Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-30 / 176. szám
1963. július 30, kedd 3. oldal Tűzfigyelőben A jól fizető gabonatermés keresztekben, asztagokban áll szerte a határban, ahová jó kilátás nyílik a templom tornyából. Ott éberkednek most felváltva a szalkszentmártoni tsz-ek tűzfi- gyelő szolgálatra beosztott tagjai, míg az új kenyérnek való a zsákokba, raktárakba nem vándorol. Ezúttal P. Horváth Istvánná a férje, V. Szabó Zsófiba pedig az édesapja helyett figyel. Ugyanis mindkét családfő fogatos a helyi „Békéért” Tsz-ben, s a nagy dologidőben nehezebben nélkülözhető a munkájuk. — Ott, azon a határrészen arattunk a múlt héten... — mutatja társnőjének a pótügyeletes V. Szabó Zsófia. Éberségük azonban egy pillanatra sem csökken. A torony négy ablaka közül hol az egyiken, hol a másikon figyelik a tájat. Eddig még nem volt baj, s remélik ezentúl Is elkerüli őket... A méhészet „rekordévei“ közé tartozik az idei A megyében eddig 30 vagon mézet gyűjtöttek be Megyénk méhészetének eredményeiről és terveiről nyilatkozott Fuszkó Sándor, a megyei tanács méhészeti előadója. — Az idei év mondotta — a méhészet számára az igen jó hozammal fizető 1953-as esztendőnél is jobban sikerült. Bár, a szigorú tél a méhállománynak csaknem az egyharmadát elpusztította, a számbelileg csökkent állomány is jóval több mézet gyűjtött, mint az utóbbi tíz év bármelyikében. Ez a „csúcs” nagyrészt a tavaszi párás, csapadékos időjárásnak köszönhető, amely az akácban levő nektárt kioldotta. A téli veszteségeket már kihevertük, az állomány regenáGőzjárgány A Baja—Herceg- szántó közötti vasútvonalon úgynevezett vegyesvonat közlekedik. A napokban Csátaljáig utaztam ezen a gőzjárgányon, vagy — ahogy a vasút őskorában nevezték „vaspályái önjáró- gép”-en. Az elnevezés ma is roppant találó és cseppet sem érezzük időszerűtlennek. A hajdani húsz kilométertől eltérően változott ugyan a „sebesség”, de nem fölfelé, hanem lefelé. Bajától Csátaljáig ugyanis mindössze huszonegy kilométer a távolság, ha bőven számoljuk. — Ezt másfél óra alatt teszi meg a gőzjárgány, s ez az őrjítő lassúság már teljesen felőrölte a környező lakosság idegeit és érzéketlenné tette őket a probléma iránt. Én, azonban nem azon a tájon lakom, s így fokozott érzékenységgel reagálok erre a csigatempóra. Ha arra gondolok, hogy Tyereskova 88,3 perc alatt kerülte meg a Földet, égnek áll az a néhány szál hajam is, ami még ékesíti koponyámat. Micsoda ellentétek ugyanabban a században. Igaz, hogy az űrhajót nem gőzmozdony vitte körbe- körbe, viszont az is igaz, hogy Tyeres- kovának nem kellett jegyet váltania, mint azoknak, akik a fenti vonalon akarnak egyik faluból a másikba menni. S ha már azösz- szehasonlításnál tartunk, meg kell mondanunk, hogy a vasúton lényegesen kényelmesebb az utazás. Ki bírja az is, akinek nincs „vasszervezete”, de vasidegzetre feltétlenül szükség van, legalább is előnyös. Nem kell űrkását enni, megússza az ember két-három kiflivel, vagy egy szelet zsíros kenyérrel. Nincs súlytalansági állapot és szerencsére televízión sem figyelik az utasokat, bár ez a „közvetítés” igen szórakoztató lenne. S ha már belekeveredtem ebbe a hasonlatba le kell vonnom a végső következtetést is: nevezetesen azt, hogy könnyű volt Tye- reskovának. mert nem a MÁV utaztatta. (G—r.) Ahol a mag lisztté válik lódott. A tenyésztésben örvendetes fellendülés tapasztalható. Ezt élénken bizonyítja, hogy az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ az ország méhészeteibe újabban 8000 kaptárt juttatott, ami egyrészt a régi kaptá- rak felújítására, másrészt pedig az állomány gyarapítására szolgál. Több megyében felismerték már a méhészetnek a méztermeléssel vetekedő, s a növényzet beporzásának elősegítésében megmutatkozó hasznát, s a méhállománnyal nem rendelkező nagyüzemi gazdaságok szállító eszközökkel és munkaerővel sietnek a méhészek segítségére. Békés megyében például több állami gazdaság és termelőszövetkezet tette lehetővé a mé- heknek a virágzás idején maglucernásukban való letelepedését. A hazai méhállomány mintegy félmillió családra tehető. Ezek az idén eddig 300 vagon- nyi export és 100 vagon körüli mennyiségű, belföldön fogyasztásra kerülő mézet gyűjtöttek be. Megyénkben 35 ezer a háztájiban tartott méhcsaládok száma. Rajtuk kívül állami gazdaságainkban 2000, a tsz-ekben pedig másfél ezer család van. A meggyőző szovjet példa nyomán — a szovhezok és kolhozok hatalmas méhészeteinek mintájára — indokolt volna nagyüzemi gazdaságaink méhészeteinek fejlesztése, nem utolsósorban a gyümölcsfélék és a magvas növények már említett beporzása érdekében. A lehetőségek minderre megvannak, a megye méhészeti adottságai előnyösek. Nagy kiterjedésű gyű' mölcsöseink. a folyó menti fűzesek biztosítják az állomány gyarapodását, erősödését. A földművesszövetkezetekben 60 méhészeti szakcsoport működik, kifejezetten méhészettel foglalkozó szövetkezet pedig három van a megyében: Dm napa tájon, Baján és Kiskunhalason. Az idén eddig 30 vagon méz került begyűjtésre a megyéből. A felvásárlás határidejére — október végéig — még mintegy 10 vagonnyi mennyiségre számíthatunk. A néhány termelőszövetkezetünkben folyó méhészkedés mindeddig híján van a nagyüzemi jellegnek. A termelőszövetkezeti méhészetekben általában ötven körül van, vagy ennek is alatta marad a családok száma. A nagyobb állománnyal rendelkező tsz-ek közül a jász- szentlászlói Arany homok a legjelentősebb, 220 méhcsaláddal. A megtermelt méz 60—40 százalékos arányban illeti a tsz-t és a méhészt. Ez utóbbi a költségekből is vállalja a reá eső részt. A méhek egészségvédelme az állatorvosok mellett működő, s a szakcsoport által javasolt eeészsé*»-figyi felelős feladata. A méhállományt egyébként minden tavasszal, a vándorlás előtt felülvizsgálják, és csak orvosi bizonyítvány birtokában kerülhet sor a vándorlásra. Indokolt esetben a megyei főállatorvos hivatalból is elrendelheti az állomány újbóli, felülvizsgálatát. A megye méhállo- mányának egészségügyi helyzete kielégítő. Nagyobb mértékben csupán a „nosema” nevű betegség pusztít, néhol pedig enyhe léfolyású költésrothadás lépett fel. A Tetran-por, illetve a magyar gyártmányú Fumagi- lin és á Nosemac elnevezésű .gyógyszer jó hatású ellenszere e betegségnek. A megyénkben elvégzendő további feladatok közé tartozik, hogy a kisebb méhállománnyal rendelkező tsz-ek növeljék a családok számát és jól képzett méhészt alkalmazzanak. Azokat Dedig, akik a közös gazdaságokban méhészettel foglalkoznak, tegyék a termelésben anyagilag is érdekeltté. így válhat még jövedelmezőbbé a mezőgazdaságnak ez az igen csekély beruházást és kevés költséget igénylő, kétségkívül igen hasznos melléküzemága. — a — r Példás legelőgazdálkodás A Kecskeméti Gazdasági Malom mázsálójához most hajt oda a Béke Tsz zsákokkal megrakott gumiskocsija. Negyven mázsa új búzát hozott. — A kombájneséplés „nyitányával” párhuzamosan, július 10-én kezdődött a szállítás —- magyarázza Németh Ferenc, aki egyszemélyben a gazdasági és a villanymalomnak is az üzemvezetője. — Akkoriban kocsikocsit követett. Most ez a „hajrá” kicsit alábbhagyott. A csép- lés ütemét figyelemmel kísérve, a hét végén várunk ismét nagyobb mennyiségű gabonaszállítmányokat. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz ugyan már a mai napra jelezte 25 vagon búza küldését. Mindeddig nem jöttek, de még most sem késő. „Papírforma” szerint ugyan reggel hattól este hatig veszünk át gabonát, de szükség esetén eltekintünk ettől a szoros időponttól. Legutóbb például — előzetes megállapodásunk értelmében, a szállítóeszközök előnyösebb kihasználása végett — reggel négykor kezdtük meg a kecskeméti Törekvés Tsz búzájának átvételét, ami hat óráig meg is történt. A* üzemvezető egyébként a vállalat kirendeltségétől kapott adatok alapján nyilvántartja, hogy adógabona, cséplőgéprész, vetőmagkölcsön, vagy a feleslegre kötött szerződések értelmében milyen mennyiségű gabonára számíthat a malom a körzetében levő mintegy 20 közös gazdaságból. A gazdasági malom a tengelyen érkező, míg a vagonos árukat az iparvágánnyal rendelkező villanyma'om veszi át. Keddig ez utóbbi malomba 140 vagon búza érkezett több állami gazdaságból, a gazdasági malom viszont az állami gazdaságoktól 78, a termelőszövetkezetektől pedig 70 vagonnal vett át. A legkiválóbb, első osztályú búza, a Városföldi Állami Gazdaságból került átvételre. A gabonák kifogástalan minőségűek. Ezt igazolja a próbasütés is, amit fele-fele arányban a régi, s a zsenge, kevésbé érett új búzák őrleményéből végeztek ... Mire beszélgetésünkben eddig jutunk, már lerakták a Béke Tsz szállítmányát. Megtörtént a mázsálás, a minősítés is. Minden zsákból kivettek egy maréknyit, s a nedvtartalom és hektolitersúly szempontjából a laboratóriumban megvizsgálták. Minden rendben: a nedvesség- tartalom nem haladja meg a 16 százalékot, a gabona tehát tárolásra alkalmas. Megnyit ják a zsákok száját, s a búza az 50 mázsa befogadóképességű garatba ömlik, ahonnan kanalas felvonó viszi a 35 méter magas silócellákba. Itt tárolják a „kenyérmagot”, s a cellákból jut majd — csövön keresztül — a malom szomszédos épületébe. Óránként száz mázsányi mennyiség ömlik keresztül a csövön, s ennek a hatszorosát őrlik fel napjában. Egy nap is kevés lenne talán ahhoz, hogy behatóan végigtanulmányozzuk mindazt a sok munkafolyamatot, amelynek során a búzaszemből liszt lesz. Az előtisztítás után a megmosott mag a pihentető kamrába kerül, s innen — mintegy nyolc óra múlva — a koptatóba. Az őrlőhengerekben hatszoros „tö- retésen” megy keresztül, amíg egyre finomodva, a tiszta, hófehér liszt a zsákokba jut. — Ez a malom — mondja Németh Ferenc — a helyi sütőipar és a kereskedelem részére készít őrleményt. Havonta mintegy 35 vagonnyi liszt kerül innen, csomagolva, az üzletekbe. Szemtanúi vagyunk az úgynevezett „pekárolásnak”, amikor egy falapra simítva, száraz, nedves, és szárított állapotban összehasonlítják az őrleményt az azonos típusú jellegliszttel. A próba meggyőz arról, hogy az új liszt tisztább, világosabb színű, mint a szabvány. Kilépve a malomból, a szakadatlan gépduruzsolás után szinte szokatlan a fülnek az udvar álmos, délutáni csendje. Csak az a kemény, fémes csattogás élénkíti fel, amely az e pillanatban begördülő újabb búzaszállítmány érkezését kíséri. JÓBA TIBOR Söprik a... Jászszenti ászló határában tr lálkoztunk a Kecskeméti Köz útfizemi Vállalat erőgépeivel, melyek az újonnan épfiit útszakasz befejező munkálatait végzik. Felkefélik és lefújják az útburkolatról a rárakódott port. a záró bitumenréteg felrakása előtt. Ez bizony elég kellemetlen munka, Nagy Gyula és Szabó Sándor traktorvezető arcá< vastagon borította a felhőként szálló por. ' A bugaci Béke Termelőszövetkezetnek közel ezer bold a legelőterülete. Ennek rendben tartásáról, a lehetőséghez mérten, megfelelően gondoskodnak. Idén tavasszal például az elburjánzott gyomnövényeket — vegyszeres permetezéssel kiirtották, és mintegy 300 holdon fogasoltak is. Száz holdnyi területen a szövetkezeti gazdák vízlevezető barázdákat, árkokat ástak, abból a célból, hogy a mocsaras, savanyú fűvű részeken megrekedt vízmennyiséget a közeli csatornába vezessék. Az állatállomány vízellátását nyolc régi, de rendben levő, vályúkkal, merítőedényekkel jól felszerelt baromkútból biztosítják. Az itatőkutakat úgy helyezték el, hogy azokat a szarvasmarhák a legelőterület bármely részén könnyűszerrel elérhessék. A kikarózott területen szakaszos legeltetés folyik. A juhok, marhák legelője, valamint a kaszálók gondosan el vannak egymástól határolva. A tehéntartó szövetkezeti gazdáknak egyébként egy hold háztáji legelő használatához is joguk van, ezenkívül a java kaszálókat is megkapják feles vágásra a tsz-től. Az elkövetkező télre talajerőpótlást is terveznek, amelynek során 400 holdra összesen 320 mázsa pétisót szórnak.
