Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-10 / 159. szám

Furcsa válasz Rend a nagy udvaron, me­lyet műhelyek fognak karély- ba. Rend a csinos épület kör­nyékén, amelyben a Kiskőrösi Vegyes Ktsz központi irodái székelnek. Pedáns, ízlésesen berendezett helyiségekben dol­goznak a szövetkezet műszaki, ügyviteli részlegei. Itt a kör­nyezet is pontosságra, rend­szerét« tre „nevel". Épp egy vita befejezésére érkezünk a hőség éllen jól be­árnyékolt irodába. Már csak a konklúzióról szereztünk tu­domást: nem volt kidobott pénz, amit az Írásos propa­gandára költöttek. Ezzel csak egyet lehet érte­ni. Különösen, ha kiemeljük, milyen jól. ügyesen szervezte meg a ktsz vezetősége a vidé­ki javító-szolgáltatást. Ezen gondolkodunk, míg a földszin­ti erkélyen körülkerülve a fő­könyvelőségre jutunk. Itt foly­tatjuk beszélgetéssel a meg­kezdett gondolatot. — Körülbelül egy éve már, hogy az egész járásra kiterje­dően bevezettük a rádió, te­levízió, hűtő- és mosógép, s egyéb műszaki áruk javító- szolgálatát. — tájékoztat Sep- sey Mihály főkönyvelő. Min­den községben a földműves­szövetkezeti boltokkal van megállapodásunk. Azokban gyűjtik össze a megrendelése­ket. Heti két alkalommal szer­vizkocsink összeszedi azokat, behozza ide. a központi javí­tórészlegbe. s kevés kivétellel 8 napon belül készem szállítja vissza a cikkeket. Fodrászrészlegünk is van a községekben. Most készítjük elő, hogy itt is legyenek fel­vevőhelyek, ahová a javí­tásra szoruló cipőt, a tisztítás­ra váró ruhát, fehérneműt be­viheti a lakosság. Igaz, mosást nem végzünk, de szívesen se­gítünk. hogy a Patyolathoz be­szállítsuk a moenivalókat. Ez­zel még jobban megkedveltet­jük szövetkezetünket. De a fő cél az, hogy könnyítsünk a dolgozók gondjain. — Van-e reklamáció a ktsz munkája ellen? — Ä párt- és tanácsi szer­vekkel rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, tőlük is tájékozó­dunk, milyen igényeket tá­maszt velünk szemben a la­kosság, mit javasolnak, amivel előbbre juthatnánk, s nincse- nek-e panaszok ránk? Érdem­leges kifogásra eddig nem ke­rült sor...'Most ugyan pa­nasz van egy késedelmünkért, de az ok rajtunk kívülálló. Egy akasztói illető mosógép­motorját vettük át javításra. Minthogy erre nem vagyunk berendezve, múlt év novem­ber 26-án felküldb'ik a motort Budapestre, a RÄVISZ-hoz. Január I8-án jött vissza, hibá­san. 352 forintot fizettünk ki érte. 23-án visszaküldtük. Ja­vítsák meg. Február 4-én új bői rosszul reparálva érkezett le. így március 11-én ismét fordult a motor.:; Azóta vár­juk. — Június 26-án személyesen jártunk ott — kapcsolódik a beszélgetésbe Schiller János szervizvezető, aki épp azért érkezett, hogy a főkönyvelő­vel felszólító levelet fogalmaz­zon a RÄVISZ-nak. Itt van mindenről az Írott bizonyíték, de a megrendelő semmit nem ér vele. ha a motor helyett csak a szállítóleveleket tartom a szeme elé. Mikor ezt kifej­tettem a pesti vállalatnál, fur­csa. s nem éppen udvarias fe­lelettel elégítettek ki: „Ha akarja, beleteheti az ügyet a Ludas Matviba is. Pesten úgy­sem vállalná el egy cég sem a motort.” —th —n Hányszor elsuhantunk már utazás közben a fülöpházi ha­tár aprócska szikes tavai közelé­ben! És a kopár, ámyéktalan vidéket szemlélve soha nem gondoltunk arra: Jó lenne itt megállni, pihenni néhány órát. Pedig van Kecskeméten egy ember, aki immáron 35 éve ki­tartó, hű szerelmesként látogat­ja e vidéket: Mészáros György, a megyei tanács nyugdíjasa, amatőr ornitológus, a Madártani Intézet külső munkatársa és e természetvédelmi terület szak- felügyelője. Miről híres a Strázsa-hegy? Vele szemlélődve már sokkal érdekesebb, csábítóbb e vidék: Az egymásba érő sekély kis ta­vak, mélyeknek nevei is — Szí­vós, Hattyúszék, Szappanszék, Kondor — feledésbe merült népmesék hangulatát idézik. És itt van egy ugrásnyira a Strá- zsa-hegy, Bugac határában pe­dig a Szekercés-tó. Zsombós, zsonyból. És nagyon kedves vendég volt az ötven év körüli Urgula Lücke, hamburgi orvos­nő, aki 1960-ban a nemzetközi röntgenológiai kongresszusra jött hazánkba, s mint amatőr ornitológus — madártani szak­ember — látogatott el szemé­lyes kíváncsiságból erre a vi­dékre. Néhány hete 19 tagú NDK turistacsoport járt itt, s köztük érkezett a Der Faike cí­mű folyóirat szerkesztő bizott­sága. Egórvatlászat Természetesen akadnák, aki­ket nemcsak a madarak érde­kelnek. A Brnoból nemrég itt járt Zejda Jan egerekre „vadá­szott’’ és Gyuri bácsi segédleté­vel egyetlen este 200 egércsap­dát állított fel. Igaz, nem sok eredménnyel, mert bár a csap­dák jól működtek — a zsák­mány között ezúttal nem akadt Különlegesség a kutató számára. A madarakban viszont nem csa­lódtak, mert a homokbuckák között — szokása ellenére — még délben is előbújt az ugar­tyúk ... így Zejda Jan is, mint sok-sok előtte itt járt külföldi, újabb látogatás ígéretével és reményével búcsúzott a tájtól. A kietlennek, kopárnak tűnő vidék tehát felfedezésre, megfi­gyelésre váró kincseket rejte­get az elmélyült, természetsze­rető tudós számára ... Erről beszélgetünk Gyuri bá­csival, miközben a térdig éró vízben caplatva dankasirály­csemetékre „vadászunk”, hogy kosárba gyűjtve őket, a partra vigyük és meggyűrűzzük, majd ismét útjukra bocsássuk. S köz­ben megelevenedik a hívatlan vendégek históriája is: — Két jó nevű pécsi kutató és tanárember évente visszatér erre a tájra — bár nem valami dicséretes szándékkal. Legutób­bi látogatásuk alkalmával is ti­zennyolc madártojást szedtek össze a dankasirályok fészkei­Üjszülött szárcsák a víz felett » lebegő fészekben. meg hát a pusztaházi erdő kör­nyéke. Ezernyi emléket őriz, dé­delget mindegyikről. De vajon mivel érdemli ki e vidék a kü­lönös figyelmet? — Csak a szikes tavakra jel­lemző, ritka madárvilágával. E tavak szigetei nyújtanak nyárá­ra otthont a dankasirályoknak; gólyatöcsöknek, gulipánnak. De találtunk itt már piros lábú can két. vörös gémet, bacskót és jócskán bíbicet, szárcsát, a Strá­zsa-hegy pedig az ugartyúkok kedvelt tanyája... — meséli a tájat bemutatva Gyuri bácsi. Kedves vendégek Hamarosan megtudom azt is, hogy a jellegzetes madárvilág sok külföldit csalogat e közvet­len közelében élők által is alig ismert tájra. Gyuri bácsi napló­jában egymás után sorakoznak a szívesen látott, érdekes ven­dégek nevei: 1961-ben a bártfai múzeum egyik kutatója Weis Í ibor, néhány héttel később mohói Milan Klima, tavaly nyáron Hans Stubbe és Emst Ehwald professzorok, — az előbbi az NDK tudományos akadémiájának elnöke —, Ju­rái Varga és dr. Jan Darola Po­ből, s próbálták elorozni, de a terület éber őre — mint más­kor is — leleplezte őket... Nem tudom, vajon sikerült-e ezzel végleg leszoktatni őket a természetvédelmi törvénybe üt­köző eme makacs szenvedélyük­ről? Azután volt egy pesti pá­ciensünk is, aki nádkunyhót épített a dankák telepén, hogy lefényképezze őket —, s ezzel elriasztotta a fiókáit költő ma­darakat ... — meséli Gyuri bá­csi, de hirtelen elhallgat, s csendre int minket is. Gyuri bácsi követőkre talál A nádas között, a víz felett lebegve kicsi fészek tárul elénk. Benne két tojás és két, fekete „mentéjén" égőpiros „tollnyak- kendőt” viselő újszülött szár­csacsemete. Esetlenül, riadtan mozognak fészkükben, s már- már a vízbe pottyan egyikük, amikor Gyuri bácsi utána nyúl és gyengéd szeretettel „vissza­parancsolja” fészkébe. Aztán el­indulunk a víz által körülzárt kis szigetre, mert a kosárba összegyűjtött kis „dankák” ugyancsak nyugtalankodnak. A szigeten Koncz Pityu, Gvuri bá­csi hűséges természetjáró tár­sa, a Katona József Gimnázium erdészeti tagozatának másodéves diákja — segít meggyűrűzni a madarakat... Mert nem öncélú e különös passzió — a madarak életével, vándorútjaival kapcsolatos ku­tatások forrása, a táj természeti kultúrájának, s ami érdekessé, széppé teszi — annak ápolása. És Gyuri bácsi a népfront ter­mészetvédelmi akcióbizottságá­ban, éppúgy mint az iskolások között vállalt szakkör vezetésé­vel, sokat tesz azért, hogy gya­rapodjék a természetszeretők és amatőr kutatók száma, s hogy mind többen fedezzék fel: még a legkietlenebbnek, legkopá- rabbnak vélt vidéknek is van­nak gyönyörködtető kincsei... Eszik Éva Gyűrűzik a dankasirályt. A panaszirodán — FELJELENTÉST teszetí ismeretlen tettes ellen betöré­ses lopás bűntette miatt. . . . — Kérem, a nyomozás ered­ményéről értesíteni fogjuk. — Köszönöm főhadnagy elv- elvtárs. A párbeszéd színhelye a ren­dőrségi panaszfelvevő iroda. Gyakran fordulnak itt meg az állampolgárok, akik különböző bejelentéseikkel keresik fel a rendőrséget De áll ez fordítva is, amikor a rendőrhatóság kopogtat a károsultnál, hogy jelezze: az elvitt, mások által eltulajdonított, vagy a hanyag­ságból elveszített vagyontárgyat megtalálták. Az ilyen esetek sem ritkák, közülük néhány figyelmet érdemel. EZ ÉV májusában a rendőr­járőr Izsákon gyanúsnak talált egy kerékpárost. Igazoltatta, kiderült, hogy a kerékpárt K. F. nem sokkal előbb B. G. ud­varából vitte el, s erről a tu­lajdonos csak a rendőrség je­lentkezése után szerzett tudo­mást. Kiskőrösön a rendőrség pincebetöréses ügyben nyomo­zott. Figyelemmel követve a tettes lábnyomait, megállapí­tották, hogy az még máshova is betört. K. J. csak rendőrség észlelése után értesült a lopás­ról. A tettest rövid idő után elfogták. Egy másik ügyben szőlőpréslopást derítettek fel. Kiderült, hogy a károsult nem is tett feljelentést, gondolva, hogy nyom nem lévén a tettest úgysem tudják kideríteni. MEGFORDULNAK az őrszo­bán egyszerű panaszokkal is, jelzik a törvénysértéseket, a társadalmi együttélés szabályai ellen vétőket, de van, aki csak azért jön, hogy köszönetét mondjon a korábbi intézkedé­sért. Köznapi dolgok ezek, nincs bennük semmi különös, hiszen törvények és utasítások írják elő az állampolgárok ügyeivel való lelkiismeretes foglalkozást. SOKAT könnyítene a szocia­lista törvényességen hivatalból is őrködök munkáján, ha a lakosság legalább saját károso­dása esetén — persze az se ár­tana, ha a másokért érzett fe­lelősség is hasonlókra buzdí­tana — mindjárt frissen, amíg a segítség is könnyebb, jelzés­sel élne s felhívná a figyelmet a bűncselekményekre, szabály- sértésekre. O. F. iiilltlllliíliililliililllllliliiliiliiliiiulnliiliiliilnliili' PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megvet Bizottsága és a megyei tanács lapta Főszerkesztő- Weither Dántel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkladő Vállalat Felelős kiadó" Mezei István Igazgat/ Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tér 1 szám Szerkesztőségi telefonközpont: 2B-19. 2S-1B. Kiadóhivatal; Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telei >n, 17-09. Terjeszti a Magvar Posta. Előfizethető: a helyt postahivataloknál és kézbesítőknél. FléMzetést 1ft ' hénanra 17 forint. Bács-Klskun megvet Nv-mda V. Kecskemét - Telefon; 11-85. Index | 25 065, A kietlen, kopár vidék kincse

Next

/
Thumbnails
Contents