Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-20 / 168. szám

1963. JűTíus *0, szombat 5. oldal Nevelő — társadalmi munkában — Ügy kezdődött, hogy Borda László, a Móra Ferenc Gimná­zium igazgatója megbeszélte ve­lem: igy vállaltam el kísérlet­képpen egy osztály oktatását. A kísérlet sikerült. Ilyen szűkszavúan jellemzi Bálint László, a kiskunfélegy­házi Állami Áruház vezetője azt a munkát, amit öt év óta végez sikerrel a középiskolai gyakorlati oktatás fejleszté­séért, s aminek jutalmául nem­régiben miniszteri dicsérő ok­levéllel tüntették ki. Nem ez az első kitüntetése, korábban meg­kapta már a Belkereskedelem kiváló dolgozója címet is. Meg­tudjuk tőle, hogy a tanév végén mind a tizenhat „lánya” minő­sítő szakvizsgát tett, mindegyi­kük jó szakmai gyakorlatról, s elméleti felkészültségről téve ta­núbizonyságot. Laci bácsi —'ahogy növendé­kei nevezik — mindig kész a nevetésre, a tréfára, pedig elég­gé elfoglalt ember. Tanít a dol­gozók esti iskolájában, emellett ellátja a félegyházi 3-as és 4-es körzet pártái átszervezett titká­rának teendőit is. — Mióta párttag vagyok, sok ember nevelésével foglalkozom — sokféleképpen — mondja. — Ez a munka nekem igazán őröm, meg sem tudnék lenni nélküle. Bálint László kitünte­tése valóban azt bizonyítja, hogy az ifjúság nevelésén kö­zösen munkálkodó pedagógusok, s az iskolai gyakorlati oktatás­ban részt vevő társadalmi ne­velők valóban hű segítőtársai egymásnak. Fz nem véletlen, hiszen a feladatok, a célok kö­zösek ebben a szocializmust építő országban. olyannyira megnyugtatóan hangzik. A propaganda füst­függöny leple alatt pedig lá­zasan keresik nemcsak a leg­olcsóbb, hanem a legpusztítóbb erejű „piszkos” bombát is? — Valahogy így van, Sam... — Hát ige-en... — sóhajtott nagyot Queltch. — Vidámul az élet bolygónkon! Nem akaród- zik az embernek idő előtt elpat­kolni, de az ilyen világban nem is olyan kellemes dolog élni. Hazard többé nem fél a sugárbetegségtől Ismét elhallgattak, mindegyik a maga gondolataival volt el­foglalva. Queltch családos em­ber volt: felesége és két lánya. Hogyan élnek majd nélküle?.. A professzor egyedül élt. Fele­sége rég meghalt, gyermekeik pedig nem voltak. De neki sem volt könnyű búcsút mondani az élettől. Most sokkal világo­sabban látta, mint bármikor azelőtt, hová taszíthatja hazá­ját az atomhisztéria, hacsak a nemzet józan esze nem kereke­dik a téboly fölé. És népének ebbe a józan eszébe vetett hi­tét még most, halálraítélten sem veszítette el. Ezt a hitét olyan emberek erősítették ben­ne, mint Queltch. Jól tudta, hogy ők vannak többen, s hogy Saép eredmények, lelkesítő távlatok A népfrontmozgalom a szocialista falu megteremtéséért Népfrontbizottságaink a na­pokban összegezték elmúlt ne­gyedévi munkájuk eredményeit. Kíváncsiak voltunk mit váltott valóra a mezőgazdaságra vonat­kozó terveiből, ígéreteiből me­gyénkben e jelentős múltú, s ma is sok-sok ezer áldozatkész segítőtársat összefogó mozgalom. Ezért felkerestük Farkas József elvtársat, a megyei népfrontbi­zottság titkárát, aki a mozga­lom elmúlt negyedévi munkájá­ról a következőképpen nyilat­kozott: — Megyénk mezőgazdaságá­nak fejlődését nagy igyekezet­tel szolgálták a múlt negyedév során népfrontbizottságaink. — Minden járásban és községben legalább egyszer— de nem egy helyen kétszer is — az elnöksé­gi bizottsági ülés napirendjére tűzték a mezőgazdaság helyze­tének alapos vizsgálatát, a fel­adatok rendszerezését. De ezen­kívül is számos fórumon is­mertették a terveket. A kecs­keméti járásban például közös tanácskozásokat szerveztek a községi népfrontbizottságok és tanácsvezetők számára. Mind­ezek eredménye az volt, hogy széles körben ismertté vál­tak a megyei, s a helyi ál­lami, politikai, gazdasági vezetés célkitűzései. A vég­rehajtásban részben szemé­lyes példamutatással, rész­ben pedig agitátorként mű­ködtek közre népfrontbizott­ságaink tagjai, aktivistái. — Az elmúlt negyedévben je­lentős' szerepet vállaltak nép­frontbizottságaink a mezőgaz­dasági munkaverseny kiszéle­sítésében. Különösen említésre méltó eredmények születtek a kiskunhalasi járásban, ahol a verseny szervezésével rendsze­resen foglalkozott a népfront­bizottság. Részük voit abban is. hogy a nagyobb munkaerőhiány­nyal küzdő közös gazdasá­goknak segítségére siettek az erősebb szövetkezetek. A hartai Béke Termelőszövet­kezet például az ordasi közös gazdaságokat, a kelebiai Vörös Csillag, a tompái Kossuth Ter­melőszövetkezetet patronálja. — Mozgalmunk a földműves­szövetkezetekkel közösen részt vállalt a növényvédelmi akció­bizottságok szervezéséből, me­lyek különösen az exportra is termelő községekben — mint például Kecel, Jánoshalma — értek el számottevő eredménye­ket. Fáradozásaiknak köszönhe­tő az is, hogy a nagyüzemi gyü­mölcsösök védelmén túl jelen­tősen jaVult a szórvány- és há­zikertek gyümölcsfáinak védel­me. — Bár, a mostani időszakban népfrontbizottságaink ülései a mezőgazdasági munkák termé­szete miatt ritkultak, szerepük azok szerversében most sem jelentéktelen. Az idei nyár az apró munkák évadja — mon­dotta egy közelmúltban tett nyilatkozatában Harmati Sán­dor, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára. Falusi bizottságaink sajátos eszközeikkel segítenek most is a soron következő mező- gazdasági feladatok megol­dásában az aratás, a beta­karítás, majd az ezt követő őszi szántás lebonyolításá­ban. — Részben művelődéspoliti­kai tevékenység, részben pedig á mezőgazdaság közvetlen segí­tése a népfrontbizottság szak­emberképzés érdekében kifej­tett munkája. A második ne­gyedév első hónapjában megyei tanácskozásra hívtuk, össze a mezőgazdasági technikumok le­velező tagozatainak vezetőit, a párt- és tanácsszervek munka­társait. számos állami gazdaság, termelőszövetkezet vezetőjét, hogy értékeljük az elmúlt ok­tatási év eredményeit, tapasz­talatait, s előkészítsük a követ­kező tanévet. Júniusban és e hónap elején a helyi pártbizott­ságokkal és tanácsokkal való együttműködés jegyében már a iárásokban is megkezdődtek az előkészületek, s augusztusban több helyen kerül sor előkészí­tő tanfolyamok szervezésére a felvételi vizsgák sikere érdeké­ben. — Fontos feladatunknak tekintettük az elmúlt időszak­ban a mezőgazdasági tanuló- képzés kiszélesítését. Segítet­tünk a közös gazdaságok tanu- lószükséeletének felmérésében, s az eredmény: már a szervezés első szaka­szában túlhaladtuk a me­gye 386 fős tervszámát. Említésre méltó például, hogy a kiskunfélegyházi járásban —, ahol a termelőszövetkezetek ta­valy egy tanulót sem alkalmaz­tak — már 38 ipari tanulóval kötöttek szerződést. — Megkezdődtek a mezőgaz­dasági szakmunkásképzés elő­készületei is. Az elmúlt oktatá­si évben 44 tanfolyam fejező­dött be és 875 hallgató szerzett szakmunkás-bizonyítványt. Az idén megyénk területén több mint száz szakmunkásképző­tanfolyam megszervezéséhez kí­vánunk segítséget nyújtani, me­lyeknek átlagos létszámát 40 főre tervezzük — fejezte be nyilatkozatát Farkas József elv­társ. Ez utóbbiról már elmondhat­juk, hogy nem éppen „apró” munka, hanem jövőnket formá­ló, átfogó és tudatos tevékeny­ség, mely jó! egészíti ki, s lel­kesítő távlatokat ad az apró hétköznapi tetteknek is. És te­gyük hozzá mindez csak egyet­len, de még e nyilatkozat által sem teljesen kimerített munka- területe megyénk népfrontmoz­galmának. E. É. Napközi otthon és betonjárda épül JŐ ÜTEMBEN halad a mun­ka és előreláthatólag a jövő hó­nap közepén átadják rendelte­tésének a jászszentlászlói nap­közi otthont. A tanács építő­brigádja végzi a felújítást, — melyre 200 ezer forintot fordí­tanak a községfejlesztési alap­ból. Eddig mintegy 25 ezer fo­rint értékű társadalmi munkát végzett a község lakossága a* építkezésnél. Elsősorban a szü­lők és az úttörők jeleskedtek a romeltakarításnál. homokhor­dásnál. Érthető, hiszen ők köz­vetlenül érdekeltek. Az új léte­sítményben 35 általános iskolás diák talál ..második otthonra”. A LEGKISEBBEK azonban az idén még nem örülhetnek a tá­gas új óvodának. Ez évre irá­nyozták elő a bővítést, de a ter­vezett 100 ezer forint kevésnek bizonyult. A beruházási munka emiatt áthúzódik a jövő évre. KÉS2ÜL a Dózsa György út iárdája. Egyelőre csak az egyik oldalon, de ennek is nagyon örülnek a helvbeliek. önkéntes brigádok hordják a földet, si­mítják beton alá a buckákat. Az őszi esőzések idején már szá­raz lábbal sétálhatnak végig az út mellett a jászszentlászlóiak. B. D. jelentés a „ játékok városából’* MA, SZOMBATON este is­mét felharsannak a fanfárok a Dóm-téren és a már ismert „Szeged híres város” dallam­mal köszöntik az idei első be­mutató közönségét, s jelzik a felújított Szegedi Szabadtéri Játékok ötödik évének meg­nyitását. Erkel: ..Brankovics Gvörgy” című operájával kéz dődik az előadássorozat, ame­lyet mindjárt másnap Shakes­peare: ..Szentivánéji álom” cí­mű műve követ. AZ ELMÜLT két hét az elő­készületek jegyében telt el. A város figyelme egyre inkább a szabadtéri színpad felé fordult A hajnalig tartó próbákon nem­csak az ország legkiválóbb opera és prózai művészei ké­szültek az igényes előadásra de több mint 100 tagú zene­kar, az Állami Opera ház és a Szegedi Zenebarátok Kórusa és több mint 300 statiszta követte estéről-estére fegyelmezetten Mikó András és Szinetár Mik­lós rendezők utasításait. Szinte az egész város meg­fiatalodni látszik ebben az idő­ben. Üj kivilágított szökőkút, erre az alkalomra épített vagy rendbe hozott díszkutak, meg­világított szobrok, középületek szépítik Szeged tereit. Üj be­rendezéssel ellátott, átalakított, s a késő éjjeli órákig nyitva tartó eszpresszók, éttermek vár­ják a vendégeket. Az új Tisza- szállóban (Szeged legnagyobb szállodájában) a legigényesebb vendég is kellemes otthonra ta­lál, aki pedig éjszakai szórako­zóhelyet keres, örömmel fedez­heti fel a Hungária szálló új modem bárhelyiségét. CSAK ma kezdődik az ünne­pi hetek programja, de a város már az elmúlt héten is meg­telt érdeklődőkkel. Naponta zsúfoltan indultak útjukra a mikrobusz szerelvények, a vá­rosnéző autóbuszok. Már egy hét óta fesztiválhangulat ural­kodik Szegeden. Mindenütt is­mert arcokat látni. Gőzön Gyu­la bácsi, Kőműves Sándor tár­saságában issza a Virág cukrász­da feketéiét, s a tarka ernyők alatt találkozunk Simándy Jó­zseffel, Bessenyei Ferenccel, Margittay Ágival is. Mások, mint Kórodi András karmes­ter, Váradi Hédi, Fülöp Zsig- mond a Hungária árnyas kert­jét választják. De a legtöbb Szegeden pihenő művész —így Darvas Iván. Házy Erzsébet, Harkányi Endre is — a ..Szőke Tisza” hajót nevezi meg főha­diszállásukként, hiszen itt nap­közben fürödni, étkezni, szó­rakozni egyaránt lehet. A KIRAKATOK nagy részét az elmúlt napokban még füg­göny fedte. Csak mára, a játé­kok megnyitásának napjára tudtuk meg. ki került ki győz­tesen a hat megye és három megyei jogú város kirakatren­dezőinek versenyéből. Az azon­ban már eddig sem volt titok, hogy a szegedi kereskedelem kitűnően felkészült a szabad­téri játékokra és a különböző sajátos ajándéktárgyak („sza­badtéri játékok” (óriás iron, hal­bicska, Szeged emblémáié he­rendi porcelán, Tisza, Dankó levélpapír, különleges cseme­gepaprika stb.) mellett sok ke­resett és ez időben csak Sze­geden forgalomba kerülő divat­os technikai cikket kínál a vá­ros vendégeinek. A ma este felharsanó fanfá­rok hangja jelzi, hogy egy hó­napos gazdag művészi műsor­ral, mozgalmas, sport és ki­egészítő programokkal, kiállí­tásokkal „hívja és várja Sze­ged” az ország és Európa kö­zönségét. Varga Ákos Hazard tábornok nyikorgó fo­teljeiből: — Mi az, Queltch, maga még mindig igyekszik érintkezésbe lépni valakivel? — szólalt meg álmos hangon, szemét dörzsöl- getve. — Igyekszem, sir — felelte Queltch s egymásután küldte az éterbe a segítséget kérő jelzé­seket, amelyek, szerinte legha­marabb vonják magukra a fi­gyelmet. — Próbálkozzék csak, hátha sikerül... A tábornok azonban szinte alig hitt már a sikerben. Mit változtat az rajtuk, ha sike­rül is érintkezésbe lépni vala­kivel? Hát segíthet rajtuk va­laki? Ennek ellenére mégis egy kis homályos remény vert fész­ket Hazard tudatában. Ki tud­ja, talán mégiscsak találnak egy olyan módszert, amely ré­vén megmenekülhetnek a „Big Joe” halálos öleléséből! Ismét megpróbált elaludni, de régóta kínzó szomjúsága úi erővel kezdett jelentkezni. Só- váran nézte a föld alatti börtön sarkában levő radioaktív tócsát és nagyot sóhajtva elfordította a fejét. Ám ekkor tekintete a konyakos üvegre esett. És ha inna egy kortyocskát? Megned­vesítené kiszáradt torkát... (Folytatjuk.) Medows feküdt csendesen, mintha egyáltalán nem is alud­na, hanem még mindig gondol­kodna valamin. Queltch nesztelenül bekap­csolta a rádiót, felöltötte a fül­hallgatókat, maximálisra állí­totta a hangerősséget és sorjá­ban végighallgatta az összes hullámsávok állomásait. A fül­hallgatókban csupán a készülék zúgása hallatszott, amit a csö­vekben levő áramerősség inga­dozásai okoztak. Ha a készülék fogott is holmi gyenge jelzése­ket, azok nyilvánvalóan saját zúgásánál gyengébbek voltak. És minél jobban fokozta Queltch a hangerősséget, annál jobban erősödtek ezek a zajok is... Amikor pedig a rádiótechni­kus feladott minden reményt és már éppen ki akarta kap­csolni a készüléket, a rövid­hullámon hirtelen beszédet hal­lott. Queltch nem tudta, milyen nyelven beszél az illető, de neki az a tény vott fontos hogy a készülékkel fogni lehet. Ha pedig már fogott valamit, ak­kor bizony adni is lehet rajta. Még ha gyenge is ez az adás. a hatalmas erejű rádióállomások venni tudják. Tehát ki kell használni ezt a lehetőséget. Gyorsan átállt adásra. Ám alig nyúlt hozzá a távirógép billentyűjéhez. felemelkedett éppen ők, nem pedig a Hazar- dok képviselik népük igazi érdekeit. Az éhes emberek, akiket a szomorú gondolatok agyonkí­noztak, agyongyötörtek, végre álomba merültek. Csak egyedül Queltch nem aludt. Sehogyan sem tudott megbékülni tehetet­lenségével. Ha kifogástalanul működne az adó-vevő készülék, megpróbálna beszámolni az em­bereknek a „Big Joe” bűnös ki- próblásáról. Igaz, egyet s mást már elárult az orosz tudományos kutató­hajó rádiósának, de akkor még óvatos volt és csupán saját nyomorúságos helyzetéről szá­molt be nekik. Most kipakolna mindent: azt is, amit eddig is tudott, és azt is, amit Medows professzortól tudott meg. Mi lenne, ha mégis megpró­bálná bekapcsolni a készülé­ket? Hátha megmaradt az an­tennának egy kis darabkája? Óvatosan, nehogy megrecs- csenjen alatta az asztal és fel ne ébressze a professzort, le­ereszkedett a földalatti óvóhely betonpadlójára. Kis ideig állt, hallgatta a tábornok és Old hadnagy nyugtalan lélegzését. Eddynek álmában mozgott a szája és valami értelmetlensé­get dörmögött. Hazard orrán át lélegzett. Szélesre tágítva orr­lyukait. halkan horkolt. Csupán

Next

/
Thumbnails
Contents