Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-05 / 155. szám

f Mi c ss 2 *•' VELÜNK . Spartacus* f N/hcs ok csDrreúésre. emberek! , 4'Essetek körül! 42 er ész herytetöt BEBORÍTJA A VADSZŐLŐ. MINDEM EMBER jsesaSSr SOMUNK áU&£ggk& £S MÁSNAP. . ALKONVAT UTAM. Semmi mozras A HERYEN. MOCCANNI SE S MERNEK A L MOCSKOSOK./g! !<! §ékés 4lm4t alvó római TABOR CSENDJÉT AZ ŐRSZEMEK LÉPTEIN kívül csak Mnoro SA'JDALMAS NYÖSZÖRRÉSE TÖRI MER. Ezalatt, a vezerrel az élen. a láza­dók EZER VjÉLORATOTT HARCOSA ALii- % ERESZKEDIK A MEREDEK SZ/KLARA- g LÓN ÉS.LOPAKODVA MERKERÖL/ A Wlé RÓRTONZÖTTKŐFALLAL ÖVEZETT M& sátorva'rost. Mindem , RENDBEM', f Mem Árultalak el. Spartacus! es hallratni sorok, BARMIT TESZNEK VELEm! 5. oldal 1963. július 5, péntek Együtt az értelmiséggel így érezzük, régen el­hulltak már azok az idők — pedig alig egy évtizede csak —, amikor helyenként görbe szem­mel néztek az értelmiségiekre. Ilyen légkörben természetesen nem alakulhatott ki gyümöl­csöző kapcsolat sem a vezetők és az értelmiség, sem a lakosság és az értelmiség között; Ma pártunk irányvonalá­nak hatására megváltozott a mi községünkben is a helyzet. Az értelmiség képviselőit minde­nütt megtaláljuk. Nemcsak a kulturális, hanem a társadalmi tevékenység más területein és a gazdasági vezetésben is. Nyu­godt lelkiismerettel elmondhat­juk, hogy az értelmiségiben nem Megkezdődött a gyöngykagyló-halászat A bajai Üj Élet Halászati Termelőszövetkezet segédüze­mében évente hatmillió ing­gombot és mintegy 300 ezer divatgombot készítenek a Du­nából „kitermelt” gyöngykagy­lóból. Most van szezonja a nyers­anyag összegyűjtésének. A Duna vízállása még elég ma­gas, ezért a Dunavölgyi Főcsa­tornán is „vízre szálltak” a gyöngykagyló-halászok. Ezen a helyen az idén először gyűjte­nek kagylót. A halászok napo­kat töltenek a Dura és mellék­folyói mentén, s helyenként, a gazdagabb lelőhelyeken, sátra­kat is vernek. Terv szerint 12 vagon kagylót halásznak ki saját feldolgozó üzemük részére. Ebben az év­ben is előreláthatólag mintegy négymillió forint bevételt je­lent a kagylóhalászás a ter­melőszövetkezetnek. Cs. Horváth Tibor — Zárad Ernő: A CAPUAI FENEVAD 14. I* Előzmények: Az időszámítá­sunk előtti 74. esztendőben, Spartacus vezetésével fellázad­nak és a Monte Vezúviusra vo­nulnak a capuai gladiátorok. Egy éjszaka római katonaság szállja meg a hegyről lefelé ve­zető egyetlen járható út torko­latát. Mnogot, a fekete óriást a légionáriusok elfogják. idegent, hanem ismerőst, bará­tot látunk. A tanács dolgozóinak 10,3 szá­zaléka értelmiségi. Megtaláljuk valamennyi állandó bizottság­ban is az értelmiségieket. Pél­dául a mezőgazdasági állandó bizottságban dr. Teleki Sándor állatorvos a titkári tisztséget tölti be. Nagy szaktudásának, értékes tanácsainak tekintélye van és forintokban lemérhető sok haszna. Jellemző az értelmiség köré­ben tapasztalható munkakedvre, hogy tavaly a községben 102 is­meretterjesztő előadás volt, amelynek mintegy 80 százalé­kát értelmiségiek tartották. Kü­lönösen nagy érdeklődéssel hall­gatták a jelenlevők a biológiai, egészségügyi és a gazdasági kér­désekkel foglalkozó előadásokat. Eredményesen működtek közre az értelmiségiek az ezüstkalá­szos tanfolyamokon is. A termelőszövetkezetekbe nemcsak az állatorvosok láto­gatnak ki, akiknek szakterüle­tük ez a munka, hanem a kör­zeti orvos is. Dr. Máriási Ká­roly éberen figyeli és segíti a tisztasági mozgalmat a Kossuth Tsz-ben. Nemegyszer voltam fül tanú ja annak, hogy legjobb szövetkezetünkben, a Rákóczi­ban dr. Varga László állatorvos az állategészségügyi kérdések­ben adott felvilágosításokon kí­vül egyéb, nagyüzemi gazdálko­dási problémákról is beszélge­tett a vezetőkkel és tanácsai­nak jó hasznát vették. Elsősorban tehát Igazi jó munkakapcsolat alakult ki Tom­pán az értelmiségiekkel. Már régebben bevezettük, hogy a különféle tanácskozásokra meg­hívjuk azokat az értelmiségie­ket, akiknek szakterülete egy­beesik a vitatott témával. A megbeszéléseken igen aktívan vesznek részt, véleményt nyil­vánítanak, érvelnek, javasolnak, és mi bátran támaszkodhatunk szaktudásukra. Természetesen nem valamiféle hízelgésről van itt szó. Hiszen ők is helyeslik, hogy nem teszünk semmiféle különbséget értelmiségi, mun­kás vagy paraszt között, amikor véleményüket, az okos érvet ál­lástól, származástól függetlenül meghallgatjuk. Értelmiségünk — ahogy mon dani szokták — közel került az élethez. Megnyílt a társadalom iránti felelősségérzetük, tudják, mennyit segíthetnek, s rá akar­nak szolgálni a bizalomra. Be­lülről fakadó kötelességüknek érzik, hogy tudásukkal, idejük­kel és fáradsággal hozzájárul­janak a község fejlődésének meggyorsításához, az eredmé­nyesebb gazdálkodáshoz, a fel­adatok teljesítéséhez. Eltűnt az a szemlélet, amely a „nadrágos embert” idegennek, kívülállónak, s többé-kevésbé ellenségnek látta. Hiszen tűnő­ben vannak a régi különbségek az életmódban, világnézetben és az értelmi, tudásbeli színvo­nalban is. Ma már a paraszt- ember is műveli magát, tanul, és szélesen kitárul a látóköre. Legfőképpen pedig mind­inkább érvényre jut Tompán is a szocializmusnak az a fontos alapelve, amely szerint minden ember annyit ér, amennyit dol­gozik, amennyit előbbrejutá- sunk érdekében tesz. Simola Lajos a Tompái Községi Tanács V. B. titkára Beszélgetés a filmről Pogányok ideje KÜLÖNÖS tekintetű csavar­gó imbolyog az úton Amerika egyik déli államában. Ellensé­ges vidék ez, ahol jár. A gono­szok és szörnyű titkot rejtege- tők búvóhelye. Micsoda belső gyötrelem, az őrülettel határos bűnvád barázdálhatta ilyen döbbenetesen torzulttá a fiatal férfiarcot? És ekkor felbukkan a másik élőlény, a szomorkásán játékos kis néger gyerek. Két idegen, külön világ — még nem sejtik, hogy rövidesen egymáshoz kap­csolja őket a könyörtelen go­noszság elleni védekezés. A far­mer elmebeteg fia, apja távol­létében, erőszakoskodni kezd a fiatal néger cselédlánnyal — a kisfiú édesanyjával —. és a du­lakodás hevében megöli. A ha­zatérő apa tisztán látja a hely­KÉP A JÖVÖBÖL Vajon melyikben jön a nő? Két hangverseny egy napon zetet, de hogy fiát mentse, a* udvarra botorkáló csavargóra fogja — félelmetes logikával — a gyilkosságot. S mint gyilkost, fegyverrel üldözi a fiúval együtt menekülő idegent. IRGALMATLAN hajsza kez­dődik. Az ártatlanság mit sem számít ott, ahol az embertelent védj a törvény, és szabadon tombolhat a gyűlölet. Menekül­ni kell. Mert ugyan ki hinné el egy toprongyos, kusza tekintetű csavargónak az igazságot, mi­kor az egyetlen elfogadható ta­nú, a kisfiú — néma? Fokozódik a film ritmusa, Tudjuk, a tragédia menthetetle­nül bekövetkezik. Lehet, hogy az üldözöttnek sikerül a puszta életét megmenteni, de hová tudna elrejtőzni múltjának iszo­nyú rémképei elől? A valóság elveszti realitását, a lázálmok testet öltenek. Többről van itt szó, mint egy agyongyötört em­ber beteges képzelgéséről. A csavargó volt a pilóta, aki a bombát kioldotta Hirosima város felett. FURCSA kettősség. Százezrek gyilkosaként a legmagasabb ka­tonai kitüntetésben részesült, s most alaptalan vád miatt ül­dözik. És itt éri el csúcspont­ját a film mondanivalója — egy ember csak eszköz —, a bekö­vetkezett és elkövetkezendő rémségekért az egész emberte­len társadalom a felelős. A farmer golyója végül lete­ríti ugyan Gaunt-ot, az egykori pilótát. De a film mondanivaló­ja mégsem lehangoló. Mert holt­teste felett a fájdalom vissza­adta a néma kis néger fiú szavát. A szeretet a legerősebb hatalom a világon — hirdeti a film — és a néma tanúkat vádlókká magasíthatja a szen­vedés — az atomfegyvernél is erősebb lehet a szavuk. A KLASSZIKUS tragédiák nemes egyszerűségére emlékez­tet a film. Hitvallása mégis a békére, szeretetre vágyó mai emberé. Mondanivalójának er­kölcsi, politikai jelentőségét művészi megfogalmazásban közvetítette Peter Kass, a te­hetséges rendező, aki egyéb­ként a film írója is. Rég lát­tunk olyan tökéletes szerepazo­nosulást, magasfokú érzelmi te­lítettséget, mtnt ahogy a fő­szereplő John Hefferman for­málta meg eszköztelenül és fe­lejthetetlen arcjátékkal a tetté­nek szörnyű súlyét hordozó Gaunt alakját. Mellette tökéle­tes partner volt Jesse, a néger kisfiú szerepében Barry Collins. net majd a közön­ség. Csupán azt saj­náljuk, hogy mind­két hangverseny ugyanarra a napra esik. A nyári idő­szak amúgy sem bő­velkedik zenei ese­ményekben. Bizo­nyára nagyobb kö­zönségre is számít­hattak volna a ren­dezők, ha nem egy időben, hanem több előrelátással, leg­alább egyhetes kü­lönbséggel tartják m,eg a két hangver­senyt. dern, küföldi és ma­gyar szerzők művei szerepelnek. Ugyanaznap este a Kecskeméti Bar­tók Béla Kórus a Lakatosipari Válla­lat kultúrtermében vendégül látja a Székesfehérvári Rá­dió- és Televízió- gyár énekkarát. A kecskemétiek május 4-1 székesfehérvári látogatásának vi­szonzása ez a hang­verseny, ahol a két énekkar vetélkedé­sében gyönyörköd­Szombaton két hangverseny között is válogathat a kecskeméti zene­kedvelő közönség. Az Állami Zeneis­kola este 7 órakor az Űttörőház dísz­termében rendez hangversenyt volt növendékei részvé­telével, akik a sze­gedi és a pécsi Ze­neművészeti Szak­iskolán, illetve va­lamelyik tanárkép­ző főiskolán tanul­nak. A színvonalas, gazdag műsorban klasszikus és mo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents