Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-31 / 177. szám
'mPqm Három kérdőjel is ugrott talpra lejemben, mikor a kecskeméti utcán megláttam egy kőkerítésen a felírást: DELEJEZÉS. Óriási fekete betűkkel hökkentett meg a szó, amely előtt felfedeztem a szintén fekete mágnespatkót. Más, elmosódott feliratot Í6 megpillantottam a szó körül, de az autóból nem volt időm megfejteni. Azóta is ez motoszkál bennem: mi lehet az a deleje- zés? Hogy mágnes- patkóval kapcsolatos, annyi bizonyos, hiszen mi másért lenne ott az a ménkű nagy patkó. De mi az, hogy delejeHetei zés? Mi az, hogy delej? Olyan anakronisztikus hangzású korunkban a szó, mint mondjuk a „nyakorján" lenne, ha ma is így neveznénk a zsiráfot. Nekem spéciéi a de- lejezésről üveggömbös jósnők jutnak először eszembe. Aztán meg az öreg szakállas tatai orvos, aki selyemszálon lengő rézingával „delejez”. Ezzel keresi a betegség fészkét az inga érzékenységében bízó pácienseken. Sőt ezzel határozza meg egyik-másik ismerősénél, merre vannak a szobájában ártalmas kisugárzások. Oda azután vasgyűrűket szereltet— így pl. csillárra, ágy lábára: még a kliens derekára is tétetett már drót- karikát ... Ez nem tréfa, személyesen láttam. Sőt! Hallottam, amikor a doktor bácsi kijelentette: „Rossz helyen keresik Attila sírját. Hogy hol van, én tudom csak.’’ A delejező ingával kutatta ki IV. Béla sírját is ... Elméletben. Régi, de azért vicces szó: „deleje- zés". Csak jó volna tudni, mit ért alatta és melyik szakma? T. J. Túl a* első lépéseken... Mérlegen a kecskeméti szolgáltató vállalat munkája Tizenhat hónappal ezelőtt, tanácsi vb-határozat nyomán kezdte meg működését Kecskeméten kilenc részleggel a Szolgáltató, Javító és Vegyesipari Vállalat. Mint neve is jelzi: életre hívói a szogáltató és javító munkaigényeknek megfelelő, korszerű és széles körű megszervezését, kielégítését tűzték célul. Tizenhat hónap nem nagy idő, mindenesetre alkalmas és elegendő arra, hogy megvizsgálják: mit váltottak valóra céljaikból, feladataikból? 15 féle új szolgáltatás Az új Vállalatnál gond, javítani való jócskán akad, különösen ami tervei teljesítését illeti. Ezért nem is volt meglepő. hogy az ezzel foglalkozó városi tanácsi vb-ülés a szokottnál jóval élénkebb volt, s csaknem húsz, a vállalat vezetőihez intézett kérdéssel indult. A kezdetben kilenc részleggel működő vállalat a múlt év áprilisától kezdődően fokozatosan szélesítette tevékenységét, szolgáltatásainak skáláját, s ez év június elsejéig mintegy 15 újabb szolgáltatást, javítást vezetett be, ami „befutott” nagy vállalatnak is dicséretére vált volna. Az új szolgáltatások közül itt csak néhányat említünk meg: gépkocsiszerviz és javítás, szobafestés, kárpitozás, parkettázás, villanyszerelés, ruhajavítás. Mind olyan dolog, ami joggal számíthat a lakosság elismerésére. Csakhogy ez az elismerés ma még nem jelentkezik egyértelműen és széles körben. Az okok — ha csak időlegesek is — figyelemre méltóak. Az új tevékenységgel foglalkozó részlegek nem a város központjában nyertek elhelyezést, sokukról a város lakossága nem is értesült elég széles körben, £1 akadt kifogásolni való jócskán az elvégzett mun' PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániai Kiadja: a Petőd Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó- Mezei István tgazgatr Szerkesztóség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszt: a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál éa kézbesítőknél. Előfizetési díj I hónapra 11 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefon: 11-89. Indes: II166. kák minőségében és a határidők betartásában is. Annak ellenére, hogy a múlt évben a vállalat össztevékenységében még mindössze 15,1 százalék volt a lakosságnak végzett munka aránya. Az idei tervekben már ennek több mint kétszerese szerepel, összesen mintegy 3 millió 75C ezer forint értékű lakosságnak nyújtott szolgáltatás. De e terv teljesítéséhez hatványozott szervezettségre is szükség lenne, és számos tárgyi feltételre is. Ezt szolgálja a vállalatnak az a terve, hogy központi rendelőfelvevőhelyet létesít, a szétszórt nehezen ellenőrizhető és összefogható részlegek számára pedig új, központi telephelyet, így elkészült már a részletes program az autószerviz, az építőrészleg, epedaszerelő részleg és központi raktár elhelyezésére. Kedvezőbb arányokat a lakosság javára! Akad még nemcsak beruhá zással, telepítéssel mégoldható javítani vájó is, például a lakosságnak és a közületi rendelésre végzett munka helyes arányának kialakításában. Erre a vb tagjai is felhívták a figyel met. Az autójavító részleg munkájának csak 3,8 százalékát végezte a magánkocsi-tulajdono- sok számára, tehát főleg közű- leteknek dolgozott. Itt a vállalat vezetői a nagyszámú közületi megrendelésre hivatkoztak, de a vb tagjai helyesen felhívták figyelmüket, hogy ha az autójavító részlegben két műszakot szerveznének, nem kellene hátrányt szenvednie a lakosságnak sem. Hasonlóan csak jelentéktelen mértékben dolgozott a lakosságnak a vállalat lakatos, bádogos és építőipari részlege. A vállalat vezetői az utóbb’ részleg irányításának átszervezésével és munkájának megbízhatóbbá, gyorsabbá tételével kívánnak változtatni a helyzeten. V( • •' v~ v F Javaslat á/részlegekre Javaslatként vetődött fel az is, hogy az olyan részlegeket, amelyek iránt elenyészően cse kély, vagy egyáltalán semmiféle igény nem jelentkezett — mint például írógépjavítás, mérlegjavítás — szüntessék meg, vagy csökkentsék az ott dolgozók létszámát, s helyette hívjanak életre olyanokat, amelyek iránt nagy a kereslet. Mint a vb ülésén kiderült, a korábbi tapasztalatokból okulva a vállalat már meg is kezdte egy takarító részleg megszervezését. Ma tehát még nem minden zökkenő nélkül, tucatnyi javítani való, nemegyszer erejét is meghaladó gondokkal birkózik a megyeszékhely e fiatal vállalata. A szándék, a cél nemes, s hogy mielőbb elérje, a tanács végrehajtó bizottsága és i$>ari állandó bizottsága állandó figyelemmel kíséri előrehaladását. Ez utóbbi például számos gyakorlati, vállalatszervezési, adminisztrációs nehézség megoldásához ajánlotta fel segítségét, a vb pedig néhány hét múlva újra megvizsgálja a vállalat munkáját, az elhangzott javaslatok sorsát. Az összefogással így formálódik egy igazán a lakosság érdekeit, s rövidesen minden igényét is kielégíteni tudó vállalkozás sorsa. Miránk is gondoljanak IGAZ, HOGY egy-két napja már hűvösebbre fordult az idő, de azért azt hiszem, kérésünk még ma is aktuális. Szeretnénk ugyanis a környező lakosság, ,_s különösen a Dózsa Tsz tagsága nevében felhívni az illetékesek figyelmét, hogy rólunk, hillye- szállásiakról sem feledkezzenek el a sör- és üdítőital-ellátást illetően. Mi, ugyanis abban a helyzetben vagyunk,, hogy településünk ez évben még semmiféle frissítő italt nem kapott, pedig el- hihetik, hogy errefelé is sokat szenvedtek az elmúlt időszakban az emberek a melegtől. Elvileg a Kalocsa- és Vidéke Körzeti Fmsz-hez és a járási kereskedelmi osztályhoz tartozunk, vagy tartoznánk, ha egyáltalán gondolnának ránk. Reméljük, hogy most, miután az időjárás kissé lehűlt — s talán másutt nem isznak annyit — mi is élvezhetjük majd a hűsítő italok zamatét valakinek a jóvoltából. - » NEM SZERETNÉNK ugyan senkit megsérteni, de ezt a kérésünket már igen sokan feljegyezték, intézkedés azonban nem történt. Reméljük, a jövő évi kánikulára majd csak megszületik az elhatározás, s településünk sem lesz mostoha gyermeke a járás kereskedelmének —, amikor hűsítőkről lesz szó. Habaz Péter, tsz-elnö1Spórolós emberek Kecskeméten a piac Budai utcai részének gyalogjáróján — részben a piac keritésfalának, részben pedig s járda melletti fákhoz támasztva — vasárnap és a hetipiacos napokon rengeteg a gazdátlanul hagyott kerékpár és motor, mert sokan sajnálják az egy forintot és nem veszik igénybe a kerékpárőrző- helyeket. A gyalogosok Ilyenkor a kocslútra szorulnak, s ez a nagy forgalomban, bizony, sok baleseti veszélyt rejt magában. Jó lenne, mielőbb megszüntetni ezt az áldatlan állapotot, úgyhogy az említett helyeken elhelyezett kerékpárok tulajdonosait illetékes hatósági szerveink megfelelőképpen rendre- utasítanák. — S. Nagy István, Kecskemét. Csigatempó 1 A csigalassúsággal készülő strandfürdőnkhöz csigalassúsággal építik az odavezető köves utat is. Egyszóval: stílszerűen. Ez talán nem is lenne túlságosan kifogásolható (hiszen . a közmondás is azt tartja, hogy a jó munkához idő kell), de az már igen, hogy az út tervezője rosszul számította ki a magasságot. s így arról, ha esik az eső, vagy tavasszal beköszönt az olvadás, a víz először elöntve a járdákat, az udvarokba is befolyik. Még idejében kérjük tehát az illetékeseket; ne feledkezzenek meg az úttest mellé vízelvezető csatornákat, vagy árkokat is' készíteni. — Szabó Emma levelező, Izsák. Szandál a kirakatban Eddig úgy tudtam, hogy a kirakatok a megvásárolható áruk bemutatására szolgálnak. Sajnos, úgy látszik tévedtem. A minap ugyanis nyári szandált szerettem volna venni kislányomnak. Kiskunhalason a központi iskola melletti cipőboltban láttunk is megfelelőt. Amikor azonban bementünk a boltba kitűnt, -hogy nincs megfelelő szandál, a kirakatban lévő viszont ,nerp eladó. Bosszantott a dolog, * gondolom joggal kérdezhetem: miért hagynak olyan árut a kirakatokban, amit az üzletben nem kaphat meg a vevő? — Éltető Jenő Kiskunhalas. A korán kelők nevében Nagyon sok háziasszony igyekszik munkába reggel 6 órára városunk. Kiskunhalas különböző üzemeibe, s a háztartásukhoz szükséges bevásárlásaikat még munkába indulásuk előtt szeretnék elvégezni. Kérik tehát az illetékeseket: nyisson a vásárcsarnok legalább fél órával korábban! — Czakó Ferenc levelező. Ügyeljünk tejivónk tisztaságára Szép és korszerűen berendezett tejivónkra mi bajaiak igen büszkék vagyunk. A kiszolgálás gyors és udvarias, a tisztasága... Hát igen! Ez az, amire éppen mi fogyasztók — tisztelet a kevés kivételnek! — nem eléggé ügyelünk. Naponta megfigyelhetem: nincs olyan reggel, hogy többen is ki ne lö- työgtetnék reggeli italjukat, vagy el ne felednék poharukat az automata csapja alá helyezni, mielőtt azt működésbe hoznák ... Ügyeljünk hát jobban tejivónk tisztaságára — a saját érdekünkben! — Rechtler Ferenc, levelező. Rendelő a pusztán A pusztára vezető homokos úton nyolc kilométeren át méterenként huppant velünk a körzeti orvos Moszkvicsa. Hosszú - autóutazáshoz szokott emberek ültek a gépkocsiban, de - mindnyájan örültünk, amikor végre kiléptünk a Kerekegyháza kunpusztai Előre Tsz központi majorja előtt. Az őszbe csavarodott, de örökké vidám körzeti orvost, dr. ^edő Bélát szinte családtagként üdvözölte az a tizenöt-húsz tsz- gazda, asszony és gyerek, akik a rendelésre vártak. Körülnéztünk a rendelőben, a váróban, s amíg ő a betegeivel foglalkozott, mi ■— kint a művelődési otthon előtt — róla beszélgettünk. Kerekegyházán született, sokáig itt is élt, s a szíve a, múlt év szeptemberében Budapestről ismét visszahúzta szülőfalujába dr. Bedő Bélát. Az emberek régi ismerősként fogadták. A fővárosi környezet után sem volt ismeretlen előtte a falu, s a tanyavilág egészségügyi helyzete. Néhány hónap múlva szinte minden nap együtt töltötte az estéket Farkas János tsz-el- nökkel. Vitatkozott, érvelt, s az elnököt nem nagyon kellett meggyőzni arról, hogy milyen fontos egy „kihelyezett” rendelő Kunpusztán. Néhány hét múlva dr. Bedő Béla javaslata már valósággá érett. A szövetkezet építő brigádja a művelődési otthonból két helyiséget választott le, berakták az ajtókat, ablakokat. A tsz-gazdák — akiknek nem egyszer n-19 kilométer távolságból kellett bekerék- pározniok Kerekegyházára —; szintén munkához láttak. Farkasinszki Vincénének — a párt- titkár feleségének — vezetésével kifestették, kitakarították a várószobát és a rendelőt. A körzeti orvos úgy érezte: megnyert egy csatát. Hátra van még a legnehezebbje — gondolta —, a berendezés, a műszerek megszerzése. Kellemesen csalódott. A megyei kórház gazdasági vezetése a tsz-rende- lőhöz szükséges berendezési tárgyakat, műszereket rendelkezésére bocsátotta. Van tehát berendezett orvosi rendelő a kunpusztai Béke Tsz majorjában, ahová vizsgálatra, gyógyulást keresni járhatnak a nagy határból az emberek. De miért javasolta a rendelő létrehozását, a heti kétszeri kijárás terhét az idős orvos? Anyagiakért, dicsőségből — vagy talán a nagyobb pacientúráért? Nem! Dr. Bedő Bélát nem hajtotta és ma sem hajtja az anyagiasság. Tanúja voltam, amikor egy nem biztosított betegtől a vizsgálat „honoráriumaként” öt szál rózsát kért. — Dicsőségre sem pályázik, hiszen Budapesten része lehetett az elismerésben. Páciensben sincs hiány, ugyanis a község lakóinak fele az ő segítségét veszi igénybe. Miből fakad mégis ez a buzgalom? Ahogy mondani szokás, s ez nem frázis ez esetben: megértette az idők, a ma társadalmának a szavát. Tenni akart és' tett is érte valamit! Humanista, szereti az embereket, az esküjéhez híven gyógyítja a betegeket, s ebben nem ismer fáradtságot. Ez ad nap mint nap erőt ahhoz, hogy ősz fejjel, de hallatlan szorgalommal végezze munkáját. Nem elégszik meg kint a pusztán csupán a rendeléssel, egészségügyi előadásokat tart, filmeket vetít a környezet-egészségügyről, a mezőgazda- sági munkák során előforduló balesetek megelőzéséről, a higiéniáról . Így mesélték ezt el róla barátai, ismerősei, társaságunk többi tagjai, akikkel szinte csapást tapostunk a homokba, amíg beszélgettünk. Eközben véget ért a rendelés is. Barátságos hát- baűtögetés: „Gyerünk, gyerekek!” — felkiáltás, s a körzeti örvös Moszkvicsa mögött fátyolként gomolygott a homokos út pora. Később tudtam meg, hogy azon az éjjelen alig aludt valamit, ötször hívták ki beteghez... GÉMES GABOR
