Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-25 / 172. szám
fc oldal 1963. július 25, csütörtök Hruscsov üzenete az afrikai állam» és kormányfőkhöz MOSZKVA (TASZSZ) Hruscsov szovjet miniszterelnök üzenetet intézett az Addisz- Abeba-i értekezleten részt vett afrikai országok állam- és kormányfőihez. Üzenetében hangsúlyozta, hogy hisz Afrika nagy jövőjében, az afrikai népek haladásában és felvirágzásában. A szovjet miniszterelnök rámutat: „Az Addisz-Abeba-i értekezlet határozatai ismét megerősítették, hogy számos olyan kérdésben, amely ma az egész emberiséget érdekli, a Szovjetunió és az afrikai országok álláspontja vagy egészen, vagy pedig sokban megegyezik.” Az értekezlet felhívással fordult a Szovjetunióhoz, az Egyesült Államokhoz és a többi nagyhatalomhoz: vessenek véget a fegyverkezési versenynek és egyezzenek meg a szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzéssel megvalósítandó általános és teljes leszerelésben. Ezzel kapcsolatban Hruscsov hangsúlyozta: „A szovjet kormány minden erőfeszítése éppen erre irányul.” Hruscsov kijelenti: A szovjet kormány teljesen egyetért _ az értekezletnek azzal a felhívásával, hogy tekintsék atommentes övezetnek Afrikát. A szovjet kormány — írja Hruscsov — támogatja az értekezletnek azt a határozatát, hogy véget kell vetni Afrika katonai megszállásának és fel kell számolni a területén levő idegen katonai támaszpontokat. — Afrika népei kétkedés nélkül számíthatnak a szovjet nép és a szovjet kormány támogatására és a nemzeti függetlenség harcosainak nyújtott gyakorlati segítségére a gyarmati rendszer mielőbbi felszámolásában. Hruscsov kijelenti, hogy a Szovjetunióban nagy rokon- szenwel és tisztelettel figyelik az afrikai államok és népek erőfeszítéseit, amelyek a gyarmati rendszer következményeinek felszámolására és saját nemzetgazdaságuk alapjainak lerakására irányulnak. „A Szovjetunió a jövőben is fejleszti az egyenjogú, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést az afrikai államokkal” — írja. Befejezésül Hruscsov kijelenti, hogy a Szovjetunió kormánya az értekezlet kiemelkedő eredményeként értékeli azt a megállapodást, amelynek értelmében létrehozzák az afrikai egység szervezetét és egyértelműen Nem vezettek eredményre Wirtz amerikai munkaügyi miniszter tárgyalásai a vasúti vállalkozókkal és a vasutas-szakszervezetek képviselőivel, sőt Kennedy elnök személyes beavatkozása sem bizonyult eredményesnek a nagy amerikai vasúttársaságok és öt vasutas-szakszervezet vitájában. A vasúti társaságok továbbra is ragaszkodnak hozzá, hogy július végén olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyek következtében több tízezer vasúti alkalmazott vesztené el kenyerét. Kennedy elnök a viszály megoldására kompromisszumos törvényjavaslatot kívánt a kongresszus elé terjeszteni, amely kötelezné a vállalkozókat és a szakszervezeteket, hogy vitájukat az államközi kereskedelem kérdéseivel foglalkozó bizottság elé bocsássák döntés végett. H. E. Gilbert, a mozdonyvezetők szakszervezetének elnöke a Missouri állambeli Saint Louisban tartott sajtóértekezleten bejelentette, hogy az öt szakszervezet nem fogadhatja el Kennedy közvetítő indítványát, mivel a vasúti vállalkozók nem hajlandók lemondani a séreljóváhagyták e szervezet alapokmányát. „Az alapokmányban kitűzött nagy és nemes célok — hangsúlyozza Hruscsov — teljes támogatásra találnak a Szovjetunióban. „Szilárdan hiszem — írja Hruscsov1 —, hogy az egyesült Afrika az imperialistaellenes és gyarmatosításellenes világfront valamennyi erejével vállvetve hamarosan és visszavonhatatlanul megtisztítja ősi földjét a gyarmati uralomtól.” mezett intézkedésekről. A szak- szervezeti vezető szerint ilyen körülmények között elkerülhetetlen, hogy a vasutasok július 30-án sztrájkba lépjenek. (MTI) MOSZKVA. A TASZSZ jelentése szerint a Szovjetunió kolhozai és szovhozai július 20-ig 18,9 millió hektáron végezték el a kenyérgabona aratását. Ez a gabona vetésterület 15 százalékának felel meg. Július 21-ig pedig 11,1 millió hektár gabona termését csépelték ki. BELGRAD. Az idén kikiáltott új jugoszláv alkotmány elvi rendelkezéseinek megfelelően Jugoszláviában most gyakorlati lépéseket tesznek a 42 órás munkahét fokozatos bevezetésére. Mint R. Dzsunov munkaügyi miniszter elmondotta, már meghatározták, melyek azok a vállalatok és üzemek, ahol kísérA moszkvai háromhatafmi értekezlet szerdai ülése MOSZKVA. (MTI) A moszkvai Szpiridonovka palotában szerdán délután, helyi idő szerint 16,00 órakor folytatódott a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britan- ni képviselőinek tanácskozása a levegőben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyver- kísérletek eltiltását kimondó szerződés tervezetéről. Előbb csak a három küldöttség vezetője — Gromiko, Har- riman és lord Hailsham — tanácskozott tolmácsok jelenlétében. majd később csatlakozott hozzájuk a három küldöttség többi tagja. A délelőtti órákban a szövegező bizottság tartott ülést. létképpen bizonyos ideig 42 órát dolgoznak hetenként. Néhány év múlva — hangoztatta — a jugoszláv dolgozóknak 300 órával több szabad idejük lesz, mint ma. • DAMASZUSZ. A sziriai államcsínynek több mint kétszáz halálos áldozata van. Ezeket az adatokat Szíriában cáfolják. El Dzsundi sziriai tájékoztatásügyi miniszter közölte, hogy a feketelistára helyezett, s a letartózta- tási paranccsal körözött 58 politikus közül eddig 30-at tartóztattak le. Szíriában egyébként a helyzet változatlanul feszült. Libanonban a hatóságok elkobozták a sziriai Baa+h párt lapjának, az „A1 Baath”-nak valamennyi példányát. Hivatalos nyilatkozat szerint az újság „sértő nyilatkozatokat” közölt. * MADRID. Az asturiai bányászok sztrájkja kedden továbbterjedt. A sztrájkoló bányászok száma hatezer főre emel kedv.,. Az asturiai bányászok mostani sztrájkja szombaton kezdődött, amikor tárgyalások kezdődtek az új regionális kollektív szerződés megkötéséről. * MOSZKVA. Foevi, a Szovjetunióban három hete vendégeskedő ghanai bányászszakszervezeti küldöttség vezetője elutazása előtt tartott sajtóértekezletén igen érdekesnek és hasznosnak mondta a küldöttség látogatását. Közölte, hogy megállapodás jött létre a szovjet—ghanai szakszervezeti kapcsolatok még fokozottabb elmélyítéséről. Kijelentette, hogy elengedhetetlen a Szovjetunió és Ghana szorosabb gazdasági és kulturális együttműködésének előmozdítása szakszervezeti vonalon is. • KAIRÖ. Kairóban már több hete üléseznek az „arab egység hívei”. Egyes tanácskozásokon Nasszer elnök is részt vett. Az arab unionisták megállapodtak abban, hogy Egyesült Arab Szocialista Mozgalmat hoznak létre, amelynek szervezeteit megszervezik az egész arab világban. * RÓMA. Rómában szerdán megnyílt az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának soron levő plénuma. A plénum napirendjén két kérdés szerepel: 1. harc a jelenlegi szakaszban az olasz politikai helyzet balra fordulásáért; (előadó: Marió Alicata.) 2. a nemzetközi kommunista mozgalom problémái; (előadó: Giancarlo Pajetta.) A plénum három napig tart. BÉKE A béke megmentése minden ember érdeke, mindnyájunknak tenni kell valamit érte. Lényegében ezekkel a gondolatokkal zárult a VI. magyar békekong- resszus. A küldöttek visszatértek munkahelyükre: földekre, bányába, gyárakba, hivatalokba, intézetekbe és önkéntelen felvetődik bennük, bennünk a kérdés: mit tehetünk a békéért? Pedig kézenfekvő a válasz. Mindenki tudja, aki él, hogy a béke életet jelent, békességet és boldogságot. S ahogy egy kisebb közösségben a közösség tagjainak tenniök kell valamit közösségük egyetértéséért, úgy az országoknak, népeknek is tenniök kell a Föld békéjéért. De mit tehetnek azok, akiket szerte a világon „kisembereknek” vagy „egyszerű embereknek neveznek? — kérdezhetnék és kérdezik sokan. Sokat tehetnek, hiszen belőlük áll össze az emberiség, ők: — mi vagyunk a többség, mi vagyunk a mindenütt jelenlevők, mi, a kisemberek. A mi kezünk, munkánk, tehetségünk, tudásunk hozott és hoz létre városokat, vízierőműveket, rakétákat és játékokat! Ebben rejlik a mi erőnk. Ez kell, hogy tudatosuljon minden emberben, mert nincs és nem lehet nagyobb erő a világon az emberiség egyetemes békeakaratánál! Mit tehet a magyar „kisember”, a magyar békeharcos? A béke életet és egyben boldogulást is jelent. E kettő el nem választható, hiszen az elnyomott nép békéje az elnyomónak kedvez! Csak a szabadon fejlődő népek számára jelent kenyeret, gyümölcsöt, napfényt, levegőt. Naponta jobb életet, tehát mindennapi derűs munkát és annak megérdemelt örömét. Vagyis munkánk öntudatos elvégzése — ki-ki a maga helyén — jobb sorsot, már nemcsak boldogabb jövőt, de boldogabb jelent is ígér. Mindez pedig egyre értékesebbé, szükségesebbé teszi számunkra a békét. Mindegy hol dolgozunk, a munka puszta elvégzése még önmagában nem biztosítja a békét. A nem tudatosan végzett munka árt a közösségnek, árt az egyénnek: árt a békességnek. mert elöbb-utóbb ellentétet szül. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy valamennyien tehetünk valamit a békéért, akkor szívós akarattal álljuk meg a helyünket. A lélektelenül végzett munka különben sem jelent örömet, inkább bosszúságot. Ahogy a családban szükséges a közös akarat ahhoz, hogy békesség legyen, úgy a világon is szükség van minden ember akaratára. Aki e harcból hiányzik, az az életet tagadja meg, az emberi hitet. A tennivaló egyszerű: konok akarat kell, amely jelen kell, hogy legyen minden mozdulatunkban, minden tettünkben, egész valónkban, mindaddig, amíg az emberiség legnagyobb kincse, a béke végleg biztosítva nincsen. Ezt tehetjük, ezt kell tennünk, hiszen az akarat, az erő csak úgy lesz teljes, ha mindany- nyian így akarjuk. Ha mindannyian helytállnak e harcban. A minden fontos alkalomkor kinyilvánított békeakarat megmentheti a békét, hiszen ahhoz képest törpe az atombombák ereje. Egyszerű ez. Mindennapi öntudat, becsület dolga, mely ha jelen van munkánkban, tetteinkben, akkor nyugodtan és félelem nélkül játszhatnak gyermekeink. élhet nyugodtan az emberiség, mert ez a békeakarat átsugárzik betonfalakon, át az óceánok felett, bejut tárgyalótermekbe, kaszárnyákbat Nem állhatja útját semmi! Kiss Dénes A nvp nem atlta mes: nmgát A Biztonsági Tanács vitája Portugáliáról A moszkvai tanácskozások visszhangba EPPEN TÍZ esztendeje, hogy 1953. július 27-én Panmindzsonban megkötötték a fegyver- szünetet, amely pontot tett a koreai háború végére. Ez a nap nagy győzelme volt mind Észak- Korea szabadságszerető népének, mind a világ békeszerető erőinek. E tíz év alatt elsősorban a Szovjetunió békepolitikája és az egész béketábor nagy erőfeszítései jóvoltából szinte már a történelem lezárt fejezetének tűnik Li Szin Man-ék gálád támadása a szocializmust építő Észak-Ko- rea ellen. Pedig a háború eseményei az amerikai imperializmus távol-keleti politikájának ma is eleven módszereire világítottak rá. Dél-Viet- namban Diem diktatúrájával karöltve hasonló módszerekkel folyik a „csendes háború”, mint ahogyan a felperzselt föld stratégiáját alkalmazták az amerikai haderők Észak-Koreában is. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hallatlan erőfeszítésekkel újjáépíttette elpusztított országát, továbbfejlesztette és védelmezte, azt a társadalmi berendezkedést, melyben az igazságosságon alapul. És sem Észak-Korea, sem pedig a még mindig elnyomás alatt élő Dél-Korea népe nem mond le arról, hogy Korea egyesüljön. A koreai népnek a békét és igazságot szerető nemzetközi közvélemény által támogatott harca máris olyan győzelmeket teremtett Dél-Koreában, melyek bizonyos engedményekre késztették Dél-Korea urait Is. A nép nem hagyja abba küzdelmét a békés és egységes Koreáért. Erre figyelmeztet ez a mostani évforduló is. A BIZTONSÁGI Tanács 32 afrikai ország követelésére megvitatja a portugál gyarmati területek helyzetét és a Dél-Afrikai Köztársaság kormányának fajüldöző politikáját. A legutóbbi ülésen felszólalt Fedorenko, a Szovjetunió képviselője is, hangsúlyozta, hogy a Salazar-rendszer- nek az ENSZ-szel szemben tanúsított kihívó magatartását elsősorban az magyarázza, hogy a NATO spanyolfala mögött tevékenykedik, a nyugati hatalmak látják el fegyverrel. A szovjet küldött helyeselte az afrikai országok követelését, EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN hogy a nyugati hatalmak válasszanak Afrika népei és Portugália között. Felkérte e hatalmakat, támogassák a Biztonsági Tanács erélyes akcióját annak érdekében, hogy Portugália tegyen eleget az ENSZ felhívásainak és vessen véget gyarmati uralmának. A szovjet küldött fenntartások nélkül támogatta az Addisz Abeba-i értekezletnek a Portugália ellen hozandó szankciókra vonatkozó javaslatait, s kifejezte azt a véleményét, hogy a Biztonsági Tanácsnak fel kellene kérnie minden országot e szankciók alkalmazáA NEMZETKÖZI közvélemény változatlanul feszült érdeklődéssel követi a moszkvai atom- csend-tárgyalásokat. Londoni diplomáciai körökben úgy vélekednek, hogy a tanácskozások a sikeres befejezés felé közelednek. Rusk amerikai külügyminiszter az újságíróknak ^kijelentette, hogy a moszkvai tanácskozások előreláthatólag még „1—2 napig tartanak”. A szenátus külügyi bizottságának elnöke úgy nyilatkozott, hogy Moszkvában csupán szerződéstervezetet készítenek és ezt még parafáin! kell. Az egyezményt Harimann külügyminiszter-helyettes parafálja és a megállapodást a külügyi bizottság elé utalják megvitatás végett. Illetékesek úgy nyilatkoznak, hogy erre 2—3 napon belül sor kerülhet és a bizottság 4—5 napig vitatkozik a szerződésről. A megállapodás végleges aláírására csak ezután kerülhet sor — mondották. Továbbra is jelentős sajtóvisszhang követi az SZKP nyílt levelét és a szovjet—kínai ideológiai vitát. A Neues Deutschland, az NDK vezető napilapja vezércikkben méltatja a nyílt levelet. Megállapítja, hogy a Német Szocialista Egységpárt mindent megtesz a fennálló nézeteltérések kiküszöbölésére. Pártunk — hangoztatja a cikk — az SZKP- val és a többi kommunista és munkáspártokkal összeforrottságban szilárdan tartja magát a világ kommunista mozgalmának együttesen kidolgozott és az élet által igazolt irányvonalához, és az eddigiekhez hasonlóan küzdeni fog a marxizmus—lenmizmus tanításainak tisztaságáért. Mégis sztrájkba lépnek Az amerikai vasutas-szakszervezetek Kennedy kompromisszumos javaslata ellen Hírek sorokban
