Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-03 / 180. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS - KISKUN MEGYEI LAPJA ycvxn. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM Arn 60 filter 1963. AUG. 3, SZOMBAT A megye munkásságának szolgálatában A szakszervezeti könyvtárak fél éve A tanácsi könyvtárhálózat mellett fontos szerepet töltenek be a lakosság művelődésében, az emberek tudatának formálá­sában a szakszervezeti könyvtá­rak. Hatókörük az ipari és me­zőgazdasági üzemi munkásságra terjed ki, ezért az általános mű­velődési feladatokon kívül el kell látniok a szakképzés szük­ségleteit is. A szakszervezeti könyvtárakban tehát viszonylag nagy az ismeretterjesztő művek és a szakkönyvek forgalma. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának központi könyvtára az MSZMP VIII. kongresszusán és a SZOT XX. kongresszusán hozott határozatok szellemében 1963 első fél éve folyamán igye­kezett az üzemi könyvtárak munkáját az eddigieknél határozottab­ban a gazdasági feladatok eredményei megoldásának szolgálatába állítani. A termelési feladatok segítésé­nek tudatos támogatása, a tanu­ló és továbbtanuló dolgozók tankönyvigényeinek biztosítása és a munkásakadémiák tan­könyvellátása. A fél év folyamán — az aján­dékozott könyvekkel együtt — 9753 kötettel nőtt a közpon­ti könyvtár állománya, amely így jelenleg meghat ladja a 40 ezer kötetet. Ebből az állományból az SZMT- könyvtár 122 letéti könyvtár igényét elégítette ki Ezek kö­zül 63 közvetlenül a központból, a többi pedig a három — bajai, kiskunhalasi és kiskunfélegyhá­zi — szakmaközi könyvtárból kölcsönzött. A letéti könyvtárak több mint 17 ezer kötetet kap­tak a fél év folyamán végre­hajtott állománykiegészítések és cserék során. A letéti könyvtárak számát az SZMT megyei könyvtár egyelő­re nem szándékozik növelni. A szétaprózottság már így is igen sok gondot okoz. A szűkös keretek, s a szétap­rózottság ellenére is gondos szer­vezéssel és széles körű propa­gandamunkával elérték, hogy 1963 első felében 7800 olva­só iratkozott be megyénk szakszervezeti könyv­táraiba a tavalyi hasonló idő­szakban nyilvántartott 7100-zal szemben. Eddig — s ez különö­sen értékessé teszi az eredményt — az idén először az olvasók két forintot kellett fizessenek a beiratkozás alkalmával. Emelkedett a kölcsönzések száma is. A tavalyi 56 ezerrel szemben az idén a kölcsönzések meghaladták az 58 ezret. A könyvtár tervszerűen emel­te az ismeretterjesztő művek kölcsönzésének arányát. E tö­rekvés eredményeként a forga­lom 25 százaléka ismeretterjesz­tő mű volt. E 25 százalékon be­lül is erős eltolódás mutatkozik a komolyabb szak- és ismeret­terjesztő könyvek javára, az út­leírások és az egyébként igen népszerű kézimunkakönyvek ro­vására. Különösen szép ered­ményt ért el a szakkönyvek kölT csönzésében és népszerűsítésé­be* a 11-es számú Építőipari Vállalat, amely ebben a fél év­ben kapcsolódott be a központi könyvtár cserehálózatába. A szakkönyvpropaganda cél­jait szolgálta az SZMT-könyv- tár által meghirdetett verseny a könyvtárosok között. A ver­senyfelhívás nem annyira a számszerű eredmények fokozására, mint inkább a könyvtári munka színvonalának eme­lésére buzdított. Ennek nyomán még szorosabbá vált a szakszerveze­ti és műszaki könyvtárak együtt­működése, s még hathatósabbá a szakkönyvek és ismeretter­jesztő művek propagandája. Nem hanyagolta el a szakszer­vezeti könyvtár a másik fontos feladatát, az általános művelt­ség emelését sem. A felnőttok­tatás segítésére jegyzéket készí­tettek az állományban meglevő kötelező és ajánlott olvasmá­nyokról. E jegyzékben szereplő műveket minden dolgozó meg­kaphatta meghatározott időre. Az általános műveltség emelé­sét célozták az üzemekben meg­rendezett irodalmi estek, író— olvasó találkozók. A fél ev so­rán 16 üzemben szervezték a központi könyvtár kezdeménye­zésére irodalmi délutánt. Ahol lehetett, a szocialista brigádok kulturális programjával' kap­csolták össze ezekét a rendez­vényeket A központi könyvtár munka­társai a fél év során .sűrűn tar­tottak ellenőrzéseket a letéti könyvtárakban, összesen 111 lá­togatás során segítették a társa­dalmi munkában dolgozó könyv­tárosokat. Az üzemek vezetősé­gét pedig igyekeztek meggyőzni róla, hogy adjanak segítséget a feltételek megjavításához. Az üzemek vezetői mind több he­lyen megértik ezt a törekvést, így például a Kecskeméti Zo­máncipari Művekben, az Állat­forgalmi Vállalatnál, a Vízmű­veknél ma már szebb, kulturál­tabb környezetben van a könyv­tár és a dolgozók érdeklődése gyorsabban növekszik iránta. Bőséges szénakészletek gyűlnek Felfrissültek a silótakarmányok, megkezdődött a silózás Hosszú idő után végre az idén kielégítő, helyenként bőséges a szálastakarmány-termés: általá­ban jól fizettek az évelő pil­langósok, a rétek, legelők és a dombos vidékek kaszálói. Már az első kaszálásból több szénát gyűjtöttek, s raktároztak el télire a gazdaságok, mint a múlt évben a sarjúval együtt, s az eddig betakarított szénák minősége is jó. Több vidéken a sarjútermés ugyancsak jónak ígérkezik. Mint a Földművelésügyi Mi­nisztérium takarmánygazdálko- dási osztályán közölték, legfon­tosabb tennivaló most, hogy a betakarított szénát mindenütt „télálló” kazalba rakják, s meg­óvják a beázástól, valamint, hogy a készleteket az állatállo­mány jó áttel-eltetésére tartalé­kolják. Mivel az idei gabonák alacsonyak voltak, általában ke­vés a szalma, gyűjtsék össze és kaza-lozzák különös gonddal. Az alomszalmával most a száraz, meleg időben takarékoskodja­nak, nehogy az elmúlt télhez, kora tavaszhoz hasonlóan káro­kat okozzon majd az alomhiány A lédús takarmányokból a múlt évekénél jobb termésre van kilátás. Különösen jók a napraforgós és borsós silóta- karmány-keverékek. A silónak vetett takarmányokból kereken 300 ezer hold vár betakarításra. A legutóbbi napokban az ország különböző vidékein megkezd­ték a silókukorica és a napra­forgós keverékek silózását. Készülődés az őszre A termelőszövetkezetek maguk gondoskodnak a vetőmagról Az őszi kalászos vetőmag- akció megszervezéséről és lebo­nyolításáról a Földművelésügyi Minisztérium Növénytermeszté­si Főigazgatósága az Élelmezés- ügyi Minisztérium Malomipari és Terményforgalmi Tröszttel egyetértésben a közelmúltban rendelkezett Ennek alapján az őszi kalá­szos vetéstervek teljesítéséhez szükséges vetőmagról — annak elkülönített csépléséről és tisz­tításáról, valamint a vetés előtti csávázásról — termelőszövet­kezeteknek saját maguknak kell gondoskodniuk. Vetőmag-felújításra azon­ban a központi készletből az akció során 130 vagon őszi árpa, 75 vagon rozs és 356 va­gon búza nemesített vetőmagja kerül megyénkben kiosztásra. A tsz-ek igénybejelentése alapján a járási tanácsok vb mezőgaz­dasági osztályai rövidesen meg­állapítják a közös gazdaságok­nak juttatandó mennyiséget. Az ily módon kapott vetőma­got- a termelőszövetkezetek 10 százalékkal növelt súlyú, azo­nos fajú szokvány cseretermény ellenében vehetik igénybe. Ke­nyérgabona — az érvényben le­vő átszámítási kulcs szerint — más fajú terményért is cserél­hető, őszi árpa Vetőmagért vi­szont kizárólag takarmánygabo­nát vagy kukoricát lehet be­adni. A csereterményt a neme­sített vetőmag kiadása előtt kell a Malomipari és Termény­forgalmi Vállalat kirendeltségé­nek átadni. , Kenyérgabona-kölcsönt ese­tenkénti elbírálás alapján csak azok a termelőszövetkezetek kaphatnak, amelyeknek kenyér- gabona vetésterületét — az Ál­lami Biztosító kárbecslési jegy­zőkönyvével igazoltan *— 50 szá­zaléknál nagyobb elemi kár érte. A kölcsönként kiadott, ne­mesített kenyérgabona-vetőma­gért a termelőszövetkezetek a jövő évi új termésből 5 százalék súlypótlékkal emelt mennyisé­gű, azonos fajú kenyérgabonát kötelesek 1964 augusztus 31-ig visszaadni. Az őszi vetőmagakció során megyénk állami gazdaságai 391, a termelőszövetkezetek 175, a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat pedig 30 vagon őszi kalászos vetőmag tisztítását és fémzárolását végzi el: A vetés időben történő el­végzésének egyik alapfeltétele, hogy a jó minőségű vetőmag jó­val a vetést megelőzően a kö­zös gazdaságok rendelkezésére álljon. A tisztítást és fémzá­rolási végző nagyüzemi gazda­ságok, illetve a vállalat felada­ta éppen ezért az, hogy az en­nek kapcsán rájuk váró mun­kát határidő előtt elvégezzék. Csak így tudja a diszponáló vállalat az őszi árpa vetőma­got augusztus 20-ig, a rozs ve­tőmagját szeptember 1-ig, s a búzáét szeptember 20-ig a fel­használók rendelkezésére bocsá­tani. A diszponálás egyébként — a kiszállítás meggyorsítása érde­kében — közvetlenül a szapo­rító gazdaságoktól és a tisztító telepekről történik. Az flkció keretében vető­magot igénybe vevő termelőszö­vetkezetek hamarabb vetőmag­hoz jutnak, ha a csereterményt már előre leadják a vállalat járási kirendeltségeinek raktá­rainál. Mezőgazdaságunk egyik cél­kitűzése az őszre, hogy kenyér- gabonából és őszi árpából a ter­vezett terület — a legmegfele­lőbb időben — teljes egészében bevetésre kerüljön. Ez csak úgy érhető el, ha az akció lebonyo­lításában érdekelt szaporító gazdaságok, a vetőmagot fel­használó tsz-ek és a Malomipa­ri és Terményforgalmi Vállalat közös erőfeszítése révén a szük­séges vetőmag időben rendelke­zésre áll. Mivel ehhez az előfel­tételek megvannak, mindent el kell követni annak érdekében, hogy a vetőmag valamennyi fel­használó termelőszövetkezetben legkésőbb a már említett ha­táridőkig a helvszínen legyen. Fényt továbbító oszlopok Régi megrendelője a Kiskun­félegyházi Vegyipari Gépgyár I-es telepének az Országos Vil- lamostávvezeték-építő Vállalat és a Villamosenergia-ipari Vállala­tok Központi Anyagszolgáltató­ja. Kívánságuknak megfelelően az első fél évben az egy- és két­karú távvezetéki oszlopokból 24,5 millió forint értékűt gyár­tottak. A második fél évben eb­ből a gyártmányból 21 milliós bevételt ír elő a terv. Ezeket az oszlopokat a villamosítási prog­ramnak megfelelően az ország különböző részein állítják fel. Képünkön: egy újabb szállít­mány gördül ki a gyár udvará­ról. i

Next

/
Thumbnails
Contents