Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-12 / 161. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek XVIII. ÉVF. 181. SZ. Ara 60 fillér 1»«S. JCTL. 12. PÉNTEK PERCNYI 5 PIHENŐ A szőlős embernek nyitáskor is melegre van, hogryne izzadna a kánikulai kapálás idején. Ezért Drab Györgry és Lantos József, a soltvadkerti Rákóczi Szakszövetkezet gazdái is megálltak egry percnyi tercierére, s a beszélgetés témája mi is lehetett más, mint az, hogyan fizet majd a szőlő. Áruházak, peremboltok, cukrászdák épülnek A kereskedelem és a vendéglátóipar fejlesztési programja Megyénk boltjai, áruházai egyre korszerűbbek, kirakataik mind bőségesebb választékban kínálják áruikat. A vendéglátóipari egységek — éttermek, cukrászdák, stb. — otthonossá tételére, illetve berendezésére igen sokat költöttek az elmúlt években. Sűrűn hallani még panaszokat is a kereskedelem és a vendéglátóipar kulturáltságával kapcsolatban, amelyeket azért is érdemes megszívlelni a vezető szerveknek, mert a lakosság egészséges igényeinek növekedésére utalnak. Sok akadályt kellett az elmúlt 15 év alatt elhárítani a szocialista kereskedelem fejlődésének útjából. Az első években — 1948—1956. között a magánkereskedelemtől átvett boltokban bonyolították le a forgalmat. Az üzletek berendezései elavultak voltak, nagy gondot okozott a raktárhiány, s jóformán amennyi új korszerű boltot építettek, anynyi régit meg is kellett szüntetni. Jelentősebb kereskedelmi hálózatfejlesztésre 1957-től kerülhetett sor, amikor már az épülő bérházakban üzlethelyiségeket rendeztek be. a meglevő boltokat pedig önkiszolgáló rendszerűvé kezdték átalakítani. — Népünk életszínvonalának emelkedésével párhuzamosan kereskedelmi hálózatunknak is tovább kell fejlődnie. Erről tárgyalt legutóbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A tanácsi kereskedelem egészséges fejlesztését még 1960-ban megalapozták, amikor szakosították a kiskereskedelmi vállalatokat. Közben pedig nagyobb létesítmények is felépültek, közöttük a legjelentősebb a kecskeméti Aranyhomok Szálloda. Ám, ami még örvendetesébb, szoros együttműködés alakult ki a kereskedelmi szervek és a tanácsok vezetői között. Ennek eredménye többek között, hogy megyénk öt városában már 1970-ig előre kidolgozták a kereskedelmi hálózat fejlesztésének irányelveit. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy az idén — az elmúlt évekhez viszonyítva — még erőteljesebb ütemben fejlődjék a tanácsi kereskedelem és a vendéglátóipar. Az eredeti fejlesztési tervek szerint Baján átadják rendeltetésének az új iparcikk áruházat. Kalocsán két peremboltot, eay halárusító üzletet létesítenek, bővítik a vas- bn’tot. Kecskeméten a cukrász- műbelvben új kemence, a bútorbolthoz raktár énül, megkezdik a Kossuth téri élelmiszerbolt bővítését és korszerűsítését, két új peremboltot létesítenek, Kiskunhalason a presszót bővítik és megoldják a cukrászda fűtését. Több mint 3,5 millió forintot irányoztak elő a felsorolt létesítmények megvalósítására. Közben újabb beruházási keretek felhasználása vált lehetővé. Ebből mód nyílik Kecskeméten 1500 személyt ellátó köz- étkeztetési konyha építésére, Kalocsája a szálloda bővítésére, központi fűtéssel való ellátására, új cukrászműhely, bútorraktár építésére, valamint egy bisztró és gázcseretelep létesítésére. Kiskunhalason a kalocsai terv adaptálásával ugyancsak cukrászműhelyt létesítenek, eleget tesznek - a lakosság régi kívánságának, egy halászcsárdát építenek, s tervbe vették egy perembolt létesítését. Baján befejezéshez közeledik a Vénusz- domb-büfé bővítése, és további két peremboltot létesítenek, az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnak pedig egy raktárát. — Kecskeméten a Rendőrfaluban és Kiskecskeméten cukrászda, két újabb perembolt létesül és sor kerül a gázcseretelep további bővítésére. Kiskunfélegyházán ugyancsak peremboltok létesítése van folyamatban. Városaink bütorellátása érdekében a kecskemétihez hasonlóan Kalocsán, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason és Baján is építenek bútorraktárakat. A felsorolt létesítmények beruházási költségei megközelítik a 17 millió forintot. Egy részük ez évben való felépítése attól is függ, hogy a helyi szervek idejében biztosítják-e a kivitelezéshez szükséges terveket. Ezenkívül több olyan kereskedelmi, illetve vendéglátóipari egység építését kezdik meg rövidesen, amelyeket a jövő évben adnak át rendeltetésének. Ilyen Kecskeméten a leninvá- rosi ÁBC-áruház, valamint cukrászda, eszpresszó és kisvendéglő, a Csilléri-telepen ÁBC-kis- áruház, kisvendéglő, amely 1964 végén kezdi meg működését. Mint a folyamatban levő üzlethálózat-bővítésből és a tervekből látható, a tanácsi kereskedelem erőteljes ütemben 'gyekszik felszámolni városainkban a bolthálózat hiányosságait. Kereskedelmi szerveink mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kiskereskedelem és a vendéglátóipar minél kulturáltabban elégítse ki a lakosság egészségesen növekvő igényeit. NAGY OTTÖ Háromszázharmincezer hektoliter bor átadására kötöttek eddig szerződést Az Alföldi Állami Pincegazdaság az idén eddig már 119 ezer hektoliter bort vásárolt fel. Ez a mennyiség egyúttal első félévi tervének a 105,6 százalékra való teljesítését is jelenti. A megye szőlőinek jelenlegi állapota is jó termést ígér. olyannyira, hogy vetekszik a közismerten ..rekordtermésnek” számító 1958. évi hozammal. Igen jó a fürtök és a bogyók fejlettsége például Izsák kömvékén, valamint Tiszakécskén, ahol az igen jó múlt évinél mintegy 40 százalékkal több termésre van kilátás. A szakszerű növényvédelemnek és a kedvező időjárási viszonyoknak köszönhetően kártevők fellépése, illetve gombabetegség általában nem fenyegeti a termést. A termelők a jó kilátások reményében adják át a vállalatnak a szokottnál korábban boraikat. nem utolsósorban annak érdekében, hogy a szüret idejére minél több szabad táMegérkezett az első gabonaszállítmány megyénkből a fővárosba Az országban elsőként betakarított gabonák között csütörtökön Budapesten, a Ferencvárosi Malomban ünnepélyes külsőségek között vették át az apostagi Duna Termelőszövetkezet 6 vagonnal kenvérgabonáját. A közös gazdaság első idei szállítmánya a szabványban előírtnál lényegesen alacsonyabb víztartalmú és jóval magasabb hektolitersúlyú, nagy hozamú Bezosztája búza volt. A gabonaszállítmány ünnepélyes átadásán a Bács-Kiskun megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat részéről Sarok Antal igazgató, az apostaai Dura ’’V'-ből pedig Alföldi Lajos elnök és Tompái János párttitkár vett részt. rolóedényük legyen. Javulás tapasztalható az új termésre kötött szerződéseket illetően is. Annak ellenére, hogy az idén a szerződési kampány a szokásosnál későbben kezdődött, az elmúlt alig egy hónap alatt 332 ezer hektoliter bor átadására történt megállapodás. Ez a mennyiség az egész évi tervben szereplő 525 ezer hektoliternek csaknem a 65 százaléka. (A múlt év hasonló időszakában mindössze 220 ezer hektoliternyi mennyiségre szerződtek.) Az eredményben az új szerződéses felárrendszer kedvező voltának hatása is érvényesül. Az Alföldi Állami Pincegazdaság mindent elkövet, hogy a várható nagv mennyiségű termés átvételében és tárolásában ne legyen fennakadás. Szakemberei a termelőkkel előzetes megbeszélések során megvitatják a szüret lebonvolításával knocsolatos kérdéseket. Ebben az évben a szüretkor három új feldolgozó üzem — a bácsalmási, csengődi és keceli — kezdi meg munkáját. Velük esvütt a pincegazdaság most tíz feldolgozó üzemmel rendelkezik. Tzsáki. kiskunmajsai és ti- szakécskei telepe a múlt évi mennviség kétszeresének a feldolgozására alkalmas. Még az év folyamán új gépek haszná- lafbavéte1ére is előreláthatnia!» sor kerül. Csaknem félmillió hektoliter hormennviség elhelyezésére alkalmas tárolóedénv •51] a nincészetek rendelkezésére Pírnak ahhan. hosv az idei ősz "Doffn fH o + ni + 7Ölrk'''»r*^rr!entC sen tudják maid ellátni. Szocialista módon A postai alkalmazott megtagadta egy fiú kérését, hogy telefonálhasson a szolgálati készüléken, mert a szomszéd teremben a nyilvános állomás elromlott. Olyan elutasító, szenvtelen hangon tagadta meg, hogy a legényke elbátor- talanodott, és már csak szinte félhangosan tette hozzá, hogy: „Pedig a kórházba szerettem volna.. Lehet, hogy az alkalmazott ezt már nem is hallotta. Az emberek azonban, akik az ablak előtt álltak sorban, hallották. És felháborodott suttogás indult meg nyomban arról, hogy ilyen esetben még „maszek’’ telefontulajdonosnak is emberi kötelessége átengedni a készüléket. A postának meg, amely ugyebár voltaképpen szolgáltató vállalat, mindenképpen kötelessége az ügyfél rendelkezésére állni. Hiszen ő van a dolgozókért, nem a dolgozók ő érte. S nem is mellesleg: ebből él. Az emberek üzeneteinek, küldeményeinek továbbításából. A sok kis negyven fillérből, hatvan fillérből . .. Különben is, micsoda rideg modor ez?! Mint láthatjuk, terítékre került ott nemcsak az alkalmazott, hanem maga a posta is. Az emberek könnyen vonnak le messzemenő következtetéseket, ha sérelem éri őket. Gyakran nem is alaptalanul, mert itt, jóllehet az alkalmazottnak abban igaza volt, hogy a telefon szolgálati, de joga, vagy legalább lehetősége akkor is lett volna ilyen körülmények között egy bajba jutott rendelkezésére állni. Ez az eset önmagában is eléggé bosszantó. Mi azonban nem azért írtuk meg. hanem azért, mert nem egyedi eset. hanem — jelenség. Hasonló bosszúságok egész sorába ütközünk naponta. Megkeserítik egy percünket, elkedvetlenítenek. megakadályoznak valamilyen apró kis örömünkben, vagy akár jogunkban. A hivatalban kelletlenül fogadják az embert. A mozi- pénztárból sötét tekintettel adnak jegyet, az eladó unottan löki az árut. A kalauz mogorva, figyelmetlen, becsapja az ajtót az utas orra előtt. Lehet, hogy nem akkor robban a felhalmozódott feszültség, amikor az embert az első sérelem éri, csak a következő, vagy a tizedik megbántottságnál. Ez az oka annak, hogy ritkán lehet hitelesen eldönteni: ki is volt a hibás. Az eladó, jegv- szedő. félfogadó, tisztviselő, vagy az ügyfél, közönség, vevő. A kapott és adott sérelmek mérgesednek, a méltatlanság kölcsönösen erősíti egymást, s rengeteg vita, szóváltás, durva hang tanúi vagyunk úton-útfélen. A felek egyik pillanatról a másikra a végleteknél tartanak, engesztelhetetlen gyűlölet fakad olyan apró nézeteltérésekből, amiket egy kis türelemmel, jóindulattal, vagy akár csak tárgyilagossággal megnyugtatóan el lehetne intézni. Nem tévedünk, ha elsősor-1 ban azokat hibáztatjuk, akik foglalkozásuknál fogva eladni. adni kötelesek, mások ügyeinek intézésére hívatottak. Két évtized távlatából már magunk is nehezen emlékezünk vissza azokra az időkre, amikor például a kereskedelemben dolgozókat az éhség fegyelmezte. Aki megfordult a nyugati országokban, az tudja, tapasztalhatta, hogy ott mint lesik a vásárló kegyeit. Az eladó mosolyogjon .akkor is, ha bánata van, ha fáj valami, akkor is, ha éhes. Mosolyogjon és ..fogja” a vevőt, míg nem vett valamit, akkor is, ha egészen mást sóz rá. mint amiért eredetileg betért a boltba. „Mindig mosolyogj” — hangzik a nyugati életforma üzleti vastörvénye, s aki nem teszi, annak régen rossz. Aki nem kedves, nem ügyes, az repül, le is út, fel is út. Nálunk nem lehet az alkalmazottat csak úgy egyszerűen elküldeni, egy kis mogorvaságért nem lehet fegyelmit akasztani senkinek a nyakába. Nálunk az eladó, a pénztáros, a hivatalnok, a vendéglátóipari alkalmazott: dolgozó — teljes joggal és nagyon helyesen. Csak éppen az a baj, hogy ennek a rangnak némelyek csupán a jogait vállalják, a kötelességeit nem. Lehet-e ezen változtatni, és hogyan? A farkastörvényekkel egyszer s mindenkorra leszámoltunk, de az emberi magatartás, az öntudat újfajta normái még nem eléggé általános érvényűek. A műveltség fejlődésével; az életszínvonal, valamint a munkakörülmények javulásával a mai magatartás mindenképpen változik majd. De addig is sokat tehetnek természetesen a beosztottakért felelős vezetők, s maga a társadalom, mi mindannyian is. Türelmesebbek. egyszersmind követelőbbek legyünk. Becsüljük meg a pult, az ablak. az asztal másik oldalán levőt, de kívánjuk meg a megbecsülés viszonzását is. Tanítsuk meg az embereket szocialista módon élni! Élni immár nemcsak szabadon és biztonságban, hanem okosan, szépen, építve, munkálkodva és bízva: jókedvűen — szocialista módon. Mester László
