Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-03 / 153. szám
y Í863. július 3, szerda 5. oldal Á makacs igazságkereső Brody Sándor és Kecskemét Csaknem negyvenezer résztvevő 350 műkedvelő művészeti csoport a kulturális szemlén Bródy-emlékév alkalmából szerte az országban gyűjtik mostanában a helytörténészek, s publikálják a „nagy dolgokra vállalkozó’’ íróról szóló emlékeket. Ennek a munkának során bukkantunk rá mi is műveinek kecskeméti fogadtatásáról szóló dokumentumokra. Az egykori feljegyzésekből ma is hasznos következtetéseket vonhatunk le. A dadá-t közvetlenül a pesti bemutató után adta elő Kövessy Albert színigazgató. Jól ismerte a helyi közönséget és ezért házi cenzúrának vetette alá az uraknak naivul hívő Erzsébet dajka tragikus történetét. Egyes részeket kihagyott, másokat átírt. A kritikus — bizonyára az író korábbi, kevésbé szókimondó alkotásai alapján — előzőleg felsőfokban áradozott a drámáról. A bemutató után csalódva szólt a „földszagú” műről. Miközben kissé szégyenkezve védte a fanyalgó polgárságot, akaratlanul is rögzítette A dada értékeit: „Elvégre rossz néven se igen vehetjük ettől a publikumtól, ha nem megy oda másodszor is, hol — bár minden joggal és igazsánqal — egyszer már szemébe vágták bűneit és elébe idézték gazsága áldozatait. A dada így minden valószínűség szerint nem is éri meg a harmadik előadást, ami fényesen igazolja, hogy ... egyike a legélesebb és legékesszólóbb vádbeszédnek, melyet valaha a társadalom becses címére ad- resszáltak.” (Kecskeméti Színházi Újság, 1902. III. 10.) H osszú ideig hiába keressük a fővárosban akkor oly népszerű író nevét a kecskeméti műsorrendben. A munkásság azonban felismerte a szövetségest. A Magyar Alföld 1913. szeptember 21-1 száma feltűnő Cg. Horváth Tibor — Záród Ernőt a CAPUAI FENEVAD 13. Előzmények: Az Időszámításunk előtti 74. esztendőben, Spartacus vezetésével fellázadnak a capuai gladiátorok. A vezér útnak indítja Rómába Ami- cát, a szép és művelt görög rabszolgalányt, hogy elvigye a felkelés hírét az ott élő rabszolgáknak. A követ kísérője Mno- go, a fekete óriás. szalagcímmel jelent meg: Ma, vasárnap, a színház a mienk. Legyünk ott mindannyian. A szakegyletek dolgozóiból alakított Petőfi Munkásszínjátszók a Tanítónő-t mutatták be zsúfolt széksorok előtt. A közönség lelkesedését, érdeklődését a Kecskeméti Napló reakciós tollnokának támadása sem lo- hasztotta. Az álszent klerikális újságíró azt vetette Bródy szemére, hogy a külföldiek nem becsülik majd hazánkat, ha megismerkednek a Tanítónővel. Vagyis a diagnózist megállapító orvos a hibás, és nem a bajokat előidéző társadalmi rend... A siker azokat a haladó szellemű újságírókat igazolta, akik a Magyar Alföldben állást foglaltak az igazi művészet mellett. „Ha valamelyik író elmarad a kor fejlődés irányától, hátrább marad, mint a jelenben élő átlagember, akkor az író lejárta magát, elmúlt, megsemmisült. Az igazi nagy írók, a klasszikusok azért nagy írók, mert mesz- szire előre látják a fejlődés útját és a haladó idő sem tudja megváltoztatni a felismert igazságokat.” Hozzátették: nem a divatos Herczeg Ferenc, hanem Móricz Zsigmond, Ady Endre és Bródy Sándor az írás nagymesterei. I qy látjuk ezt ötven év múl■ tóval mi is. Magunkénak valljuk Bródyt. aki ugyan nem volt forradalmár, „csak” makacs igazságkereső. Az ilyen emberek útia hozzánk vezet. HELTAI NÁNDOR Középiskolások termelési gyakorlaton A középiskolások szokásos nyári termelési gyakorlatán résztvevők száma az idén meghaladja a 40 ezret. A különböző szaktárcák irányítása alatt álló technikumok fiataljait — a munkahelyektől függően — egy vagy több csoportba osztották be gyakorlatra. Ezért a diákok egy része nem közvetlenül az oktatási év befejezése után, hanem később tesz eleget ez irányú kötelezettségének. A szakközépiskolák első, második és harmadik évfolyamos diákjai év végi szakgyakorlaton fejlesztik ismereteiket, négy héten át. Ez tulajdonképpen a tanévközi gyakorlati oktatás befejező része. Június közepén befejeződött az immár harmadik éve megrendezett — a KISZ, a Művelődésügyi Minisztérium, a SZOT, a SZÖVOSZ és a Hazafias Népfront által meghirdetett kulturális szemle. Jelszava: „A korszerű tudomány és művészet eredményeinek ismertetése.” — Meghatározta a KISZ- alapszervezetek és ifjúsági művészeti csoportok tevékenységének jellegét és növelte munkakedvüket. Ez elsősorban abban mutatkozott meg, hogy 3 év alatt 27 800-ról 39130ra emelkedett azoknak a fiataloknak száma, akik a kulturális szemle valamelyik ágában részt vettek, Az 1962 '03. évi szemle azonban arról tanúskodik, hogy a résztvevők számának növekedése ellenére a fejlődés üteme lassú volt és a kezdettől fennálló hibákat csak részben sikerült kijavítani. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ifjúság kulturális nevelésének lehetőségét nagyon sokan még mindig a műkedvelő művészeti mozgalomban látják és kevés gondot fordítanak például a József Attila olvasómozgalom, vagy a tudományos ismeretterjesztés népszerűsítésére. Mégis a József Attila olvasómozgalomban komoly előrehaladás mutatkozott, főleg a számszerűség tekintetében. Míg 1901-ben 7100 jelentkező volt, addig az 1962/63-as évben 10 340 fiatal jelentkezett teljesíteni az előírt követelményeket. Hiba volt, hogy míg a könyvtárak maradéktalanul végrehajtották a rájuk háruló feladatokat, a KISZ-bizottságok nem voltak teljes értékű gazdái a mozgalomnak, nem dolgoztak kellően együtt a könyvtárosokkal és így nem is tudták elérni, hogy minden KISZ-fiatal tagja legyen valamelyik könyvtárnak. A KISZ-bizottságok és alapszervezetek az öntevékeny művészeti csoportok szemléire való készülődés közepette ugyancsak keveset törődtek az ifjúság széles tömegeit foglalkoztató ismeretterjesztő előadások szervezésével, vagy a megszervezett előadásokra való mozgósítással. Speciális ifjúsági ismeretterjesztő formákat alig egy-két községben hoztak létre. Ifjú filmbarát-kör egyetlen helyen — Kecskeméten — működött, 1650 taggal. Valamivel jobb eredményt mutat a kollektív színház-, mozilátogatás. 1959 '80-ban mintegy 10 000, 1962 63-ban már 15 400 fiatal vett részt kollektív színház- és mozilátogatáson és a Katona József Színház előadásaira Kecskeméten közel 2000 ifjúsági bérlet kelt el. Ifjúságunk. KlSZ-alapszerve- zeteink körében gyorsan ked- veltté váltak a szellemi vetélkedők. Népszerűségüket mi sem bizonyítja jobbon mint az, hogy 1959/60-ban még csak 305, az idei évadban már közel 7000 fiatal kapcsolódott be a vetélkedő mozgalomba. Bár itt is fellelhetők voltak a rossz szervezésből, gyenge játékvezetésből és alacsony tartalmi színvonalból adódó hibák, mindenesetre biztató eredmény, hogy az országos döntőn vasárnap a megyénket képviselő kuskunhalasi csapat szerezte meg az első helyet. Az 1962 E3-as kulturális szemle kiemelt ágaként szerepeltek a társastánc-tanfolyamok és versenyek. Megyénkben 32 helyen több mint 2000 fiatal vett részt a tanfolyamokon. Társas táncklub Kecskeméten. Baján nagyon jól, Kiskunhalason, Bácsalmáson mérsékeltebb érdeklődés mellett működik. A megyei társasági táncversenyen 23 pár vett részt — nagyon szép eredménnyel, A kulturális szemle legnépesebb ágát az idén is a műkedvelő művészeti csoportok képezték. A helyi bemutatókon kívül 29 körzeti, 7 járási és egy városi bemutatót rendeztek a művészeti csoportok műsorából. Az alapszervi, körzeti és járási bemutatókon mintegy 350 csoportban 11 250 fiatal tevékenykedett, ami az elmúlt évi 9400-as létszámhoz képest igazán szép fejlődés. A bemutatók sikerét mutatja, hogy a szereplők között kiosztottak 30 arany-, 30 ezüst- és 70 bronzjelvényt és csaknem ugyanennyi arany- ezüst-, bronz fokozatú oklevelet. Hibának róható fel azonban, hogy még mindig nem alakult ki megyénkben egy egységes elbírálási elv. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy bizonyos művészeti ág aranyérmese egy másik járásban még ezüst-, vagy bronz fokozatot sem kaphatott volna. Ennék egyik oka az volt, hogy késve küldték el a központi bírálati utasításokat, de a megyei KISZ-bizottság is elmulasztotta a zsűri tagjainak egységes felkészítését. A kulturális «asunla pályázatok meghirdetésével adott programot a megyénk 94 művészeti szakkörében tevékenykedő 1140 fiatalnak. Sajnos, a szakkörvezetők és a KISZ-bizottságok nem vették komolyan a pályázati felhívást, így a megyei pályázatra beérkezett 24 irodalmi, 4 zenei, 7 képzőművészeti, 1 foto, 1 népművészet! alkotás. Még a tavalyi gyenge eredménnyel ösz- szehasonlítva is az idén nagy visszaesés mutatkozott. Jobb, lelkesebb szervezés mellett bizonyára nem történhetett volna meg, hogy mindössze 3 fiatal képzőművész, 1 fotoszakkör és egy fiatal népművész küldjön be pályázatot. Az eredmények mellett minden esetben jelentkező hibák arra figyelmeztetnek, hogy mielőbb pótolni kell a gondatlanságból, hanyag munkából származó mulasztásokat. A fiatalok műveltségi színvonalának emelése elválaszthatatlan az általános ismeretek megszerzésétől és bővítésétől, tehát a folyamatos, rendszeres tanulás és művészeti munka nélkülözhetetlen a kulturális szemle sikeréhez. Minden KISZ-bizottság és minden művelődésügyi dolgozó elsőrendűen fontos feladata, hogy saját területén lelkiismeretes munkát végezve, biztosítsa a jövő évi kulturális szemle célkitűzéseinek maradéktalan végrehajtását. V. Zs. >4 kerekít vesztet iiarciszekér megbillen. A MEGVADULT LOVAK CL VÁGTATNAK. Ne SZÓRDLű! A LÁNY SZÖRNYETHALT. LEGALA'BB EZT VÍGY UK ELVE, A VEZERHEZi ÁZ ALATT A HEGYEN SZÁJRÓL SZA'JRA JÁR AZ IJESZTŐ' HÍR. Claudius praetornak.a Mons Vezúv/us TÖVÉBEN TÁBOROZÓ hat CONORS PARANCSNOKÁNAK KAPÓRA JÖTT A FOGOLY. HÍREKET SZERETNE KAPNI AZ ELLENSÉGRŐL. HNOGO AZONBAN MAKACSUL HALLGAT. ^------Veg yétek KEZELÉSBE. J Á RÓMAIAK N MEGSZÁLLTÁK A LEPELÉ VEZETŐ EGYETLEN JA'RHATŐ ÚT TORKOLATÁT. £lvesztünk!
