Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-24 / 197. szám
IMS. augusztus 24, szombat S. oldal Pirók és a többiek „szállásán” Vákuumos gépi fejés - A tábla mint „személyi igazolvány" Ötezer liter teljes üzemben Nem messze Solttól, a bánomi határrészen, szinte észrevétlenül nőtt ki a földből egy — mint halljuk, megyénk termelőszövetkezeteiben párját ritkító — korszerű létesítmény: a Szákra Tsz nagyüzemi szarvasmarha-telepe. Építését 1961-ben kezdték meg, műszaki átadása ez év végére várható. Egy 204 férőhelyes szarvasmarha-istálló már üzemben van. Két ilyen épület, továbbá kilencvenhat-férőhelyes előkészítő, egy negyven jószágot befogadó ellető istálló, tejház és két, száz férőhelyes itatásos borjúnevelő: ebből áll majd a teljes épületkomplexum. Maximális gépesítés Takács Lászlóval, a közös gazdaság főállattenyésztőjével járjuk végig az épületcsoportot. — Szarvasmarha-állományunkból — sorolja a főbb adatokat — 197 tehén van a már kész istállóban, amely tulajdonképpen 204 férőhelyre méretezett, ebből hetet azonban ketrecekkel rekesztettünk el, s bennük a borjak egy része talált helyet. A két nevelő helyiségből is még csak az egyik van üzemben, ezért volt szükség erre az áthidaló megoldásra. ... önitató csészék a vályúknál, az épület hosszában sínek, s most készülnek a csillék a gépi takarmányozáshoz. Gépekkel oldják meg a trágyakihúzást is. A tőgymosáshoz szükséges meleg vizet két villanybojler szolgáltatja. A vákuumos gépi fejés eredményeként a tehenenként napi tejhozam már most tizenöt literre szökött fel, az istállóátlag pedig 10,6 liter. Gólya a „sztár” — Napjában kétszer etetnek a gondozóink. A szecskázott édes szudáni fűből ötven-hatvan kilogramm a napi „fejadag’-. A tíz litert meghaladó tejtermelésű jószágok a többlethozam minden literje után még fél kiló pótabrakot — árpadarát és korpát — is kapnak. A jószágszállások felett fekete táblákon az állatok neve mellett a legutóbbi ellés és a „be- fejés” dátuma olvasható. — Ezek a szarvasmarhák „személyi igazolványai” — magyaráz derűsen a főállattenyésztő. — Látja, a 192-es törzsszámú Pirók például július 19-én ellett, s a „befejés” óta 29 liter a napi átlaga. A 93-as Gólya viszont napi harminc literrel büszkélkedhet! Persze, a megfelelően jó takarmánybázis elengedhetetlen feltétele az eredményes gazdálkodásnak. — Takarmányproblémánk nem lesz — hangzik a határ> zott kijelentés, s ezt követi az indokolás: — Tehenenként tíz mázsa szénát és tíz köbméter silótakarmányt tárolunk télire. A lucernaszéna kétharmada már kazalban van. A kukorica mellett szudáni füvet is sil<> zunk, s ez utóbbiból már háromezer köbméternyi mennyiség áll rendelkezésre a majorban. Az évi szükséglet ennek a négyszerese. Többszörös nyereség Látnivaló ma még alig akad, de a főállattenyésztő szemléletes szavai nyomán képzeletünkben az épületek szinte benépesülnek A két istállót a tejház köti majd össze, amelyben teljes üzemben napi négy-ötezer liter tejet „termelnek’-. Mellette fürdő, zuhanyozó, pihenőhelyiség a dolgozók részére. Országos juh tenyésztési tanácskozás Hajdúszoboszlón Pénteken Hajdúszoboszlón országos juh tenyésztési tanácskozást rendeztek a legnagyobb juhászatokkal rendelkező állami gazdaságok, termelőszövetkezetek szakembereinek részvételével. Dr. Schandl József Kos- suth-díjas akadémikus megnyitója után dr. Mészáros István Kossuth-díjas, az állatorvostudományok kandidátusa, az állattenyésztők és állatorvosok együttműködésének jelentőségéről tartott előadást. A vita után a tanácskozás részvevői megtekintették a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság törzsjuhászatát és a mesterséges juhtermékenyítő állomást. A két itatásos nevelőből az egyikben már a Sági bácsi által gondozott 75 borjú hancú- rozik. A teljes létesítmény költsége mintegy hatmillió forintot tesz ki. Óriási kedvezményt jelent, hogy erre a szövetkezeti gazdaság harminc év alatt visszatérítendő hosszú lejáratú kölcsönt kapott. Az üzembe helyezéskor az állam tehénférőhelyenként ezer forintot térít vissza: ez már az első évben háromne- gyedmillió forint. A borjak mesterséges nevelésével is félmillió forintot takarítanak meg. A tehenészet előrelátható tiszta nyeresége pedig évente ugyancsak fél-egymillió forint. Hosszan járhatnánk, szemlélődve, tapasztalva, még így, „félüzemben” is a solti Szikra Tsz sok eredményt ígérő új létesítményét. De az idő sürget. A riporternek eszébe jutnak a gyermekkorban annyiszor látott, rozoga, trágyaszagú, legyek légiójától lepett viskók, amelyekben az egyszem tehénke rángatta a kötőféket. Aztán emlékei között felvidultan tekint szét a hatalmas, levegős csarnokban, s ígéretet tesz a kísérőnek, hogy ha majd már „teljes létszámú” lesz a tehéntelep, egy még élettelibb riportra — újtól visszatér Soltra. JÓBA TIBOR IPAROSODUNK Tanácsi vállalataink létszáma 2955 fővel növekedett — olvashatjuk a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésére készített tanácsi vállalatok félévi működéséről és további feladatokról című beszámolóban. Az összefoglalóban pedig arról hallunk, hogy a helyiipari vállalataink termelésének felfutása 30 százalékkal nagyobb, mint az ország bármelyik megyéjéé. Ha nem is ilyen ütemben, de minisztériumi vállalataink egy részénél is egészséges fejlődést tapasztalhatunk. A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál 19,8, a Bajai Villamosipari Gyárban 10,8, a Bajai Épületasztalosipari Vállalatnál 3,9, a Kecskeméti Konzervgyárban 6,3, a Kalo- csa-vidéki Fűszerpaprikaipari Vállalatnál pedig 109,8 százalékkal dolgoznak többen, mint egy évvel korábban. A számokból kitűnik, hogy a megyei pártértekezlet ipar- fejlesztésre vonatkozó határozata jó úton halad a megvalósulás felé. Olyan nagy községek jutottak ipari üzemhez, mint Kiskunmajsa, Jánoshalma, Lajosmizse, Izsák, Kecel. Folyamatban van Kunszent- miklóson, Kecskeméten, Kiskunhalason, Baján, Kalocsán újabb telephelyek kialakítása. Az új létesítmények jelentős számú helybeli munkaerőt foglalkoztatnak. A gyors fejlődés ellenére még mindig több mint 20 ezer ember jár el a megyéből máshova dolgozni. Ugyanakkor a mezőgazdaság gépesítésével újabb ezrek jönnek az iparba. Az előbbieknek helyhez kötése, az utóbbiaknak munkába állítása csak az iparosítás ütemének további fokozásával, új iparágak meghonosításával lehetséges. Bnnek érdekében sok minden történt. Többek között a Bács-Kiskun megyei Fémtömegcikkipari Vállalat a Budapesti Lámpagyártól teljesen átvette a lámpagyártást. A Kiskunfélegyházi Műanyagfeldolgozó Vállalat hozzákezdett a műanyagból készült díszműáruk előállításához. A Kecskeméti Finommechanikai Vállalat pedig igényesebb műszaki gyártmányok előállítását kezdte meg. így ma már olyan üzemekkel „dicsekedhetünk” a helyi iparban, amelyek bár a termelő berendezések színvonalát illetően nem érik el a minisztériumi üzemekét, de létszámban túlhaladják azokat. A megyei párt- és államve- zetés minden lehetőséget megragad a megye iparosításának érdekében. E törekvésük találkozik a dolgozók egyetértésével, kívánságaival, ezért társadalmi munkával is segítenek egy-egy üzem kialakításában. Ez a gyümölcsöző ösz- szefogás veti meg az alapját megyénk még gyorsabb ütemű iparosításának, hogy mielőbb pótoljuk az e téren jelentkező lemaradásunkat. V. K. Új gépek — új gondok A BEJÁRAT melletti faliújságon már csak a helye van meg annak a néhány hónappal ezelőtti értesítésnek, amely társadalmi bírósági ülésre hívta a Bács-Kiskun megyei Fémtömegcikkipari Vállalat kalocsai üzemének dolgozóit. Egy csoportvezető ügyét hányta-vetet- te meg a gyári kollektíva. N. nem követelte meg beosztottjától a védőszemüveg használatát, így közvetve előidézője lett a balesetnek, melynek következtében a fiatal munkás fél szeme világát vesztette el. Fél évvel ezelőtt, sajnos, sűrűn kellett még járnia a vállalat igazgatójának balesettel kapcsolatos tárgyalásokra. A gyorsan fejlődő üzemben, a túlzsúfoltság miatt, nem megfelelő munkakörülmények között termeltek a munkások. 1962-ben volt olyan hónap, hogy 16 baleset történt az üzemben. Juhász Imrével, az alapszervezeti párttitkárral a lámpaüzemen keresetül haladunk mun kahelye, a galvanizáló műhely felé. Kicsit óvakodva sandítok be az útba eső műhelyablakokon. Tartok a régi látványtól: az év elején még egészségtelen nyüzsgés riasztotta fel a látogatót — odabentről. Szinte egymásra torlódott munkahelyeket, anyaghulladék- és árukupacokat látott. MOST DÖNG a talaj, hull a vakolat azokban az egykori műhelyekben. Építenek, bővítenék, alakítanak. — Külső telephelyünk, a fénycsőüzem felállításával sokat javultak a munkakörülmények; ezek a központi építkezések ennek folytatását jelentik — számol be nem kis megkönnyebbü léssel a párttitkár az idei változásokról. Ez év első felében feleannyi balesetünk volt 1962 második fél évéhez képest. — Ez az üzem fejlesztéséből következett? — Ez egymaga nem eredményezett volna ilyen javulást. A pártszervezet sokat „verekedett” azért, hogy az új gépek beállításával egyidejűleg a védőfelszereléseket is biztosítsák. Az igazgató is megunta a sok baleseti konfliktust, s valósággal „nyúzza” a vezetőket a munka- védelmi előírások betartásáért, ő a „legkíméletlenebb” ostoro- zója annak az embertelen álláspontnak, hogy: „Első a műhely, a gép, hogy az embereknek munkát adjunk. A munkavédelemre lesz idő azután is.” Ilyen nézetnek nyoma sincs már nálunk. — NAGY EREDMÉNY, hogy könyv. Megszületett a kisfiú. Otthon gyermeksírás. A férj átvonult a másik szobába. Aztán csak éjfél körül vetődött haza. „Munkám volt...” — mondta. A feleség is tovább időzött a barátnőinél. A gyereket hazavitték az asszony szüleihez. Elmaradtak a közös programok. Ha együtt voltak, csak veszekedtek. Elsekélyesedett a házasság. Elhidegültek egymástól. — A házasságot komoly és alapos ok esetén bármelyik házastárs kérelmére fel kell bontani. Annak elbírálásánál, hogy a házasság felbontásánál van-e alapos ok, a közös kiskorú gyermek érdekét is figyelembe kell venni — idéz Janisch elvtárs a családjogi törvényből. A válópernél minden állítást tanúval kell bizonyítani. Ha két ember nem szeretne „kígyót-bé- kát” kiabálni egymásra — hi- szer a gyermek miatt nekik még igen sokszor kell találkozniuk — kevésbé valószínű, hogy elválasszák. Pedig — tekintettel a gyermekre —, ha a veszekedések, vitatkozások rendszeressé válnak, talán ez lenne a helyesebb. A gyermek fejlődésére komoly hatással van a szülők kapcsolata. Egészséges szellemben nevelni csak rendezett családi viszonyok között lehet. — A jelenlegi körülményekhez képest a családjogi törvény túl merev. De félő, hogy köny- nyítés esetén még jobban elszaporodna a már szinte „krónikussá” váló bontóperek száma — mondja a bíró. Kinél legyen a gyermek? A vá'ópereknél a legtöbb gondot a gyermek okozza. Az érzelmileg és anyagilag megalapozatlan házasságból származó gyermek további sorsát kell a bíróságnak eldöntenie. — Elsősorban azt a körülményt mérlegeljük, hogy az apánál, vagy az anyánál van-e biztosítva a gyermek erkölcsi és politikai fejlődése. Előfordul, hogy a nagyszülőket bízzuk meg nevelésével, de lehetőleg az édesanyánál hagyjuk. Üj perirat kerül a kezembe. K. I. és felesége békéltető tárgyalásának anyaga. Négy éve házasok, hároméves kislányuk van. A feleség elhagyta a férjet, majd visszaköltözött. Később a férfi tette ugyanezt. Az első tárgyaláson elmondták problémáikat. S a második tárgyalásra .. . Erre nem került sor. A kislányuk, Julika, ismét összehozta a két embert. — A gyermek nagy kapocs a házasságban. S a jó házasság kölcsönös megbecsülésen, megértésen alapul. Bizonyos fokig egészséges kompromisszum mindkét fél részéről, hogy gyermeküket, gyermekeiket közösen irányítsák az életben, segítsék át a nehézségeken. Tartásdíj és viszontkereset — Elválnak a szülők. Akinél marad a gyermek, tartásdíjra jogosult. De többször fordul elő, hogy a bíróságilag megállapított összeget a másik szülő nem fizeti rendszeresen. Itt már nehezebb a dolgunk — mondja a bíró. Igen. A szülő egyik munkahelyről a másikra vándorol. Magasabb összegű fizetését alacsonyabbra cseréli fel. Alkalmi munkát vállal állandó helyett, hogy kibújjon a fizetési kötelezettség alól. Hiszen a tartásdíj az összkereset bizonyos százalékában van megállapítva. — Érdekes eset — emeli ki L. I.-ék súlyos köteggé szaporodott aktahalmazát a többi közül. — 1950-tón született a gyermekük. A házasságot öt év múlva bontottuk fel. Alapos indokok miatt, a fiút az apánál helyeztük el. Az anya nem járult hozzá a gyermek nevelési költségeihez, bár kötelezve volt a tartásdijra. Megtámadta a bíróság döntését. Viszontkeresettel élt a gyermek elhelyezését illetően — nem akart tartásdíjat fizetni. Megállapítottuk, hogy a férfinél a kisfiú fejlődése biztosítva van, s az asszonyt havi 180 forint tartásdíjra köteleztük. Már kihúzódott a füst a szobából. A huzat egy papírlapot sodort a földre. A villanykörte fénye visszaverődik az asztalon heverő öngyújtóról. Csendesen csukom be magam mögött az ajtót. A nyílásból még visszapillantok. A bíró már a másnapi perek anyagait tanulmányozza. Lépéseim koppanását felerősítik a falak. S az ajtó résein át fénykévék fúródnak a folyosó sötétségébe. Kovácsi Miklós balesetmentes hónapról is beszélhetünk. Fontos a munkavédelmi fegyelem szilárdulása, hiszen a megye iparfejlesztési tervének megfelelően, további felfutás előtt áll az üzem. — Eddig is rohamléptekkel haladtunk. Két év alatt több mint 50 százalékkal nőtt a munkáslétszám, s a foglalkoztatottak fele nő. Hamarosan több mint 60 új géphez kell újabb munkaerőket felvenni — a meglevők átcsoportosítása mellett is. — Ez viszont szakembergondokat is jelent. — Igen, menetközben kell ezt is megoldanunk. A jelenlegi 428-as létszámhoz mindössze egy főtechnológusunk — szerencsére gazdag tapasztalatokkal került már hozzánk is — három technikusunk és két műszaki rajzolónk van. A pártszervezet, a gazdasági vezetéssel egyetértve, hozott határozatot tanfolyamok tartására, a szakvezetők továbbképzésére. FEJLŐDÜNK, növekedik a termelés, az új lámpaüzem. az új telephely mellett is minden kis sarkot kihasználunk, hogy zökkenőmentes legyen a munka. TÓTH ISTVÁN
