Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-24 / 171. szám

Mint a fogaskerekek Világ proletárja?, egyesüljétek? XVIII. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 4rtt 60 fillér 1963. JÚLIUS 24, SZERDA 70 896 oltaná, 509 376 ho*esonzés Az év első felében eredményes munkát végeztek megyénk könyvtárai A tervszerű gazdálkodás ha­talmas szerkezetében úgy illesz­kedik egymáshoz a vállalatok munkája mint a fogaskerekek nagy mechanizmusa. Minden üzemnek pontos, tervben rög­zített feladata van, melynek ké­sedelmes vagy minőségileg nem kielégítő teljesítése zavart okoz a kapcsolódó vállalatok tevé­kenységében. A felelőtlenségből, hanyagságból származó zava­rok sokszor a lakosság előtt is felszínre kerülnek, láthatóvá válnak. — Sajnos, hiánycikk. Pedig erre a negyedévre Ígérték a szállítást — tárja szét karját sajnálkozva az üzlet eladója, és a vásárló bosszankodva távo­zik. Csóváljuk fejünket egy-egy fontos létesítmény befejezési határidejének tologatása miatt is. De számtalan — a népgazda­ságnak súlyos kárt okozó — hiba rejtve marad az avatatlan szemlélő előtt. Hasonlatunkhoz visszatérve úgyis mondhatjuk, hogy a szerkezet mélyén okoz átmeneti zűrzavart. Hatásának pontos felmérése csak sokoldalú elemző munkával lehetséges. Havonta 80—100 esetben foly­tat vizsgálatot a vállalatok kö­zött felmerülő vitás ügyekben a megyei döntőbizottság. A fel­vett jegyzőkönyvek azt mutat­ják, hogy a hibák nagy része gondatlan szerződéskötésből fa­kad. Az elmúlt , év november 27-én 150 ezer forintos munkára vál­lalt kötelezettséget a Kecske­méti Szolgáltató és Javító Vál­lalat, nem véve figyelembe, hogy a hátralevő egy hónap alatt — szabad kapacitás hiá­nyában — semmiképpen sem tudja befejezni a megrendelő gépműhelyének építését. Gyakori hiba, hogy a munka feltételeit nem biztosítják a vál­lalatok. Késve rendelik meg a felhasználandó anyagot. Ezért volt megalapozatlan a Bajai Községgazdálkodási Vállalat szerződése is, melyben a bács- bokodi bekötőút elkészítésének határidejét október 31-re vállal­ta, ugyanakkor az építéshez szükséges zúzott követ október 30-ra rendelte meg. Csodák nin­csenek, egy nap alatt nem lehet 290 ezer forint értékű munkát elvégezni. Súlyos kárt okoz, ha a szer­ződés a mennyiség mellett nem rögzíti a minőseget. Egyik gyárt­mányához meghatározott fajta vaslemezre volt szüksége a Kis­kunhalasi Vastömegcikk Ipari Vállalatnak. A szállító eleget tett a rendelésnek és a gyártás elkezdődött. Csak 700 négyzet- méter lemez felhasználása után jöttek rá, hogy a bedolgozott anyag nem megfelelő. Követ­kezmény: selejt, jelentős mun­kakiesés. Még mindig sok a gyártási hiba. A Kiskunsági Cipőipari Vállalat félmillió forint értékű gyermekcipőt javított ki és osz­tályozott át, mivel a nagykeres­kedelmi vállalat kifogásolta az áru minőségét. A Bács-Kiskun megyei Építési- és Szerelőipari Vállalat az építkezések zömét mennyiségi és minőségi hiá­nyokkal adja át. A hiányok pót­lására kénytelen ismételten fel­vonulni. Ez jelentős többlet­költséget eredményez és káro­san befolyásolja a munkaszer­vezés tervszerűségét is. Szomorú következménnyel jár­nak az adminisztrációs mulasz­tások. Egy téves cím és máris késik a szállítmány, melyre pe­dig nagy szüksége lenne a ren­delőnek. A Bács-Kiskun megyei Műanyag-feldolgozóipari Válla­lat a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ részére szerződéssel lekötött 200 darab Jenkinsz-tárcsát és gyűrűt téve­sen a Vendéglátóipari Berende­zéseket Gyártó és Javító Vál­lalathoz küldte. A késedelemért kötbért fizetett. A hibát okozó vállalatok ter­mészetesen viselik a mulasztás nyomán felmerült költségeket. Minden esetben szigorú vizsgá­lat indul, és a mulasztó dolgo­zóra áthárítják az anyagi kár egy részét. Ez azonban csak fél­megoldás. Cél az, hogy minél kevesebb ügy kerüljön a döntő- bizottság elé, a termelési fel­adatok megvalósítását ne aka­dályozzák hasonló gondatlansá­gok. Az utóbbi időben tapasztalha­tó némi javulás. A szerződések megalapozottabbak, csökkent az akadályközlések elmulasztásá­nak száma, gondosabb a végel­lenőrzés. Mindez bíztató a jö­vőre nézve, de nem lehetünk elégedettek. Építő munkánk gyorsabb ütemű fejlődést köve­tel, s ennek alapvető feltétele, hogy mindenki a maga munka- területén becsülettel és lelkiis­meretesen dolgozzék, s a ter­melés nagy mechanizmusának fogaskerekei jól illeszkedjenek egymáshoz. Sokat hangoztatott és mégis! mindig újra és újra szívesen hallott kijelentés, hogy olvasó nemzet lettünk. Jelentősége ép­pen Bács-Kiskun megyében, — mely az ország egyik legelma­radottabb, legmostohább kultu­rális ellátottságú megyéje volt. — nagyon számottevő. Hiszen ma már ott tartunk, hogy még a legeldugottabb tanyákba is el­jut a könyv és egyre keveseb­ben lesznek, akik nélkülözik a művelődés, tartalmas szórakozás egyik legnépszerűbb és legköz­vetlenebb formáját — az olva­sást. Az olvasottság, a könyvek iránti érdeklődés rohamos fej­lődése elsősorban megyénk könyvtárainak kimagasló ered­ményeiben mérhető le és éppen ezért a dicséret is őket illeti. A könyvtári dolgozók fáradozása, lelkiismeretes munkája,, mely a könyvek megszerettetésére és az olvasási igény felkeltésére irá­nyult — már az elmúlt évben, de különösen 1963 első felében hatalmas arányú fejlődést ered­ményezett. Mindennél beszédesebbek ezek a számok, s arról vallanak, hogy megyénkben hódító útnak indult és mindent elsöprő győ­zelmet arato.tt a könyv, az ol­vasás igénye és szeretete. Mivel számunkra az sem lehet közöm­bös, hogy kik és mit olvasnak, érdemes részleteiben is feltárni, elemezni a statisztikai adatokat. A felnőtt olvasók 40—50 szá- áka falusi, mezőgazdasági aolgozó és a szórakoztató irodal­mi, vagy kalandos témájú ol­vasmányok mellett egyre többen kölcsönöznek különféle szakkönyveket. Eb­ben az évben 86 642 kötet volt a szakkönyvek for­galma, szemben az elmúlt évi, 64 924 kötetes kölcsönzéssel. Tehát nemcsak mennyiségi, hanem minőségi fejlődésről is számot adhatnak könyvtáraink. A vidék — elsősorban a ta­nyai részek — könyvellátását a művelődési autók biztosították. Beiratkozott olvasóik száma 2584. s kölcsönzésük a tavalyi hasonló időszak 1740 kötetéről 8877-re emelkedett. Most. a leg­melegebb nyári hónapokban is fáradhatatlanul járják be a ta­nyavilágot, — könyveket cserél­nek. ismeretterjesztő előadáso­kat tartanak és játékfilmeket is vetítenek. A jó és eredményes' könyvtári munka alapvető feltétele a könyvállomány állandó gyara­MOSZKVA, július 24. A KGST csúcstalálkozója, vagyis a tagállamok kommunis­ta és munkáspártjai első titká­rainak, valamint kormányfőinek értekezlete ma kezdődik Moszk­vában. A rendes évi magas szintű tanácskozás lesz ez, ame­pítása, melynél szintén javulás tapasztalható. Megyénk könyvállománya jelenleg 480 728 kötet, 71 348-cal több mint 1962 el­ső felében. Ennek ellenére a könyvcllátottság még min­dig nem a legmegnyugta­tóbb, hiszen figyelembe kell venni azt is, hogy év végére még több olvasó beiratkozása és a köl­csönzés forgalmának emelkedése várható. A tanácsok és tömegszerve­zetek még fokozottabb segítség- nyújtása elengedheted en felté­tele annak, hogy az o. ásók el­látása évről évre gazdagabb, változatosabb legyen Ezt kí­vánja a könyvtárak különösen nagy hatósugarú népművelési feladatköre, az irodalmi ízlés, a szakmai műveltség és a tu­dományos világnézet elmélyíté­se, melyhez az idén is — csak­úgy mint máskor — hathatós és alapos segítséget nyújtottak és kimagasló ' eredményeket értek el megyénk ügyszerető könyv­tárosai. lyet több mint egy évvel ez­előtt, 1662 júniusában határoz­tak el, az első ilyen jellegű ér­kezeiét résztvevői. A szocialista országok életé­nek e fontos eseményére Moszk­vába már az előző napokban megérkezett a legtöbb küldött­ség. A Kádár János vehette ma­gyar delegáció mellett ott van az NDK Walter Ulbricht ve­zette küldöttsége, a Mongol Népköztársaság Cedenbal vezet­te delegációja, s vasárnap este elindult a szovjet fővárosba a Gheorghiu-Dej vezette román küldöttség is. Kedd reggel, élén Todor Zsivkowal. repülőgépen Moszkvába utazott a bolgár delegáció, és Antonin Novotnv vezetésével a csehszlovák kül­döttség is kedden érkezett Moszkvába. Annak idején a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága kezdeményezte a ta­valyi moszkvai tanácskozá-t Mai, varsói jelentés szerint a lengyel fővárosban nagyra érté­kelik a végrehajtó bizottság megalakulását és eddigi hét ülésszakának tevékenységét, az elmúlt tizenhárom hónap ered­ményeit. Ezeket többek között az alábbiakban összegezik: Megkezdődött az 1970-ig szóié ötéves és az 1980-ig terjedő húszéves tervek koordinációja intenzív munka folvt a szak> sítás és a kooperáció elvégző sére; az árucsere-forgalom egyre in­kább annak eszköze, hogy s szocialista országok kölcsönöset kiegészítsék egymás gazdaságát megkezdődött a tudományos és műszaki kutatások összehan­golása. A szocialista országok közvé­leménye nagy érdeklődéssel te­kint a KGST ma kezdődő csúcstalálkozója elé. BÉKÉS DEZSŐ Vasárnap Tiszaugon A kánikula tartja magát, s aki csak teheti, a strandokon, vízpartokon keres felüdülést. Megyénk fürdőhelyein — a so­kakat vonzó Duna partján, a Szelidi-, a soltvadkerti Büdös­tón, s a meleg vizű strandokon kívül számos Bács-Kiskun me­gyei ruccan el a Balaton kör­nyékére, de szép számmal akad­nak, akik a szomszédos Szol­nok megyei Tlszaug vendégei­nek táborát gyarapítják. Fotó­riporterünk ezúttal két ottani képet örökített meg. A Tisza partján nincs építő anyaghiány. Jó néhány forduló egy-egy kisvödör vízért, és a ho mokból máris formálódhat a csodálatos kis vár. S amíg felnőtt és gyermek a parti pihenést, önfeledt játékot és a szelíd folyó hűs habjait él­vezi, a járművek a fák árnyéká­ban „pihenik ki’’ a nemegyszer hosszú út fáradalmait. Mert ha­zánk szép tájait nemcsak a me­gyei —, hanem a külföldi jó szomszédok is előszeretettel fel­keresik. (Pásztor Zoltán felvételei.' Az idei első fél évben 70 896 olvasó ira,tkozott be me­gyénk könyvtáraiba, 21 462- vel több, mint az előző év- hasonló időszakában. A köl­csönzések száma pedig 509,376 volt. 71 403-mal több, mint tavaly. Ma kezdődik a KGST csúcstalálkozója

Next

/
Thumbnails
Contents