Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-04 / 154. szám
S. oldal ' 1963. július 4, csütörtök Jó növényvédelem - gazdag termés AZ idén a korábbi évekhez képest általában szervezettebben és lelkiismeretesebben végezték gyümölcstermesztő gazdaságainkban a növényvédő munkákat. A szorgalom máris mutatja eredményét: jobb minőségű gyümölcs kerül felvásárlásra, s több jövedelemben részesülnek a szövetkezetekés gazdáik. Sajnos, akadnak még a növényápolást elhanyagoló gyümölcstermesztők is. Számukra álljanak okulásul az alábbi példák, hogy a még ezután érő gyümölcsök védelmi munkáinál pótolják mulasztásukat. Közel száz brigád Köztudomású, hogy megyénkben van hazánk határain belül a legtöbb — mintegy 10 millió — gyümölcsfa. Az exportált gyümölcs — különösen a meggy és a barack — jelentős része is megyénkből kerül kk A hatalmas faállománynak azonban több mint a 90 százaléka még a szőlők között, szórványban található, e csak a fennmaradó százalék nagyüzemi gyümölcsösökben. A gyümölcstermés 70 százalékát a szőlő közti és házikerti faállomány adja. Az adatok Ismeretében érthető, hogy a Földművelésügyi Minisztérium és a SZÖVOSZ közös, a szórványgyümölcsösökre is vonatkozó növényvédelmi utasításának miért kellett és kell hiánytalanul eleget tenni. A gyümölcsfaállomány védelme érdekében már a télen ismeretterjesztő előadásokat tartottak megyénkben: 97 szakelőadáson mintegy 10 ezer gyümölcstermelő gazda ismerkedett a mechanikai és vegyszeres védekezés módjával, az új növényvédőszerek hatékonyságával. A földművesszövetkezetek aktívái 58 ezer termelőt látogattak meg a növényvédelmi munkák szervezése során. A szükséges védelmi munkák elvégzésére 94 brigádot hoztak létre a földművesszövetkezetek. Több helyen — mint a duna- vecsei, a kecskeméti és a kiskőrösi járás egyes részein — a termelő- és a szakszövetkezetekkel közösen oldották meg ezt a feladatot. Megállapítást nyert, hogy a megye összes gyümölcsfaállománya 84 százalékban részesült mechanikai védekezésben, — a földművesszövetkezeti brigádok azonban a legnagyobb részt hibátlanul teljesítették vállalásukat. A vegyszeres védekezés eredménye 75—80 százalékos: az almafák 90—95 százalékát négyszer, a kajszibarack 80 százalékát, a szilvafák felét permetezték meg. A meggynél, cseresznyénél és egyéb gyümölcsféléknél a védekezést illetően gyengébb az eredmény. Kecelen azonban korábban meglevő öt helyett 18 brigád közel 50 ezer meggy- és cseresznyefát permetezett be. A gyümölcsfavédelem Javulására egyébként jellemző, hogy amíg tavaly 540, az idén több mint két és fél ezer hektoliter mészkénlevet adtak el a földművesszövetkezetek. Az említett arányok viszont azt mutatják, hogy bőven van még tennivaló a vegyszeres védekezés javítására. N. É. Molymentes barack Izsákon Izsákon, a MÉK felvásárló telepén garmadában állnak a meggyel telt ládák. Ugyanakkor már megjelent a barack is, — amely teljesen molymentes, s minden akadály nélkül mehet — külföldre. Csanda László telepvezető igen elégedetten nyilatkozik az átadott gyümölcsfélék minőségéről. — A tavalyihoz képest legalább 15—20 százalékos javulás tapasztalható — mondja. — Az Izsáki termelőszövetkezetek, bár gyümölcsfáikat százalékos művelésre adták a gazdáknak, nagyüzemi módon végzik a permetezést. Közösen vásárolják a növényvédő szereket is. Az idei fokozott gyümölcsvédelem meghozta az eredményt, s ennek a szövetkezeti gazdák is nagy hasznát látják. A MÉK az A peronoszpóra ellen Már a kora reggel a 675 négyszögöles háztáji szőlő tőkéi közt találja, permetezőgéppel a hátán Szalai Miklóst, a duna- vecsei Üj Élet Tsz zöldségtermesztési brigádvezetőjét. Mint mondja, a peronoszpóra eddig még nem lépett fel, de a permetezés jó védekezést nyújt az ilyenkor mutatkozó zöld penész ellen is. (Tóth Sándor felvétele.) Ij gyümölcsös a többletbevételből A kiskőrösi felvásárló telep vezetője, Kiss Tibor szerint az elmúlt években meggyet jóformán nem is exportáltak, — az idén viszont 9 vagonnal szállítanak külföldre. Podobni Lajos, a helybeli Szűcsi Szakszövetkezet főkönyvelője, éppen újabb 100 mázsára köt szerződést. Eredetileg csak 18o mázsa átadását vállalták. — Nem gondoltuk, hogy ennyi lesz jelenti ki. — Az elmúlt években nem szerződtünk meggyre. A mostani termés, mennyiségét és minőségét tekintve egyaránt várakozáson felüli. Elmondása alapján fény derül a siker okára. A földművesszövetkezet által létrehozott permetező brigádok alapos munkát végeztek. Idejében, az előírásoknak megfelelően permetezték a szórványfákat. A közös gazdaság azonban ezzel sem elégedett meg. Telepítési felügyelője, Fazekas János, hat szakszövetkezeti gazdából brigádot szervezett, s gondosan és rendszeresen ellenőrzi velük együtt a permetezést. — A gazdák az átadott gyümölcs értékének a 10 százalékát fizetik a közös alapba — mondja a főkönyvelő. — Két évvel ezelőtt az ebből származó közös bevétel 37 ezer forint volt. Most a háromszorosára számítunk, s ez összeg felhasználásával az ősszel 35 holdon nagyüzemi meggyest telepítünk. elsőosztályú üvegmeggyért például kilónként 8,40 forintot, s ezenkívül még egy forint féregmentességi felárat is fizet... A község egyik legnagyobb szőlő- és gyümölcstermesztő közös gazdaságába, a Sárfehér Tsz-be látogatunk el. — Meggyből 400 mázsára szerződtünk — újságolja Kiss Imre főmezőgazdász. — De ennél jóval többet adunk át. Valameny- nyi termés exportképes. Reméljük, a barackunk is molymentes lesz, ebből 2500 mázsára számítunk. E gyümölcsfélének a fáit csupán Pernittel háromszor permetezték szövetkezetünk gazdái. Mészkénléböl 3200 hektó oldatot juttattak a fák lombjára. De jócskán fogyott a többi szer is; Wofatox-ból 20, Sárga méregből 8, Tiovitból 12, Pernitből 20 mázsát használtak fel. — Az idén csupán a gyümölcsfák kártevői ellen 400 ezer forint értékű szer kerül felhasználásra — mondja Frankó István raktáros. — Ez az összeg háromszorosa a két évvel ezelőttinek. De nem marad el az eredmény sem, hiszen csupán a barackból több mint egymillió forint bevételre számíthatunk. Ebben benne szerepel a kilónkénti 80 filléres molymentességi felár is. Ha a 2500 mázsa baracktermést vesszük alapul, akkor az ebből származó molymentességi felár: 200 ezer forint. Ez fele a védőszerek költségeinek. De ami még a többi gyümölcsféle féreg- mentességi feláraiból származik, az jóval több ennél. — Az almát, a néhány évvel ezelőtti kettővel szemben, nyolc- szor-tizszer permetezzük az idén — jelenti ki a föagr.onómus. Négyezer mázsa cseresznye — exportra Csaknem 4000 mázsa cseresznyét exportált az idén a MÉK jánoshalmi kirendeltsége, az átvett mennyiségnek közel a felét. Érdemes megemlíteni, hogy két évvel ezelőtt a bogyós gyümölcsből történő export nem érte el a kétezer mázsát. A nagy javulást a földművesszövetkezet nyolc növényvédő brigádjának aktív tevékenysége, valamint a község mind a hét szövetkezeti gazdaságában bevezetett családi művelés tette lehetővé. Megkezdődött a barack felvásárlása, ebből 30 ezer mázsára számítanak. E gyümölcs nagyobb hányada is mentes a fertőzéstől. Döntő ütközet Pár hónappal ezelőtt a keceli szakszövetkezetek gazdái nem gondolták, hogy külföldi szállításra olyan mennyiségű gyümölcsöt fogadnak el tőlük, hogy súlya alatt szinte „össze- roskad” a helybeli földművesszövetkezet felvásárlótelepe. Mi történt tulajdonképpen? A földművesszövetkezet a szakcsoportok gazdáiból már márciusban négy növényvédő brigádot szervezett, s azon nyomban hozzáfogtak a mészkénlé főzéséhez. Felszerelés dolgából nem álltak valami jól, de az fmsz vásárolt részükre motoros permetezőgépet, s maguk a szakcsoportok is rendelkezésükre bocsátották meglevő eszközeiket. Először is elvégezték a mész- kénlével történő permetezést. Költségeit a gazdák térítették. Ezután az fmsz elrendelte az általános védekezés végrehajtását, hogy egységes legyen a munka minden szempontból, s ne maradjon sehol fertőző góc. A brigádok aztán mintha valami döntő ütközetre Indulnának, felsorakoztak a két község — Kecel és Imrehegy — határában, s csak egy dologra voltak tekintettel, arra, hogy egyetlen gyümölcsfa sem maradjon permet- íé nélkül. Hamarosan kiderült, hogy a négy — egyenként hat tagból álló — brigád kevés a csata megvívásához. Aztán gyors erősítés érkezett, a szakszövetkezetek gazdáiból és a földművesszövetkezet dolgozóiból verbuválódott permetezők személyében. Az utóbbiak jórészt társadalmi munkát végezve szálltak síkra a kártevők ellen. Sípos Lajos, a felvásárlási üzemág adminisztrátora és Szevcsik János bérelszámoló például ez évi szabadságából egy teljes hetet áldozott erre a célra. A nagy vállalkozás sikerének érdekében példás részt vállaltak magukra a KISZ-szervezetek is. — Naponta 8^-9 vagon gyümölcs „fut be’’ — tájékoztat Majorosi Gyula telepvezető. — Mondanom sem kell, hogy elsőrendű minőségű a meggy. Nemcsak a belföldi piacon kelendő, de kapva kapnak érte a nyugat-németországi, hollandiai, belgiumi cégek is. Egyébként ezekben az országokban értékesítjük az átvett gyümölcs meny- nyiségének a felét. A kiváló védelem elvégzéséért a MÉK sem maradt adós. Kilónként tíz fillér külön felárat fizet a meggyért, amelyből 12—13 mázsát adnak át a kecellek. Barackból ennél is többre számítanak. És a minőség? — Legalább 50 százaléka molymentes lesz — így a telepvezető. — Ez is kétszerese a tavalyinak. De egy esztendő alatt nem lehet teljes győzelmet aratni. A monilia nevű gombabetegséget azonban már most száműztük • község határából. A százalékos művelés eredménye Páratlanul szép gyümölcsös, illetve köztes fákkal teli szőlőstábla övezi a borotai Piros Alma Tsz központját. A névadó gyümölcs még zöld, de roskadoznak alatta a permetlépöty- työs lombú ágak. A meggyet már jórészt leszüretelték. — Mégpedig a fák legtetejéről is leszedték — mutatja Juhász Pál, a közös gazdaság elnöke. — A tsz megalakulása óta első ízben fordult ez elő. A szorgalomnak az a magyarázata, hogy az idén százalékos művelést alkalmaznak. A gyümölcstermés 60 százaléka a gazdáké, 40 a közösé, A szövetkezet szerezte be a védekező szereket, s itt helyben vásárolták meg a gazdák. A tsz szakemberei megfelelő szaktanácsokat adnak nekik. Az értékesítés nagyüzemi módon történik. A szövetkezet biztosít fogatot a termésnek a központ melletti átvevő telepre történő szállításához. A gazdák az átvételi ár nekik járó 60 százalékának a kétharmadát kapják kézhez, a fennmaradó egyharmadot év végén, s abból kerül levonásra az igénybe vett, de korábban ki nem fizetett növényvédőszer ára. A MÉK természetesen nagyüzemi felárat fizet, amit a bank is figyelembe vesz a beruházási kölcsönök engedményeinél. A permetezés szakszerű és határidőben történő elvégzéséért elsősorban a brigádvezetők a felelősek. Az elnök azt fejtegeti, hogy a gyümölcsértékesítésből a közösnek jutó hányad is eléri az idén az egymillió forintot. Két évvel ezelőtt összesen csak 750 ezer forint volt a bevétel. Hagyolb gondassággal Kelebiáról kiváló minőségű, úgyszólván teljesen féregmentes cseresznyét vásároltak fel a MÉK kiskunhalasi telepén. Ugyanakkor a járási székhely több szövetkezeti gazdaságából érkezett gyümölcs minősége nem érte el a kívánt mértéket, belföldi fogyasztásra is alig volt alkalmas. Aránylag nem. nagy mennyiségről, 300 mázsáról van szó, de szóvá kell tennünk, mert a gyenge minőség oka az, hogy a szórványgyümölcsfák védelme nem volt elég körültekintő a város határában. A földművesszövetkezet megszervezett ugyan 12 — egyenként öt-hat főből álló — permetező brigádot, amikor azonban a legerőteljesebb védekezésre lett volna szükség, létszámuk erősen megcsappant. Ily módon a szerződésben vállalt permetezési kötelezettségüknek is alig tudtak eleget tenni. Bizonyos mértékig a közös gazdaságok is mulasztással okolhatók, mert — bár kérte az fmsz — a megfogyatkozott létszám pótlásáról nem gondoskodtak, holott módjukban lett volna. Ezenkívül: a városi tanács vb mezőgazda- sági osztálya — egyetlen esetben sem adott utasítást a brigádoknak, hogy kényszervédekezést hajtsanak végre ott, ahol a gazdák nem végezték el az általuk vállalt permetezést. Mindez megszívlelendő, annál is inkább, mert a többi gyümölcsfák, főként az almafélék hatékony védelmével még korrigálható az eddigi mulasztás.
