Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-04 / 154. szám
LAPJA 1963. JÚLIUS 4, CSÜTÖRTÖK Világ proletárjai, egyesüljetek fcVIII. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM Lapunk fotoriportere, megirigyelve a „magaslati” helyet, maga is felkúszott a Kiskörösön most készülő televíziós erősítő toronyra, hogy ott közvetlen közelből lesse el a Ganz-MÁVAG szerelőinek néhány munkafolyamatát. A napokon belül elkészülő 50 méteres torony, egyébként az országos erősítő hálózat egyik láncszeme lesz. A végleges magasságnak most a kétharmadán folyik a munka: a torony hat „szakaszából” a negyediket szerelik. Az alkatrészeket már a földön előkészítik, majd egy darabban, csőrlővel emelik a magasba, ahol az összecsavarozás történik. Felső képünkön Tilicki Imre és Balázs Ferenc szerelők „a helyzet magaslatán”, az acélváz csúcsán, a szédülést nem ismerve emelik be a földön előkészített, élénkpirosra festett fémalkatrészt. Az alsó kép a harminckét tagú munkacsapatnak talán a legnépszerűbb két tagját ábrázolja: Gacov Illést, a „görögöt” és Ecseki Ferencet, akit társai „Jackie”-nek becéznek. Jókedvű tréfálkozással fűszerezve végzik a 30 méteres magasságban a csavarozás nehéz, nagy pontosságot igénylő feladatát. Tűz a nap, megfeszülnek az izmok, ég-föld között sziporkáznak a viccek, de a munka jól halad. Jackie-éket már pár nap múlva a munkahelyen a műszerház építői váltják fel. (Pásztor Zoltán felvételei) A Bács-Kiskun megyei párt- és tanács-végrehajtóbizottság úgy határozott, hogy az ősz folyamán a megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülése elé terjeszti „A második ötéves terv kertészeti, szőlő- és gyümölcstelepítési és termelési terveinek végrehajtásáról, valamint a harmadik ötéves terv feladatairól” szóló beszámolót. A napirend előkészítésére egy főbizottság és több albizottság jött létre, amelynek vezetői szerdán délután a megyei párt- bizottság székházában értekezletre gyűltek egybe. Dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára ismertette a meg- tárgyalásra kerülő előterjesztés célját és a bizottságok feladatait. A főbizottság tagjai és az albizottságok vezetői a következők: A FŐBIZOTTSÁG elnöke: Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, titkára: Tompa Béla, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese. Tagjai: Bank Gyula, a megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztályának vezetője, Kádasi László, a megyei tanács v. b. művelődési osztályának vezetője, Matpjs László, a megyei pártbizottság' mező- gazdasági osztályának vezetője, Miklós János, az állami gazdaságok megyei igazgatóságának vezetője, dr. Szilágyi Tibor, a Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium vezetője és Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője. A főbizottságnak tagjai még az albizottságok elnökei is. SZŐLŐTERMESZTÉSI ALBIZOTTSÁG. Elnök: Horváth Sándor, a Szőlészeti Kutató Intézet homoki osztályának vezetője, titkár: Pfenning Gyula, a megyei tanács v. b. mezőgazda- sági osztályának kertészeti csoportvezetője. GYÜMÖLCSTERMESZTÉSI ALBIZOTTSÁG. Elnök: Nyújtó Ferenc, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet osztályvezetője, titkár: Kovács László, a megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztálya kertészeti csoportjának főelőadója. FELVÁSÁRLÁSI, FELDOLGOZÁSI, PÉNZÜGYI ÉS SZÁLLÍTÁSI ALBIZOTTSÁG: Elnök: Benei Sándor, az Alföldi Állami Pincegazdaság igazgatója, titkár: Magony Imre, a megyei tanács v. b. felvásárlási osztályának vezetője. ÖNTÖZÉSI ALBIZOTTSÁG: Elnök: dr. Fekete István, az állami gazdaságok megyei igazgatóságának osztályvezetője, titkár: Kiss György, a Bajai Vízügyi Igazgatóság vezetője. GÉPESÍTÉSI ALBIZOTTSÁG: Elnök: Petőfi Sándor, a Helvéciái Állami Gazdaság igazgatója, titkár: Csatári Lajos, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetője. TALAJERŐGAZDÁLKODÁSI ALBIZOTTSÁG. Elnök: Simó Tibor, a kiskőrösi járási párt- bizottság első titkára, titkár: dr. Gátai Ferenc, a megyei tanács v. b. ipari osztályának vezetője. ^ KGST Végrehajtó Bizottságának ülése MOSZKVA (TASZSZ) A KGST Végrehajtó Bizottsága hivatalosan közölte: Július 3-án Moszkvában megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 7. ülése. A végrehajtó bizottság munkájában részt vesz: Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnök- helyettese, Frantisek Krajcir, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese, P. Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársáság minisztertanácsának elnökhelyettese, Apró Antal, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának. elnökhelyettese, D. Molomzsamc, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának első elnökhelyettese, Bruno Leuschner. ' a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, A. Birlandéanu, a Román Népköztársaság miniszter- tanácsának elnökhelyettese, Mihail Leszecsko. a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese. Az ülésen P. Jaroszewicz, a Lenevel Nénköztársaság képviselője elnökölt. Nehru az e! nem kötelezettségről Dzsavahartal Nehru indiai miniszterelnök kedden Calcuttában beszédet mondott egy gyűlésen. Hangsúlyozta, nem tér le arról a politikáról, amelynek értelmében — történjék bármi is — nem csatlakozik a tömbökhöz. A tömbökhöz való csatlakozás háborúra és pusztulásra vezetne — mondotta. Ha India lemondana az el nem kötelezettség politikájáról, sok ország barátságát elvesztené. további tennivalóit Az antennatorony csúcsán Bizottságok készítik elő a szőlő- és gyiim öle-'tel építés Erőnket összefogva Az utóbbi időben fontos intézkedések történtek az ipar termelőerőinek koncentrálására, az igazgatói jogkör bővítésére, a vezetés színvonalának emelésére. Az átszervezés alapja: kis üzemeknek nagy válla- tokká történő összevonása, ami július elsejével döntő szakaszához érkezett. Több száz kisüzem összevonásával hétfőn formailag is megalakultak az új nagy vállalatok, hogy kihasználhassák az egységes vezetésben, a munkák szakosításában rejlő előnyöket. A kohó- és gépiparban már 1959-ben megkezdődtek a vállalati összevonások, de itt is most, július elsejével bonyolódott le a legnagyobb jelentőségű átszervezés: 44 kisüzem helyett 10 nagyot hoztak létre. A többi között egységes vezetés alá kerültek a szerszámgépgyárak, az orvosi műszergyárak, a motorgyárak, a .szerszámgyárak. Hogy mit jelent a gépipar korszerűsítésében a szerszámellátás, általában tudott: ez a kulcsa a fejlődésnek, hiszen minden munkához megfelelő és teljes szerszámkészletre van szükség. A szerszámellátás azonban ma még akadozik. Ennek főleg az az oka, hogy a szerszámok jórészt még kisipari módon készülnek nálunk. Néhány nagyobb szerszámgyárunk van ugyan, de ezek az országos ipari szükségletnek csak 14 százalékát adják. A többi szerszám 150 különböző vállalatnál — kis mennyiségben, egyedi módszerekkel, alacsony termelékenységgel és 430—40 százalékkal magasabb önköltséggel készül, mint a központi nagyüzemekben. Ezt az áldatlan helyzetet szüntetik meg azzal, hogy kilenc vállalat összevonásával július 1-től létrehozták a szerszám- és készülékgyártás két nagy bázisát. Megyénkből a Pneumatikus és Hidraulikus Gének Gyára kecskeméti telepének új nagy- vállalata az öt gyárból egyesült Szerszám- és Gépelemgyárak. A második fél év első napján alakult meg az Építésügyi Minisztérium — építőanyagipar melletti — másik nagy termelési ágazatának, a kivitelező iparnak új irányító szervezete, az ÉM Építőipari Főigazgatóság. Az eddigi kilenc iparági igazgatóság helyett ez fogja egységesen irányítani az építkezések kivitelezését végző valamennyi építőipari vállalatot. Hatáskörébe kerültek a betonelemgyár- tó, a szak- és szerelőipari, épületlakatos, szállítási, épületasztalosipari és anyagellátási vállalatok egyaránt. Megyénkből az ÉM Épületlakatosipari Vállalat kecskeméti telepének ez új irányító szerv alá tartozó országos nagy- vállalata az ÉM Fémmunkás, Épületlakatos- és Tömegcikkipari Vállalat; ennek Vasszerkezeti Gyára a kecskeméti. Ez utóbbinak pedig tömegcikkipari telepe a kiskunhalasi üzem. A közvélemény nagy várakozással tekint az' átszervezések várható eredményei elé. Az áprilisban történt összevonások már országos szinten megmutatták, mennyi tartalék feltárására nyílik lehetőség az egységesítéssel. Az összevonás nem a cégér, a név megváltoztatását jelenti. Az új országos vállalatoknak több lehetősége nyílik a termelés szakosítására, a gyártmányfejlesztésre, az iparágon belüli együttműködésre, mint a korábbi iparigazgatóságoknak. A gyáregységekké vált vállalatokat igen megerősíti a vezető szakemberek átcsoportosítása is. Az ütemes, kapkodásmentes termelés, a könnyebben, egyszerűbben szervezhető kooperáció a nemzeti jövedelem újabb emelkedését segíti elő. Tóth István
