Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-15 / 190. szám
1963. augusztus 15, csütörtök 5 oldal Mielőtt a kapuk megnyílnak... NEM HIÁNYZIK A VÁROS... As iskolának két élete van. Az egyik az a derűs, gyer- mekkacajtól, a tanítás és a tanulás zajától hangos, melyet évnyitástól a vizsgákig él. A másik élete a szünidőben kezdődik. Ilyenkor a tanárok és diákok helyét a munkások, a tatarozás, a karbantartás, a következő esztendőre való készülődés munkálatait végző dolgozók veszik át. Szeptember 2-án ismét megnyílnak a kapuk a kalocsai iskolákban is. Addig azonban sok mindent el kell végezni. A városi tanács művelődési osztályán elmondták, hogy egészen pontosan 820 ezer forintot fordítanak az idén tatarozásra, karbantartásra, állagmegóvásra. Az ének-zenei általános iskola külső tatarozást kap, az 1-es és 2-es sz. iskolának újrafes- tik az ablakait, az ajtóit, felújítják az egész épületet. Teljes külső és belső felújítás folyik az 1-es sz. óvodában, valamint a 6. számúban. Jelentősen tovább fejlődik a gyakorlati oktatást szolgáló központi politechnikai műhely, amely felszereltsége tekintetében egyike a legkitűnőbbeknek. Az elmúlt év folyamán egész sor új gépet kapott: gyalugépet, lemezvágót, fúró- és köszörűberendezést, körfűrészt. A fémmegmunkálást, a vasipari jellegű képzést ma már az ösz- szes kívánalmaknak megfelelően nyújtja az intézmény, — amely az elmúlt esztendőben is közel 600 gyerek gyakorlati oktatását szolgálta. Emellett természetesen alapfelszereléssel látják el a politechnikai oktatás jobbátétele céljából az egyes iskolákat is. Az idén például az 1. sz. iskola kap ilyen felszerelést. Ez lehetővé teszi a lányok háztartási jellegű ismereteinek elsajátítását és a fiúk alapvető ipari jellegű foglalkoztatását. A termelőszövetkezetekkel is szoros kapcsolatuk van az iskoláknak. A mezőgazdasági jellegű foglalkoztatás elsősorban az iskola-termelőszövetkezetben és a kísérleti gazdaságban folyik. Az Iszkra Tsz egyébként két ösztöndíjast is támogat a főiskolai tanulásban. Jelentős mozzanata az új esztendőre való előkészületnek a könyvtárak fejlesztése. A két legnagyobb kalocsai iskola 800— 800 kötetes ifjúsági könyvtárral rendelkezik, a két kisebb pedig 600 kötetes könyvtárat vall magáénak. Iskolánként évi 4000 forint értékű könyv beszerzésére van lehetőség. Az úttörőtáborok befejezés előtt állnak. A pajtások nagy részét megmozgatta a tábor, — mely az ország különböző részein várta a pihenni, üdülni vágyókat. Jelenleg a bajai üdülőtáborban is vannak kalocsai diákok. Megindult a bukott és pótvizsgára készülődő diákok korrepetálása is. Minden iskola külön-külön megszervezte. Pontos menetrend szerint és szakonként heti két alkalommal kapnak szakszerű eligazítást és támogatást, tanári segítséget a pótvizsgára készülődő diákok. A bukás egyébként eléggé alacsony, az előző évekhez képest csökkenő arányú. Ma ni í't;' ugyan könnyed, nyári elfoglaltságot, összejöveteleket kínál a kis- és nagydiá- koknak az úttörőház. meg a városi művelődési ház. Minden csütörtökön filmvetítésre gyülekeznek a fiatalok a kultúrház- ba, pingpong, televízió, társasjáték szórakoztatja őket, de már megérkeztek, elosztásra várnak az első tankönyvszállítmányok és a gondos szülők egy része már most megvásárolta az évkezdethez szükséges füzeteket. A nyár bőven ontja sugarait, de a diákok egyre többet gondolnak az iskolára, amely kitatarozva, tisztán, barátságosan, gazdagabb felszereléssel várja őket Kalocsán is. Gyermeksírás és csitítgató hangok szűrődnek ki a bácsbo- kodi egészségház ablakán. Aggódó mamák várják, hogy megkezdődjék a gyermekszakorvosi rendelés. A havonként egy alkalommal sorra kerülő vizsgálatot dr. Meskó Béla, a bajai járás gyermekszakorvosa tartja, s míg előkészül a rendelésre, dr. Papp Józseffel, a fiatal körzeti orvossal beszélgetünk. — A Pécsi Orvostudományi Egyetemen végeztem — mondja — és utána Bajára kerültem. Négy éve, saját kérésemre helyeztek Bácsbokodra, mivel — mindig is az volt a célom, hogy községi orvos leszek. Az ok sokkal bonyolultabb, összetettebb annál, semhogy hamarjában megmagyarázni lehessen. Mert tény, hogy ennek a vállalásnak vannak előnyei. Elsősorban a lakás, aztán az, hogy felesége, aki matematika—fizika szakos tanár, szintén itt kapott állást a községben és végre együtt lehetnek, nem utolsósorban pedig az anyagi megbecsülés nem csekély volta, hiszen abból került bútorokra, tv-re még egy Trabantra is ... — Ha ezt az oldalát nézzük a dolognak akkor sem lehet semmi okom a panaszra. De ettől függetlenül is szeretem a csendesebb vidéki életet, az itteni embereket. Sokoldalú szakmai tudásra, nagy gyakorlatra pedig igazában csak itt, nem pedig az egy ágra specializált kórházi munkában lehet szert tenni. Éppen ezért szeretném, legalább a Cs. L. Tamási 4ron Kecském ?ten Januárban a Kecskeméti Katona József Színházban tartották Tamási Áron Boldog nyárfalevél című színpadi játékának ősbemutatóját. Most ismét Tamási bemutató tanúi lehetünk Kecskeméten. Az Országos rendezőiroda ugyanis új műsorral indul vidéki körútra augusztus 20-a alkalmából, s az első előadást Kecskeméten tartják 19-én este a főtéren felállított szabadtéri színpadon. A kétrészes komédia-est címe: Ember tervez asszony végez. Két parasztkomédiát tartalmaz. Az elsőt Kárpáthy Gyula és Or- bók Endre írta, címe: Ami a nőknek a legdrágább. A második szerzője Tamási Áron. Címe: Amitől kábulnak a férfiak. Főszereplők: Orsolya Erzsi, Balázs János, Elek Zsuzsa, Markovits Endre, Mészáros Joli és Szilágyi Lajos. Kecskeméti szempontból a műsor másik érdekessége, hogy a dramaturg és rendező Siklós Olga, a Kecskeméti Katona József Színház dramaturgja. bemutató Újabb az utat azzal a pár lóval, amely valamikor Veres Mihályé volt. Meg is járták a szép állatokkal a várost fél nap alatt. Amikor hazaértek, a gazda tréfásan megkérdezte, egy pohár borral a kezében: — Na, sógor, mivel tartozom? — Amennyit gondolsz, Miska — sunyított Varga, közben a a borért nyúlt. — Van, aki ötvenet ad, más annyit se. Ki, hogy bírja. Veres Mihály egy pillanat alatt elfehéredett a dühtől. — Van magának bőr a pofáján, sógor? Én tízforintos előlegre dolgozom egész nap, maga meg a munkaegység mellé elvárná a pénzemet is? — Más is ad, sógor! — mentegetőzött Varga. — Én is adok! — kapta fel a vasvillát. — Adok én, az istenit a rabló pofátoknak! A két sárga nyomban megugrott. Ügy poroltak kifelé, hogy leszakították a kapu egyik szárnyát... Nem sokkal később újra a városban járt. Süldőket adott el. A jó vásár örömére betért a kocsmába. Itt, az „Aranyborjúban” ismerősökkel akadt össze, akik éppen kártyáztak. Egy ideig csak nézte a lapok forgását, iszogatott közben, aztán helyet kért ő is. Bár tilos volt. mégis huszonegyeztek a belső kisteremben. Még hozzá egyre nagyobb tételben. A bankban fémpénzek hevertek állandóan, s yAidhasú bankóik mellett már a pirosak is megjelentek. Négyen játszottak. Három tanyasi, meg egy kupecféle idegen. S a szerencse kezdettől fogva határozottan Veres Miska mellé pártolt. Pedig a kupec mindent elkövetett, hogy megússza a kiosztást. Megpróbált kis tételekben játszani, és csak akkor verte fel a bankot, ha úgy látta, biztos nyerő lapja van. Veres Mihály szerencséjével szemben azonban tehetetlennek bizonyult. Még huszonegynél is Veresé volt az elsőség. Ha véletlenül egy kört el is veszített, nyomban hármat nyert utána. A kupecnek végül már egyetlen fillérje se maradt. De visz- sza akarta nyerni, akármilyen áron. Nem törődött azzal, hogy szerencsétlen lapforgása van, végső döntésre szánta magát: — Ha veszítek, hadd veszítsek mindent! — mondta verí- tékezve. — Kint van a lovam az udvaron, nem kelt el a vásárban. Azt teszem fel a bank ellenében. — Elfogadom — vetette oda Veres Mihály. Ászt kapott a kupec, s arra még egy lapot kért. Óvatosan csúsztatta fel a kártyát a másik mögül, milliméterenként. Reszketett a keze, elsápadt. Sokáig gondolkozott, míg végre ki- nyögte; — Adjon még egyet! Veres Mihály derűsen csúsztatta oda a kért kártyalapot. Látszott az arcán, eszébe sem jut, hogy ő itt még veszíthet is. — Huszonhárom! — dobta le a kupec a kártyát, s felugrott az asztaltól. — Akkor van egy lovam! — jelentette ki Veres határozottan. — Az átírást én fizetem, meg az áldomást is... Még aznap hazatért a lóval, meg a pénznyereséggel. Bekötötte az istállóba az ingyen lovat, kialudta magát, és harmadnapra a kovács segítségével két ócska szekérből összepofozott egy használhatót. Attól kezdve fuvart vállalt, járta a vásárokat, fütyült a termelőszövetkezetre. Sőt. mi több, február elején elhatározta, hogy háztáji földjén kertészetet létesít és saját szekerével hordja a primőrárut a piacra... „ Az agronómus érkezését követő napon éppen kint szorgal- maskodott kertészetében, melegágyai között. Hörcsög-Budai — aki gyakori ivócimborája volt — vitte a hírt a nagy eseményről. — Hallotta, szomszéd? Megjött tegnap az új agronómus! — közölte fontoskodva, s kíváncsian várta, hogy eljutott-e már idáig az erdőben esett tegnapi kalandjáról a hír. — Én már találkoztam vele — folytatta hadarva. — Kacifántos egy ember lesz, a fene a bokáját. Ma reggel oda ment ki először a téesz kertészetébe, ahol kínlódnak vagy hárman. gyermek- és nőgyógyászati szakorvosi vizsgát megszerezni. Ehhez viszont legalább kétéves kórházi gyakorlat kellene. Sokat töröm a fejem, hogy tudnám megoldani. Egyelőre a marxizmus—leninizmus esti egyetemére járok, most végeztem az I. évfolyamot. zsef külön patronálja a Szalvai Tsz-t. Véleménye szerint a tejkezelés nem mindenütt felel meg a követelményeknek, a tsz- tagok pedig sok esetben vonakodnak a röntgen és különféle egészségügyi vizsgálatoktól. Pedig saját érdekük kívánja meg ezt... ■■ ■■ Dr. Meskó Béla, a bajai járás gyermekszakorvosa és dr. Papp ózsef körzeti orvos vizsgálat közben. Péter Lászlóval együtt ketten vannak orvosok a községben és javarészben nekik köszönhető, hogy csökkent a csecsemőhalandóság, elenyésző számban fordul elő fertőző megbetegedés, a lakosság egészségügyi helyzete jónak mondható. Az üzemekben, tsz-ekben rendszeresen tartanak előadásokat, elsősegély- nyújtó tanfolyamokat, Papp JóVégre megszólalt Veres Mihály: — Csak hárman vannak? Budai szétnézett, hogy nincs-e valaki a közelben, aztán bizalmasan közölte: — Nem mennek az emberek dolgozni. Mindenki azt mondja: azzal lehet megbuktatni a téeszt, ha nem veszik fel a munkát. Nemcsak nálunk van baj! Az este hallgattam a kinti rádiót, tisztán lehetett fogni. Azt mondja, az egész országban hiba van a téeszekkel. A kormány már kapkod, azt se tudja, mit csináljon, mert nem veszik fel a munkát. Ez a hatvanegyes esztendő beteszi nekik az ajtót. Veres Mihály gyanakodva kérdezett: — Azt ők honnan tudják oda- kintről, mikor még én se ismerem. hogy mi a helyzet a szomszéd megyében? Budai jelentőségteljesen mondta: — Van azoknak emberük mindenütt. Még a magas hivatalokban is. A házból Veres Mihály fia került elő. Szép szál gyerek volt, az apjánál fél fejjel magasabbra nőtt. — Na, politizálnak, megbuktatják a téeszt megint? — kérdezte gúnyosan a két embertől, miközben a kamra lakatjával babrált. CFolytatjukj A két orvos célja a még fenn- . álló nehézségek megszüntetése és óhajuk a tervbe vett törpe- vízműhálózat bevezetésével a község jó ivóvízzel való ellátása. Szorgalmasan, s ha kell az előírt időn túl is dolgoznak. De vajon mivel tölti el egy körzeti orvos a szabad idejét? — Olvasunk, beszélgetünk — válaszol Papp József — vagy Bajára járunk színházba, hangversenyekre és ha tehetem szívesen nézek körül külföldön is. Már voltam Moszkvában, az NDK-ban és Csehszlovákiában, talán az idén is sikerül eljutnom valahová. Gyakran járok moziba is. Nem, egyáltalán nem hiányzik a város. Jól érzem magam és végleg itt is szeretnék maradni... V. Zs. Nem az iskolának... Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk — tartja a latin eredetű közmondás. Ez jut az ember eszébe, amikor a kiskunfélegyházi járási, városi pártbizottság beszámolóját olvassa a felnőttoktatás eredményeiről. Kiskunfélegyházán ugyanis az általános iskolai felnőttoktatást kísérletképpen összekapcsolták a mezőgazdasági szakmunkás- képzéssel. S az eredmény: látva, hogy közvetlen hasznuk van a tanulásból, a mezőgazda- sági dolgozók egyre nagyobb számban jelentkeztek a dolgozók általános iskolájába. 1961- től 63-ig kétszeresére nőtt az általános iskolába jelentkező felnőttek száma, s a járásban levő osztályok tanulóinak 59,4 százaléka tsz- és tszcs-tag.
