Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-17 / 165. szám
1963. július 17. szerda 3. oldal Nem csalódtak A bajai járásban elsőként a csátaljaj Űj Tavasz Termelőszövetkezet gazdái fejezték be az aratást. A búzát 595, az őszi árpát 300, a rozsot 176, a zabot pedig 47 holdról takarították le. A gabonáknak csaknem a 90 százalékát géppel vágták. A kalászos területének az egy ötödén végeztek kombájncséplést, több mint 800 holdon aratógép dolgozott, és mindössze 142 holdon vágták kézi erővel a gabonát. Jónak mondható az intenzív olasz búzafajták 15 és fél mázsa, valamint az őszi árpa 16 másza holdankénti termésátlaga. Kapásnövényekből is hasonlóan jó termésre számítanak a szövetkezet gazdái. (Bogárdi János levelező.) Hz adóbevételi terv teljesítéséről, a zöldség- és gyii möfcsf el vásárlás helyzetéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kedden ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága, amelyen elsőnek az 1963. első félévi adóbevételi tervek teljesítéséről és az adókivetési mun, kákról szóló jelentést vitatta meg. Az előterjesztés szerint a megye első félévi adóbevételi tervét 106,4 százalékra teljesítette. A járások között legjobb eredményt a bajai érte el Í26,8 százalékos teljesítéssel. A második helyen a kalocsai járás áll 115,7 százalékos eredménynyel. A városok között Kalocsa vezet 112,5 százalékkal. Ezután került sor a zöldség-, Kél tagfelält előbbre lép Két lelkes fiatal gépészmérnök szinte versengve magyaráz a közös tanulmányról. A tanulmánynak története van. A két mérnököt alig több mint egy évvel ezelőtt, tavaly június 8-án vették fel tagjelöltnek a megyei tanács pártszervezetébe. Nem sokkal később szakmába vágó pártmunkával bízták meg őket, azzal, hogy dolgozzanak ki egy tanulmányt, amely elősegíti valamilyen formában a megye nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítési terveinek megvalósulását. így határozta el Tohai László, az ipari osztály helyettes vezetője és Csikai Imre, az ipari osztály mérnöke, hogy feldolgozzák: milyen lehetőségek vannak a tőzegtermelés fokozására Bács- Kiskun megyében. A műtrágyával dúsított tőzeg ugyanis, mint talajerőpótló, jelentősen számításba jön a nagyarányú telepítéseknél. Vállalták, hogy mire letelik a tagjelöltségi idő, elkészülnek a megbizatással. Pártcsoportbizalmijuktól, Duj- mov Péternétől tudtam meg, hogy a vállalást teljesítették. A vezetőség szombaton foglalkozik ügyükkel, s a jövő hét végén javaslata alapján taggyűlés elé kerül felvételük. E rövid bevezető szükséges volt ahhoz, hogy világossá váljék. miért került sor erre a beszélgetésre. Szerény ember a két mérnök, és állandóan azt igyekeznek bizonygatni, hogy az egész említésre sem méltó, ezt más is megcsinálta volna, aki komolyan veszi a pártmeg- bizatást és a KISZ-munkát. (KISZ-tagok is.) A későbbiekben belelendülünk a beszélgetésbe, és most már szakemberként, meggyőzően magyarázzák a tanulmány részleteit. A társalgás számomra is egyre érdekesebbé válik. Tohai László komótosan lapozgatja a tanulmányt, miközben megismertet a tartalmával. — Először a megye mezőgazdaságának tőzegigényét mértük fel. Ennél figyelembe vettük, hogy mintegy 180 ezer vagon szerves anyag hiányzik évi átlagban a talajerőpótláshoz. Jelenleg a keceli tőzegtelep — 40 százalékos nedvességtartalmú tőzeget alapul véve — 10 ezer vagon nyersárut ad. A termelést tehát feltétlen fokozni kell, mert mint a Szőlészeti Kutató- intézet miklóstelepi kísérletei bizonyítják, a műtrágyával dúsított tőzeg jól helyettesíti az istállótrágyát. A mi megyénkben ennek különös jelentősége van, elsősorban a telepítés miatt, másrészt nagy tőzegkészlettel rendelkezünk. Tanulmányunk a későbbiekben foglalkozik a megye tőzegvagyonával, majd a feldolgozás lehetőségeivel, végezetül gazdasági számításokat tettünk, hogy milyen mértékben, hogyan érdemes a tőzeg kitermelésével foglalkozni. Mindezek kapcsán néhány részletkérdésre még kitérnék. A keceli tőzegtelep termelését meg szeretnénk kétszerezni, ennek három feltétele van. Az egyik a gépek jobb elosztása, szakszerűbb üzemszervezés, a kapacitás jobb kihasználása. A másik a szállítás megoldása. E célból 9 millió forintos beruházással 18 kilométeres hosszú kisvasút épül. A harmadik a vasúti rakodás jobb megoldása. Ehhez szintén készítettünk egy tanulmányt. — S rövid keresés után kiemel egy rendkívül érdekes fejtegetést, a rakterűiét növelésére, a rakodás meggyorsítására vonatkozóan. Harmincöt oldalas a tanulmány. 6 tervrajz mellékelve. Megkérdezem, mennyi idő alatt csinálták. Csi- kai Imre így válaszol: — Körülbelül 100—100 munkaóra ment rá. Nem sajnáljuk azonban az időt, mert a Könnyűipari Minisztérium, a Helyiipari Kutató Intézet véleményezése alapján elfogadta javaslatainkat. Viszonylag kevés beruházással, másfél millió forintos költséggel, megvalósítható a rakodás kapacitásának fokozása. Jövőre az építkezést végrehajtjuk. Ezzel a harmadik feltétel is meglesz ahhoz, hogy a 20 ezer vagon tőzeget — ez esetben is 40 százalékos víztartalmat alapul véve a mennyiségnél — át tudjuk adni a mezőgazdaságnak. Érdekes a tanulmánynak az a része, amely a megye különböző tőzeglelőhelyeivel foglalkozik. Kiskőrösön három helyen is van tőzegmező. Pontosan a tanulmány alapján, együttműködve a megyei Tőzeg és Talajerőgazdálkodási Vállalat vezetőivel, nyitották meg egy helyen máris a termelést a közös gazdaságok helyi szükségleteinek ellátására. Van még tőzegmező Sükösdön, Ér- sekcsanádon, Izsákon, Császár- töltés—Hajós vonalán. Ezeken a helyeken érdemes a helyi termelést megkezdeni, mert ha a tőzeg kibányászásának költségei drágábbak is ugyan, mint a jól gépesített keceli telepen, de a szállítási költségek jóval kisebbek, hiszen a környék termelőszövetkezeteit látják el talajerőpótlóval. Ez a tanulmány is legalább 200 óra társadalmi munkát jelentett a két lelkes fiatalembernek. Bizony, nemegyszer éjszakába nyúltak a megbeszélések, a viták, míg papírra került egy-egy meghatározás. Az eredmény azonban azt bizonyítja, hogy megvan a gyümölcse a fáradozásnak. Már egy munkabizottságot is alakítottak amelynek az a feladata, hogy a tanulmányban lefektetett elkép zeléseket minél előbb megváló sítsák. Biztos vagyok benne, hogy aj vezetőség és a taggyűlés is e' ismeri a két fiatal mérnök é demeit és a szavazás egyhan lesz. KERESKEDŐ SÁNDOR és gyümölcsfelvásárlás helyzetéről szóló tájékoztató jelentés megtárgyalására. Az előterjesztés hangsúlyozta, hogy az országban a felvásárolt gyümölcsnek mintegy 25 százaléka megyénkben kerül átvételre. Az elűző évekénél sokkal szervezettebben és alaposabban készültek fel a vállalatok a felvásárlásra. A burgonya- és zöldségszerződéskötési előirányzatot a MÉK túlteljesítette több mint 400 katasztrális holddal. Minden előző évinél nagyobb területen folyik megyénkben a szerződéses zöldségtermesztés A felvilágosító munka ellenére a termelőszövetkezetek elhanyagolják a gyümölcsfelvásárlási szerződések kötését, pedig ezáltal jelentős pénzbevételtől — amit a szerződéses felár biztosít — esnek el. 1963. első fél évében 67.4 százalékkal több burgonyát és zöldséget vásároltak fel a megyében, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Aiz első félévi gyümölcsfelvásárlási tervét á megye 109.9 százalékra teljé- sítette, az elmúlt esztendő első fél évében 227 vagon, az idén 950 vagon gyümölcs került átvételre. A legnagyobb mennyiséget eddig a szamóca, a cseresznye és a meggy képviselte. Jelenleg 120—140 vagon a napi felvásárlás, ennek zöme barack. Naponta mintegy 80—190 vagon barackot vásárol fel a MÉK. Nehezíti a felvásárlást a szállító kapacitás hiánya. Kevés vagon áll rendelkezésre és az ígért hűtővagonokat sem kapta meg a megye. A vasúti szállítások rendezése céljából július 2-án a megyei szállítási bizottság ülést tartott, és azon részt vett a Központi Szállítási Tanács titkára is. Az ülésen ígéretet kapott a megye vezetősége arra vonatkozóan, hogy a hű- tőkocsiigényt a rendelkezésre álló kereteken belül maximálisan kielégítik és a többi vagonokból is lehetőleg igyekeznek minél nagyobb mennyiséget a zöldség- és gyümölcsszállításba bevonni, mert gyorsan romló áruféleségekről van szó. A végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet, hogy a Központi Szállítási Tanáccsal továbbra is szoros kapcsolatot kell tartani a szállítási lehetőségek minél nagyobb fokú kihasználása érdekében. A végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet a felvásárló vállalatok közötti szorosabb együttműködésre. Az idén jó termés mutatkozik, ami egyben nagyobb kötelezettséget is jelent. A felvásárlási árak kedvezőek a termelők számára. Jobb propagandát kell folytatni tehát a szerződéskötési tervek teljesítése érdekében. Ezek ielentős anyagi előnnyel járnak a közös gazdaságok számára. A jövőre vonatkozóan — állapította meg a végrehajtó bizottság - törekedni kell a termelés nagyobb fokú szakosítására. Vegyék figyelembe a gazdaságok, a termeltető vállalatok a megye sajátosságait, termelési körzeteit. A termelési adottságokat figyelembe véve állapítsák meg a felvásárlási terveket. A felsőbb szervek is ennek alapján hozzák összhangba az országos felvásárlási terveket a megyéével. Az idén is sok gondot okozott a növényvédelem elhanyagolása. Több szállítmányunkat visszaküldték, mert fertőzött volt A végrehajtó bizottság határozata szerint fel kell mérni a növényvédelem elmulasztásából származó károkat és gondoskodni szükséges arról; hogy jövőre sokkal szervezettebb legyen ez a munka. Külön foglalkozott a végrehajtó bizottság a szőlő- és a borfelvásárlás előkészítésének helyzetével. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának és az Alföldi Állami Pincegazdaságnak felhívta a figyelmét, hogy szorosan együttműködve, jól készítsék elő a várható nagy termés felvásárlását. A végrehajtó bizottság végezetül elfogadta a gyenge termelőszövetkezetek állami támogatásának helyzetéről szóló előterjesztést, majd bejelentéseket tárgyalt. Hal százötven kandalló Bagó Jenőt, a Bajai Kályhás Szövetkezet elnökét a 900 fok meleget árasztó égetőkemence mellett találtuk meg. Elmondotta, hogy az év végéig 650 kandallónak megfelelő csempét állítanak elő. Ennek egy részét Baján, a megye más községeiben, városaiban, más részét Tatán, Komáromban és Budapesten építik be a lakószobákba. Pásztor Zoltán felvétele. >• -ÍT.- Mng Lv . Falusi bankárok Bank. Az idősebb nemzedék tagjainak egy részében még keserves emlékeket idéz a szó: adósság, kiszolgáltatottság, félelme, tes kamat, s a minden órában bekövetkezhető teljes nincstelenség. Egykor ilyen bankokat ismert a kisember. Napjainkban új rendeltetésű, új tartalmú bankszervezetekkel tart kapcsolatot a termelőszövetkezetek parasztsága: a falvak bankjaival. Amíg régen mint kiszolgáltatott adós került a bankkal kapcsolatba a falusi ember — ma gazdaként, tulajdonosként. Amíg régen a betétekkel a legnagyobb részvényes csaknem kizárólagosan „gazdálkodott” —, ma a dolgozó emberek tíz- és százezrei maguk rendelkeznek betéteikkel. Öt évvel ezelőtt alakultak hazánkban az első falusi bankok. Számuk, s a betétállomány is évről évre nő. A falusi bankok betétállománya ma meghaladja a több milliárd forintot. Sok mindent elmond ez a mai falusi ember életéről, biztonságérzetéről, s politikai állásfoglalásáról is. Tíz- és százezrek terveznek, takarékos- kodnak — mert értelmét látják, mert szilárd meggyőződésük. hogy terveik, jó céljaik megvalósulhatnak. De jelent a mind több falusi bank mást is. Jelenti, hogy van az embereknek miből takarékoskodni. Régen a fatusi ember csak adósa lehetett a banknak, ma nagyértékű betétkönyvek tulajdonosa. És beszélni kell arról, hogy a leggazdagabb falusi bankok azokban a községekben működnek, ahol a legkimagaslóbb eredményeket érik el a szövetkezetek. Nem ritka ma az olyan község az országban, ahol minden családnak van takarékkönyve, s 5000— 6000 forint egy-egy betétkönyv átlagos értéke. De ezrével akad az egyes megyékben olyan szövetkezeti család is, amelyik 50—60 ezer forint megtakarított pénzzel rendelkezik. Más a takarékosság módja, s célja is a falvakban. A mind igényesebb öltözködésen, szórakozáson felüli összegek kerülnek a községek bankjaiba, egyetlen családnál sem követi szükség a takarékbetéteket. Nem követi, mert any- nyit tartalékolnak az emberek, amennyire erejük futja, örvendetes ez a sajátos falusi mozgalom célja miatt is. Nem a múltra oly jellemző önzésből, kapzsiságból takarékoskodnak az emberek, hanem új, fürdőszobás otthonokért, modem bútorokért, könyvekért, televízióért, gépkocsiért, az ország s a világ megismerését biztosító utazásokért, — a mindennapi élet megszépítéséért. Ezért felejti el hazánkban egyre több falusi ember a bank szó régi jelentését. A. L.
