Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-19 / 194. szám

A magyar sportmozgalom és az alkotmány ünnepe lr jmmór tizennegyedszer ünnepeljük hazánkban az alkot­mány napját, augusztus 20-át. A hagyományos ünnep­ségekből a magyar sportemberek tíz- és tízezrei is évről évre kiveszik részüket. Ünnepeljük a magyar alkotmányt, amely méltán hangoztatjuk — minden eddigi sikerünk forrása. S ezt joggal állapíthatják meg sportolóink is. A sport területén ki­vívott tekintélyünk, sportolóink nagyszerű helytállása a nemzet­közi porondokon, valamint a tömegsport egyre szélesebb kibon­takozása hazánkban, mind-mind az alkotmány biztosította le­hetőségek kiaknázásából származott. Egy-egy évforduló mindig arra ad lehetőséget, hogy egy pil­lanatra megálljunk, s az ünnep alkalmából visszapillantsunk a megtett útra, s megállapítsuk, mit tettünk jól, mit kell a jövő­ben még jobban csinálnunk. Sportmozgalmunk irányítói is így tettek eddig, és ezt a hagyományt követik a jövőben is. Mint ismeretes, ezekben a hónapokban folyik és már sok területen befejezés előtt áll a magyar sport átszervezése. Az átszervezés biztosítja, hogy az anyagi és erkölcsi erőforrások még haszno­sabban buzoghatnak a magyar sport javára. Az erők régebben a nem egységes sportvezetés következtében a legnagyobb jó­akarat mellett is szétforgácsolódhattak, nem segíthették teljes egészükben a magyar sportot. A mikor tehát augusztus 20-án a megtett útra visszapillan­•• tunk, csak helyeselhetjük sportmozgalmunk irányvona­lát, amely további lelkes és odaadó, áldozatkész sportembereket, sportvezetőket állít a sportkörök és szakosztályok élére. Ezzel pedig újabb lehetősége nyílik meg annak, hogy az eddiginél is sokkal nagyobb tömegek kapcsolódhassanak be a magyar sport vérkeringésébe. Nem akarunk nagy szavakat hangoztatni, de jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy dolgozó népünk ma már egyre világo­sabban látja az összefüggést az élet minden területén eddig elért eredményeink és alkotmányunk között. A sportemberek is jól lemérhetik a sportban azt a hatalmas változást, fejlődést, amit a felszabadulás és kiváltképp alkotmányunk törvénybeiktatása óta elértünk. Nem lenne teljes az ünnepünk, ha nem emlékeznénk meg ezen a napon az előttünk álló feladatokról, a mérhetetlenül sok tennivalóról. Még mindig nem tártuk elég szélesre a magyar sport kapuját. Sportköreink — elsősorban a falusi sportkörökről van szó — még nem biztosítanak elegendő lehetőséget a fiata­loknak. Legtöbb helyen megelégednek azzal, hogy egy labda­rúgó-csapat képviseli a falu sportját. Az iskola padjait elhagyó és a termelőszövetkezetben dolgozó fiatalokkal még igen kevés helyen foglalkoznak. Pedig az igények feltétlenül jelentkeznek falun is, hiszen a szocialista viszonyok között élő és dolgozó em­ber szabad ideje egyre több lesz. A gépek elterjedése pedig a munkát a jövőben még könnyebbé és gyorsabbá teszi majd. Most kell a falusi fiatalok tömegeit a kulturális élethez, közte • sportélethez közel vinni. Elmondhatjuk, hogy a magyar sport átszervezése kapcsán ezekről a kérdésekről igen sok szó esik, és a megoldás sem kés­het már sokáig. £ z évben különös nyomatékkai készül a magyar sport az alkotmány méltó megünneplésére. Most rendezzük meg országszerte első ízben az Országos Sport Napokat. A sport­kedvelők százezres tömegei nagy örömmel és tetszéssel fogadták á rendezvényeket, amelyek kifejezésre juttatták a sport iránti mélységes szeretetet. Augusztus 20-án zárulnak a sportnapok a mi szép, immár világhíres Népstadionunkban, amelyet éppen 10 évvel ezelőtt, 1953. augusztus 20-án, az alkotmány ünnepén avattak fel. Ez egyben jelképes kifejezője is népünk sportszere- tetinek. Az alkotmány ünnepe ma már bensőséges, családi ünnep. A sportemberek nagy családjának is fényes és előremutató, belőle erőt merítő ünnepe. Mezei István A legjobb úsaóssakosstály edzésén odrozódó, hűs habok a Sugovicán. Mennyi em­bernek nyújt nyáron felüdü­lést, szórakozást! Csak a bajai úszóknak jelent komoly munkát egy-egy Sugo­vicán eltöltött délután. Ök ugyanis hetenként háromszor- négyszer nem magáért a für­désért, hanem a lelkiismeretes felkészülésért, edzésért keresik fel a folyót. A Bajai Spartacus úszószak­osztályát úgy emlegetik a me­gyében, mint a leglelkesebb, minőségileg is legtöbbet nyújtó úszógárdát. Közel félszáz aktív verseny­zője van, akik rendszeresen in­dulnak az úszóversenyeken. Ed­zőjük, Evetovics Iván, régen foglalkozik már a fiatalok ne­Az edző, Evetovics Iván, az úszók idejét ellenőrzi. Bizony meg kell izzadni an­nak, aki jó úszó akar lenni Nemcsak a vízben, a szárazföl­dön is kemény foglalkozás vár a fiatalokra. íme egy mozzanat a partról. velősével. Keze alatt most is sok tehetség bontogatja „szár­nyát”. Délutáni edzésükre látogat­tunk el legutóbb fényképező­gépünkkel ... OSK-smlékéremmel tüntették ki megyénk legjobb Kiiián-sportvezetiiit A Magyar Testnevelési és Sporttanács szép kivitelű OSN- j emlékéremmel tüntette ki azokat a sportvezetőket, testnevelő tanárokat, akik a leglelkesebb munkát végezték eddig a Kilián- mozgalom népszerűsítésében, szervezésében. A kitüntetettek név­sora: Balazsits István (Baja), Rigó László (Kiskunhalas), Csep- regi Imre (Szánk), Vida Lajos (Kecskemét), Bódicsi József né (Solt), Gellért Sándorné (Bajaszentistván), Túlit Péter (Kiskun­félegyháza), Madár Imre (Kecskemét), Petrovics Ferenc (Kalo­csa), Sarkadi Ernő (öregcsertő), Szvétek Lajos (Kalocsa), Teleki Gabriella (Bácsalmás), Bachát Istvánná (Kiskunhalas), Alexy Rezsőné (Fülöpszállás), Horváth Máté (Bácsalmás). Mi is üdvözöljük a kitüntetett sportvezetőket, szervezőket, akik jelesen bizonyították, pártunk sportpolitikájának helyessé­gét. Méltán megérdemelték a szép elismerést. A bajalak üdvöskéje: Wei-- dinger Júlia, a szakosztály egyik legjobb versenyzője. A 100 mé­ter gyorson eddigi legjobb ide­je: 1,20. TÁBORI cn M egérkeznek a táborlakók. Régi jó ismerősök — valamennyien játékvezetők. Köztük volt Nagykovácsi és Ke­rékgyártó is, akiket úgy ismernek a sportberkekben, hogy nagyon lel­kes barátok, ha valahol találkoznak, csak ne legyen az a valahol a lab­darúgó-pálya. És főleg ne úgy, hogy az egyiknek síp van a szájá­ban, a másiknak semmi, mert ak­kor aztán kitör a zűrzavar! Nem­régen is nagyon összezördültek egy ll-es miatt. Az egyik megadta, mert úgy látta, hogy jogos, a másik, aki a nézőtéren volt, kritizálta, mert úgy látta, hogy nem jogos. Most mindkettő Itt van, és alig várta azt az időt, hogy valamikép­pen borsot törjön a másik orra alá. —• Szétszedem az ágyát. Mekkorát esik az a dagi és én majd csak rö­högök — gondolta az egyik. — Kikapcsolom az ágyának a biz­tosítékát. Ez lesz a legnagyobb hecc mondta magában a másik. Mindketten így cselekedtek. És az esti csendet az egymás mellett levő Sátorból szinte egyugyanazon pilla­SZÍNEK náthán éktelen csörömpölés, szitko- zódás zaja verte fel. A reggelinél egymást méregették pillantásaikkal. Mindegyik tudta a másikról, hogy ő volt a tettes. Az­tán elnevették magukat. — Én hibáztam a múltkor. Sza­bályos ll-es volt, meg kellett adnod — mondta az egyik. A másik így replikázott: — Ne­ked volt igazad, komám, nem volt az valódi ll-es. De az esti büntető mindkettőnknek jól sikerült. Csak a vizsga is ilyen jó legyen! N em panaszkodhattak a tanfo­lyam részvevői a szabad idő­re. Akadt néhány perc, óra a für­désre, vagy erre-arra, amihez ép­pen kedve van az embernek. Egy hallgató azonban csak egyetlen egy szenvedélyének akart hódolni — a horgászásnak. Ügy is érkezett, fel­szerelve pecabotokkal, dobozban fér­gekkel és több szatyorral, hogy majd abban viszi haza családjának a fo­gásait. Eltelt egy hét, de a horogra nem akadt semmi. Ezen a napon már kora reggel előkészítette felszerelé­sét, sőt horogra tűzte a kukacokat is, hogy ne kelljen majd délután ezzel is bíbelődnie, és kirakott min­dent egy helyre, a tábor közepére. Ült nyugodtan az előadáson, éppen szabály ma gyár ázat volt; arról be­szélt az előadó, hogy milyen csele­ket alkalmaznak az angol, a skót és a magyar csapatok, amikor ékte­len kotkodácsolás hallatszott kint­ről. Szörnyű gyanú támadt benne: azok a piszok csirkék megeszik a kuka­cokat — gondolta magában és dü­hösen kirohant a teremből. — Hess, hess! — kiabálta már messziről, mert látta, valóban csir­kék veszik körül a horgászfelsze­relést. De azok nem tágítottak. Hiába űz­te, hajtotta őket, pedig akkor már nem is volt egyedül — összecsődült az egész tábor . .. Nem is mehettek szegények, mert a hal helyett ők akadtak a horogra. É ppen a „finis” előtt ellenőrzést kapott a tábor. A parancsnok amint gyorsan rendezkedett az iro­dának kinevezett szobában, észre­vett a szekrényben egy üveg palac­kozott, cégjelzéssel ellátott bácsal­mási ezer jós üveget... — Hű, a mindenét, ha ezt itt ta­lálják! Vidd azonnal, dugd el vala­hová — noszogatta az egyik oktatót. Az üveg eltűnt az ingkabát, aztán az oktatóval együtt a másik szobá­ban, az ágy alatt. Vége lett az ellenőrzésnek. Min­dent rendben találtak és elmentek az ellenőrök. — Gyerekek! Igyuk meg az áldo­mást — mondták ekkor ketten-hár­man a tábor lakói közül. Előkerült az üveg az oktatóval együtt. Az elsőség természetesen azé lett, aki megmentette az üveget. Az oktató nagyot húzott belőle. Ar­cán különös fény és árnyék jelent­kezett. Szóhoz sem tudott jutni, mert valaki lekapta a szájáról. — Most én következem — kiáltotta dia­dalmasan és nagyot hörpintett; az­tán mint akit darazsak csíptek, ro­hant köhögve, prüszkölve a vízpart felé, utána futott sorstársa, az ok­tató, aki csak ekkor eszmélt rá, hogy mi is történt tulajdonképpen — mindketten petróleumot ittak ... „Heccnek” rakta az üveget a szek­rénybe a tábor gondnoka, akinek ugyancsak tréfából vitték el régeb­ben és csak a nyár végén küldték vissza portósan, hat tégla közé pré­selve — a fürdőnadrágját... MÁRKUS JÁNOS Szeptember 1-én rajtol a Délnyugati területi ökölvívó-csapatbajnokság A Délnyugati területi ökölví­vó csapatbajnokságban me­gyénkből a Bajai MTE szerepel. A csoportban szeptember 1-én veszi kezdetét a csapatbajno­ki küzdelem. A csoport sorsolását az aláb­biakban közöljük: szeptem­ber 1.: Bajai MTE—Nagykani­zsai Bányász, szeptember 8.: Bajai MTE—Pécsi Dózsa, szep­tember 29.: Lenti Honvéd—Ba­jai MTE, október 6.: Komlói Bányász—Bajai MTE, októ­ber 20.: Bonyhádi Spartacus— Bajai MTE, október 27.: BSjai MTE—Pécsi Bányász. A bajnokság állása a tavaszi forduló után: í. Bonyhádi Spar­tacus 11, 2. Nagykanizsai Bá­nyász 8, 3. Pécsi Bányász 7, 4. Bajai MTE 6, 5. Pécsi Dózsa 6, 6. Lenti Honvéd 2, 7. Komlói Bányász 2 pont.

Next

/
Thumbnails
Contents