Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-31 / 177. szám

IMS. július SI, nerd» 3. oldal Példamutatóan készülnek az őszi vetésre • bajai járás termelőszövetkezeteiben A bajai járás 49 termelőszö­vetkezetében minden eddiginél korábban takarították be a ga­bonákat. Ez egyrészt annak kö­szönhető, hogy a járás gépállo­másai az idén 45 áj kombájnt kaptak, nem utolsósorban pedig annak, hogy jobb volt a mun­ka szervezése, mint aa elmúlt években. A járási tanács mezőgazda­sági osztályának segítségével a termelőszövetkezetek vezetői idejében rögzítették az aratáe- ceépléa ütemét. Intézkedési tervet készítettek, amely magáiban fogtálja a talaj- művelés, ■ vetés menetét, s tartalmazza azt is, hogy az őszi kalászosok mely területeken ke­rüljenek a földbe. Egyébként több kalászos után vetnek majd ismét kalászost, mint korábban. Ez viszont, a tapasztalatok sze­rint, nem veszélyezteti » jövő évi termést, ha a mag földbe juttatásával nem késlekednek. Ügy tervezik, hogy októberben járasszerte elvégzik a vetést. And a búzafajták megválasz­tását illeti — Ynity József, a járási tanán mezőgazdasági osztályának vezetője szerbit — hnincs merev álláspont”; a tsz-ek határozzák meg, hogy a legfontosabb kenyérgabonáiból milyen fajtát termesszenek. Ál­talában a szovjet Bezosztája és a magyar Fertődi vetését terve­zik, de több tsz-ben az olasz San Pastoret sem mellőzik. A vetSmmgeUmids azonban eddig non aa Igények­nek megfelelően történt. Be- zosztájából példáid kétszer any- nyi mennyiséget küldtek a me­gyei készletből, mint amennyit kértek, a Fertődi fajtából vi­szont az igényelt 50 vagonnak mindössze a tizedrészét kapta a járás. A hiány négytized részben pótolható ugyan a járáson be­lül lebonyolítandó cserével, de 25 vagon Fertődi búzára még szükség volna. A járási osztály- vezetőnek az a véleménye, hogy még nem késő összegyűjteni a szükséges mennyiséget a több helyütt kedvéit és jól fizető fajtából, amelyből az idén is a bácsbokodi Ezüstka lása Tsz pél­dául 16 mázsa átlagtermést ta­karított be. Ha már a hiányok pótlásánál tartunk, gyorsítani kell a mű­trágya szállítását is; főleg a szuperfoszfátét, mert enélkül Vakáció!... A napsugarak ellen oltalmat nyújt a hetyke karimájú szal­makalap, két jó barát dolgozgat szorgalmasan. Zsikla Tibor, o kunszentmiklósi gimnázium III. és Sziklai Géza, a székesfehér­vári útépítési technikum II. osz­tályos tanulója ecsettel, festé- kes ibrikekkel felszerelve szor­galmasan rója az országutat.. Amikor találkoztunk, éppen Fü- löpszállás határában álló út­irányjelző táblát varázsolták új­já nagy ügybuzgalommal. — Az egész körzet jelzőtáb­láinak újrafestése ránk vár — újságolták ha pedig ezzel a munkával elkészültünk, az utat kezdjük javítani. így aztán sike­rül megkeresnünk 1000—1100 forintot, ha minden jól megy ... A Kecskeméti Közúti Igazga­tóság alkalmazta őket, s szá­mukra a nyár, a szünidő nagy része komoly munkát jelent. Hogy megéri-e a fáradságot? De mennyire — csillog felvidul- tan a tekintetük. A keresetből futja majd táborozásra a Ba­laton mentén. Mert augusztus­ban oda készülnek, méghozzá kerékpáron. Az lesz még csak az igazi, a felejthetetlen élmé­nyeket tartogató vakáció!... V. Zs. késedelmet szenved a vetőágy előkészítése. Szervestrágyával az idén a vetésterületek 18 száza­lékán pótolják a talajerőt, még pedig oly módon, hogy 3 szá­zaléknyi területen zöldtrágyá­zásra alkalmas növényeket — főként napraforgót — termesz­tenek, s majd szántanak alá. Az istállótrágyával végzett talajerő­pótlás egyébként felerészt már tavasszal megtörtént, s most augusztusban folytatódik. Az ősszel 24 ezer, illetve ezer holdon elvetésre kerülő bú­za és rozs, s a — tavalyinál hatodrészt nagyobb területen — 14 ezer holdon termesztendő ár­pa alá a nemrég letakarított földeken igen jé ütemben végzik a talajművelés munkáját, amely az elmúlt hét végéig 22 166 hol­don történt meg. Ez 62 százalé­kos eredmény. Tavaly július 30-ig nem érte el a 10 ezer hol­dat a hasonló módon megmun­kált terület. Tárcsázzák, diszk- tillerezik a tarlókat, s az em­lített területnek csaknem a fe­lén, ebből pedig mintegy ötezer holdon végezték el a nyári mély- és vetőszántást. A talajmunkákban 174 terme­lőszövetkezeti és 39 gépállomási erőgép dolgozik. Megállapítást nyert, hogy az önállóan gépesí­tett 13 közös gazdaságban álta­lában mintegy 20 százalékkal jobban állnak a gépi munkák­kal, mint azokban a tsz-ekben, ahol gépállomási gépek dolgoz­nak. A bácsbokodi Űj Otthon Tsz-ben például a 660 holdra tervezett, saját gépekkel vég­zett talajmunkákkal már a be­fejezés előtt állnak, úgyszintén 500 holdon elvégezték a mély­szántást a sükösdi Üj Életben is, bár igaz, itt gépállomási gé­pekkel. A kettős műszak széle­sebb körű alkalmazásának aka­dálya, hogy nincs elegendő kép­zett traktoros. összegezve: a bajai járásban példamutatóan készülnek a ka­lászosok jövő évi eredményes termelésére, amit az elmondot­takon kívül az is bizonyít, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztálya ezen a héten ismét megbeszéli a községi tanácsok, termelőszövetkezetek és gépál­lomások vezetőivel a talajmun­kák még jobb szervezésének módját. T. 1. Ülésezett a KPVDSZ megyei bizottsága Tegnap délután két órakor ült össze Kecskeméten a Cifra­palotában a KPVDSZ megyei bizottsága, hogy megtárgyalja az 1963—64-es oktatási év leg­fontosabb feladatait. Fő napi­rendi pontkét a politikai okta­tás megszervezése, a szabad akadémiai előadássorozatok megindítása volt. Az ülés meg­határozta azokat a módszere­ket, amelyek biztosítják az ok­tatások eredményességét. Téglások Az alább következő sorok egy beszélgetés részletei. A Bács—Csong- rád megyei Téglagyárak kecskeméti telepén hang­zottak el. Simigla Ist­ván gyárvezető mon­dotta: — Gyárunkat április elsejével trösztösítették, s azóta 1 millióról 1 millió 200 ezer darabra emelkedett a havi tég­lagyártási tervünk. Az építőipar mind több tég­lát vár tőlünk, amellett az első negyedévi 200 ezer nyerstégla-elmara­dásunkat Is feledtetni kell. Alijuk a sarat. A második negyedévben már 178 ezer égetett tég­lát adtunk terven felül a népgazdaságnak. Nem volt könnyű dol­gunk. Mikor már meg­valósulás alatt volt a trösztösítés, régebbi, ba­jai központunk már nem sok gondot fordított a gépek felújítására. Most, menetközben kell segíte­ni magunkon. Hol itt, hol ott javítunk, de a gyártással nem állunk le. Egy napi kényszer- szünet 50 ezer téglát, másfél kislakásnak meg­felelő anyagot venne el Nemcsak hogy nem állunk le egy napra sem, hanem 10 órás műsza­kot szerveztünk. Emel­lett mint régi „téglás”,, gépek után is néztem így kaptunk kölcsön egy motort a Malomipari Egyesüléstől. Csak állandó készen­léttel, utánajárással tu­dunk olyan előfeltétele­ket teremteni, hogy a megnövekedett követel­ményeknek eleget te­gyünk. Említettem, hogy a gyenge géppark mel­lett is 1 millió 200 ezer téglát kell termelnünk júliusban. Hogy milyen erőfeszítést, ügyeske­dést, az eddiginél jobb szervezést követel ez tő­lünk, erre csak egy pél­dát említek: 1954 óta eddigi legnagyobb havi teljesítményünk 1 mil­lió 154 ezer darab volt... Hadd vessek fel egy elgondolkodtató össze­hasonlítást. Havonta 600 ezer tégla a minisztériu­mi, helyi és szövetkezeti építőipar igénye, de ugyanennyit várnak a kislakásépítő magánosok is. Kecskeméthez legkö­zelebb Kecelen, Ceglé­den, Szentesen van tég­lagyár. A TÜZÉP ve­gyesen szolgál ki a máshonnét ideszállított és a helyben gyártott téglából. Á máshol és helyben előállított tégla ára között azonban olyan jelentős a külön­bözet, hogy az egy kis­lakásnál 15 ezer forint­tal növeli az építési költ­séget. Egy esztendő szük­ségletére vetítve ezt, 14 komplett kislakást nyer­hetnénk „ingyen”, ha gyárunkat felfejleszte­nénk a helyi igények teljes kielégítésére. — Mi volna ehhez a legfontosabb? — Terjeszkednünk kellene, ezért, ha ké­rünk, adjon területet a gyárnak Kecskemét vá­rosa. (t) ság, kisebb létszámú, operatív, mozgékonyabb szerv lesz, jog­körük pontosan körülírt, világo­san elhatárolt, s minden év ele­jén újjáválasztják. Munkájuk beindítása azonban sokoldalú se­gítséget igényel. Már az első lé­péseknél szükséges, hogy műkö­désükhöz megfelelő légkört te­remtsünk. Gyakran tapasztaljuk, hogy ipari vezetők leszűkítik az üze­mi demokrácia fogalmát és gya­korlatát a termelési értekezle­tekre, vagy az üzemi tanács munkájára. Ennek következté­ben fejlesztik megfelelően a más hasonló célú, legalább olyan je­lentőséggel bíró kollektívák munkáját. I lyen helyzet alakult ki " többek között a műszaki konferenciákkal, amelyek helyes munkamódszere kialakítására mindössze csak néhány vállalat­nál van törekvés; így a Zománc­ipari Művek Kecskeméti Gyár­egységénél, a Kiskunhalasi és Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál, a Kecskeméti Kon­zervgyárnál, a Kalocsa vidéki Konzerv- és Fűszerpaprikaipari Vállalatnál és még néhány üze­münknél. Nem túlzás, ha azt ál­lítjuk, hogy az üzemvezetés, de különösen a műszaki vezetés színvonala jelentős mértékben ennek a kollektívának öntevé­kenységén nyugszik. Az üzemi demokrácia fejlesz­tése újabb eredményekhez, sike­rekhez teremt jó alapot, ezért ápolása, módszereinek tökélete­sítése mindkettőnél nagyobb fe­lelősséget követel. A legtöbbet azonban az üzemi bizottságok­nak ás az igazgatóknak kell ten­ni. Ezért egy pillanatra se fe­ledjék; nem mindig különleges intézkedések, vagy ámulatba ej­tő beruházások alapján döntik ej egyes munkások, átmenetnek tekintik-e munkahelyüket, vagy egész életükön át ott akarják megkeresni kenyerüket. Ahhoz, hogy egyik vagy másik munkás jól érezze magát munkahelyén, képességének legjavát adja, az függ a helyi vezetők magatartá­sától, hozzáértésétől, gyors in­tézkedési képességétől. Éppen ezért a dolgozókkép­“ viseletével megbízott üze­mi bizottságok, azok vezetői, ne nézzék el a hibákat, a jog­szabálysértéseket, és helyen­ként a dolgozók önérzetét sértő kijelentéseket. A gazdasági ve­zetőkkel történő együttműködés feltétlen elvi alapokon nyugod­jék. Törekedni kell a vezetők és dolgozók gyümölcsöző együtt­működésére, az őszinte, bátor és nyílt légkör megteremtésére, a kölcsönös bizalom kialakításá­ra. Közös erővel kell biztosíta­ni, hogy az üzemi munkások el­lenőrző és segítő szerepe kis és nagy kérdések eldöntésében az eddiginél még nagyobb mér­tékű legyen. Szabó Lajos N agy vívmánya ez dolgozó népünknek. Munkásha­talmunkkal együtt született, s azóta állandóan erősödik, tere­bélyesedik. Ma már számos le­hetőség biztosítja, hogy a dolgo­zók részt vegyenek a vállalatok irányításában, a vezetés ellen­őrzésében, az élet- és munkakö­rülményeit érintő ügyek eldön­tésében. Az üzemekben az’ elmúlt tél év alatt közel 650 termelési ta­nácskozást tartottak, 54 ezer dolgozó részvételével. A szak- szervezeti bizottságok rendezé­sében több mint 600 taggyűlés volt. Ezeken 10 ezer munkás jelent meg. Nagy számmal vet­tek részt még brigádértekezle­teken, műszaki, újítók és fel­találók konferenciáin és bizal­mi tanácskozásokon, ahol gya­korolhatták demokratikus jogai­kat. Szép számmal vannak olyan üzemeink — mint például a Bács-Kiskun megyei Malom­ipari és Terményforgalmi Vál­lalat —, ahol a júliusi termelé­si tanácskozásokon 45 dolgozó hozzászólását, javaslatát vették nyilvántartásba. A dolgozók nagy többsége a rendezvényeken nemcsak saját ügyeivel foglalkozik, hanem főként vezetési, termelési, mun­kaügyi, szociális és kulturális kérdéseket említ fel. Mindezek a növekvő öntudatnak, fokozódó felelősségérzetnek a jelei, tár­sadalmi életünk fejlődésének k fontos mutatói. A közelmúltban megjelent “ a termelési tanácskozá­sok munkáját segítő jogszabály, valamint a nemrég kiadott üze­mi tanácsok munkáját elősegít* intézkedés, ami újabb lehetősé­get jelent a gyorsabb fejlődés­hez, tekintettel arra, hogy az említett szerveket hozzáigazí­totta jelenlegi politikai, társa­dalmi életünkhöz. E határoz»! alapján megyénkben 80 üzem­ben folynak a választási előké­születek, amelyek a jövő hónai elejéig mindenütt befejeződnek Tanulságként szóvá kell tenni néhány elkövetett hibát. Az üze­mi tanácsok több helyen — részben rajtuk kívül álló okot miatt — nem tudták megoldani feladatukat. Egyes vezetők le­becsülték a tanács és a dolgozót részvételét az irányításban. Má­sok tudatosan rontották a taná­csok hitelét, tekintélyét, s azon fáradoztak, miként lehetne be bizonyítani életképtelenségüket Többen a rossz emlékű munkás- tanács utódjának tekintették ezl a testületet, s ezért elfogultad ítélték meg szerepüket. Ezek a jelenségek azonban nem homályosíthatják el azt, bőgj a jelenlegi körülmények közöt! az üzemi tanács olyan szerv, amely hatékonya^ biztosítja a dolgozók bevonását a vezetés, irányítás közvetlen feladataiba A most megválasztott üzemi tanácsok sok előnnyel indul­nak. Megszűnik a delegált tag­Üzemi demokrácia

Next

/
Thumbnails
Contents