Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-12 / 161. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek XVIII. ÉVF. 181. SZ. Ara 60 fillér 1»«S. JCTL. 12. PÉNTEK PERCNYI 5 PIHENŐ A szőlős embernek nyitáskor is melegre van, hogryne izzadna a kánikulai kapálás idején. Ezért Drab Györgry és Lantos József, a soltvadkerti Rákóczi Szakszövetkezet gazdái is meg­álltak egry percnyi tercierére, s a beszélgetés témája mi is lehe­tett más, mint az, hogyan fizet majd a szőlő. Áruházak, peremboltok, cukrászdák épülnek A kereskedelem és a vendéglátóipar fejlesztési programja Megyénk boltjai, áruházai egyre korszerűbbek, kirakataik mind bőségesebb választékban kínálják áruikat. A vendéglá­tóipari egységek — éttermek, cukrászdák, stb. — otthonossá tételére, illetve berendezésére igen sokat költöttek az elmúlt években. Sűrűn hallani még pa­naszokat is a kereskedelem és a vendéglátóipar kulturáltságá­val kapcsolatban, amelyeket azért is érdemes megszívlelni a vezető szerveknek, mert a la­kosság egészséges igényeinek növekedésére utalnak. Sok akadályt kellett az elmúlt 15 év alatt elhárítani a szocia­lista kereskedelem fejlődésének útjából. Az első években — 1948—1956. között a magánke­reskedelemtől átvett boltokban bonyolították le a forgalmat. Az üzletek berendezései elavultak voltak, nagy gondot okozott a raktárhiány, s jóformán amennyi új kor­szerű boltot építettek, any­nyi régit meg is kellett szün­tetni. Jelentősebb kereskedelmi háló­zatfejlesztésre 1957-től kerülhe­tett sor, amikor már az épülő bérházakban üzlethelyiségeket rendeztek be. a meglevő bolto­kat pedig önkiszolgáló rendsze­rűvé kezdték átalakítani. — Népünk életszínvonalának emelkedésével párhuzamosan kereskedelmi hálózatunknak is tovább kell fejlődnie. Erről tár­gyalt legutóbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A tanácsi kereskedelem egészsé­ges fejlesztését még 1960-ban megalapozták, amikor szakosí­tották a kiskereskedelmi válla­latokat. Közben pedig nagyobb létesítmények is felépültek, kö­zöttük a legjelentősebb a kecs­keméti Aranyhomok Szálloda. Ám, ami még örvendetesébb, szoros együttműködés alakult ki a kereskedelmi szervek és a tanácsok vezetői között. En­nek eredménye többek között, hogy megyénk öt városában már 1970-ig előre kidolgozták a kereskedelmi hálózat fejleszté­sének irányelveit. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy az idén — az elmúlt évekhez viszonyítva — még erőteljesebb ütemben fej­lődjék a tanácsi kereskedelem és a vendéglátóipar. Az eredeti fejlesztési tervek szerint Baján átadják rendeltetésének az új iparcikk áruházat. Kalocsán két peremboltot, eay halárusító üz­letet létesítenek, bővítik a vas- bn’tot. Kecskeméten a cukrász- műbelvben új kemence, a bú­torbolthoz raktár énül, megkez­dik a Kossuth téri élelmiszer­bolt bővítését és korszerűsítését, két új peremboltot létesítenek, Kiskunhalason a presszót bőví­tik és megoldják a cukrászda fűtését. Több mint 3,5 millió forin­tot irányoztak elő a felso­rolt létesítmények megvaló­sítására. Közben újabb beruházási ke­retek felhasználása vált lehető­vé. Ebből mód nyílik Kecske­méten 1500 személyt ellátó köz- étkeztetési konyha építésére, Kalocsája a szálloda bővítésére, központi fűtéssel való ellátásá­ra, új cukrászműhely, bútorrak­tár építésére, valamint egy bisztró és gázcseretelep létesíté­sére. Kiskunhalason a kalocsai terv adaptálásával ugyancsak cukrászműhelyt létesítenek, ele­get tesznek - a lakosság régi kí­vánságának, egy halászcsárdát építenek, s tervbe vették egy perembolt létesítését. Baján be­fejezéshez közeledik a Vénusz- domb-büfé bővítése, és további két peremboltot létesítenek, az élelmiszer kiskereskedelmi vál­lalatnak pedig egy raktárát. — Kecskeméten a Rendőrfaluban és Kiskecskeméten cukrászda, két újabb perembolt létesül és sor kerül a gázcseretelep további bővítésére. Kiskunfélegyházán ugyancsak peremboltok létesíté­se van folyamatban. Városaink bütorellátása érdekében a kecskemétihez hasonlóan Kalocsán, Kiskunfélegyhá­zán, Kiskunhalason és Ba­ján is építenek bútorraktá­rakat. A felsorolt létesítmények be­ruházási költségei megközelítik a 17 millió forintot. Egy részük ez évben való felépítése attól is függ, hogy a helyi szervek ide­jében biztosítják-e a kivitele­zéshez szükséges terveket. Ezen­kívül több olyan kereskedelmi, illetve vendéglátóipari egy­ség építését kezdik meg rö­videsen, amelyeket a jövő évben adnak át rendelteté­sének. Ilyen Kecskeméten a leninvá- rosi ÁBC-áruház, valamint cuk­rászda, eszpresszó és kisvendég­lő, a Csilléri-telepen ÁBC-kis- áruház, kisvendéglő, amely 1964 végén kezdi meg működését. Mint a folyamatban levő üz­lethálózat-bővítésből és a ter­vekből látható, a tanácsi keres­kedelem erőteljes ütemben 'gyekszik felszámolni városaink­ban a bolthálózat hiányosságait. Kereskedelmi szerveink min­dent megtesznek annak érdeké­ben, hogy a kiskereskedelem és a vendéglátóipar minél kultu­ráltabban elégítse ki a lakosság egészségesen növekvő igényeit. NAGY OTTÖ Háromszázharmincezer hektoliter bor átadására kötöttek eddig szerződést Az Alföldi Állami Pincegaz­daság az idén eddig már 119 ezer hektoliter bort vásárolt fel. Ez a mennyiség egyúttal első félévi tervének a 105,6 százalék­ra való teljesítését is jelenti. A megye szőlőinek jelenlegi állapota is jó termést ígér. oly­annyira, hogy vetekszik a közis­merten ..rekordtermésnek” szá­mító 1958. évi hozammal. Igen jó a fürtök és a bogyók fejlett­sége például Izsák kömvékén, valamint Tiszakécskén, ahol az igen jó múlt évinél mintegy 40 százalékkal több termésre van kilátás. A szakszerű növényvé­delemnek és a kedvező időjárá­si viszonyoknak köszönhetően kártevők fellépése, illetve gom­babetegség általában nem fe­nyegeti a termést. A termelők a jó kilátások re­ményében adják át a vállalat­nak a szokottnál korábban bo­raikat. nem utolsósorban an­nak érdekében, hogy a szüret idejére minél több szabad tá­Megérkezett az első gabonaszállítmány megyénkből a fővárosba Az országban elsőként betakarított gabonák között csütörtö­kön Budapesten, a Ferencvárosi Malomban ünnepélyes külsősé­gek között vették át az apostagi Duna Termelőszövetkezet 6 va­gonnal kenvérgabonáját. A közös gazdaság első idei szállítmánya a szabványban előírtnál lényegesen alacsonyabb víztartalmú és jóval magasabb hektolitersúlyú, nagy hozamú Bezosztája búza volt. A gabonaszállítmány ünnepélyes átadásán a Bács-Kiskun me­gyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat részéről Sarok Antal igazgató, az apostaai Dura ’’V'-ből pedig Alföldi Lajos elnök és Tompái János párttitkár vett részt. rolóedényük legyen. Javulás tapasztalható az új termésre kötött szerződéseket illetően is. Annak ellenére, hogy az idén a szerződési kampány a szokásosnál későbben kezdő­dött, az elmúlt alig egy hónap alatt 332 ezer hektoliter bor át­adására történt megállapodás. Ez a mennyiség az egész évi tervben szereplő 525 ezer hek­toliternek csaknem a 65 száza­léka. (A múlt év hasonló idő­szakában mindössze 220 ezer hektoliternyi mennyiségre szer­ződtek.) Az eredményben az új szerződéses felárrendszer kedve­ző voltának hatása is érvénye­sül. Az Alföldi Állami Pincegaz­daság mindent elkövet, hogy a várható nagv mennyiségű ter­més átvételében és tárolásában ne legyen fennakadás. Szakem­berei a termelőkkel előzetes megbeszélések során megvitat­ják a szüret lebonvolításával knocsolatos kérdéseket. Ebben az évben a szüretkor három új feldolgozó üzem — a bácsalmási, csengődi és keceli — kezdi meg munkáját. Velük esvütt a pincegazdaság most tíz feldolgozó üzemmel rendelke­zik. Tzsáki. kiskunmajsai és ti- szakécskei telepe a múlt évi mennviség kétszeresének a fel­dolgozására alkalmas. Még az év folyamán új gépek haszná- lafbavéte1ére is előreláthatnia!» sor kerül. Csaknem félmillió hektoliter hormennviség elhe­lyezésére alkalmas tárolóedénv •51] a nincészetek rendelkezésére Pírnak ahhan. hosv az idei ősz "Doffn fH o + ni + 7Ölrk'''»r*^rr!entC sen tudják maid ellátni. Szocialista módon A postai alkalmazott meg­tagadta egy fiú kérését, hogy telefonálhasson a szolgálati készüléken, mert a szomszéd teremben a nyilvános állomás elromlott. Olyan elutasító, szenvtelen hangon tagadta meg, hogy a legényke elbátor- talanodott, és már csak szin­te félhangosan tette hozzá, hogy: „Pedig a kórházba sze­rettem volna.. Lehet, hogy az alkalmazott ezt már nem is hallotta. Az emberek azonban, akik az ab­lak előtt álltak sorban, hal­lották. És felháborodott sutto­gás indult meg nyomban ar­ról, hogy ilyen esetben még „maszek’’ telefontulajdonos­nak is emberi kötelessége át­engedni a készüléket. A postá­nak meg, amely ugyebár vol­taképpen szolgáltató vállalat, mindenképpen kötelessége az ügyfél rendelkezésére állni. Hiszen ő van a dolgozókért, nem a dolgozók ő érte. S nem is mellesleg: ebből él. Az em­berek üzeneteinek, küldemé­nyeinek továbbításából. A sok kis negyven fillérből, hatvan fillérből . .. Különben is, mi­csoda rideg modor ez?! Mint láthatjuk, terítékre ke­rült ott nemcsak az alkalma­zott, hanem maga a posta is. Az emberek könnyen vonnak le messzemenő következteté­seket, ha sérelem éri őket. Gyakran nem is alaptalanul, mert itt, jóllehet az alkalma­zottnak abban igaza volt, hogy a telefon szolgálati, de joga, vagy legalább lehetősége ak­kor is lett volna ilyen körül­mények között egy bajba jutott rendelkezésére állni. Ez az eset önmagában is eléggé bosszantó. Mi azonban nem azért írtuk meg. hanem azért, mert nem egyedi eset. hanem — jelenség. Hasonló bosszúságok egész sorába üt­közünk naponta. Megkeserítik egy percünket, elkedvetleníte­nek. megakadályoznak valami­lyen apró kis örömünkben, vagy akár jogunkban. A hivatalban kelletlenül fo­gadják az embert. A mozi- pénztárból sötét tekintettel ad­nak jegyet, az eladó unottan löki az árut. A kalauz mogor­va, figyelmetlen, becsapja az ajtót az utas orra előtt. Le­het, hogy nem akkor robban a felhalmozódott feszültség, ami­kor az embert az első sérelem éri, csak a következő, vagy a tizedik megbántottságnál. Ez az oka annak, hogy ritkán le­het hitelesen eldönteni: ki is volt a hibás. Az eladó, jegv- szedő. félfogadó, tisztviselő, vagy az ügyfél, közönség, ve­vő. A kapott és adott sérel­mek mérgesednek, a méltat­lanság kölcsönösen erősíti egy­mást, s rengeteg vita, szóvál­tás, durva hang tanúi vagyunk úton-útfélen. A felek egyik pillanatról a másikra a végle­teknél tartanak, engesztelhe­tetlen gyűlölet fakad olyan ap­ró nézeteltérésekből, amiket egy kis türelemmel, jóindu­lattal, vagy akár csak tárgyi­lagossággal megnyugtatóan el lehetne intézni. Nem tévedünk, ha elsősor-1 ban azokat hibáztatjuk, akik foglalkozásuknál fogva elad­ni. adni kötelesek, mások ügyei­nek intézésére hívatottak. Két évtized távlatából már ma­gunk is nehezen emlékezünk vissza azokra az időkre, ami­kor például a kereskedelem­ben dolgozókat az éhség fe­gyelmezte. Aki megfordult a nyugati országokban, az tud­ja, tapasztalhatta, hogy ott mint lesik a vásárló kegyeit. Az eladó mosolyogjon .akkor is, ha bánata van, ha fáj va­lami, akkor is, ha éhes. Mo­solyogjon és ..fogja” a vevőt, míg nem vett valamit, akkor is, ha egészen mást sóz rá. mint amiért eredetileg betért a boltba. „Mindig mosolyogj” — hangzik a nyugati életfor­ma üzleti vastörvénye, s aki nem teszi, annak régen rossz. Aki nem kedves, nem ügyes, az repül, le is út, fel is út. Nálunk nem lehet az alkal­mazottat csak úgy egyszerűen elküldeni, egy kis mogorvasá­gért nem lehet fegyelmit akasztani senkinek a nyaká­ba. Nálunk az eladó, a pénz­táros, a hivatalnok, a vendég­látóipari alkalmazott: dolgozó — teljes joggal és nagyon he­lyesen. Csak éppen az a baj, hogy ennek a rangnak néme­lyek csupán a jogait vállal­ják, a kötelességeit nem. Lehet-e ezen változtatni, és hogyan? A farkastörvényekkel egy­szer s mindenkorra leszámol­tunk, de az emberi magatar­tás, az öntudat újfajta normái még nem eléggé általános ér­vényűek. A műveltség fejlődé­sével; az életszínvonal, vala­mint a munkakörülmények ja­vulásával a mai magatartás mindenképpen változik majd. De addig is sokat tehetnek természetesen a beosztottakért felelős vezetők, s maga a tár­sadalom, mi mindannyian is. Türelmesebbek. egyszer­smind követelőbbek legyünk. Becsüljük meg a pult, az ab­lak. az asztal másik oldalán levőt, de kívánjuk meg a meg­becsülés viszonzását is. Tanítsuk meg az embereket szocialista módon élni! Élni immár nemcsak szabadon és biztonságban, hanem okosan, szépen, építve, munkálkodva és bízva: jókedvűen — szo­cialista módon. Mester László

Next

/
Thumbnails
Contents