Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-09 / 158. szám

1983. július 9, kedd 3. oldal A műhelyfőnök Már magasan jár a nap a Bajai Gépállomás felett. Az udvaron a még javításra váró gépek „sütkéreznek” a fényben. A műhelycsarnok melletti kis irodahelyiségben erősen kopa­szodó, javakorabeli férfi ül. Ká­rász László, a műhelyfőnök. Egyszerre cseng a telefon. — Itt a gépállomás. Tessék — mondja a kagylóba. — Itt Endrődi Mátyás beszél, a nemesnádudvari Kossuth Tsz gépcsoportjának vezetője — hallatszik a vonal túlsó végé­ről. — A három kombájn kö­zül az egyik leállt. A hiba ko­moly, a törekrosta csuklókarja eltört. Kérem a szerelőket. — Máris küldöm a műhelyko­csit — hangzik a válasz. — Néhány perc múlva indulnak is. Egy-két szóváltás még az aratási munka üteméről, s a beszélgetés véget ér. Laci bá­csi pedig felpattan. Pillanatok alatt előkeríti a két „száguldó” sze­relőt: Bajai* Győzőt és Pfeil Ja­kabot, akik, miután megtudják, miről van szó, fél tucatnyi al­katrészt vételeznek a raktárban. A telefonálástól számított ti­zenötödik percben már ki is gördülnek a műhelykocsival. Irány: Nemesnádudvar. Laci bácsi visszamegy az iro­dába. Megtörli homlokát és ezt mondja: — Ezzel is megvolnánk! Csak nehogy újabb hibát jelentsenek, amíg nem jön vissza a kocsi. — Az aratás óta hányszor hívták már a szerelőket? — kérdezem. ■ — Most másodszor — feleli. — Korábban is Nemesnádudva­ron volt a hiba, kilyukadt a gabonafúvó csöve. De ahhoz képest, hogy huszonöt kombáj­nunk és tizenkét aratógépünk üzemel a körzetben, elég kevés volt eddig a gépromlás. Az alkatrész-ellátás felől ér­deklődöm. —g Ez az, amivel nem lehet túlságosan dicsekedni — mond­ja. — A kombájnoknál például a görgőslánc hiányzik. Tartalé­kunk sincs belőle, de előállí­tani sem tudjuk. Egyetlen pót­láncot úgy kreáltunk, hogy az új kombájnok hosszúnak mu­tatkozó láncaiból egy-egy dara­bot levágtunk, s azokat össze­raktuk. Más, egyszerűbb alkat­részeket viszont, mint például a szalmakidobó tengely csap­ágyházát, a motollavariátort, s még jó néhányat, „legyártjuk” a műhelyben. Jelenlegi beosztásában tíz éve dolgozik a gépállomáson. E vi­szonylag rövid idő alatt igen sokat fejlődtek a gépek, s a felszerelés is korszerűsödött. Laci bácsi elmondja, hogy három éve kapták meg a mű­helykocsit. Azóta sokszor be­járták már a város és a kör­nyező községek határát, hogy újból munkaképessé tegyék a „lerobbant” gépeket. A kocsi­ban az alkatrészek tucatnyi vál­tozatát lehet szállítani, azon­kívül a hegesztéshez szükséges különböző formájú vasanyago­kat, a motollaléceket is. Megkérdem, van-e torlódás a hiba j elentésekben. — Néha előfordul — válaszol. — Ilyenkor több megoldás kínálkozik, mindig az esetnek megfelelően. A műhelykocsin kívül két motorkerékpáros sze­Megnyilt-a Béke és Barátság tezeflözi Ottüratábor Szombaton Csillebércen meg­nyílt a Béke és Barátság Nem­zetközi Úttörőtábor. Az ünne­pélyes zászlófelvonáson részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első tit­kára. Ott volt a társadalmi szer­vezetek számos képviselője, s a táborlakók idei első csoport­jának igen sok hozzátartozója. Részt vett a megnyitón a buda­pesti diplomáciai képviseletek több tagja is. Szabó László, a KISZ Köz­ponti Bizottsága úttörőosztályá­nak helyettes vezetője a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának és az Úttörők Szövetsége elnökségé­nek nevében köszöntötte a meg­jelenteket, a felsorakozott 1600 pajtást, a 800 000 magyar út­törő képviselőit, valamint ti­zennégy ország testvérmozgal­mainak küldötteit. A megnyitó után felvonták a tábor zászlaját és a 14 ország lobogóját. relőt is mozgósíthatunk. És ha éjszaka jön a hívás? Akkor sincs probléma, mert amikor este elmegyek, a telefont ki- teszem az ablakba, s ha csörög, az éjjeliőr felveszi a kagylót. Ha szükség van rá, engem nyomban értesít, de legkésőbb reggel megkapom az üzenetet Mert öt órakor már be szok­tam járni. HATVANI DANIEL Csépiés előtt Az aratással egy időben ké­szülnek a nem kombájnnal be­takarított gabona cséplésére a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben. Képünkön a közös gazdaság saját cséplőgépének szalmarázó- ját javítja a szövetkezet két bog- nára, Honthi József és Darányi Imre. Többet kell lennünk értük A csökkent munkaképességűek elhelyezkedési lehetősége Kecskeméten A kecskeméti tanács szociális csoportja kétszáz, koránál, vagy rokkantságánál fogva csökkent munkaképességű lakót tart nyil­ván. Számukra rendszeres se­gélyt folyósítanak. A segélye­zettek zöme szaktudással nem rendelkezik, de szívesen vállal­na olyan munkát mely erejé­nek, képességeinek megfelel, hi­szen a havonként folyósított ösz- szeg igen szerény. Határozat, ami csa'c részben valósult meg Egy bizottság ült össze I960, június 2-án a megyei tanács egészségügyi osztályán. Tagjai sorában ott voltak a megyei és városi tanács szociális osztályá­nak, illetve csoportjának veze­tői, az OKISZ és a KISZÖV megbízottjai. Az ülés jegyző­könyvében rögzített határozat szerint a III. negyedévben meg­alakul a csökkent képességű dolgozók szövetkezete. A KI­SZÖV és a tanács vállalta a helyiség biztosítását és az intéz­mények, ipari üzemek mozgósí­tását annak érdekében, hogy nyújtsanak segítséget az új szö­vetkezet adminisztrációs mun­kájában, és támogassák munka­eszközökkel is. A szép határozat sajnos, csak részben valósult meg. — Igaz ugyan, hogy a tanács biztosított helyiséget a Kölcsey utcában, de itt nem önálló szövetkezet alakult, csupán a mezőgazdasá­gi felszereléseket gyártó és ja­vító ktsz hozta létre a bőrdísz­műves részlegét. Szóba került a részleg önállósítása is, erre azon­ban nem került sor. 1962. ápri­lisában a háziipari szövetkezet vette át irányítását. Mindössze 18-an Jelenleg cipész, zsákfoltozó, szűcs, szíjgyártó, bőrdíszműves, és műköszörűs részlegében al­kalmaz csökkentett munkaké­pességű dolgozókat a háziipari szövetkezet. Mindössze 18 em­ber számára nyújtva munkale­hetőséget. Ez érthető, hiszen fő Feltört a nehéz dió Szobája csendjében, munkájába mélyedve ta­láltuk Móró László elv­társat, a Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Kon­zervipari Vállalat igaz­gatóját. A járási-városi pártbizottságon hallot­tuk, hogy a Bátyai Piros Arany Tsz-t patronálja az üzem. Megkérdezzük az igazgatót, milyen ha­gyományai vannak ná­luk a termelőszövetke­zetek segítésének? — Évek óta szoros kapcsolatot tartunk a paprikatermelő tsz-ekkel ez nekünk is érdekünk. Húsz-huszonkét szakem­berünk rendszeresen kint tartózkodik náluk. Általában gazdasági se­gítséget adtunk, hol mi­re volt éppen szükség. Ide csíráztató láda kel­lett a krumplinak, amo­da fuvar. Biztosítottunk tárolóhelyet a gabona- szárításba, közbenjár­tunk idén is a tsz-ek trágyaszükségletének ki­elégítéséért. Bevezetőnek erről be­szél Móró elvtárs. De fontosabbnak tartja a kérdést, mintsem csak úgy munka közben te­gyen néhány megállapí­tást. íróasztala mellől az iroda közvetlenebb, ke­vésbé hivatalos sarkába ülünk. — Ez évtől a bátyai Piros Arany Tsz lesz patronálásunk fő terüle­te. így nem fog szétap­rózódni a támogatásunk és jobban lehetővé vá­lik, hogy a szövetkezet politikai, szervezeti megsegítésében halad­junk előre. — Hogy esett a vá­lasztás erre a tsz-re? — Bátyai születésű vagyok, ott nőttem fel, Ismerem a községet, hi­szen mint földművesszö­vetkezeti ügyvezető, párttitkár állandóan em­berek közt forgolód­tam ... A télen egyszer telefonon kerestek — otthonról. Harangozó Bé- láné igazgató-tanító hí­vott fel a nőbizottságtól. Azt kérdezte, mit le­hetne csinálni, hogy a Piros Arany nőtagjait közelebb vinnénk a kö­zös gazdaság gondjához- bajához. Velük „nem akarnak szóba állni” — mondta. Kétszer-három- szor kilátogattam hoz­zájuk, tájékozódtam az asszonyok hangulatáról. Beszélgettem velük. — Szarvas Istvánná, Végh Józsefné különösen lel­kesen segített. Nem vol­tam itt új vendég, de most arra voltam ki­váncsi, mivel lehetne felkelteni a nők érdek­lődését, kedvét, hogy összefogásukkal mielőbb talpra álljon a szövet­kezet. Annyit megértet­tem, hogy az azelőtti 18 forintos munkaegységen­kénti jövedelem tényleg nem lelkesíthette őket. Mondom a tsz vezető­ségének: tavaly nem bír­tatok a kertészettel, úgy szaladgáltatok az embe­rekért, jöjjenek, szedjék az uborkát. Nem volna jó most olyan közössé­get szervezni az asszo­nyokból, amely önként vállalná, hogy gazdája lesz a kertészetnek? Jó ötlet, de hogyan valósít­suk meg? — vélekedtek. Bízzátok rám. Csak biz­tosítsatok egy helyiséget, ahol összejöhetünk az asszonyokkal... Talál­koztunk, az asszonyok szívesen fogadták az öt­letet és most már meg­van az asszony-, illetve nőbrigád. — Mi volt a „kulcs” a szívükhöz, eszükhöz? Mikorra összegyűl­tünk, a nőbizottság is megtette a magáét. Az anyagi ösztönzéssel tet­tük érdekeltté őket, hogy szíwel-lélekkel dolgoz­zanak a közösért. Megál­lapodtunk, hogy ameny- nyivel többet termelnek a tervezettnél uborká­ból, ebből-abból, annak egy része az övéké lesz prémiumként. A többi a közös termésbe megy, ami szintén mindany- nyiuké. Tavaly is pre­mizálással próbálták to­borozni a munkaerőt például az uborkaszedés­re. De célszerűtlenül. Kilónként adták a fo­rintokat, így a tagok csak a súlyra töreked­tek. Elsősorban a jó nagy uborkákat szedték le. Azt viszont nem vehettük át, mert hiszen export-uborkáink a friss, apró termések­ből kellenek külföldre így bizony tonnaszámra nyakukon maradt a por­téka. Megértették az asszonyok, hogy saját zsebükből vették ki a tetemes pénzösszeget. Persze, az előző veze­tés is hibás volt ebben Erejükön felül 40 hold uborkát vállaltak. Most már új, lelkes el­nökük van, s az idei, jó­val kisebb uborkaterü­letből biztosan több jö­vedelmük lesz, mint az akkori negyvenből... A kapcsolat ezután fo­lyamatos lesz. Mi, üze­mi párt- és gazdasági vezetők eljárunk a tsz pártvezetőségi meg tag­gyűléseire. Az ottani ve­zetőket meghívjuk a mi rendezvényeinkre. így jobban látjuk, miben ad­hatunk tanácsot, ötletet, anélkül hogy önállósá­gukat megsértenénk. Nálunk megismerik az üzemi pártvezetés mód­szereit, szervezettségün­ket, a munkafegyelmet. Előadók, propagandisták útján segíteni tudjuk a tsz-ben a politikai tö­megmunkát, tájékozta­tást, oktatást. Szakembe­reink tanácsokat adnak a tervezéshez, mérleg- készítéshez ... Ez már menni fog; az ■lső eredmény elérése olt a legnehezebb. TÓTH ISTVÁN tevékenysége és exportkötele­zettségei mellett csak másodren­dű feladata a rokkant, vagy idős dolgozók foglalkoztatása. Nem állítjuk természetesen azt, hogy a vezetőség nem igyekszik sza­porítani a részlegek számát. — Mint Szél György főkönyvelő elmondta, szívesen alkalmazná­nak több cipészt, ha kapnának megfelelő helyiségeket a perem- kerületekben. Tervbe vették egy újabb szolgáltató csoport létre­hozását is, mely takarítási mun­kát végezne a lakosság számá­ra. Bajai mintára Fodor Mária, a KISZÖV el­nökhelyettese beszélgetésünk so­rán egyetértett azzal, hogy a csökkent munkaképességűek számára megfelelő munkalehe­tőséget csak egy önálló szövet­kezet tudna biztosítani. A bajai szövetkezetei említette követen­dő példaként, ahol 80 csökkent munkaképességű dolgozó rongy­válogatási és kendőrojtozási munkát végez, a helybeli ruha­üzem részére. A KISZÖV anyagilag támo­gatná az új szövetkezet létre­jöttét, de természetesen szüksé­ge lenne a tanács segítségére is. A kör tehát bezárult, azaz el­jutottunk az 1960-ban született határozathoz, amely ugyanezt célozta. Újabb határozatra így nincs szükség, de annál inkább tettekre. A városi tanács szociális cso­portja a segélyezettek nyilván­tartása alapján aránylag köny- nyen felmérheti a szabad mun­kaerőt, nem csupán szám, ha­nem szakképzettség szerint is. Az ipari üzemek, intézmények mozgósítása a következő fel­adat. Bizonyára vannak munka- területek vagy a termelési fo­lyamatnak olyan szakaszai, ahol csökkent munkaképességűek is alkalmazhatók. Ha a felmérés és az egyéb feni említett előkészületek megtör­téntek, mód nyílik a háziipar' szövetkezet részlegeinek bővítő sere, illetve új részlegek felállt fására. Itt összekovácsolódhatrv a szövetkezet törzssárdáia, méh megerősödve, megfelelő helyi ség birtokában önállósíthatná magát. Mindez természetesen nerr könnvű feladat, annyi ambíc’' és lelkesedés kell hozzá, ameny nyi azokban az emberekben volt, akik 1960-ban hozzákezd tek ehhez a nehéz munkához de nagyobb kitartás és követ­kezetesség; BÉKÉS DEZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents