Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-23 / 170. szám

XVIII. ÉVFOLYAM, 170. SZÄM 4ra 60 fillér 1963. JÜLIUS 23, KEDD Hazautazott Moszkvából a magyar párt- és kormányküldöttség Kádár János elvtárs vezeti a KGST csúcsértekezletén a magyar küldöttséget Vasárnap délután a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség, Hruscsov nyaralójából visszaérkezve, Nyi- kita Hruscsov társaságában fel­kereste a moszkvai Lenin Sta­diont, ahol megtekintették a szovjet—amerikai barátságos nemzetek közötti válogatott at­létikai mérkőzés utolsó napi küzdelmeit. Hétfőn reggel Moszkvából Bu­dapestre utazott a Magyar Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége, amely 10 na­pos hivatalos látogatást tett az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány meghívására a Szovjetunióban. Kádár János, az MSZMP MOSZKVA. (MTI) A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége kormányá­nak meghívására 1963. július 10 —22-ig baráti látogatást tett a Szovjetunióban a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormány- küldöttsége Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titká­rának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnö­kének vezetésével. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége a Szovjetunióban való tartózkodá­sa alatt tárgyalásokat és meg­beszéléseket folytatott, és elláto­gatott Taskentbe, Irkutszkba és Bratszkba. □ A magyar és a szovjet fél a tárgyalások során tájékoztatta egymást országa belső helyzeté­ről. az új társadalom építésén fáradozó két ország pártjának és kormányának tevékenységé­ről. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége őszinte elismerését fejezte ki a kimagasló eredményekért és a nagyszerű tervekért, amelyekkel a szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártja és annak lenini központi bizottsága veze­tésével szilárdan halad előre a kommunista társadalom teljes felépítésének útján. A magyar nép szívből örül a szovjet munkások, kolhoznarasz- tok és értelmiségiek áldozatos, hősies munkája eredményeinek. A szovjet nép alkotó munkájá­nak köszönhető, hogy a Szov­jetunió ma a világ legfejlettebb országainak egyike, amely a gazdasági élet számos területén elérte, sőt túlszárnyalta a kapi­talista országok vezető hatal­mát, az Vmeriknj Egyeseit ál­lamokat. Különösen kitűnik a Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás— paraszt kormány elnöke Moszk­vában marad, hogy részt ve­gyen szerdán, 24-én a KGST csúcsértekezletén. A szovjet főváros Kijevi-pá­lyaudvarán a küldöttséget Hrus­csov és Brezsnyev vezetésével az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagjai, póttagjai, a központi bizottság titkárai, a szovjet kormány és a tábornoki kar több tagja, a szovjet társa­dalmi szervezetek vezetői és so­kan mások búcsúztatták. A ma­gyar küldöttséget a Szovjet­unió Külügyminisztériumának és a központi bizottságnak több tagja is elkísérte a határig. A búcsúztatáson N. Sz. Hruscsov rövid beszédet mondott, majd Szovjetunió fölénye és elsőbbsé­ge a világűr békés felhasználá­sában elért tudományos és tech­nikai eredményekben, amelyek új távlatokat nyitnak a világ- történelemben. A magyar küldöttség hangsú­lyozza, hogy a Szovjetunió ta­pasztalatainak nagy jelentősége van a lenini elveknek a nép­gazdaság párt- és állami irányí­tásában való alkalmazásában, ellenőrzésének fejlesztésében, valamint a párt ideológiai tevé­kenységének fokozásában. A szovjet fél nagy megelége­déssel állapítja meg, hogy a Ma­gyar Népköztársaság dolgozói, a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak központi bizottsága vezetésével, kimagasló sikereket értek el a szocializmus építésé­ben, a népgazdaság fejlesztésé­ben, erkölcsi és politikai egysé­gük megszilárdításában. A magyar nép életében törté­nelmi jelentőségű esemény a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa, amely kife­jezésre juttatta a párt sorainak megbonthatatlan egységét, a párt rendíthetetlen hűségét Marx és Lenin tanításaihoz. A szovjet emberek őszintén örülnek a magyar nép kimagas­ló eredményeinek, a Magyar Szocialista Munkáspárt állan­dóan növekvő tekintélyének, a Magyar Népköztársaság szocia­lista társadalmi viszonyai zavar­talan fejlődésének. A Magyar Népköztársaság és a többi szocialista ország gyors­ütemű politikai, gazdasági és kulturális fejlődése igazolja azt a marxi-lenini tételt, hogy a szo­cialista országok tobbé-kevésbé egyidejűleg, azonos történelmi korszakban érkeznek el a kom­munizmus időszakába. E cél elérésében, a belső erő­forrásoknak és az egyes orszá­gok lehetőségeinek legmesszebb­menő felhasználása mellett, fon­tos szerepe van a termelés sza­kításának és az együttműkö­dés további bővítésének, a szo­a közvetlen, baráti hangú bú­csúszavakra Kádár János vá­laszolt. Köszönetét mondott a baráti meghívásért és egybe­hangzóan Hruscsov elvtárs meg­állapításával, elégedettségét fe­jezte ki a magyar párt- és kor­mányküldöttség útjának ered­ményeiről szólva. Egységünket — mondotta Kádár János — jól demonstrálja az általunk el­fogadott, aláírt közös nyilatko­zat. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttségei kö­zött lefolyt párt- és kormány­közi tárgyalásokról közös nyi­latkozatot írtak alá a magyar párt- és kormányküldöttség tá­vozása előtt. A nyilatkozat rö­vidített szövegét az alábbiakban közöljük. cialista világpiac adta lehetősé­gek hatékony felhasználásának, a nemzetközi szocialista munka- megosztás további szélesítésé­nek. Mindkét fél szükségesnek tart­ja, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében a többi tagországgal együttmű­ködve továbbfejlesszék a nép- gazdasági tervek, a termelés egybehangolását és a kollektív gazdasági együttműködés szako­sításának más formáit. A felek kifejezésre juttatták, hogy a két ország politikai, gaz­dasági és kulturális kapcsolatai eredményesen fejlődnek. E kap­csolatok a teljes egyenjogúság­ra és a két ország szuverénitá- sának tiszteletbe^ tartására épülnek. A tárgyalások során hangsú­lyozták a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió gyümölcsö­ző, baráti, a két ország népei létérdekeinek megfelelő gazda­sági együttműködés nagy fejlő­dését. Álllandóan növekszik a két ország árucsereforgalma. Többek között, mindkét fél megállapította, hogy a magyar timföld és a szovjet villamos­energia egységes termelési cik­lusban való felhasználására vo­natkozó alumíniumegyezmény egyik ragyogó példája a mind­két ország javát egyaránt szol­gáló baráti, gazdasági kapcsola­toknak. Hangsúlyozták, hogy a továbbiakban kívánatos újabb ilyen hosszú lejáratú megálla­podások létrehozása a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió gazdasági kapcsolatainak külön­böző területein. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió távlati népgazdasági terveinek egyezte­tése érdekében jelenleg folyó munkának. A felek szükségesnek tartják a tudomány, a kultúra és a mű­vészet területén dolgozók uta­zásainak. a filmek és sajtókiad­ványok cseréjének, a rádió és a televízió kapcsolatainak to­vábbi bővítését. H' A tárgyalások során eszme­csere folyt a jelenlegi nemzet­közi helyzet leglényegesebb kér­déseiről. Az eszmecsere igazolta, hogy a felek egyetértenek a mai nemzetközi helyzet értékelésé­ben és abban, hogy eltökélten folytatják harcukat az új hábo­rú veszélye ellen, a tartós világ­békéért. Mind a Magyar Nép- köztársaság. mind a Szovjetunió külpolitikáját a különböző tár­sadalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének le­nini elvei vezérlik. Mindazonáltal figyelembe kell venni, hogy az imperializmus ragadozó természete nem válto­zott, és így még mindig fennáll az a veszély, hogy termonuk­leáris világháborút robbant ki. Az imperialista körök egyre jobban fokozzák a nukleáris fegyverkezési hajsza ütemét. — Ilyen körülmények között a szo­cialista államok kénytelenek maximális éberséget tanúsítani és megfelelő intézkedéseket fo­ganatosítani védelmi erejük fo­kozására. A Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió kormá­nyának meggyőződése, hogy a szocialista államok e védelmi politikája szükséges és helyes, megfelel a szocialista testvéri közösség országai biztonságának és elősegíti az általános béke biztosítását. A felek határozottan elítélik az imperialista hatalmaknak külföldi területek, valamint a tengerek rakétakilövő terekké való átalakítására irányuló te­vékenységét. és állandó harcot folytatnak annak érdekében, hogy a népek jogos követelései­nek megfelelően rakéta- és nuk­leáris fegyverektől mentes öve­zetek jöjjenek létre. Magyarország és a Szovjetunió népeit aggasztja, hogy a nyugati országok kormányai tovább foly­tatják a rakéta- és nukleáris fegyverkezési hajszát. A ma­gyar és a szovjet kormány kö­telességének tartja, hogy figyel­meztessen arra. milyen veszé­lyes következményekkel jár az, ha atomfegyverhez juttatják a nyugatnémet militaristákat és revansistákat, akik mérhetetlen szenvedéseket okoztak már * Szovjetunió, Magyarország és más európai országok népeinek. Mindkét fél úgy véli, hogy a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó körei által folytatott revansista politika az európai feszültség fő oka. Ennek a poli­tikának a nyugati államok ré­széről történő bármiféle támo­gatása csak fokozza az európai és a világbékét fenyegető ve­szélyt. Ezzel kapcsolatban a Ma­gyar Népköztársaság és a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánya az ez évi januárjában kötött francia- nyugatnémet szerződést úgy te­kinti, mint bizonyos francia kö­rök veszélyes lépését, amellyel a francia nép és más európai országok népeinek érdekei elle­nére a nyugatnémet revansista erőkkel való összeesküvés útjá­ra tértek. Ha valóra válnának a Nyu- gat-Németországnak atomfegy­verhez juttatására vonatkozó tervek, úi helyzet állna elő Eu­rópában és ez újabb intézkedé- I Magyar-szovjet közös nyilatkozat seket követelne a szocialista ál­lamoktól. El kell tüntetni a második vi­lágháború maradványait, alá kell írni a német békeszerző­dést és ezen az alapon rendezni kell a nyugatberlini helyzetet. Mindkét fél abból indul ki, hogy lehetséges e kérdést a nyugati államokkal egyetértésben meg­oldani, ha az utóbbiak készek lesznek józanul és ésszerűen cselekedni, ha az utóbbiak ké­szek figyelembe véve a tényle­gesen kialakult helyzetet és a két szuverén német állam, vagyis a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság létezését. A német békeszerződés meg­kötése alapján rendeződne a nyugat-berlini helyzet is. Nyu- gat-Berlin semleges, szabad vá­ros státusát kapná. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya telje­sen egyetért abban, hogy ezek a javaslatok jó alapot nyújta­nak a német kérdés rendezésé­hez és a maguk részéről min­den szükséges lépést megtesz­nek, hogy biztosítsák a kérdés megoldását. Mindkét fél szükségesnek tartja, hogy haladéktalanul meg­oldódjék a nukleáris fegyverek­kel folytatott kísérletek örökre ' szóld megtiltása. Minthogy a nyugati hatalmak a végtelenségig el akarják húz­ni az e kérdésben folyó tárgya­lásokat, ürügyként követelik az úgynevezett nemzetközi ellen­őrző állomások létrehozását a föld alatti atomkísérletek meg­szüntetésének ellenőrzésére, bár tudományosan és gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy ilyen el­lenőrző állomásokra nincs szük­ség, a Magyar Népköztársaság kormánya osztja a Szovjetunió kormányának azt a nézetét, hogy a nyugati hatalmaknak a nemzetközi ellenőrző állomások létrehozására vonatkozó követe­lése ilyen körülmények között a NATO-országok bizonyos körei­nek ama törekvéseiről tanúsko­dik, hogy kémkedés céljából megteremtsék a Szovjetunió te­rületére való behatolás csator­náit, amit éppen a béke védel­me érdekében nem szabad meg­engedni. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben egyetért a Szovjetunió kormá­nyának azzal a javaslatával, hogy mivel a nyugati hatalmak 'ehetetlenné teszik a nukleáris fegyverekkel folytatott összes kísérletek megszüntetésére vo­natkozó szerződés megkötését, meg kell egyezni abban, hogy tiltsák meg a nukleáris kísérle­teket a föld légkörében, a világ­űrben és a víz alatt. A Magyar Népköztársasá'g kormánya, mint a barátságról, az együttműködésről és a köl­csönös segítségnyújtásról szóló Varsói Szerződés résztvevője, teljes mértékben támogatja a Szovjetunió kormányának azt a javaslatát, hogy a NATO-orszá­gok és a Varsói Szerződés tag­államai ke«s»oek megnemtáma­dási szerződést. A felek nagyra értékelik, hogy á kubai népnek és Fidel Castro áltál vezetett kormányának bá­torsága és rendíthetetlen helyt­állása. valamint a Szovjetunió és a többi szocialista ország-ha- arozott fellőné«» a kubai forra­dalom védelmében elhárította *z imperialisták Kuba elleni re».-»n„n fegyveres támadását (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents