Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-04 / 181. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! lapja A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁS PAR.T 0ÁC5- KISKUN MEGYEI XVIII. ÉVFOLYAM, 181. SZÄM 4rn 60 fillér 1963. AUG. 4, VASÄRNAP 9 A gyermekért (M. L.) Mennyi minden kívülrekedt az évek során a látókörünkből a lázas építőmunka közben! Siettünk és jól tettük, hogy siettünk, mert a múlt nagy mulasztásait kellett pótolni. Minél gyorsabban le akartuk rakni a boldog, a biztos jövő, a szocializmus alapjait. De közben mellékesként kezeltünk olyan kérdéseket is, amelyek pedig szorosan hozzátartoznak ehhez a jövőhöz. Így többek között elfeledkeztünk az elesett, a rossz családi környezetben nevelkedő, védtelen gyermekekről. Alig néhány éve hangzott el a rádióban egy riport egy nyáriőrinci „lelenc” leánykáról, aki tíz évesen sem ismerte a betűket, az órát, mert kora tavasztól, késő őszig iskola helyett a gazda — nem mondhatjuk, hogy nevelőszülő — libáit őrizte a mezőn. És a megyében száz számra voltak ilyen gyerekek! Szervezetten mindössze két éve folyik a felderítés a rossz környezetben élő, árva, családtól elszakadt, vagy éppen a családban hanyagul és bűnösen nevelt gyerekek után. Ez a széles körű vizsgálódás ijesztő tényeket tár fel még ma is, a tűrhetőnél gyakrabban. Az esetek 20—25 százalékában a gyerekek sanyarú sorsának az apa, vagy mindkét szülő iszákossága az oka. Ez gyakran a szülők munkakerülésével párosul, s velejárója a brutális bánásmód. A másik nagy veszély a szülők szűkös anyagi helyzete és a rossz lakásviszonyok. Utoljára említjük, de az előbbieknél gyakoribb ok a szülői felelőtlenség, a helytelen nevelés. Különösen súlyos veszélyeknek van kitéve a felbomlott házasságokból származó gyerekek nagy része. Az elvált és újból házasságot kötött szülők számára sok esetben feleslegessé válik az előző házasságból született gyermek, és meg akarnak tőle szabadulni. A megyei tanács vb a közelmúltban tárgyalta a gyermekvédelem helyzetét. Az elmúlt két év alatt feltárt adatok arra intenek, hogy az eddiginél sokkal több gondot kell fordítanunk erre. Hazánkban a gyermekvédelem kétirányú: társadalmi és intézményes. Az említett felderítést főképp a társadalmi ág végezte. A helyi művelődési állandó bizottságok ifjúsági és gyermekvédelmi albizottságai igen sokat tettek ebben az ügyben, természetesen szorosan együttműködve a gyermekvédelmi felügyelőkkel, az egészségügyi védőnőkkel, a pedagógusokkal, a nevelőintézetek dolgozóival és a gyámügyi előadókkal. Különösen a nőtanács segített sokat a munkában. Igen rendszeresen dolgoztak Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és Baján a gyermekvédelmi albizottságok, ahol kellő segítséget adott munkájukhoz a művelődési osztály is. A feltárt esetek felében a környezetből való kiemelést, mintegy ötödében, lakásjut tatást, vagy egyéb anyagi segítséget javasoltak. Ez a munka azonban még mindig gyermek- mentés-jellegű inkább; gyors állami beavatkozást javasol, s nem fordít elég gondot a friegelőzésre, a szülők nevelésére, jobb belátásra való bírására, a családi környezet megjavítására. Segíteni fog a felderítés jelenlegi hetyzetén a következő tanévtől az iskolákban bevezetett személyiséglap. Ezen a pedagógusok figyelemmel kell kísérjék a gyermekek családi körülményeit is, nemcsak az iskolai munkájukat. Másfelől sokat fejlődött az elmúlt években az intézményes gyermekvédelem. 1960-tól évente 300—350 új állami gondozottat vett fel a megyei gyermekvédő otthon. Jelenleg több mint 1200 gyerek tartozik a hatáskörébe. Sajnos, intézményekkel szűkösen vagyunk ellátva, bár egy év alatt a nevelőotthonokban elhelyezett gyerekek száma száztízzel nőtt. De még így is az állami gondozottak csupán 46 százalékát tudták elhelyezni nevelőotthonokban, a többit pedig nevelőszülőknél. A megyei vezetés mindent megtesz azért, hogy a nevelőszülőkhöz kiadott gyerekek körülményei jók legyenek. A legtöbb helyen valóban családtag a nevelt gyermek, szeretik, gondoskódnak róla. Két éve folyik a nevelőszülők körében a pedagógiai és egészségügyi ismeretterjesztés is. A legeredményesebb nevelés azonban mégiscsak az intézetekben folyik. A már évek óta működő nevelőotthonokban — különösen Kunfehértón és Hajóson — a gyerekek elégedettek, felszabadultak, s jók a tanulmányi eredményeik. A következő ötéves tervben tovább bővítjük az intézményeket, új otthonokat építünk, s államunk az eddiginél sokkal nagyobb anyagi áldozatokkal igyekszik megteremteni az állami gondozott gyerekek nevelésének megfelelő feltételeit. A társadalmi gyermekvédelem pedig tovább fejlődik és szélesedik. A járási és a városi művelődési osztályok felelőssége megnő ezután a gyermekvédelem irányításában, fokozottabban szerepet kapnak ebben a munkában az állandó bizottságok, a tömegszervezetek — különösen a KISZ — és a pedagógusok. Tovább folyik a felderítés, s az eddiginél több gondot fordítanak az ifjúság- és gyermekvédelmi albizottságok a megelőzésre, a veszélyeztetett gyermekek családi környezetének idejében történő megjavítására. Vasárnap is dolgoznak a cséplőgépek A kiskunfélegyházi járásban 28 ezer hold gabona termésének a háromnegyed részét hordták be eddig, a csépléssel pedig előreláthatólag alkotmányunk ünnepére végeznek. A tarlóhántást a tervezett közel 15 ezer holdnak csak egy- harmad részén fejezték be. A kunszállási Alkotmány Tsz-ben ugyan 700-ból 410 holdon, az Ü.i Világ Tsz-ben pedig 350-ből 200 Harminchat országban ismerik a világ legvékonyabb falú öntöttvas fürdőkádját. Ezt a hírnevet naponta tengernyi veríték és fáradság alapozza meg. Ugyanis a kádkészítés egész embert, igazi férfit kíván. Ilyennek ismerik Piszmán Józsefet. Brigádvezető. Nem ok nélkül mondják róla: a legjobb kádasunk. Két kiváló oklevél és két kiváló dolgozó jelvény birtokosa. holdon végeztek nyári mélyszántást. Ezzel szemben az alpári Búzakalász, a jászszentlászlói Aranyhomok és a szanki Haladás Tsz tarlóin még hozzá sem fogtak. Tarlóvetést eddig a járásban tervezett 10 ezer holdnak a felén végeztek. A gépállomás és a termelő- szövetkezetek 76 gépe dolgozik a járásban a talajmunkákon, ezek közül 23 erőgép kettős műszakban. A kiskunhalasi járás termelőA férfiak hű segítőtársa a magasban „száguldó” darun H. Tóth Menyhértné. Egy kézmozdulat, egy tekintet, egy félbehagyott szó, s ő tudja mit kíván az egyik vagy másik brigád. A kánikulában, amikor az öntődében 50 fokot jelzett a hőmérő H. Tóthné helyállt, a munkásasszonyokra jellemző szívóssággal, szorgalommal. Idegfeszítő, sok ügyességet kívánó munkáját balesetmentesen látja el. szövetkezeteiben a gabonáknak már mintegy a háromnegyed részét elverették. A nyári mélyszántást a terület egyharmadán, a tarlóvetést viszont már négyötödrészben befejezték. A kapásnövényekre igen kedvezően hatott az utóbbi napokban járásszerte lehullott mintegy 80 milliméter csapadék. A növényzet üde, friss, s ennek megfelelően szépen fejlődik. A kalocsai Iszkra Tsz-ben jelenleg 150 vagon gabona kombájntisztítása folyik. A talajmunkákkal a múlt vasárnapi esőzés óta itt is jól haladnak, s a tervezett 600 hold egyharmad részén már a mélyszántást, 380 holdon pedig a tarlóhántést elvégezték. A gépállomás 13 erőgépe mellett négy saját gépük vesz részt e munkákban. A közös gazdaság búzáit a tisztítás után nyomban, folyamatosan szállítják a helyi malomba. A dunavecsei Virágzó Tsz-ben a 800 holdra tervezett vető- és mélyszántást eddig már 100 holddal túlteljesítették. További tervük az, hogy augusztus 20-ig a kétszeres területen — 1600 holdon — végzik el a talajmunkát. Vasárnap is 75 cséplőgép vereti a kecskeméti járásban a gabonákat. A Kerekegyházi Gépállomás gépei a körzetben levő közös gazdaságokban szombatig mintegy 30 ezer mázsa gabonát csépeltek el. A járás termelőszövetkezetei a tervezett terület egyharmadán fejezték be a nyári mélyszántást, az öt és fél ezer hold másod- és tarlóvetésnek pedig már közel a kétharmad részét végezték el. Hruscsov beszédet mondott a Szovjetunió Legfelső Népgazdasági Tanácsának ülésén MOSZKVA. (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Nép- gazdasági Tanácsa kétnapos értekezletet tartott. Az értekezleten megvitatták az 1964-1965- ös népgazdasági terv kidolgozását, és az ugyanerre az időszakra vonatkozó beruházások címjegyzékének összeállításával kapcsolatos kérdéseket. Az értekezlet munkájában részt vett Nyikita Hruscsov, Leonyid Brezsnyev és a párt, valamint a kormány több más vezetője. Nvikita Hruscsov az ülésen beszédet mondott, s kijelölte a beruházási építkezések tervezésének megvalósításával kapcsolatos konkrét feladatokat, valamint több javaslatot terjesztett elő a termelési kapacitások üzembehelyezésének megyorsítá- sáról és a beruházások gazdaságosabb felhasználásáról. Az értekezlet résztvevői felszólalásaikban több példát említettek. amely mutatta, hogy helyesek a Hruscsov által előterjesztett javaslatok. 920 fok meleggel égetik rá a fehér zománcot a kádakra, a Z1M Kecskeméti Gyáregységében. A vörösre izzott öntvényt a félautomata kádforgató berendezésbe helyezik, majd többször „belisztezik”, s utána néhányszor a kemencébe helyezik. A zománcozóban, vagy ahogy itt hívják: a hőségteremben, a hőmérő higanyszála a nagy melegben 50—S0 fok között váltakozik. — De már 74 fokot is mértünk — mondja S. Juhász László és Barát József, Harminchat országban
