Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-18 / 166. szám

t. oldal 1963 Július 18, csütörtök A Kosponti Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1963 első félévi fejlődéséről Folytatódnak a moszkvai háramSiata'ins tárgyalások Az SZKP nyílt levelének visszhangja A „fekete viliariÄ í«i okai MOSZKVÁBAN szer­dán folytatódtak a há­romhatalmi atomtárgya­lások. Bár, a megbeszé­lésekről részletek nem szivárogtak ki, a nyugati hírügynökségek és lapok továbbra is optimista hangnemet ütnek meg. A megfigyelők úgy vé­lekednek, hogy a tárgyalások simán folynak, és mindeddig semmi sem történt ami eloszlatná a megegyezés reményét. Ehhez az AP még hozzá­fűzi, „Valószínű azonban, hogy a megbeszélések legkomolyabb szakasza még hátra van.” Arról is beszélnek, hogy a tárgyalásokon körvonalaz­tak egy tervet, amelynek értelmében kelet—nyu­gati tanácskozások sorozata kezdődne az európai biztonságról. A New York Times megállapítja, hogy ha létrejönne egy korlátozott atomkísérleti tilalom, jelentősége messze túlmutatna a fegy­verkezési versenyre gyakorolt azonnali hatásán. Nem kevesebbet jelenthetne, mint új kiinduló pontot Amerika és barátai, illetve másfelől a Szovjetunió'és barátai közötti tartós béke létre­hozásában. Az atomtárgyalások jó startja ked­vező hangot váltott ki világszerte. A világsajtó egybehangzó véleménye, hogy a kelet—nyugati tárgyalások történetében még sohasem volt olyan közel a megegyezés lehetősége, mint ma. A SZOVJETUNIÓ Kommunista Pártja nyílt levelének visszhangja nem csitul. A nagy lapok változatlanul napirenden tartják a kérdést, és bár a helyzet megítélésében egyes túlzott követ­keztetések is lábra kaptak Nyugaton, a józanabb hangú kommentárok megállapítják, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártjának lenini politiká­ja, békés céljai félreismerhetetlenek, a világbé­ke megszilárdítására irányulnak, szemben a Kí­nai Kommunista Párt állásfoglalásaival, melyek az egység megbontása irányában hatnak és a népek közötti békés együttműködést nehezítik. A moszkvai sajtó arról számol be. hogy minden szovjet ember maradéktalanul helyesli az SZKP Központi Bizottságának a Kínai Kommunista Párttal támadt komoly nézeteltérése kiküszöbö­lésére irányuló erőfeszítéseit. A lenini SZKP és a szovjet nép egységesek, ez a szovjet emberek egyöntetű véleménye. A román sajtó teljes egé­szében közli a két dokumentumot. A bolgár la­pok egyhangúlag arról beszélnek, hogy a bolgár nép jóváhagyja az SZKF Központi Bizottságá­nak nyílt levelét, a béke és az egység nevében. Szerdán egyébként valamennyi bolgár lap ve­zércikkben foglalt állást az SZKP Központi Bi­zottságának nyílt levele mellett. NAPOK ÖTA heves tüntetések folynak a faj­üldözés ellen Amerika több államában. Szerdán azonban egyes helyeken csökkent a feszültség. A néger lakosság elhatározta, hogy 24 órára be­szünteti a megmozdulásokat. A „fekete vihar” döntő jelentőségű társadalmi tünetté vált, úgy- hosv az amerikai hadügyminiszter is utasítást küldött a hadsereg tagjaihoz: Semmi esetre se csatlakozzanak a fajüldözés folytatását követelő tüntetésekhez. Teljesen megengedhetetlen — hangoztatja a hadügyminiszter, hogy amikor a kongresszus a polgári jogokról, szóló törvényja­vaslatot tárgyalja, a katonák ilyen tüntetéseken vegyenek részt. Ami a négerprobléma gazdasági okait illeti, elsősorban azt említik az amerikai lapok, hogy az USA néger lakosságának az or­szágos átlagnál jóval alacsonyabb a jövedelme. Az Egyesült Államokban 19 millió néger él. Or­szágos összesítésben egy néger átlagos jövedel­me éppen a fele a fehér munkások átlagkerese­tének, s a legfejlettebb ipari központokban, észak­keleten sem emelkedik az átlagjövedelem a 75 százalék fölé. a fajüldözés legelvakultabb köz­pontjait jelentő déli területeken pedig alig ha­ladja meg a fehérek jövedelmének 30 százalé­kát. A négereket emellett leszorítják a legbi­zonytalanabb és legrosszabbul fizetett bérkate­góriákba. Mélységesen sújtja az ipari közpon­tokba bevándorló négereket a lakbéruzsora. — Emellett bizonyos körzetek a legjobb módú né­gerek előtt is zárva voltak. Végül, mint harma­dik gazdasági tényező, a munkanélküliség je­lentkezik. A munkanélküliek között a fehérek­kel szemben, jóval magasabb a négerek száza­lékaránya. Még a legjelentősebb ipari centru­mokban is legalább kétszerese a fehér munka- nélkülieknek. A néger kérdést tehát nem látvá­nyos deklarációkkal, hanem gazdasági tényekkel lehet tartósan és végérvényesen megoldani — állapítja meg a legtöbb józanul politizáló gazda­sági szaklap az Egyesült Államokban. | EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN R magyar párt- és kormányküldöttség látogatásának szerdai napja (Folytatás az 1. oldalról) Az 1963 áprilisi állatszámlá­lás időpontjában — 1 906 000 szarvasmarha, 5 428 000 sertés, 3 043 000 juh volt az országban. A szarvasmarhaállomány 4,1 százalékkal, a sertésállomány 15,3 százalékkal csökkent egy év alatt. A juhállomány 6,8 száza­lékkal volt több, mint egy év­vel korábban. A vágóállatok és állati erede­tű termékek felvásárlása együt­tesen a tervnek megfelelően alakult, 8 százalékkal volt több az előző évinél. Vágósertésből 13 százalékkal, vágómarhából 4 százalékkal, tejből 10 százalék­kal vásároltak fel többet, mint 1962 első felében. Baromfiból kb. ugyanannyi, tojásból keve­sebb volt a felvásárlás, mint ta­valy az első félévben. 1963 első félévben jóval több volt a burgonya-, a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás, mint ta­valy az első félévben. Közlekedés 1963 első félévében a közle­kedési vállalatok összesen mint­egy 100 millió tonna árut szál­lítottak, lényegében ugyanany- nyit, mint a múlt év megfelelő időszakában. Az átlagos szállí­tási távolság valamivel nőtt és ezért az áru tonnakilométer tel­jesítmény 3 százalékkal volt több, mint 1962 első félévében. A vasút teherszállítási teljesít­ménye 2 százalékkal, a teher­gépkocsi közlekedési vállalatok mintegy 20 százalékkal haladták meg az elmúlt év azonos idő­szakában elért szintet. 1963 január—június hónapok­ban mind a távolsági, mind a helyi személyszállítás utasfor­galma 1 százalékkal volt több. mint 1962 meefelelő időszaká­ban. Ezen belül az autóbuszok utasforgalma — az előző évek­hez hasonlóan az átlagosnál na­gyobb mértékben növekedett. Külkereskedelem Az 1963 felében — amint az­zal a terv is számolt — mind a behozatal, mind a kivitel növe­kedett. A külkereskedelmi for­galom a félév egészében 6,5 szá­zalékkal múlta felül a tavalyi első félévit. Az előirányzotthoz képest a külkereskedelmi forga­lom egyenlege kedvezőbben ala­kult: a tervezettnél valamivel kisebb behozatal mellett a ki­vitel 2 százalékkal haladta meg a tervezett szintet. A kivitel terven felüli növelését a mező- gazdasági és élelmiszeripari ter­mékek igen jelentős exportja tette lehetővé. A lakosság jövedelme és vásárlásai 1963 első félévében a lakosság összes pénzbeli jövedelmei (munkabérek, táppénz, családi pótlék, nyugdíj, termelőszövet­kezeti tagok pénzben kifizetett munkaegység-részesedése stb.) együttesen 7 százalékkal halad­ták meg az 1962. első félévit. A szövetkezeti parasztság ter­mészetbeni jövedelmei (a ter­mészetben elszámolt munkaegy­ség-részesedés, a háztáji gazda­ságokból származó jövedelmek stb.) ugyanakkor kismértékben csökkentek. A pénzjövedelmekhez hasonló mértékben — 7 százalékkal — nőtt a kiskereskedelmi forgalom is. Ezen belül az élelmiszerfor­galom 6.7 százalékkal, a ruhá­zati forgalom 4.5 százalékkal, a „vegyes iparcikkek” forgalma 9 százalékkal haladta meg az 19*52. első félévi szintet. A kis­kereskedelmi forgalom minden árucsoportban több vojt annál, mint amit a terv előirányzott. Egyes cikkek árának leszállí­tása és főként a hitelakció na­gyobb igénybevétele következté­ben különösen a tartós fogyasz­tási cikkek forgalma növeke­dett meg. Például: padlókefélő- ből 35 százalékkal, mosógép­ből 23 százalékkal, hűtőszek­rényből 87 százalékkal, televí­zióból 54 százalékkal, bútorból 14 százalékkal, 125 köbcentis motorkerékpárból 77 százalék­kal, 250 köbcentis motorkerék­párból 87 százalékkal, kerék­párból 26 százalékkal többet, személygépkocsiból kétszer any- nyit adtak el, mint 1962 első felében. A lakosság takarékbetét-állo­mánya a félév végén meghalad­ta a 11,2 milliárd forintot, ami 2,5 milliárd forinttal több, mint a múlt év azonos időszakában volt. Népmozgalom, a lakosság egészségügyi és kulturális ellátottsága 1983 első félévében 69 000 gyermek született, ezerrel több, mint a múlt év első felében, ezer lakosra számítva is vala­mivel nőtt a születések száma. A félév folyamán hétezerrel ke­vesebben haltak meg, mint az előző év azonos időszakában. A természetes szaporodás nyolc­ezerrel több volt, mint 1962 első félévében. A félév folyamán növekedett az idegenforgalom: hazánkat 171 000 külföldi állampolgár ke­reste fel (22 000-rel több, mint 1962 első félévében), a külföld­re . utazó magyar állampolgárok száma 188 000 volt (40 000-rel több, mint az előző év azonos időszakában). A társadalombiztosítás a fél­év végén már a lakosság 97 százalékára terjedt ki. Az elmúlt félév folyamán a fertőző megbetegedések viszony­lag kedvezően alakultak, in­fluenza járvány nem volt. Tovább nőtt a különböző fo­kozatú iskolákban végzők szá­ma. Az általános iskola VIII. évfolyamát az elmúlt tanévben csaknem 150 000-en végezték el és a középiskolák nappali, esti, és levelező tagozatain több mint 50 000-en érettségiztek. Az egyetemek, főiskolák utolsó év­folyamain 1962—63-ban majd­nem 10 000-en tanultak. 1963. év első felében több mint 2000 könyvet adtak ki, 20 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az 1963. évi ünnepi könyvhéten 1,5 millió darab könyvet adtak el, 8 százalékkal többet, mint az 1962. évi könyvhéten. A televízió-előfizetők száma az elmúlt félévben mintegy 80 ezerrel szaporodott, a félév vé­gén meghaladta a 400 000-et. Budapest, 1963. július 18. Központi Statisztikai Hivatal. ACCRA (MTI) Vasárnap népszavazás volt Közép-Nigériában arról, vajon a három szövetségi államból álló Nigéria a jövőben négy államra tagozódjék-e vagy sem. Az új állam azoké a kisebb­ségeké lesz majd, amelyek a Joruba törzs vezetése alatt álló Nyugat-Nigériában eddig meg­lehetősen elégedetlenek voltak helyzetükkel. Ezen az eddig Nyugat-Nigériához tartozó 15 ezer négyzetmérföldnyi terüle­ten 650 000-ren voltak jogo­A Kádár János vezette ma­gyar párt- és kormányküldött­ség szerdán reggel Irkutszkból gépkocsin a selehovi alumí- piumkohászati üzembe indult. A gyár bejáratánál Vlagyimir Panzsin fogadta a küldöttséget. Kádár János Vlagyimir Pan- zsinban régi ismerősét üdvö­zölte, az igazgató ugyanis éve­kig az egykori magyar—szovjet bauxit- és alumíniumvállalat vezetőjeként Almásfüzitőn mű­ködött közre a magyar alu­míniumipar megteremtésében. Az üzem megtekintése során az alumíniumkohók mellett Gennagyin Szaharov munkás üdvözölte Kádár Jánost, majd közölte, hogy az üzem munká­sai tiszteletbeli kohásszá avat­ják, és átadta Kádár Jánosnak az erről szóló díszoklevelet, s a széles karimájú kohászkala­pot a védőszemüveggel együtt. Az igazgató elmondotta, hogy a selehovi alumínium üzem 1965-re annyi alumíniumot fog előállítani, mint amennyit Olaszország, Franciaország. Nagy-Britannia és az NSZK együttesen olvaszt. Áz egyik alumínium kohó pár­sultalc szavazásra, s ha a két­harmad igen-nel szavazott, úgy rövidesen megalakul a Nigériai Államszövetség negyedik álla­ma, az ősi benin birodalom helyén, Benin székhellyel. Bár hivatalos adatokat még nem hoztak nyilvánosságra a szavazásról, az eredmény nem kétséges, hiszen valamennyi politikai párt és tekintélyes törzsfőnök, köztük Benin ki­rály is a negyedik szövetségi állam megalakulása mellett fog­lalt állást. kányán Kádár János rögtönzött gyűlés keretében néhány szót szólt az üzem dolgozóihoz. A küldöttség ezután vissza­indult Irkutszkba. A körülbe­lül 70 kilométeres utón egyik fordulónál két 11 éves kisfiú megállította a hosszú kocsiosz­lopot, hogy átadhassa Kádár Jánosnak mezei virágokból kö­tött csokrát. Este az irkutszki területi és városi párt- és állami szervek vezetői díszvacsorát adtak a kormányküldöttség tiszteletére. A vacsorán megjelent Leonyid Jefremov is. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kor­mányai között létrejött megál­lapodás értelmében NDK kor­mányküldöttség érkezett szer­dán a szovjet fővárosba. A kül­döttség vezetője Lothar Bolz, a Minisztertanács elnökhelyette­se, külügyminiszter. A delegáció megbeszéléseket LONDON (MTI) Harold Wilson brit munkás­párti vezető kedd este televízió­interjúban fejtette ki, milyen politikát folytatna, ha minisz­terelnök lenne. A többi között elmondotta, hogy pártjának ál­láspontjához híven megszüntet­né a Dél-Afrikába irányuló fegyverszállításokat mindaddig, amíg amíg ott faji megkülön­böztető politikát folytatnak. Megerősítette a munkáspárt po­litikájának azt a> tételét is, A rendkívül szívélyes, baráti légkörben lezajlott vacsorán Leonyid Jefremov, Pavel Ka- cuba, az SZKP irkutszki terü­leti ipari pártbizottságának első titkára és Kádár János mon­dott pohárköszöntőt. A párt- és kormányküldöttség csütörtök reggel repülőgépen Bratszkba indult és ott a világ legnagyobb vízierőművének épí­tőivel nagygyűlésen találkozik, majd este II—18-as típusú kü- lönrepülőgépen visszaindul Moszkvába. NDK kormányküldöttség érkezett a Szovjetunióba Wilson televízió-interjúja folytat Moszkvában a két or­szágot kölcsönösen érdeklő kül­politikai kérdésekről. Az NDK küldöttségét Andrej Gromiko külügyminiszter, Grecsko marsall hadügyminisz- terhelyettes, R. Dölling, az NDK moszkvai nagykövete és más magasállású személyiségek fo­gadták. hogy Nyugat-Németországot nem szabad nukleáris fegyve­rekkel felszerelni. Kifejezte azt a véleményét, hogy az Egyesült Államok sem akar külön nuk­leáris hatalmat csinálni Nyu- gat-Németországból, és hozzá­tette, hogy a munkáspárt nem helyesli a multilaterális NATO- erőre vonatkozó amerikai ja­vaslatokat, mert egy ilyen meg­oldás csak „fokozná a nyugati németek étvágyát”. (MTI) Uj állam a nigériai államszövetségben

Next

/
Thumbnails
Contents