Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-18 / 193. szám

1 «Mal 1963. augusztus 18, vasárnap n Ln aptär 1963. augusztus 18, vasárnap. Névnap: Ilona. Napkelte: 4 óra 43 perc. Napnyugta: 18 óra 52 perc. ~1 _J — Befejezte a csép­iéit és a homokos te­rületen megkezdte a rozs vetését a borotai Piros Alma Termelő- szövetkezet. Ezenkívül most teljesítette 200 ezer forint értékű tár­sadalmi munkafelaján­lását a termelőszövet­kezet tagsága a tsz- közpantba vezető egy- kilométeres bekötőút építésénél; (Tudósí­tónktól.) _ ÓRIÁSI föld­G AZLELÖHELYET találtak Hollandiában Groningue megyében. Szakértők szerint a készletek legalább ezer milliárd köbmétert tesznek ki. Ez lesz a világon a legolcsóbb földgáz, hiszen nagy európai ipartelepek közvetlen szomszédsá­gában van. _ KITŰNŐ EREDMÉ­NYEKET ÉRTEK EL. a szél okozta talajerózió megszüntetésére oly mó­don, hogy a homokos ta­lajt petróleummal perme­tezték. Az angol ESSO- cég alkalmazta eljárás Líbia; India és Texas nagy kiterjedésű homok- terilleteln hozott eddig kitűnő eredményeket. — A lengyel test­vérszakszervezet meg­hívására Terényi Lászlónak, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszerveze­te főtitkárának vezeté­sével háromtagú kül­döttség utazott Len­gyelországba tíznapos tanulmányútra. — Eddig ezerkétszáz hízott marhát értékesí­tettek. év végéig össze­sen 2024 hízott állatot exportálnak a Bajai Állami Gazdaságból. Karóra méri a vérnyomást Nyugat-Németor- szágban olyan karórát hoztak forgalomba, amely egyúttal a vér­nyomást is méri. Állí­tólag kitűnő szolgála­tokat tesz, mert a ma­gas vémyomásúakat idejében figyelmezteti, hogy keressék fél az orvost. IbÓ'fÁRÁS A Kecskeméti Agreme- teorológiai Obszervató­rium jelenti: Augusztus 16-án a középhőmérséklet 18, 9, (az ötvenéves átlag 20,7), a legmagasabb napi hőmérséklet 22,4 fok, a napsütéses órák száma $.7 volt. 17-én a legalacso­nyabb hőmérséklet 11,6. a reggel hét órakor mért hőmérséklet IS,4, a dél­után kettőkor mért hő­mérséklet 24,9 fok, a csa­padék M milliméter volt. Várható időjárás va­sárnap estig: felhős idő, több helyen, fő­ként a Dunántúlon eső, zivatar. Élénk déli, délnyugati szél. Várha­tó legmagasabb nappa­li hőmérséklet ma: ke­leten 25—29, Nyuga­ti» 21—24 fok között. — AZ ORSZÁGBAN EGYEDÜL a Nyomda­ipari Vállalat kiskun- majsai telepén foglal­koznak szivarkapapír feldolgozással, s az év folyamán nem keve­sebb, mint 28 millió csomag szivarkapapír hagyja el az üzemet. — HÁROMEZER VAGON ZÖLDSÉGET és gyümölcsöt vásárol­nak évente a MÉK üz­leteiben megyénk la­kosai a korábbi nyolc vagonnal szemben. Ezek szerint az összes felvásárlásnak mint­egy húsz százaléka ke­rül felhasználásra me­gyén belül, a lakosság által. — FILMET KÉSZÍ­TETTEK a helyi ama­tőrök a drágszéli népi együttes műsoráról. A kisfilm „ősbemutatója'’ a községben lesz. Népművészek kitüntetése Kilenc népművésznek, a népművészet fejlesz­tése terén szerzett érdemeik elismeréséül, aug. 20-a alkalmából a forradalmi munkás-paraszt kormány A népművészet mestere kitüntető cí­met adományozta. A művelődésügyi miniszter, ugyancsak az al­kotmány ünnepe alkalmából, az iskolán kívüli népművelés terén végzett eredményes munkáju­kért húsz személyt Kiváló népművelő címmel tüntetett ki. A kitüntetéseket szombaton dél­előtt Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhe­lyettes az Országházban nyújtotta át. — GÖLDNER TIBOR festőművész alkotásai­ból nyit kiállítást szep­tember 7-én a buda­pesti Derkovits Gyula teremben a Képcsar­nok Vállalat. — Tanácstagi foga­dóóra. Kósa Istvánná, a 7-es számú megyei tanácsi választókerület tanácstagja augusztus 22-én, délután 4-től 6-ig tartja fogadóórá­ját a Kecskemét, má- riahegyi iskolában. — Megkezdődött a hagymaszezon. Az idén is több mint 800 hol­don termesztették a vöröshagymát megyénk termelőszövetkezeti gazdaságai. A felvásár lás már megkezdődött, s a gazdag termésből mintegy 90o vagonra számít a MÉK. — Hidraulikus gyü- mölcsfa-metszőollót szerkesztettek a Bajai Állami Gazdaság gépe­sítési szakemberei. A gyakorlati munkában jól bevált metszőollót most szabadalmaztat­ják. Ilona-napra Két napja alig győzik a kiszolgá­lást a kecskeméti virágboltok. Egyedül a Boldogulás Ter­melőszövetkezet reprezentatív üzle­tében naponta 500 szál rózsa rt, 800— 1000 szál szekfűt, és számtalan csere­pes virágot, dísznö­vényt vásároltak meg. S hogy az idén augusztus 20-át so­kan teszik emléke­zetessé házasságkö­téssel is, azt bizo­nyítja, hogy meg­rendelésre 24 meny­asszonyi csokrot is készítettek a bolt dolgozói. — HÁROMNAPOS KIRÁNDULÁSON vett részt szorgalmas, jó munkája jutalmául a közelmúltban a mély­kúti Alkotmány Ter­melőszövetkezet 190 gazdája. A kirándulás költségeit a szövetkezet a szociális-kulturális alapból fedezte. Lottó• tájékoztató A Sportfogadási és Lottóigazgatóság tájé­koztatása alapján a 33. játékhéten nem végle­ges megállapítás sze­rint öt találatot egy fo­gadó ért el. Nyeremé­nye 1 795 215 forint. Négy találatot 106 fo­gadó ért el, nyeremé­nyük egyenként 16 936 forint. Három találatot 6057 fogadó ért el, nyereményük egyen­ként 296 forint. Két találatot 145 517 foga­dó ért el, nyereményük egyenként 12.30 forint. Az e heti nyerőszámok: 8, 12, 34. 37, 8L — Kényelmes halász- tanyák a vizek „vadá­szainak”. A bajai Űj Élet Halászati Terme­lőszövetkezet minden évben tovább bővíti és kényelmesebbbé teszi a halásztanyákat. A lakott helyektől távol eső vidékeken ma már hat, kényelmesen be­rendezett pihenőhely áll a halászok rendel­kezésére. — SZEPTEMBER­BEN NYITJÁK MEG a MEDOSZ és az ál­lami gazdaságok igaz­gatóságának szerve­zésében az állami gazdasági újítók ki­állítását Kecskemé­ten. A kiállításra már készülnek a gép­hasznosítást ábrázoló grafikonok. — ötven hold szőlőt telepít az izsáki és oportó fajtából az ősz folyamán a dunaegy- házi Haladás Termelő- szövetkezet. 130 hold- nyi szétszórt szőlősük mellett ez lesz az első, nagyüzemileg kialakí­tott tábla. A szaporí­tóanyagot tavaly tele­pített ötholdas gyöke- reztető iskolájukból nyerik; 85 évvel ezelőtt, 1878. augusztusában halt meg Horváth Mihály történet­író, haladó polgári törté­netírásunk egyik kiemel­kedő képviselője. Művei­nek nemes veretű stílusa, tárgyilagossága és alapos­sága történetírásunk leg­nagyobb mesterei közé emeli. A szabadságharc alatt az egyetlen katoli­kus főpap volt, aki a for­radalom ügyét támogatta és fellépett a hazaáruló papság ellen. 1849-ben emigrálnia kellett az or­szágból. Méhrai a hiánycikkek között Dániában egy méh­raj általában 40—50 koronába került, most azonban 100 koronánál is többet fizetnek érte, ha egyáltalán kapni le­het. Tavaly nyáron ugyanis Dániában hű­vös és nedves volt az időjárás, utána hosszú és hideg tél követke­zett és a méhek nagy része kipusztult. Tragédia a cséplőgép mellett Súlyos felelősség terheli az Izsáki Állami Gazdaság vezetőit Százéves borok A hagyományos borvásárt a napokban rendez­ték meg Colmarban. Ebből az alkalomból az el- szászi borkedvelők baráti társasága különleges régi borokkal kínálta meg a szakértőket. Egy környékbeli kúria pincéjében 800 butélia, 1834— 1921-es évjáratú bort fedeztek fel a közelmúlt­ban. A szakértők nagy meglepetéssel állapították meg, hogy még a száz évnél idősebb borok is ki­tűnő állapotban maradtak és jellemző tulajdon­ságaikból jóformán semmit sem veszítettek. — SAJÁT AUTÓ­VAL rendelkezik a hartai Lenin Termelő- szövetkezet tizenegy gazdája. Ezenkívül csaknem minden csa­ládnak van motorke­rékpárja. Autón járnak többi között a trakto­rosok és a szerelők is. — Hatvan nap után 15,2 kilós átlagsúllyal választják el a mala­cokat a Városföldi Ál­lami Gazdaság bugac- pusztai sertéstelepén. A 275 anyától az idén több mint háromezer­kétszáz kismalacot ne­velnek fel. — A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén hoz­zájárult ahhoz, hogy a Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat közel 17 millióval felemelje építőipari termelési tervét. Ezt indokolja, hogy a vállalat képes eleget tenni a megrö- vekedett feladatnak is. — Elszaporítják a németöves sertést a kalocsai Iszkra Terme­lőszövetkezetben. Étre a célra a napokban Kelet-Német orszá ehól hat tenyészanvát és kant importáltak. Sápadt arcú fiú fekszik a kórházi ágyon. Egyik oldalán furcsán, ijesztően beesik a ta­karó. A fiú egyik karja hiány­zik. Forgassuk vissza néhány órá­val az eseményeket. Pereg a film, valóságos szereplőket lá­tunk a vásznon, és sajnos, a történet is igaz. 1963. augusztus 3. Forró nyári délelőtt. Az Izsáki Állami Gaz­daság földjén két ember dol­gozik a cséplőgép mellett. Ga­zos a borsó, a kombájn dobja újra és újra eltömődik. Tizenegy óra harminc perc. A motor áll. Kovács Lajos ipari tanuló megpróbálja ki- ráncigálni a szerkezetből a ru- galmas, hosszú indákat. Társa figyelmezteti: Vigyázz, indítok! Feldübörög a gép, és ebben a pillanatban a fiatal fiú meg­csúszik a terményfelvonó le­mezén. Deák László reflex- szerűen rántja vissza az indító­fogantyút, de már késő. A len­dületbe jött terményfelvonó­lánc dühös kígyóként kapja el és roncsolja síét a fiú karját. Fél órába telik, míg a vérző embert kiszabadítják az acél kegyetlen szorításából. Ami a történet mögött van. Az állami gazdaság vezető­sége Kovács Lajos másodéves ipari tanulót az aratási munka idejére kombájn-segédvezető- nek osztotta be Deák László mellé. A munkalapok tanulsága szerint július hónapban 347 órát dolgozott. Munkabérként — mint segédvezető — a telje­sítmény 80 százalékát kapta, ugyanúgy, mint hasonló beosz­tásban dolgozó iparitanuló-tár- sai. A balesetért súlyos felelős­ség terheli a gazdaság vezető­ségét, mely a szabálytalansá­gok egész sorát követte el az ipari tanuló rovására. A Mun­ka Törvénykönyve előírja, hogy „A 16. életévét be nem töltött fiatalkorút túlmunkában, vala­mint az ipari tanulót — élet­korra való tekintet nélkül — a kötelező gyakorlati foglalkozta­táson túl foglalkoztatni még akkor sem szabad, ha erre jelentkezne.” Kovács Lajos a megengedett havi 189 órás tanulói munkaidőnek csaknem kétszeresét, 347 órát teljesített. Meg kell jegyeznünk* hogy az ipari tanulókra vonat­kozó törvény értelmében ebben az időben 24 nap szabadságát kellett volna töltenie. A gazdaság vezetősége sem­mibe vette azt az előírást is, hogy ipari tanulót csak abban a munkakörben szabad foglal­koztatni, amelyre szerződése vo­natkozik. Az iparitanuló-inté- zet engedélye nélkül — sőt utasítása ellenére — kombájn- segédvezetőnek osztotta be a szükséges szakképzettséggel nem rendelkező fiatalembert, holott annak orvosi vizsgálata is csak műhelymunkára szólt. Deák László mulasztást kö­vetett el, mert a motor beindí­tása előtt nem győződött meg arról, hogy társa elhagyta-e a kombájn balesetveszélyes terü­letét. Kovács Lajos maga is hi­bázott, amikor nem lépett le a gépről, amikor a vezető figyel­meztette. Olyan sokat hangoztatjuk, hogy szinte közhelyként hat a jelszó: „Nálunk legfőbb érték az ember.” És úgy látszik, még­sem jutott el mindenki fülébe. Erőfeszítéseink, eredménye­ink azoknak a fiataloknak az életét is hivatottak kényelme­sebbé, szebbé tenni, akik ezút­tal napi 14 órát dolgoztak le az Izsáki Állami Gazdaságban, kockára téve testi épségüket is. A megyei főügyészség vizs­gálatot indít a gazdaságban tör­tént baleset körülményeinek tisztázására. Szigorú felelősség­re vonást kérünk a többi fia­tal dolgozó érdekében. Erős karjukra építőmunkánkban szükségünk van. B. D. Szeged hírős város A filmhíradó különkiadása A filmhíradó munkatársai év­ről évre megörökítették a Sze­gedi Szabadtéri Játékok leglát­ványosabb előadásait, legérde­kesebb eseményeit. Az idén az ötödik évforduló alkalmából a filmhíradó külön kiadásban szá­mol be az öt év legsikeresebb előadásairól. 7. — Agronómus kartárs! — mu­tatott Várnagy bácsi a hatal­mas tóra —, ez Nyírzsadány átka. Ilyenkor a csatorna van a vizben, nem a víz a csatorná­ban. Aztán júniusban eltűnik minden csapadék. Még a talaj­vizet is elviszi ez az átokcsa­torna. Kételkedve hallgatta a bri­gádvezetőt. Az észrevette arcán a hitetlenkedést, s komolyan intette: — Aki itt gazdálkodni akar, annak ezzel számolni kell. Mi ezt jobban tudjuk, itt öreged­tünk meg. A lovak patája hangosan cuppogott a sáros hídon. Meg­kerülték a vizet, majd belegá­zoltak a vetésekbe. Első látásra senki nem gondolta volna, mennyire változatos a talaj. A húsz méter magas homokfúvá­sok aljában fekete, kötött föld nyújtózkodott hosszú karéjban, amely sásos, kákás mocsárban végződött. — Nesze neked nagyüzemi gazdálkodás. Maga az úristen -se bír itt gépeknek való, egyen­letes nagytáblákat kialakítani — morogta Bujdosó lehangol­óan. Töprengéséből Várnagy bácsi zökkentette ki. — Az uraság azért ásatta a csatornát, hogy termő földet nyerjen. Valamikor hatalmas tavak voltak itt, tele hallal, náddal. Jól élt a nép, csupán a nádaratással megkereste a kenyerét. Aztán oda lett a víz, a jó élet. Több lett a föld, de felényit sem termett, mint az­előtt, mert kiszívja a hajszál­csövekből is a nedvességet ez a mély átokcsatorna. Már ötkilométernyire kerül­tek a központtól. Tanyákat egyre ritkábban lehetett látni. A szántóföldet csenevész akác­sor zárta le, azon túl legelővé simult a vidék. Megfordultak, hogy a puszta­ligeti üzemegységnek vegyék az útjukat. Alig haladtak pár percig, szemközt, a dűlőúton egy csapat gyerekbe botlottak. Négy fiú és öt lány dagasz­totta a sarat libasorban. — Ezek ilyen messziről jár­nak az iskolába? — kérdezte meghökkenve a brigádvezetőt. — Mindennap — hagyta jóvá Várnagy Géza. — Ezek felső­járásiak, tegnap voltunk azon a tanyasoron, biztosan emlék­szik rá agronómus kartárs. — Télen-nyáron megmásszák

Next

/
Thumbnails
Contents