Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-09 / 158. szám
1983. július 9, kedd 3. oldal A műhelyfőnök Már magasan jár a nap a Bajai Gépállomás felett. Az udvaron a még javításra váró gépek „sütkéreznek” a fényben. A műhelycsarnok melletti kis irodahelyiségben erősen kopaszodó, javakorabeli férfi ül. Kárász László, a műhelyfőnök. Egyszerre cseng a telefon. — Itt a gépállomás. Tessék — mondja a kagylóba. — Itt Endrődi Mátyás beszél, a nemesnádudvari Kossuth Tsz gépcsoportjának vezetője — hallatszik a vonal túlsó végéről. — A három kombájn közül az egyik leállt. A hiba komoly, a törekrosta csuklókarja eltört. Kérem a szerelőket. — Máris küldöm a műhelykocsit — hangzik a válasz. — Néhány perc múlva indulnak is. Egy-két szóváltás még az aratási munka üteméről, s a beszélgetés véget ér. Laci bácsi pedig felpattan. Pillanatok alatt előkeríti a két „száguldó” szerelőt: Bajai* Győzőt és Pfeil Jakabot, akik, miután megtudják, miről van szó, fél tucatnyi alkatrészt vételeznek a raktárban. A telefonálástól számított tizenötödik percben már ki is gördülnek a műhelykocsival. Irány: Nemesnádudvar. Laci bácsi visszamegy az irodába. Megtörli homlokát és ezt mondja: — Ezzel is megvolnánk! Csak nehogy újabb hibát jelentsenek, amíg nem jön vissza a kocsi. — Az aratás óta hányszor hívták már a szerelőket? — kérdezem. ■ — Most másodszor — feleli. — Korábban is Nemesnádudvaron volt a hiba, kilyukadt a gabonafúvó csöve. De ahhoz képest, hogy huszonöt kombájnunk és tizenkét aratógépünk üzemel a körzetben, elég kevés volt eddig a gépromlás. Az alkatrész-ellátás felől érdeklődöm. —g Ez az, amivel nem lehet túlságosan dicsekedni — mondja. — A kombájnoknál például a görgőslánc hiányzik. Tartalékunk sincs belőle, de előállítani sem tudjuk. Egyetlen pótláncot úgy kreáltunk, hogy az új kombájnok hosszúnak mutatkozó láncaiból egy-egy darabot levágtunk, s azokat összeraktuk. Más, egyszerűbb alkatrészeket viszont, mint például a szalmakidobó tengely csapágyházát, a motollavariátort, s még jó néhányat, „legyártjuk” a műhelyben. Jelenlegi beosztásában tíz éve dolgozik a gépállomáson. E viszonylag rövid idő alatt igen sokat fejlődtek a gépek, s a felszerelés is korszerűsödött. Laci bácsi elmondja, hogy három éve kapták meg a műhelykocsit. Azóta sokszor bejárták már a város és a környező községek határát, hogy újból munkaképessé tegyék a „lerobbant” gépeket. A kocsiban az alkatrészek tucatnyi változatát lehet szállítani, azonkívül a hegesztéshez szükséges különböző formájú vasanyagokat, a motollaléceket is. Megkérdem, van-e torlódás a hiba j elentésekben. — Néha előfordul — válaszol. — Ilyenkor több megoldás kínálkozik, mindig az esetnek megfelelően. A műhelykocsin kívül két motorkerékpáros szeMegnyilt-a Béke és Barátság tezeflözi Ottüratábor Szombaton Csillebércen megnyílt a Béke és Barátság Nemzetközi Úttörőtábor. Az ünnepélyes zászlófelvonáson részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Ott volt a társadalmi szervezetek számos képviselője, s a táborlakók idei első csoportjának igen sok hozzátartozója. Részt vett a megnyitón a budapesti diplomáciai képviseletek több tagja is. Szabó László, a KISZ Központi Bizottsága úttörőosztályának helyettes vezetője a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának és az Úttörők Szövetsége elnökségének nevében köszöntötte a megjelenteket, a felsorakozott 1600 pajtást, a 800 000 magyar úttörő képviselőit, valamint tizennégy ország testvérmozgalmainak küldötteit. A megnyitó után felvonták a tábor zászlaját és a 14 ország lobogóját. relőt is mozgósíthatunk. És ha éjszaka jön a hívás? Akkor sincs probléma, mert amikor este elmegyek, a telefont ki- teszem az ablakba, s ha csörög, az éjjeliőr felveszi a kagylót. Ha szükség van rá, engem nyomban értesít, de legkésőbb reggel megkapom az üzenetet Mert öt órakor már be szoktam járni. HATVANI DANIEL Csépiés előtt Az aratással egy időben készülnek a nem kombájnnal betakarított gabona cséplésére a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben. Képünkön a közös gazdaság saját cséplőgépének szalmarázó- ját javítja a szövetkezet két bog- nára, Honthi József és Darányi Imre. Többet kell lennünk értük A csökkent munkaképességűek elhelyezkedési lehetősége Kecskeméten A kecskeméti tanács szociális csoportja kétszáz, koránál, vagy rokkantságánál fogva csökkent munkaképességű lakót tart nyilván. Számukra rendszeres segélyt folyósítanak. A segélyezettek zöme szaktudással nem rendelkezik, de szívesen vállalna olyan munkát mely erejének, képességeinek megfelel, hiszen a havonként folyósított ösz- szeg igen szerény. Határozat, ami csa'c részben valósult meg Egy bizottság ült össze I960, június 2-án a megyei tanács egészségügyi osztályán. Tagjai sorában ott voltak a megyei és városi tanács szociális osztályának, illetve csoportjának vezetői, az OKISZ és a KISZÖV megbízottjai. Az ülés jegyzőkönyvében rögzített határozat szerint a III. negyedévben megalakul a csökkent képességű dolgozók szövetkezete. A KISZÖV és a tanács vállalta a helyiség biztosítását és az intézmények, ipari üzemek mozgósítását annak érdekében, hogy nyújtsanak segítséget az új szövetkezet adminisztrációs munkájában, és támogassák munkaeszközökkel is. A szép határozat sajnos, csak részben valósult meg. — Igaz ugyan, hogy a tanács biztosított helyiséget a Kölcsey utcában, de itt nem önálló szövetkezet alakult, csupán a mezőgazdasági felszereléseket gyártó és javító ktsz hozta létre a bőrdíszműves részlegét. Szóba került a részleg önállósítása is, erre azonban nem került sor. 1962. áprilisában a háziipari szövetkezet vette át irányítását. Mindössze 18-an Jelenleg cipész, zsákfoltozó, szűcs, szíjgyártó, bőrdíszműves, és műköszörűs részlegében alkalmaz csökkentett munkaképességű dolgozókat a háziipari szövetkezet. Mindössze 18 ember számára nyújtva munkalehetőséget. Ez érthető, hiszen fő Feltört a nehéz dió Szobája csendjében, munkájába mélyedve találtuk Móró László elvtársat, a Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat igazgatóját. A járási-városi pártbizottságon hallottuk, hogy a Bátyai Piros Arany Tsz-t patronálja az üzem. Megkérdezzük az igazgatót, milyen hagyományai vannak náluk a termelőszövetkezetek segítésének? — Évek óta szoros kapcsolatot tartunk a paprikatermelő tsz-ekkel ez nekünk is érdekünk. Húsz-huszonkét szakemberünk rendszeresen kint tartózkodik náluk. Általában gazdasági segítséget adtunk, hol mire volt éppen szükség. Ide csíráztató láda kellett a krumplinak, amoda fuvar. Biztosítottunk tárolóhelyet a gabona- szárításba, közbenjártunk idén is a tsz-ek trágyaszükségletének kielégítéséért. Bevezetőnek erről beszél Móró elvtárs. De fontosabbnak tartja a kérdést, mintsem csak úgy munka közben tegyen néhány megállapítást. íróasztala mellől az iroda közvetlenebb, kevésbé hivatalos sarkába ülünk. — Ez évtől a bátyai Piros Arany Tsz lesz patronálásunk fő területe. így nem fog szétaprózódni a támogatásunk és jobban lehetővé válik, hogy a szövetkezet politikai, szervezeti megsegítésében haladjunk előre. — Hogy esett a választás erre a tsz-re? — Bátyai születésű vagyok, ott nőttem fel, Ismerem a községet, hiszen mint földművesszövetkezeti ügyvezető, párttitkár állandóan emberek közt forgolódtam ... A télen egyszer telefonon kerestek — otthonról. Harangozó Bé- láné igazgató-tanító hívott fel a nőbizottságtól. Azt kérdezte, mit lehetne csinálni, hogy a Piros Arany nőtagjait közelebb vinnénk a közös gazdaság gondjához- bajához. Velük „nem akarnak szóba állni” — mondta. Kétszer-három- szor kilátogattam hozzájuk, tájékozódtam az asszonyok hangulatáról. Beszélgettem velük. — Szarvas Istvánná, Végh Józsefné különösen lelkesen segített. Nem voltam itt új vendég, de most arra voltam kiváncsi, mivel lehetne felkelteni a nők érdeklődését, kedvét, hogy összefogásukkal mielőbb talpra álljon a szövetkezet. Annyit megértettem, hogy az azelőtti 18 forintos munkaegységenkénti jövedelem tényleg nem lelkesíthette őket. Mondom a tsz vezetőségének: tavaly nem bírtatok a kertészettel, úgy szaladgáltatok az emberekért, jöjjenek, szedjék az uborkát. Nem volna jó most olyan közösséget szervezni az asszonyokból, amely önként vállalná, hogy gazdája lesz a kertészetnek? Jó ötlet, de hogyan valósítsuk meg? — vélekedtek. Bízzátok rám. Csak biztosítsatok egy helyiséget, ahol összejöhetünk az asszonyokkal... Találkoztunk, az asszonyok szívesen fogadták az ötletet és most már megvan az asszony-, illetve nőbrigád. — Mi volt a „kulcs” a szívükhöz, eszükhöz? Mikorra összegyűltünk, a nőbizottság is megtette a magáét. Az anyagi ösztönzéssel tettük érdekeltté őket, hogy szíwel-lélekkel dolgozzanak a közösért. Megállapodtunk, hogy ameny- nyivel többet termelnek a tervezettnél uborkából, ebből-abból, annak egy része az övéké lesz prémiumként. A többi a közös termésbe megy, ami szintén mindany- nyiuké. Tavaly is premizálással próbálták toborozni a munkaerőt például az uborkaszedésre. De célszerűtlenül. Kilónként adták a forintokat, így a tagok csak a súlyra törekedtek. Elsősorban a jó nagy uborkákat szedték le. Azt viszont nem vehettük át, mert hiszen export-uborkáink a friss, apró termésekből kellenek külföldre így bizony tonnaszámra nyakukon maradt a portéka. Megértették az asszonyok, hogy saját zsebükből vették ki a tetemes pénzösszeget. Persze, az előző vezetés is hibás volt ebben Erejükön felül 40 hold uborkát vállaltak. Most már új, lelkes elnökük van, s az idei, jóval kisebb uborkaterületből biztosan több jövedelmük lesz, mint az akkori negyvenből... A kapcsolat ezután folyamatos lesz. Mi, üzemi párt- és gazdasági vezetők eljárunk a tsz pártvezetőségi meg taggyűléseire. Az ottani vezetőket meghívjuk a mi rendezvényeinkre. így jobban látjuk, miben adhatunk tanácsot, ötletet, anélkül hogy önállóságukat megsértenénk. Nálunk megismerik az üzemi pártvezetés módszereit, szervezettségünket, a munkafegyelmet. Előadók, propagandisták útján segíteni tudjuk a tsz-ben a politikai tömegmunkát, tájékoztatást, oktatást. Szakembereink tanácsokat adnak a tervezéshez, mérleg- készítéshez ... Ez már menni fog; az ■lső eredmény elérése olt a legnehezebb. TÓTH ISTVÁN tevékenysége és exportkötelezettségei mellett csak másodrendű feladata a rokkant, vagy idős dolgozók foglalkoztatása. Nem állítjuk természetesen azt, hogy a vezetőség nem igyekszik szaporítani a részlegek számát. — Mint Szél György főkönyvelő elmondta, szívesen alkalmaznának több cipészt, ha kapnának megfelelő helyiségeket a perem- kerületekben. Tervbe vették egy újabb szolgáltató csoport létrehozását is, mely takarítási munkát végezne a lakosság számára. Bajai mintára Fodor Mária, a KISZÖV elnökhelyettese beszélgetésünk során egyetértett azzal, hogy a csökkent munkaképességűek számára megfelelő munkalehetőséget csak egy önálló szövetkezet tudna biztosítani. A bajai szövetkezetei említette követendő példaként, ahol 80 csökkent munkaképességű dolgozó rongyválogatási és kendőrojtozási munkát végez, a helybeli ruhaüzem részére. A KISZÖV anyagilag támogatná az új szövetkezet létrejöttét, de természetesen szüksége lenne a tanács segítségére is. A kör tehát bezárult, azaz eljutottunk az 1960-ban született határozathoz, amely ugyanezt célozta. Újabb határozatra így nincs szükség, de annál inkább tettekre. A városi tanács szociális csoportja a segélyezettek nyilvántartása alapján aránylag köny- nyen felmérheti a szabad munkaerőt, nem csupán szám, hanem szakképzettség szerint is. Az ipari üzemek, intézmények mozgósítása a következő feladat. Bizonyára vannak munka- területek vagy a termelési folyamatnak olyan szakaszai, ahol csökkent munkaképességűek is alkalmazhatók. Ha a felmérés és az egyéb feni említett előkészületek megtörténtek, mód nyílik a háziipar' szövetkezet részlegeinek bővítő sere, illetve új részlegek felállt fására. Itt összekovácsolódhatrv a szövetkezet törzssárdáia, méh megerősödve, megfelelő helyi ség birtokában önállósíthatná magát. Mindez természetesen nerr könnvű feladat, annyi ambíc’' és lelkesedés kell hozzá, ameny nyi azokban az emberekben volt, akik 1960-ban hozzákezd tek ehhez a nehéz munkához de nagyobb kitartás és következetesség; BÉKÉS DEZSŐ