíjat az illető. Előfordul, hogy beteg a párttag és nem lógatták meg. Ez emberi hiba. Vagyis sok minden van amögött, hogy a városi pártalapszerveze- tekben az első félévi tapasztalatok szerint a tagdíjfizetés a megyei átlag alatt volt. A vizsgálatok általában azt bizonyítják, hogy a pártszervezetekben törődnek a dolgozók bejelentéseivel, jelzéseivel, kérelmeiket igyekeznek időben elintézni. Vonatkozik ez elsősorban a tagjelölt- és a tagfelvételi kérelmekre. A városi pártbizottságon két esetben fordult elő huzavona a vizsgált időszak alatt. Mócza elvtárs elmondja, hogy szervezettebbé vált a pártszervezetek pénzgazdálkodása is. A revíziós bizottságnak az a terve, hogy a második fél évben ismét megvizsgálja azoknak a párt- szervezeteknek egy részét, ahol a tavasszal ellenőrzést tartott, ezenkívül más pártszervezeteknél is tanulmányozza az ügykezelést és a gazdálkodást. A terv szerint kettős csoportokban húsz alapszervezethez látogatnak el e célból. A revíziós bizottság munkájával Máté Tiborné. a városi pártbizottság gazdasági csoport- vezetője is meg. van elégedve. Csak egy kérése van: gyakrabban ellenőrizzék az ő csoportjának munkáját is. Mócza elvtárs egyetért ezzel, s még önkritikusan azt is megjegyzi, hogy rendszeresebben kellene a bizottság tagjainak munkaértekezleteket tartani, ahol kicserélnék a vizsgálatok tapasztalatait. K. S. a nevelését látja el példásan. — A lelkiismeretes gondozás, a jószágok tisztán tartása elengedhetetlen követelmény a mi „szakmánkban”. Éneikül lehetetlen jó eredményt elérni. Ezeknek a növendékeknek nevük még nincs ugyan, de a színükről, formájukról jól ismerem mindegyiket; tudom a szokásaikat, szeszélyeiket. Sokat szenvedtek a nagy kánikulában. Akkoriban, a legforróbb időszakban, 10-től 2 óráig, benn hüsöltek a bocik. Most viszont, mióta enyhült a meleg, a nyitott karámban levegőznek. A már jól tartott, megitatott borjak szinte felvidulva tolonganak a karámhoz lépő gondozójuk körül. A Sági bácsi tekintélyes, „törzstenyésztői” bajsza alatti mosolyban a jószág- szerető ember lelkesedése vegyül a rendben tartott állomány felett érzett büszkeséggel. — Nézze azt a bikaborjút, szerkesztő elvtárs, nem győzök a formájában gyönyörködni! Remek apaállat lesz belőle! Később elújságolja, hogy a múltkoriban egy „valóságos, eleven” miniszterrel beszélgetett. Egy reggel ugyanis váratlanul beállított hozzájuk Losonczi elvtárs. — Elégedett volt, de a hibák mellett se ment el szó nélkül. Bizony, akad az is. s a legtöbb épnen a Sági bácsi „rezidenciájában”. A tetőszerkezet fémelemei aggasztóan vékonyak, ráadásul be is rozsdásodtak a több éves tárolás alatt. Az épület tetejét a télen rárakódott hatalmas hóréteg lenyomta, most is „csáléra áll”. A vezetőség kérte, hogy az eredetileg szabadtartásosra tervezett nevelő helyiséget mielőbb téliesít- sék. Valamennyi fonákság sürgős kiigazítást kíván, ez volt a miniszter véleménye is. Beszélgetésünk során a megélhetés is szóba került. — Amennyit dolgozom, any- nyit keresek — mondja magától értetődően. — Család, sajnos, nincsen. Kettőnk számára tisztességes jövedelmet jelent az a negyven munkaegység, ami igencsak minden hónapban „ke- rülközik”. Valahonnét az épületek közül a rádió déli harangszava kondul. Sági bácsi lába már a kerékpár pedálján van. Társai és az építők harsány szóval kívánnak neki jó étvágyat. S ő a kiegyensúlyozott, elégedett ember komótos mozdulatával markolja meg a kormány két szarvát. Jóba Tibor Kétszázmillió forint tanszerekre Az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalatnál kapott tájékoztatás szerint különböző tanszerek és szemléltető eszközök szállítása jó ütemben halad. Az az összeg, amit az állam különböző forrásokból az idén a megyék rendelkezésére bocsátott iskolai tanszerek és szemléltető eszközök beszerzésére, megközelíti a kétszáz- millió forintot. Nagy mennyiségben juttatnak azokból az új, korszerű szemléltető eszközökből, amelyek a fizika, a biológia, a nyelv, a történelem oktatását könnyítik, segítik. A meghódított „fehér folt“ Találomra toppantam be öt óra után a bajai járási nőtanács helyiségébe. Lejárt a munkaidő, kevés reményem volt rá, hogy bárkit is bent találjak. Annál kellemesebben érintett Virág Józsefnéval, a járási nőtanács titkárával való találkozásom. — Mi újság az „asszonyfronton ’? — Mit is mondjak hirtelen? Az összegyűjtött javaslatok alapján éppen az őszi-téli kulturális tervet készítjük... Vagy beszéljek a tsz-nőbizottságok- ról? Sok jót mondhatnék róluk, hiszen alig van összejövetel, értekezlet, ahol a tsz-elnök elvtársak meg ne jegyeznék: erősségeink az asszonyok! Nélkülük nemegyszer döcögne a munka szekere... Mégis van valami új! A hercegszántó—hódunai Üj Tavasz Tsz-ben a napokban alakult meg a nőbizottság. S ez bizony eseményszámba megy. Hóduna a megye és a járás székhelyétől egyaránt távol eső, déli határ menti kis település, ahová az általánosnál ritkábban látogatnak el a különböző szervek képviselői. Meg aztán az Üj Tavasz Tsz sem okoz különösebb gondot, hiszen a jó közös gazdaságok közé tartozik. Amikor a múltkoriban a hercegszántói egységes pártszervezet a nőtanács munkájának megvitatását tűzte a napirend jére, mintegy felfedezésként került szóba, hogy a hódunai Üj Tavaszban nem működik nőbi- zottság. Az egységes pártszervezeti ülés hatásosnak bizonyult. Gré- zó Antal, az Üj Tavasz párttitkára, és Horváth Ferenc helyi pedagógus sürgött-forgott az asszonyok között és nyomában július 20-án a település összesen ötven valahány asszonya közül negyvenötén jöttek össze a tsz központjába, hogy a nőbizottságot megalakítsák. Emlékezetes össze fövetel volt — sorolja lelkesülten Virág Józsefné. — Miután bevezetőül vázoltam a nőbizottság szerepét, tennivalóit, hivatkoz tam a nőtanácsi munka járási szép példáira, az asszonyok dicséretes munkájára, közös kirándulásaikra, és számot adtam a VI. magyar, és a nemrégiben lezajlott nők világkongresszusának eseményeiről, „megnyíltak” az asszonyok. Egyikük elmondta, hogy bizony nagyon nélkülözték a közösségi életet. Milyen jó lesz Hajnali fél öt... Kecskeméten- a Klapka utcában ilyenkor „hangzik fel” az ébresztő. Legelsőnek a Sütőipari Vállalat tehergépkocsijai indulnak. Előbb persze a motorokat jól megtú- ráztatják a pilóták, hogy mire végigémek az utcán, nehogy csak egyetlen álomszuszék Klapka utcainak is eszébe jusson a másik oldalára fordulni. Az, ébresztő azonban tökéletes. De ezzel még korántsem ért véget a reggeli koncert, mert közben megérkeznek a néha rogyásig megrakott TE- FU-kocsik, hogy megtöltsék az ugyancsak ebben az utcában székelő Csongrád—Bács megyei Fűszer- és Édességnagykereskedelmi V. kecskeméti fiókjának raktárait. Nagy, öttonnás, pótkocsis „szerelvények” ezek, s rajtuk ki tudja, hány kocsikísérő meg rakodómunkás. Nagy dérrel-durral jönnek ezek a szerelvények és jár a motorjuk sokáig, még azután is, hogy megálltak az ablakok alatt. S ezeknek a behemót teherautóknak van vezetőfülkéjük is és minden vezetőfülkén két nagyon nehezen csukódó ajtójuk. Alaposan be kell hát csapni ezeket az ajtókat, mert ha nem, akkor ötször-hat- szor is próbálgathatja az illető ajtócsukó, míg végül — elveszítve türelmét — hatalmasat lódít rajta és — bumm! — ágyúszónak is beillő dörrenéssel csukva marad. De hátra van még a kocsik beirányítása a raktár udvarába, s bizony ez komoly feladat. Mert. hogy ezeket az óriásokat sikerüljön va- ahogyan becsalogatni a szűk kapunyíláson az udvarra, ahhoz „többoldalú irányítás” is szükséges és ez nem csak az emberi torkokat és tüdőket teszi próbára, hanem a gépkocsimotorokat is. Közben persze fölébred a Klapka utca és a Bem utca sarkán levő maszek motorjavító műhely is. A szerelők nekilátnak a sok meghibásodott motor javításának, s amikor valamelyik elkészül, először alaposan megberregte- tik, majd próbaútra in» dúlnak vele. A Bem utcától a Rákóczi útig terjedő szakaszon ki lehet hozni belőlük a hatvan, sőt a hetven kilométert is, csak jól kell tudni adagolni a gázt. S ők, a szerelők, ezt jól tudják! Végre tökéletes az ébredés az egész Klapka utcában és mindenki elmondhatja hajnali imáját is, kérve a Motorok Mindenható Atyaúristenét: áldja meg mindkét kezével mindazon gyarló földi halandókat, akik miatt ezen hajnali ébresztő eképp rendeltetett. Vats Imre különböző tanfolyamokat, felolvasó estéket, közös kirándulásokat szervezni, hiszen sokan közülük alig jutottak el eddig a községen túl. Egy másik fiatalasszony kijelentette: „Ha még nem is tudnánk egy tsz-t elvezetgetni, de nőbizottságba tömörülve nemcsak a munkánkkal. de javaslatainkkal is sokat segíthetünk...” Hegedűs Pálné felszólalása aztán bevilágított kissé a háttérbe is: Munkánkat mindig szívesen fogadta a vezetőség, de korábban, ha közgyűlést hívtak össze, mi csak az ablakon kukucskálhattunk be. Merthogy mit keresnénk ott? — vetették oda nekünk. Sajnos, nálunk a nőknek nem volt sok szavuk...” — Látta volna elvtársnő, azt a lelkes érdeklődést, amit azon a szombati összejövetelen tanúsítottak az asszonyok! Hogyan történjen a választás? Kiket válasszunk a bizottság é e- re" Hogyan kezdjük a munkát7 — tették fel ogyre-másra a kér déseket. Érthető, mert — bármilyen furcsán hangzik is — nem szerezhettek jártasságot a közösségi életben. Szó, ami szó. meg'örtént i vezetőség választás Az elnöki tisztséget nagy egyetértésben Grézó Antalnéval, a tsz-párttitkár feleségével töltötték be. És felszabadultan, élénken folyt az eszmecsere, a ter- vezgetés. Közben újra és újra előbukkantak a régi sérelmek 6 Virág Józsefné, a tapasztalt nőtanácsi vezető az útbaigazítások mellett a jó tanáccsal sen- fukarkodott: — Mi nők, gyakran túl érzékenyek, türelmetlenek, ingerlékenyek vagyunk, ha gondjainkról van szó. Már pedig higgyétek el, életre való javaslatain- hasznosításában, problémáin'' megoldásában sokkal hamarabb érünk célt, ha okosan, gondosan választjuk meg a hangnemet. No, de a nőbizottsági kö zösség bizonyára jó iskola lesz erre is. A tapasztalatok megtanítanak rá... PERNY IRÉN
