Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-31 / 177. szám
KA iként egy hónapja közöl”” tiik, ebben az évben megyénkből 15 ezer vagon zöldség és gyümölcs felvásárlását tervezi a MÉK. Nem kis feladatot jelent ennek lebonyolítása, hiszen az áru legnagyobb része — dömpingszerűen — a nyári hónapokban kerül az átvevő telepekre. A MÉK és a földművesszövetkezetek azonban az eddiginél fokozottabb mértékben készültek fel feladataik megoldására. Ugyanakkor a termelőknél is tapasztalható javulás az áru szakszerű csomagolását, előre Termelőfől a Iliink jelzett átadását illetően. A gyümölcs- és a zöldségfélék minősége általában jónak mondható, ami közös és háztáji gazdáink részéről szakszerűbb termesztési módszerek alkalmazására utal. Az alábbiakban némi ízelítőt adunk arról, hogyan jut a gyümölcs- és zöldségáru termelőtől a fogyasztóig. rí ii /i “ t r •« ## ni .1, Soroljak a „hírős gyümölcsöt Csaknem száz asszony, leány, s fiatalember — köztük jó néhány diák is — segédkezik a gyümölcsfélék átvételénél, osztályozásánál, s továbbszállításánál Kecskeméten a megyei kórházzal szemben, a MÉK „szénatelepi” felvásárló helyén. Június 1-től az elmúlt hét végéig 120 vagon különböző gyümölcsféle — ebből 85 vagon barack — cserélt itt gazdát rövid ideig tartó átmenetre. Nagyrészt az Űj Tavasz és a Petőfi Tsz-től átvett áru 70 százalékát exportálták. E hónap végéig 150 vagon a telep felvásárlási terve, de már látható, hogy ezt túlteljesíti. Képünkön asszonyi kezek exportra „sorolják” Kecskemét „hírős” gyümölcsét. Fixet a gyümölcs és a xöldség Több mint 10 millió forint a tsz- és a háztáji gazdaságok bevétele Hosszú lista van — mintegy közszemlére — kifüggesztve a tiszakécskei Szabadság Termelő- szövetkezet elnökének irodája falára. Feltünteti, hogy a közöß gazdaság a különböző növény- féleségből milyen mennyiségű termés átadására kötött szerződést a felvásárlókkal: a MÉK- kel, a Kecskeméti Konzervgyárral, az Alföldi Állami Pince- gazdasággal, a dohánybeváltóval és a cukorgyárral. Hatalmas mennyiségű áru ke rül a fogyasztópiacra és a feldolgozó üzemekbe a csaknem 6000 holdas szövetkezetből, ösz- szesen 16 vagon nyári és téli alma, 5 vagon barack, 4 vagon szilva, másfél száz mázsa nyári körte, 43 vagon cukor- és görögdinnye, 12 vagon paradicsom, 7, illetve 6 vagon tölteni való, paradicsompaprika a MÉK- nek való átadása történik meg a szezon folyamán, nem beszélve az üvegmeggy, cseresznye, új- és őszi burgonya, uborka 20-tól ezer mázsa mennyiségig terjedő tételeiről. A konzervgyárnak 40 vagon jparadicsomot, 35 vagon paprikát, a pincegazdaságnak 30 vagon borszőlőt, 1200 hektó mustot és jóval több mint feleannyi kétszer fejtett bort, a cukorgyárnak 30 vagon répát, a beválténak 100 mázsa dohányt szál lit a szövetkezet. Mindez csupán a közös területekről. A szerződésben vállalt áruért járó terv szerinti bevétel meghaladja majd a 9 és negyedmillió forintot, ami az egész termelés bruttó hozadékának valamivel több mint a fele. A hatalmas összeg a szövetkezeti gazdák jó jövedelmének a biztosítéka, de azt növeli még a háztáji kertekben termett gyümölcsféleségekért kapott summa is. Ebben az évben először, a MÉK telepére való továbbítás végett, a termelőszövetkezet is átveszi gazdáitól háztáji gyümölcstermésüket. Ugyanannyi — tehát 10 százalék felárral növelt — összeget fizet érte, mint a felvásárló a szerződésre átadott háztáji áruért. Ily módon az a A LÁSZLÓFALVI PARADICSOM Három ládapiramis és egy vasvázas szín négyszögében élénk sürgés-forgás tanúi vagyunk a MÉK lászlófalvi telepén. Kocsikon hozzák, teherautókon viszik tovább a község négy termelőszövetkezetének ^gyümölcsét”: a paradicsomot. A Kecskeméti Konzervgyárral kötött szerződésre az Űj Tavasz 150, az Alkotmány 120, az Űj Élet 100, a Kossuth Tsz pedig 80 holdon termesztett az idén paradicsomot, összesen tehát 450 hold termésének az átvételére került, illetve kerül sor a községből. De mit keres itt a MÉK? Az történt, hogy termeltetésre a konzervgyár szerződött, megállapodást kötött azonban a MÉK- kel az augusztus 10-ig, a feldolgozás kezdetéig beérett paradicsom felvásárlásának lebonyolítására. A korábbi érés viszont indokolttá tette a feldolgozás időpontjának előbbre hozását, s miután július 18-án a Helvéciái Állami Gazdaság új bőgi üzemegysége termésének a felhasználásával lezajlott a próbagyártás, a feldolgozás folyamatosságának biztosítása végett a gyár is megkezdte a lászlófalvi paradicsom átvételét. A MÉK az összes termésnek mintegy a harmadrészével „nyers állapotban” látja el a bel-, s — 80 százalékban — a külföldi piacot. Az átvevő szakemberek véleménye szerint a községben főként termesztett Heterózis No 10 x Bizon és a K—2 x Törpefajta terméseredménye mind mennyiségre, mind minőségre, eddig jobb a tavalyinál. A további eredmény attól függ: lesz-e eső? Holdanként 80 mázsa átlagtermésre számítanak. A hedrexő eredmény nemcsak a fajtáknak és az időjárásnak köszönhető, hanem nagyrészt annak, hogy a termelőszövetkezetekben a szakszerűbb vezetés folytán megfelelőbb módszert alkalmaztak a termelésben. Ez még most, az áruátadáskor is megmutatkozik, abban mégpedig, hogy áz agronó- musok, vagy a brigádvezetők, a szállítás zavartalanságát szem előtt tartva, rendszeresen előre- jelzik: mikor, mennyi paradicsom várható szövetkezeteikből. Igen nagy az ösztönző hatása annak, hogy a szövetkezeti gazdák általában másfélholdas parcellákon százalékos műveléssel termesztették a paradicsomot. A palántanevelésért, tüzdelésért és az ápolási munkákért a bevétel 40 százaléka az övék. — Többségük lelkiismeretes munkája a szakszerű csomagolásra is vonatkozik, amiért természetesen külön díjazásban részesülnek. Kezdetben például az exportáru kilójáért 2 forint 40 fillért, s még 40 fillér csomagolási díjat kaptak. Egy hete az első osztályú áruért — a 15 százalék felárral együtt — kilogrammonként 2 forintot fizetett a MÉK, a csomagolási díj összege változatlan maradt. Nyúl Ferenc, a Kossuth Termelőszövetkezet egyik gazdája egy alkalommal 77 láda, több mint 900 kiló exportminőségű, s szakszerűen csomagolt paradicsomot adott át. Azóta már több tételben is szállított. Elképzelhető, mennyi lesz majd a jövedelme. Hozzá hasonlóan kiváló minőségben, s nagy mennyiségben szállítja az árut a MÉK telepére Cs. Kovács István, szintén a Kossuth, Kókai József, Ádám Pál, az Űj Élet és Sándor László, az Űj Tavasz Tsz gazdája is. Külön meg kell említenünk két leánykát, Matyus Ilonát és Tóth Juliannát, akik tavaly és az idén is másfél »hold paradicsom művelését vállalták közösen az Űj Élet Tsz-től. Az elmúlt évben fejenként 8000 forint jövedelemre tettek szert. Ezenkívül többféle közös munkában is részt vettek. Jogos büszkeséggel emlegetik: nem kell a fiataloknak máshova men- niök, ha keresni akarnak, több pénzhez juthatnak községükben is, ha szorgalmasak. X. I. gazda is jól jár, aki előzőleg a határidőig megfeledkezett a MÉK-kel köthető szerződésről; s nem kell az áru átadásával bíbelődnie. Jól jár a közös is, mert az általa továbbított háztáji terményt is beszámítják áruértékesítési tervének a teljesítésébe. A szövetkezet vezetői a kísérletinek szánt első esztendőben a háztáji gyümölcsfélék mintegy tizedrészének a szóban levő módon történő átadására számítanak, aminek az értéke a szezon végéig elérni a 120 ezer forintot. A háztáji gyümölcsösökből származó bevétel ennélfogva jóval fölözi az egymillió forintot a tiszakécskei Szabadság Tsz-ben.| Smhaívan vagon barack Kocsin, kerékpáron szállítják a sárgabarackot a MÉK jánoshalmi központi telepére. A bo- rotai és rémi földművesszövetkezeti felvásárlóktól, ezenkívül a jánoshalmiakon kívül a mélykúti, kéleshalmi gyümölcsösökből is ide kerül az áru. A közös gazdaságokban általában százalékos részesedés ellenében végezték a fák ápolási munkáit, s ez meg is látszik az átadott gyümölcsön: kevesebb a molyfertőzött barack, mint az előző években. Ugyanakkor — a szárazság miatt — kisebb szemű a termés, mint azelőtt, de ennek ellenére is igen nagy iránta a kereslet mind a bel-, mind a külföldi piacokon. Eddig 160 vagonnyit indítottak útnak, 70 százalékban exportra. Határainkon túlra főként az NDK-ba, Nyugat-Németországba és Csehszlovákiába került Jánoshalma és környéke barackja. Még mintegy 80 vagon átadására számítanak, 30—40 vagonnal kevesebbre, mint amennyi várható volt a szárazság előtt. Ahonnan ellátják a kecskeméti boltokat Reggel öttől délelőtt tízig veszik át a zöldségféléket és a sárgadinnyét a MÉK kecske- r Június 25-től augusztus 15-ig „üzemel” a telep, s eddig naponta 3—4 vagon áru indult inönililt a nagykosár erőspaprika a ládába. elméletben” e két időpont között. Féltizenegy van, s ifj. Szurok János, a Kecskemét Gyöngye Szakszövetkezet gazdája hat nagykosár Kovácsházi erőspaprikával hajt be kocsiján —, Lippai Imréné telepvezető nem rójja meg a késésért. Első a fogyasztók érdeke, s jó néhánynak a szükségletét kielégíti a fél tucat kosár tartalma. Fükk Istvánná, K. Szabó Istvánná és Nagy Mihályné „válogatók” máris ömlesztik a paprikát a mázsára helyezett rácsos ládákba, mérés, s az áru már nem is a termelőé. nan meg a megyeszékhely boltjaiba, üzemi konyháiba, s harmadrészt exportra. A Kecskemét határában gazdálkodó szövetkezetek két nappal előbb jelzik a „felhozatalt”, ugyanezt teszi Lippainé is a központnak. Az árutovábbítás szervezettségének biztosításához van erre szükség. Most éppen Zilahi Sándor szakszövetkezeti gazda jelenti, hogy vasárnap 2—2 mázsa paprikát és uborkát akar átadni. Az áru általában jő minőségű; különösen a kecskeméti Béke és a Vörös Csillag Tsz zöldségféléit dicséri a telepvezető. A tárolás megkönnyítésére A MÉK kalocsai felvásárló telepén a mostani szezonban ezer vagon zöldségféle átadására számítanak. Az átvétel gyorsabb lebonyolítása, s a téli tárolás előkészítésének megkönnyítése végett nemrégiben — a képünkön még nem kész — vasvázas színt építtettek a telep udvarán. (Pásztor Zoltán felvételei.)
