Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-31 / 203. szám

Í9«S. augusztus 31, szombat S. oldal i Az élethez és a lehetőségekhez igazították Mindenki akarja, de... Sok és alapos számítás, a le­hetőségek latolgatása, vesződ- ség és fáradság előzte meg an­nak a „haditervnek'’ elkészíté­sét, amelyet a Kalocsai Fűszer- paprika- és Konzervipari Vál­lalatnál, ugyanúgy mint a me­gye más üzemében „a műszaki szervezési intézkedések” cimű felirattal látnak el. Gyári szó- használattal élve — műszint- tervnek hívják. — Egy-egy ilyen tervet két­szer-!) áromszor is át kell dol­gozni. Előfordul, hogy még ez sem végleges. Mindig a változó élethez és a meglevő lehetősé­gekhez kell igazítani — mondja bevezetőül Polyva Lajos gépész­mérnök,' a műszaki osztály ve­zetője, Két termelési ág A vállalat címe is kifejezi, hogy két egymással rokon ipar­ágat — paprika és konzerv — egyesít magában. A kettő kö­zött azonban sok az elütő vo­nás. Ezt híven tükrözi a 71 feladatot megjelölő műszintterv. Az első látásra azonnal szem­betűnik: a legtöbb tennivaló a konzervgyártásnál jelentkezik. — Érthető — indokolja a mű­szaki osztályvezető —, mert a konzervgyártás új iparág üze­münkben, s ez a harmadik esz­tendő, amikor nyáron is „teljes gőzzel” dolgozunk. Konzervipari berendezéseink egy része elég korszerűtlen. Ja­vításuk, karbantartásuk sok idő­be telik, kicserélésük azonban csak fokozatosan lehetséges. Ne­hezíti gondjaink megoldását, hogy az idén 64 millióval több terméket vár tőlünk a népgaz­daság, mint tavaly. Mit lehet itt tenni? összpon­tosítani a meglevő anyagi erő­ket, a munkások és műszakiak alkotókészségét a legsürgősebb feladatokra. Ennek megfelelően a műszaki fejlesztésben három fő területet jelöltek meg: új berendezések beszerzése, a meg­levők felújítása, új üzemépüle­tek létrehozása. Géppark frissítés, korszerűsítés A Vásárolt import- és belföl­di gépek frissítik, egyúttal kor­szerűsítik a meglevő termelő berendezéseket. Az NDK-ból vá­sárolt tésztaprésgép — amelyik beszerelés alatt áll — 70 mázsa szárított tésztát képes leprésel­ni. Beállításával öt régi tészta­A sertésgondozó a kezét ke­reste, hogy megszorítsa. — Kö ... köszönöm ve ... ve­zető kartárs. — Ne nekem köszönje —szé­gyenkezett Bújdosó. — Megér­demli, megdolgozott érte. — Apám, itt van a kajlafülű is! — kiáltotta Sanyi tele torok­kal és megfogta az apja karját, odahúzta az elrekesztett jószá­gokhoz. Az asszony és a gye­rekek egymás szavába vágtak, alig lehetett érteni, melyik, mit mond. Már ecsetet is kerítettek és fekete festékkel megjelölték mind a húsz malacot. Bújdosóék észrevétlen elkötöt­ték a hátaslovakat, tovább in­dultak. — Agronómus kartárs — 6zólt csendesen a brigádvezető, amikor a majort elhagyták , tavaly többszöröse elhullott an­nak, amennyit most Balázsnak résziben kiadtunk. Ez valóságos csoda. Bujdosó visszatartotta a lo­vát, ügyetlenül rákacsintott az öregre, s rekedt hangon mond­ta: — Jó úton járunk, Vamagy bácsi! Érzem, hogy megtalál­tuk annak a kötélnek a végét, amivel kihúzzuk a szövetkeze­tei a kátyúból. A csatornánál Bujdosó elvált a brigádvezetőtől és a központ­nak vette az irányt... Amikor az irodába ért, ott már várták. Az elnök, a kerté­szeti brigádvezető, meg egy ide­gép válik feleslegessé. A bab­szeletelőgép teljesítménye órán-1 ként egy tonna, a babhegyező­gép beállításával pedig 36—40 főt tudnak más munkával fog­lalkoztatni. A termelés gyorsítását szol­gálja a nemrég beszerzett 120 kisebb-nagyobb gépi berendezés — hagymaszeletelő, üvegzáró, autokláv, sterilizáló, előfőzőgép j stb., az árumozgatást olcsóbbító villamostargoncák, az ÖCSI (ön­költségcsökkentő) hitelből meg­valósított folyamatos pasztőrö­ző, a hidraulikus prések, mely utóbbival a gyümölcslé előállí­tását biztosítják. A paprikaszezonra Nem feledkeztek meg a meg­levő géppark karbantartásáról, amelyek jórészt a konzervidényt felváltó paprikafeldolgozás fo­lyamatosságát biztosítják. Kija­vítva várja az idei paprikater­mést a két szalagszárító, a hat kazán, két paprikakefegép, hogy csak a jelentősebbeket em­lítsük. Terven felül készült el a paprikadúsító berendezés, amelynek beállításával lehetővé válik az előírt víztartalom meg­tartása. A várható megtakarí­tás eléri a 450 ezier forintot. A füstgáz hasznosításával csak a kalocsai telepen 200 ezer fo­rint költségcsökkentéssel szá­molnak, ami fűtőanyagban je­lentkezik. ■ • Üzemépület — lakás Tudott dolog, hogy a gyár sok vizet fogyaszt. Közhálózatból a kívánt mennyiséget nem tudják biztosítani, ezért kénytelenek új kutakat fúrni. Az idén a kiskö­rös] telepen egy 120 méter mély­ségű kút készült, amely per­cenként 600 liter vizet ad. Ugyanitt állították fel az új hjdroglóbust is. Jutott az építés­re szánt 1 millió 237 ezer fo­rintból üzembővitésre — auto­kláv*-rém —, saolg Páti lakások létesítésére, a meglevő lakások bővítésére. ÖCSI-hitelből ké­szült el a nyitott oldalú CSRB pajta. /mint a példás mutatják, sok ember adta össze t'..dúsát, szorgalmát, igyekezetét, hogy a ten brr, foglaltak időben meg­valósuljanak. — Másképp nem tudtuk volna termelési felada­tainkat megoldani — mondja mély meggyőződéssel Polyva Lajos műszaki osztályvezető Igaza van. VENESZ KÁROLk gén, valami térkép fölött haj­ladoztak, amikor benyitott. Az ajtónyitásra a kiküldött meg­fordult. Arcára széles mosoly ült, széttárta a karját. — Szervusz, csavargó! Így várod a vízügyis vendéget? — Szatmári... Imre pajtás, te vízügyis lettél? összeölelkeztek, Nézegették egymást, hogy ki, mennyit vál­tozott. — Az isten sugallta neked ezt az ötletet, — nevetett Buj­dosó. — Éppen rád van szük­ségünk. A jól öltözött szőke fiatalem­ber huncutul hunyorogva vála­szolt: — Tudtam, hogy itt vagy, de meg akartalak lepni, ezért nem írtam meg előre, ki lesz a víz­ügyis látogatód. — Ügy látom, maguk együtt végeztek — szólt közbe Piroska kedveskedve. — Méghozzá Debrecenben — felelt Szatmári büszkén. És mitsem törődve azzal, hogy mások is vannak a szobában, százfajta kérdést tett fel barát­jának. Évfolyamtársakról ér­deklődött, meg régi ismerősök­ről és minduntalan anekdoták­ba kezdett: — Emlékszel, amikor Nyur- gáékra rázártuk a gépszín aj­taját!? — Mi elmentünk az Arany Bi­kába, ők meg egész éjjel ott di­deregtek, míg végre hajnaltájt Molnár bácsi meghallotta dö­Öregek a kertben A nyár végi verőfény — mint hatalmas arany kígyó bujkál az uborkabokrok hal­ványzöld levelei között, öreg nénikék hajladoznak, s lanka­datlan szorgalommal szedik az uborkákat. A kecskeméti szo­ciális otthonban évenként több. mint 15 ezer forintot jö­vedelmez a „háztáji gazda­ság”, amelyet — a szántás ki­vételével — teljes mértékben az otthon lakói művelnek meg. Honvédszínjátszék Honvédségi alakulataink nemcsak dolgozó népünk békés életének védelmében tanúsíta­nak komoly helytállást, hanem derekasan részt vesznek műve­lődési politikánk sikeres előbb- revitelében is. A dunavecsei járásban például már évek óta együtt működnek a munkás- és parasztfiatalok kulturcsoportjá- val. Sűrűn szerepelnek a KISZ járási bemutatóin, s nemrég Varga Béla főhadnagy szerve­zésével saját színjátszó csopor­tot alakítottak. Már első sze­replésük alkalmával Szabad- szálláson, Izsákon és Kunszent- miklóson nagy sikerrel mutat­ták be Móricz Zsigmondi Nem élhetek muzsikaszó nélkül cí­mű négyfelvonásos színművét. A honvédszínjátszók a kitű­nő Móricz-darabot a dunave­csei járás több községében és termelőszövetkezetében ugyan­csak bemutatják majd a közel­jövőben. —cs —r römbölésüket. Hát még a vén Kókai, akinek egeret fogtunk! Tanít a kisöreg még mindig. Jó félóráig mondta Szatmári a történteket. Mintha színész­nek készült volna, nem mező­gazdásznak, olyan élethűen utánozta társait és a professzo­rokat. Már úgy látszott, soha nem fogy ki a beszédből. Bujdosó, egy pillanatnyi szü­netet kihasználva, vállára tette kezét és így szólt: — Te vízügyis! Arról még semmit nem mondtál, miért tetted tiszteletedet nálunk. — Látom, cseppet nem vál­toztál — csóválta a fejét Szat­mári. — Az ember belekezd valami érdekes dologba, te meg mindjárt a munkával jössz. Ej, egye fene, nem bánom! ... Próbafúrásokat készítünk két hét múlva, öntözésre alkalmas vizet keresünk. Térképeink alapján Nyirzsadány a legideá­lisabb helyen fekszik. Ügy gondoltam, nem sértődsz meg érte, ha két-három csőkutat üzemképes állapotban ittha­gyunk. Bujdosó a füle tövéig elmoso­lyodott. — Ha ezzel kezded, akár es­tig is hagylak beszélni — mondta, és hátba veregette ba­rátját. Elindultak a kertészetbe, hogy közösen kiválasszák a pró­bafúrás helyét. Szatmári útközben szóval tar­totta a társaságot. Nagy körültekintésbe, fej­törésbe, számolásba kerül, mire egy-egy község termelési terve végleges formát ölt. Ezért nem volt meglepő, hogy a kisszálllá- si községi párttitkárt és a ta­nács vb elnökét már most sok papír, kimutatás fölé hajolva — a jövő évi előzetes termelési terv összeállításával bajlódva — találtam a tanácsházán. Azaz, hogy a különböző irányszámok és elgondolások összevetése alap­ján együtt voltak már az elő- terv adatai, de egy 4000-es szá­mot sehogy se találtak meg­nyugtatónak. Jövőre Kisszállásnak négy­ezer hízót kellene az ország „asztalára” tennie. De hogyan? Ez a nagy kérdés. — Azt sem bánnám, ha ben­nünket bírálva foglalkozna a dologgal a sajtó... — monefja a tanácselnök. Két évvel ezelőtt közös vál­lalkozásra fogtak össze a helyi termelőszövetkezetek. Igazgató­ságot hoztak létre, s lassan el­indult a tsz-közi létesítmény „szekere”. Osztottak, szoroztak, tapasztalatokat gyűjtöttek — megtekintették a jánoshalmi ha­sonló vállalkozást —, s két hó­nappal ezelőtt másfél millió fo­rintos beruházással elkészült a 600 férőhelyes hízószállás. A já­rási tanács javaslatai és a köz­ségi határozatok értelmében jú­lius 1-től üzemeltetni kellett — Árpád, ha van egy ügyes szakemberetek, pár nap alatt megtanulhatja a mesterséget, aztán majd saját erőből is sza­poríthatjátok a kutakat. — Sütős! — vágta rá Bujdo­só. — Mi az, hogy Sütős? — kér­dezte valami huncutságtól tart­va Szatmári. — Sütős, kérlek szépen egy főnyeremény, ö a mi főgépé­szünk. A Gábor Áron gépgyár­ban volt művezető, onnan köl­tözött haza. Az majd megtanul­ja a kútfúrást, csak egyszer lássa. Szatmári széttekintett a pusz­tában és elhúzta a száját. — Pestről ide hazaköltözött? Az egy kötözni való bolond! — Akkor én is az vagyok! — Ezt nem is vitatom — hagyta rá a vízügyis. — Idealis­ta hülye voltál mindig. Gondo­lom, most is . mehettél volna sokkal gazdagabb téeszbe, de te itt akarod magad feláldozni a haza oltárán. Bujdosó végigfuttatta szemét Szatmári arcán. Elkomolyodott: — Ide figyelj Imre! Ne játszd meg a cinikust! Nem áll jól ne­ked. Te talán nem bejuthatnál valami tudományos intézetbe? Még protekció se kellene hoz­zá, emlékszem, hogy hívtak. De esz a fene téged is, meg se tudnál lenni a „nyavalyás té­eszek” nélkül. (Folytatjuk.) volna. És — ma sincs bért ne hízónak való. Pedig a társuló tsz-eknek van alapanyaguk — összesen 1850 darab 17—20 kiló közötti sertés —, és a takarmány iS biz­tosított. De nincs vályú, kellene egy gumikerekű kocsi és még néhány egyéb, a hizlalda üze­meltetéséhez szükséges eszköz. Mindezek beszerzésére mintegy százezer forint kellene, s ez — hiányzik. A Nemzeti Bank nem folyó­sít hitelt, míg megfelelő bizto­sítékokat nem lát, s ebben töké­letesen igaza van. Csakhogy senki sem tudja, hogy a már rendelkezésre élló eszközökön kívül milyen biztosítékok szük­ségesek még. Futkos a tsz-közi vállalkozás igazgatósága, tuda­kozódik, szervezkedik a községi tanács vb. s mégis hol ilyen, hol olyan „biztosíték” hiánya miatt a holtponton marad a hiz­lalda ügye. A tsz-közi vállalkozások élet­revalók. Megyénkszerte is szá­mos példa igazolja már. Ezért szorgalmazzák a kisszállást hiz­lalda működését a helyi tsz-ek, a községi és járási tanácsi ve­zetők és maga — a beruházás összegét hitelező — bank is. S a hizlalda mégis üres, a tsz-ek nem tudnak mit kezdeni a sül­dőkkel. Tartásukra rtlnCSenék berendezkedve, el kellene őket adni —, ha még sokáig éltoló­dik a tsz-közi létesítmény mű­ködtetése. S ahogy közeledik a tél, úgy súlyosbodik a problé­ma. A most esetleg eladásra ke­rülő malacok helyett később vá­sárolt hasonlókat csak tavasszal helyezhetnék el a tsz-közi léte­sítményben, hiszen télen a húsz kiló körüli jószágok megfagyná­nak a hízóra fogott sertések számára készített szálláson. Minden tényező amellett szól tehát, hogy az elkészített hizlal­da ügyét sürgősen nyélbe kelle­ne ütni. Már csak a „hogyan”­ról van szó. A község vezetőinek kérésére, a gyorsabb intézkedés céljából mi magunk is felhívtuk a Nem­zeti Bankot, ahonnan azt a vá­laszt kaptuk, hogy éppen ér­deklődésünk időpontjában — azaz, a tegnapi nap folyamán — kiküldték megbízottjukat a helyszínre. Reméljük, a megbe­szélések eredményesek lesznek, s mielőbbi intézkedésre vezet­nek. Felvetődik azonban a kér­dés: nem lehetett volna ezt a megoldást hamarabb is alkal­mazni? Perny Irén Ötvennyolc tsz-tag Hét kiskunfélegyházi járá- termelőszövetkezet 58 tagját Vit­te a napokban tanulmányi ki rándulásra a járási önsegélyező csoport vezetősége. A kirándu­lók megtekintették Szeged neve­zetességeit, s jól kamatozó, hasz­nos tapasztalatcserén vettek részt az újszegedi Haladás Ter­melőszövetkezetben, /

Next

/
Thumbnails
Contents