Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-12 / 161. szám

\ TECHNIKA Mommy Műpilóta r Milyen termé»íobhleí válható Folyékony műtrágya Az angol légierők repülőor­vosi kísérleti intézetben fontos szerepet tölt be a képen látható műember. Nem csupán az em­ber alakját utánozza a próba­bábu, hanem a műpilótába be­épített csővezetékrendszer se­gítségével a megfelelő fűtőele­mek hőleadási viszonyait is ta­nulmányozhatják. Új idomhengerlési eljárás A képen J. Halul) cseh felta­láló érdekes idomhengerlési el­járásának szerszáma látható. E keresztirányú hengerlési eljárás elsősorban abban tér el a szoká­sos hengerléstől, hogy az alkat­részt melegen, folytatólagosan rúdanyagból hengerük ki, szo­katlanul nagy pontossággal. Mint látható, a V-alakú kör­cikkszerű szerszám bonyolult alakzatok létrehozására alkal­mas. Az 1—2 — felső és alsó szerszám; 3—1 — felső, alsó hen­ger: 5 — munkadarab; 6 —rúd- anyag; 7 — leszúrószerszám. Fényradar mesterséges A különféle műtrágyák alkal­mazásáról már több alkalommal írtunk. Mind több és több kí­sérleti eredményt tettünk köz­zé, amelyek azt bizonyították, hogy egyes területeken milyen terméstöbbletek érhetők el az egyes műtrágyákkal. Hol eredményesebb? Ma már általános adatok is rendelkezésre állanak, amelyek a sokféle tapasztalatból bizo­nyos átlagot adnak. Megállapít­ható, hogy a leghálásabt>ak a műtrágyázásra a burgonya, a cukorrépa és a legtöbb gyü­mölcsfajta. A burgonya például 1 kiló nitrogén hatóanyagra 90 kilós terméstöbbletet, cukorrépa 80 kilóval, a gyümölcsök általá­ban 25—26 kilóval többet hoz­nak. A foszforműtrágya ható­anyagára ugyancsak rendkívül intenzíven válaszolnak az emlí­tett növények. A megyében általában egy ki­ló nitrogén hatóanyagra ke­nyérgabonánál és kukoricánál 10—12 kilogramm terméstöbb- let, szőlőnél 18 kiló is várható. Ezek az eredmények rendkívül nagy hatással vannak a műtrá­gyagyártás fokozott ütemű fej­lesztésére. 1965-re már két és félszer több nitrogén- és kétszer több foszforműtrágyát állítunk elő, mint 1960-ban. S a vegyipar fejlesztésének távlati terveiben egy Szeged környéki új vegy­ipari bázis is szerepel. A kereslet és a lehetőségek Bár kétségkívül mennyiségileg jelentősen növekedett a műtrá­gyatermelés. mégsem tud lépést tartani a megnövekedett igé­nyekkel. Az új beruházások csak lassabban léphetnek a ter­melésbe, mint ahogy a külön­féle műtrágyákat keresik. A meglevő gyárberendezéseket kell tehát jobban kihasználni a gyár­tás fejlesztésére. így került elő­térbe nálunk is a kettős és hár­mas hatóanyagtartalmú és kü­lönféle nyomelemeket tartalma­zó műtrágyaféleségek gyártása. Ezek a kísérletek egyben elő­mozdították azt is. hogy napi­rendre kerüljön a folyékony műtrágya előállítása. Még eb­ben az évben a Péti Nitrogén­művektől és a Borsodi Vegyi Kombinátból több száz tonna cseppfolyós műtrágya kerül jó néhány gazdaságba, hogy ha­zánkban is elsajátíthassák az új, korszerű műtrágyázási mód­szereket. A cseppfolyós műtrá­gya sok előnyt rejt magában. Nagyobb koncentrációkban le­het gyártani és szállítani, s te­kintélyes mennyiségű adalék­anyag mozgatását, feldolgozását megtakaríthatjuk. A nagyobb anyagszállítások terhétől a gaz­daságok is mentesülnek. Sokat ígérők a Borsodi Vegyi Kombinátban azok a törekvések, melyek a cseppfolyós ammónia műtrágyaként való felhasználá­sára irányulnak. A folyékony műtrágyáknak a gazdaságokba való szállítására nemzetközi vi­szonylatban is eredeti módszert alkalmaznak. A szállítást a gáz­gyártó iparban kiselejtezett pa­lackokkal bonyolítják le. Egv- egy palackban 1 mázsa 25 szá­zalékos nitrogénműtrágyának megfelelő cseppfolyós ammó- niákot továbbítanak. Berendezés is van A vegyipari kombinát arról is gondoskodott, hogy a laiku­sok számára is könnyen kezel­hető, folyékony műtrágyaszóró berendezés álljon rendelkezés­re. A tapasztalatok azt igazol­ták. hogy a jelenlegi technikai felkészültség mellett jelentősen szélesíthető a cseppfolyós am­móniáknak műtrágyaként való felhasználása. A folyékony mű­trágyázás! eredmények megvet­hetik az alapját annak, hogy az Alföld öntözéses területeit olcsó és gyorshatású műtrágyával lát­hassuk el. Az öntözéses terüle­teken ráadásul a műtrágya nö­vényhez juttatása sem túlzottan munkaigényes. (p. f.) Interferometer a gombatermesztésben A champignon gombakultúrák fej­lődése szempontjá­ból a levegő össze­tétele rendkívül fontos. Tudományos vizsgálatok megál­lapították, hogy a gombapince levegő­jének széndioxid tartalma határozza meg a gomba meny- nyiségi és minőségi hozamát. A kísérle­tek tanúsága szerint a pince széndioxid tartalma egyértel- műleg felhasználha­tó a gombatenyé­szet fejlődésének pontos ellenőrző mennyiségeként. A Zeiss gyár labora­tóriumában (Német Demokratikus Köz­társaság) egyszerű kivitelű interfero- métert készítettek, amellyel kevésbé szakképzett embe­rek is elvégezhetik a gázelemzést. Első képünk nor­mális champignon gombákat mutat be, ahol nem érvényesül a túlzott széndioxidhatás. Má­sik képünkön a levegő túlzott széndioxid-koncentrációjának a hatása látható: a gombák szára abnormális mértékben meg­hosszabbodott. E képek meg­győzően ábrázolják, hogy a le­vegő széndioxid tartalmának gondos szabályozásával az ed­diginél gondosabban lehet champignon gombát termesz­teni. holdak bemérésére A tudomány műhelyéből V A laser-technika megnyitotta a lehetőséget arra, hogy fény­sugarakkal működő radarokat használjanak mesterséges hol­dak pontos bemérésére. Egye­lőre még csak a kísérleti mo­dell készült el, amely nappal 2 mérföld, éjjel 7 mérföldön belül tudja a tárgyak pontos tá­volságát meghatározni, de már nincs elvi akadálya, hogy ezt kozmikus méretekre is kiter­jesszék. Vizkutatás rádiólokátorral A moszkvai rádióelektroniku­sok új módszert dolgoztak ki föld alatti vizek felkutatására. Geológiai rádiólokátort készítet­tek, amellyel meghatározott frekvenciájú és erősségű rádió- jelzéseket bocsájtanak ki, ez áthatol a kőzetrétegeken, s a visszavert jelzésekből pontosan megállapítható, hogy milyen geológiai rétegek között helyez­kednek el vízmedencék, s azok milyen kiterjedésűek. Szénporral olvasztják a gleccsereket Szovjet tudósok kísérleteket kezdtek gleccserek mesterséges olvasztására. Repülőgépekről és helikopterekről vékony szénpor- réteggel szórják be a gleccserek felületét. A fekete szénporréteg elnyeli a napsugárzás jelentős mennyiségét, s ezzel megol­vasztja a gleccsert, illetve az ol­vadást meggyorsítja. Fékbizfositó szerkezet Ez az új szerkezet a gépko­csik fékhibáinak következmé­nyeit hárítja el. A készüléket a fékhenger után szerelik és a fékvezetékhez csatlakoztatják. A berendezés így kétkörös fék­ként működik. Ha a gépkocsi fékszerkezetében valami hiba támad, úgy a második fékkör megbízhatóan lefékezi az egyik kerékpárt és megállítja a jár­művet. /C Osantilopok utódai A Hingan megközelíthetetlen sziklafalain a helybeli lakosok különlegesen rövid lábú, bozon­tos és nagyon félénk kecskékre lettek figyelmesek. Nagy nehéz­ségek árán sikerült zsákmányul ejteni egy ilyen állatot. Kide­rült, hogy amuri gorálok. azok­nak az ősantilopoknak utódai, amelyek több millió évvel ez­előtt éltek a földön. Új módszer az ideggyógyászat ban Amerikai orvosok az idegcsil­lapítók alkalmazásának új mód­szerével kísérleteznek. A szo­kásos napi 5 mg-os adagolás helyett a nehezen kezelhető be­tegeknél, főként a skizofrének­nél kéthetenként 25 mg befecs­kendezéssel kísérleteznek. Az eddigi eredmények arról tanús­kodnak, hogy a kéthetenként ötszörös dózisban adagolt ideg­nyugtató hatása pontosan olyan, mintha naponta kapná meg a beteg a szükséges gyógyszer- mennyiséget. Elektronikus szívműködés szabályozó Az Adams—Stokes szívbeteg­ségeknél minden pillanatban bekövetkezhet a halál, ha... a mikroelektronika nem siet a veszélyeztetett ember segítsé­gére, A Pacemaker elektroni­kus szívműködés-szabályozó — mely képünkön látható — 63 mm átmérőjű, 20 mm magas, 160 g súlyú. Ezt belülről a has­falra varrják fel, elektródjait pedig a szívizmokra erősítik, s az összekötő kábeleket közvet­len a bőr alatt vezetik. A ké­szülék 70 perces szívveréshez van beállítva, s az elektromos impulzusokat ennek megfele­lően adja le. Mintegy két évig működik üzembiztosán, ezután cserélni kell a beépített telepe­ket. Villamos csőfűrész Ezzel a villamos csőfűrésszel 17—60 milliméter átmérőjű, 5 milliméter falvastagságú acél-, réz- és múanyagcsövet lehet vágni. A mindössze 40 kilo­gramm súlyú gép gyorsan, pon­tosan és sorja nélkül vág. A ke­letkezett meleget léghűtéssel ve­zetik el, hűtőfolyadékra nincs szükség. Felerősítéséhez semmi­féle szerszám nem kell. Repülő csészealj Franciaországban szerkesztet­ték ezt az újfajta, tányér alakú repülőgépet. Átmérője 7 méter, súlya 270 kg. Két darab Volks­wagen motort szereltek rá, amelyeknek mindegyike két lég­csavart hajt. A gép 150 kilomé­teróra sebességet ér el. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspár' Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgatc Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 25 065.

Next

/
Thumbnails
Contents