Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-23 / 170. szám

1063. július 23. kedd

3. oldal

Kiskunhalas termelőszövetkezeteiben befejezték az aratást

A talaj „búvára”

Száztízszer

A megyei AGROKER Vállalat az elmúlt évekhez képest jóval szervezettebben, a vevők szempontjainak fokozottabb figyelembe vételével készült el a nyári gépi munkákkal kapcsolatos alkatrészellátásra.

Az aratás és a betakarítás munkáit végző gépekhez szükséges mintegy 10 ezer fajta alkatrészt tartanak raktáron. A húsz traktor- és 30—35 féle munkagéptípus alkatrészeinek túlnyomó része hazai gyártmányú, közülük mindössze 5—6 géptípusra irányuló igényt kénytelen a vállalat importalkatrészből kielégíteni.

Főként ezeknél a külföldi eredetű alkatrészeknél fordulnak elő nehézségek az utánpótlásban. Hiánycikk-ként említhető például az SZK-típusú kombájnokhoz szükséges háromnegyed és ötnyolcad colos lánc, az ugyanezen típus motorjához való hengerfej, valamint a K—25- ös Zetor bolygóháza.

Az AGROKER-nél július első napjaiban rendszeresített ügyeleti szolgálatot a nagyüzemi gazdaságok és a gépállomások szükség esetén nyomban igénybe veszik. A szolgálat megkezdése óta a munkaidőn kívül naponta mintegy két-három vevő jelentkezik — a legtöbb esetben személyesen, elvétve távbeszélőn — alkatrészigényével.

Az utóbbi két hétben 110 esetben nyújtottak segítséget az alkatrészhiánnyal küszködő kü- böző intézménveknek. A Kerekegyházi Gépállomásnak cséplő- főszíiakra, a miskei Aranykalász és a vaskúti Kossuth Tsz- nek SZK—3 kombájnhoz való hurkos dobra és csónakra, a hartai Béke Tsz-nek csapágyakra, a városföldi Petőfi Tsz-nek pedig aratógépéhez lánckerékre, reteszre és rugóra volt szüksége.

A betakarítás zavartalansága érdekében a vállalat köteles a más megyékből jelentkezőket is kiszolgálni, amennyiben az alkatrész ott nem szerehzető be.

A raktáron nem levő alkatrész*. egyébként telex-génen rendelik meg a MEGÉV-től, ahonnan azt legkésőbb a bejelentést követő napon haladéktala- nul megküldik a vevő címére. A t»tt intézkedésről a MEGfiV minden esetben értesíti az ille-* tékes AGROKER Vállalatot. Hasonló a helyzet a ZVZ kéve- kötő-aratóeép alkatrészeit illetően, amelyek úgynevezett központi tárolásé cikkek. Az országos készlet csekély volta miatt, mivel a’ megyék részére ezen alkatrészek arányos elosztása nem megoldható, azok igénylése, illetve szállítása is a már említett módon történik.

Megállapíthatjuk tehát, hogy az alkatrészellátás lebonyolítására kijelölt vállalatok a korszerű hírközlési módoktól az ügyintézés egyszerűsítéséig minden eszközt felhasználnak feladatuk zökkenőmentes, gyors ellátása érdekében.

— a — r

Automata

poggyászmegörző a Keleti pályaudvaron

A MÁV az utasok kényelmére az idén sokféle ú,| szolgáltatást vezetett be, A nemzetközi utasfelvilá- gosttő szolgálat, a pályaudvarok közötti poggyász-szállítás, a taxi előrendelés után kísérletképpen automata poggyászmegőrzot is létesítenek.

Az automata poggyászmegőrző tulajdonképpen kétrészes lemezszekrény. Felső rekesze egynapos, alsó része kétnapos megőrzésre szolgál. Ettől függően egy-, illetve kétforintos bedobása ntán a szekrény önműködően kinyílik. Az utas a csomagjainak elhelyezése után a szekrény biztonsági zárának kulcsát magával viszi. A megőrzés idejét a rekeszeken óra jelzi.

A kísérlethez a Német Demokratikus Köztársaságból rendelt 10 ilyen berendezést a MÁV, s ezeket szeptemberben állítják fel a Keleti-pályaudvaron. A kísérlet eredményé- tói függően a tervek szerint mintegy ezer automata poggyászmegőr- eőt szerelnek majd fel a pályaudvarokon. fMTD

A kiskunhalasi járásban mindenütt megfeszített ütemben aratnak. A kalászosok közül már csak a zab vágása van hátra, mintegy 1000 holdon. A hétfői napon Kiskunhalas város valamennyi közös gazdaságában befejezték az aratást.

Teljes egészében elvégezték a tarlóvetések alá történő szántást is a város tsz-ei, s a járásban is a tervezett területnek már közel a kétharmad részén

Július 7-i lapszámunkban „Mint a heringek..című cikkünkben szóvá tettük a kecskeméti tejcsárdában tapasztalt túlzsúfoltságot, s megoldásként azt javasoltuk, hogy ideiglenesen a balatoni „gomba” üzlet- helyiségek mintájára tegyék lehetővé a munkába igyekvő dolgozók gyors kiszolgálását, az átutazó turisták alkalmi étkeztetését. Sóhaj da Ferenc, a Bács- Kiskun megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója a következő választ küldte cikkünkre:

„Sajnos, mi is tisztában vagyunk a tejcsárda úgyszólván megoldhatatlan zsúfoltságával, de ezen a javasolt „gombával” segíteni nem tudunk, mivel a gombában higiéniai szempontból csak palackozott tejet, kakaót, kávét lehet árusítani. Mi már kértük a tejipari vállalatokat, hogy részünkre is adjanak palackozott tej féleségeket, de mind a mai napig kérésünket teljesíteni nem tudták. Ameny- nyiben palackozott tejet tudnánk árusítani, úgy a „gomba” felállítását meg tudnánk oldani. Addig azonban, míg a tejipari vállalatok nekünk a kért palackos árukat szállítani nem tudják, tejet csak a tejcsárdákban árusíthatunk. A gyorsabb kiszolgálás érdekében azonban máris intézkedtünk, egy újabb személy beállításával. Ez — véleményünk szerint — ha a túlzsúfoltságot nem is szünteti meg, de csökkenteni fogja.”

Köszönettel fogadtuk Sohajda elvtárs válaszát, és úgy véljük, hogy ennél többet az Élelmiszer-kiskereskedelmi V állalat a maga hatáskörében nem is igen tehet. Említett cikkünk nem is erre irányult, hiszen abban elismertük az ügyesen és jól dolgozó kiszolgálók munkáját. Csupán valami átmeneti megoldást szerettünk volna jatettek pontot erre a munkára. Ami a tarlóvetést illeti, a járásban a tarlók felét, a városban pedig a háromnegyed részét hasznosították ily módon.

Egyedül a nyári mélyszántások elvégzése halad a kívántnál lassúbb ütemben. Ez annak tulajdonítható, hogy némely közös gazdaság vezetői vonakodnak e munkára a gépállomással szerződést kötni.

vasolni arra a nem könnyű, de mégis sürgető feladatra, amely különösen az Aranyhomok Szálló megépítése, illetve megnyitása óta vált még inkább „akuttá”. Nevezetesen: megnövekedett a Kecskeméten átmenő idegenforgalom, kiránduló csoportok, turisták utaznak át a városon és sokan közülük keresik a gyorsbüfét, falatozót, ahol a reggelijüket, vagy tízóraijukat elfogyaszthatnák. Sajnos, ilyet nem találnak. Tudjuk, hogy a fejlesztési tervekben szerepel a tejcsórda bővítése, azonban az is nyilvánvaló, hogy — mivel e munka, pontosabban a Széchenyi tér 1. szám alatti ház renoválása különböző objektív okok miatt még meg sem kezdődhetett — ez hosszabb ideig elhúzódhat. Márpedig városunk jó hírneve, nem utolsósorban a helyi lakosság ez irányú igényeinek kielégítése is azt követeli, hogy áthidaljuk a pillanatnyi nehézségeket.

Nem akarjuk bolygatni az Aranyhomok Szálló rendjét, de megemlítjük, hogy annak cukrászdája a délelőtti órákban szinte kihasználatlan. 'Feltehető, hogy olcsó és gyors reggelivel itt is a közönség rendelkezésére állhatnénak. Hosszabb ideje a volt Hírős étterem helyiségét építőanyagok raktározására is használják. Egy esztendeje, hogy ez az épület élet- veszélyes állapota miatt részleges kiürítésre került. Ennek felemás véghezvitele azonban közismert. Ha a Hírős étterem volt helyisége egyéb célokra felhasználható, nyilvánvalóan

igénybe lehetne venni a tejcsárda és a vele együtt működő élelmiszerbolt raktározási céljaira Is. Ezáltal felszabadulna egy kisebb helyiség, amely átmenetileg bizonyára enyhítene a tejcsárda túlzsúfoltságán.

T. P.

A gépállomás laboratóriuma fehér és tiszta, mint egy orvosi rendelő. Az ablakból az udvarra látni, azon túl pedig a kukoricaföldek zöld tobzódása villog. Csátalja község határa.

Csók János laboratóriumvezető már hetedik éve dolgozik itt, majdhogynem idillikus csöndben, tégelyek, lombikok, górcsövek girbe-görbe üveghangulatában. Szakképesítése: mező- gazdasági mérnök, amit a mosonmagyaróvári agrárakadémián szerzett. Üjabban azonban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem levelező hallgatója, ahol — mint mondja: szakosítja magát

Csók János mezőgazdasági mérnök a gépállomás laboratóriumában.

— agrokémia-talajtant tanul. Most harmincegy éves.

Az egyik sarokban testes könyvszekrény, mellette asztal. Könyvek, szakfolyóiratok halmaza, orosz és német nyelvűek is vannak közöttük.

— Mint minden tudomány, az agrokémia is nemzetközi — mondja mosolyogva. Majd megmutat néhány, az akadémia által megjelentetett füzetet, amelyek társszerzői között az ő neve is szerepel. Szerényen megjegyzi: „Ezek csak afféle műhelytanulmányok. az önálló kutatási témán belül. Már az akadémián is főként a talajtan érdekelte.”

— Hogyan került ide?

— Egészen véletlenül — mondja. — Tiszántúli születésű vagyok, a Dunántúlon tanultam, úgy vélem, illő, hogy a Duna— Tisza közével is megismerkedjem. Érdekes, szép táj ez. S talajának az összetételét tekintve nagy lehetőségek rejlenek itt.

A megyében csak hat gépállomásnak van laboratóriuma. Köztük a csátaljainak.

Csók János legszívesebben a munkájáról beszél. Megmutatja a most készülő, a rajzolóasztalra kifeszített, nagyméretű járási talaj térképet. A laikus szemlélő csak a különböző Színű foltok összevisszaságát látja, ő nagy hozzáértéssel fejtegeti a talaj szerkezetének alakulását. E térkép elkészítése már befejezése előtt áll, de utána nyomban hozzáfog a másikhoz, egy négyezer holdas terület tála jösszet ételének megrajzolásához. Szó van arról is, hogy a Bajai Állami Gazdaság 34 ezer holdnyi területéről készít talajtérképet.

Hogyan készül a talajtérkép? Az ember nem is gondolná, mennyi előzetes munkával jár. Először is a területet be kell járni, mintákat venni az egyes táblákról, némelyikről többet is, azokat mindjárt a vázlatos térképen bejegyezni, s az azonos talajszerkezettel rendelkező területrészt körülhatárolni. Ezt követik a laboratóriumi vizsgálatok, amelyek során mélységét tekintve is elemzésre kerül a talaj. A részletes felmérés után készül el a végleges térkép.

— Mi ennek a gyakorlati haszna? — érdeklődöm.

— A telepítések előtt például nagyon jó tudni azt, hogy melyik táblán milyen ültetvény a legalkalmasabb — mondja. — Vagy pedig annak megállapításához is elengedhetetlenül szükséges a térkép, mennyi az optimális műtrágyamennyiség, amit a talaj megkíván. A nagyüzemi gazdálkodás nem nélkülözheti a talaj részletes ismeretét.

Örömmel említi, hogy rövidesen egy hold területet kap a helybeli Űj Tavasz Tsz-től, ahol a talaj nitrogóntartalmának vizsgálata céljából kísérleti parcellákat létesít. Ez a tanulásában is nagy segítséget jelent, nemkülönben az itteni sok irányú munka, mint a gabona vetőmagjának vizsgálata, a nedvességtartalom meghatározása, s a betelepítendő terület talajösszetételének felmérése.

Érdekes, sokhasznú hivatás Csók Jánosé. A talaj „búvára” ő, aki az ismeretek értékes kincseit hozza napvilágra, hogy azok a korszerű mezőgazdasági termelést szolgálják.

H. D.

A gyarapodás útján

— Már szüreteltünk is! — tréfálkozik Gucsi István, a bugaci Béke Termelőszövetkezet elnöke, miközben végigkísér a szépen „beállt” 290 hold új telepítésű szőlő négy táblájának egyikén. Kérdő tekintetem láttán nyomban elmagyarázza, hogy az elsőéves szőlő zsenge termését a nyári szünidőben a közös gazdaságban dolgozó középiskolás diákokkal leszede*- ték. A fiatal tőkék kímélése céljából van erre szükség.

Messze, a látóhatár széléig sorjáz a Sárfehér. pozsonyi fehér, kövidinka, olasz rizling nyílegyenes sorokból összeállt rendje. A szakemberek megállapították, hogy az ered és foka meghaladja a 90 százalékot, de az őszi telep’ téseké a 95-öt is eléri

Az irodán pontos nyilvántartás található arról, hogy a szőlősorok telepítésében mely tsz- gazdák vettek részt. így könnyen meg lehet állapítani: kik végezték a legjobb munkát.

— Nehéz különbséget tenni — mondja elégedetten az elnök —, hiszen olyan lelkiismeretesen dolgoztak, ahogyan az „a nagy könyvben'’ meg van írva. Mégis, talán a három József: Vetró, Zsolnai és And- rovicz, valamint idős Ribók László nevét emelhetnénk ki.

Az ültetéskor szálanként 18, a vesszőtisztí- tásért pedig 2,5 fillért fizettek a gazdáknak. A ió megeredést — 80 százalék fölött — 250-től 500 forintig terjedő prémiummal is jutalmaznák.

A 24x60 centimét*’ sor- és tőtávolságba í; ültetett tőkék közeit kétszer eke-, egyszer kézi- kapázták és most van folyamatban a második kézi kapálás. A szőlők gondozása húsztagú munkacsapat feladata. Két pár fogat, valamint a szántóföldi brigád fogatai is rendelkezésre állnak a talajmunkák végzéséhez. A kultivá- torozásban a Jakabszál- lási Gépállomás UE— 28-asa is segített.

— A teljes termőre fordulás 1966 őszén esedékes. De már a megelőző év termése előreláthatólag fedezi a ráfordítás esedékes költségeit. Ekkor — főként a sárfehér, pozsonyi fehér és kövidinka fajták — megadják a 20—25 mázsát holdanként. A teljes termésből remélt 40 mázsa körüli mennyiségnek a fele fedezi a költségeket, míg a másik fele már tiszta haszonként jelentkezik. Átszámítva mustra, a je- enlegi szerződéses árak mellett a jövedelem holdanként mintegy 7000

forintot tesz majd ki.

Beszélgetésünk közben — két ikertartályt tolva maga előtt — a tábla végéről egy Maulwurf nyomul felénk. A szőlők harmadik permetezésének a „fináléja” ez. Elénk érve megtorpan a bakhátak között. Hosszú öntözőcsövéből mind vékonyabb sugárban csörgedezik a halványkék permetlé.

Fekete István, a gép vezetője, két napja főzött hozzá ennek a 110 holdas táblának a vegyszerrel való megszórá- sához.

— A Vitigranos permetezést most Cupravit- tal váltottuk fel. A tartályban levő hat hektoliter vízhez három kilogrammot vegyítünk ebből a szerből. Rendkívül feszített a munkánk, mivel a két RS— 09-es erőgépünknek csak az egyikéhez kaptunk magasnyomású permetezőt. De azért jól haladunk a munkával: ma a déli órákban befejezzük.

A szomszédos akácer- dót motorberregés zaja veri fel.

— Jön az asszony, druszám! — szól az elnök.

— Igen, hozza a reggelit.

Mire odaérünk, Feke- téné már ki is csomagolta a tiszta kendőbi kötött elemózsiát. Míg „főnök” falatozik, addí a segédvezető, ifjú Kiír tösi Imre pattan a gér re. ^ Ezüst legyezőkér nyílik ki a szőlősoré fölött a szórófejekbe szökkenő permetsugár.

S a szépen gondozo' táblán végigtekintve búcsúzóul ezt a tanul ságot summázzuk: megszilárdulás felé viv úton egyre inkáb előbbre lépő bugaci Bt ke Tsz gazdáinak anyag gyarapodását hathatósa: szolgálja, segíti az össze megkezdett, s a tavasz- szal befejezett, azóta pedig példásan rendben tartott nagyarányú szőlőtelepítés.

Jóba Tibor,

Keressük a megoldást