Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-17 / 165. szám
(M. L.) Tavaly 86 középiskolás tett szakmai minősítő vizsgát az érettségivel együtt megyénkben. Az idén 512-en jelentkeztek a tanév végén. Az iskolareform célkitűzéseinek, a gyakorlati nevelésre való törekvéseinknek fényes igazolása ez. Jóllehet az iskolareform során nem kizárólag praktikus célok vezéreltek bennünket a gyakorlati oktatás bevezetésében — hanem a munkára nevelés. a munka megszerettetése — ki tagadhatná, hogy a tanulók számára jelentkező közvetlen haszna egyszersmind sokoldalú társadalmi érdek. Sok jó szakmunkást nyerünk így, könnyítőnk az egyetemről kiszorultak pálya- választási gondjain, elkerüljük a fiatalság egy részének elégedetlenségét, elsodródását — hogy csak a néhány legfontosabbról szóljunk. Az említett 512-es szám az idén érettségizettek valamivel több mint másfél ezres létszámához képest önmagában is mutatós, a gyakorlati oktatás mellett bizonyító érvényű eredmény. A valóságban azonban ennél sokkal kedvezőbb az arány, hozzávetőlegesen 90 százalékos. Az 512 ugyanis csak olyanokból kerülhetett ki. akik négy éven át ugyanabban a szakmában kaptak előképzést. De az 5+1 -es oktatást nemrégen vezették be valamennyi gimnáziumban. Tavaly ősszel kerülhetett sor arra először, hogy a megyében minden gimnázium, minden első osztálya részt vegyen a gyakorlati oktatásban. A most érettségizők kétharmada azonban az elmúlt négy év alatt egyáltalán nem. vagy csak több-kevesebb ideig, vagy pedig a munkahelyet váltogatva részeszült szakképzésben. A következő években tehát a jelenlegi létszám kétszeresét, háromszorosát várhatjuk a minősítő vizsgákra. A Kecskeméti Katona József Gimnáziumban, amely az elsők között tért rá az 5+1-es oktatási rendszerre, az idén 113 érettségiző jogosult minősítő vizsgát tenni. Közülük 96-an jelentkeztek, s 92-en sikeresen le is vizsgáztak. (Ami mellesleg arra vall. hogy szakmai tárgy nem valamiféle ..melléktantárgy”, abban sem osztogatják könnyen a jó jegyeket.) Bácsalmáson két osztályból 35-en vizsgáztak a szántóföldi növénytermesztő gépész szakmából. A bajai Tóth Kálmán Gimnáziumban pedig az ápolónőképző gyakorlati oktatást 37-en. a fehérneműkészítőt 26-an. a zöldség- termesztőt 30-an fejezték be sikeres vizsgával. Anélkül hogy valamennyi gimnázium eredményeit felsorolnánk, ezekből is világosan látható, mennyire bevált, mennyire hasznos a gyakorlati oktatás. A vizsgázottak — a szakma követelményeitől függően — fél. másfél év alatt megszerezhetik a szakmunkásképesítést. A tapasztalatok szerint általában 8—10 hónap a szükséges idő. Amint kiléptek az iskola kapuján, kész tervekkel indulhatnak az életnek, s rövid idő alatt „kész emberek”, szakképzett dolgozók lesznek. Ezek az előnyök a régi oktatási rendszerrel szemben annyira kézenfekvők, hogy magyarázgatni is felesleges. A gyakorlati oktatás további fejlődése már nem az iskolákon múlik elsősorban. Míg néhány évvel ezelőtt még sok biztatásra, meggyőzésre volt szükség, ma az iskolák már maguk is keresik az újabb és újabb lehetőségeket. Gyakran viszont az üzemek és gazdaságok vezetői igyekeznek elhárítani ezt a „tehertételt”, nem fogadják szívesen a gyakorlati foglalkozásokra érkező diákokat, nem tudnak munkát adni nekik, vagy csupán ingyen segédmunkásokat látnak bennük. Nevelési szempontból így éppen az ellenkező hatást kellők, a fiatalokat elriasztják az üzemektől, a gazdaságoktól. A társadalomnak pedig kárt okoznak azzal, hogy a felhasznált idő elpocsékolódik, a tanulásra szánt órákon nem tanítják meg a diákokat a választott szakma fogásaira, ismereteire. A gimnáziumi tanulók gyakorlati oktatását továbbra sem erőltetjük. Ahol a teltételek nincsenek meg, eltekintünk a tanulók rendszeres foglalkoztatásától, az 5+1-es oktatásban való részvételtől. A jelentkezők számának ilyen nagymértékű növekedése azonban gondolkodóba kell ejtsen mindenkit; szülőket, pedagógusokat, az üzemek és gazdaságok vezetőit — mindenkit, akin múlik a lehetőségek biztosítása. Az idei jelentkezés ékesen szóló bizonyíték! A gyakorlati oktatás társadalmi szükséglet, a tanulók és a társadalom együttes érdeke. Gyutnolcssziret A földművesszövetkezet ja- kabszállási felvásárló telepén — mint felső képünkön látható — magasra tornyosulnak a rózsáshamvú kajszival telt ládák. Gondos kezek illesztget- ték sorjába a mutatós, egészséges gyümölcsöt, hogy aztán szétküldjék az ország, vagy a nagyvilág különböző állomásaira. Egymásután következő két képünk pedig azt mutatja be, hogy mindennek hol van a szülőhelye. Idejében végezte el a gyümölcsösben a téli faápolást Baltás Géza, az Őszibarackos Tszcs gazdája. Ennek, valamint a jó vegyszeres védekezésnek teljes fertőzésmentesség az eredménye. — Egy for rintot kap. aki férges gyümölcsöt talál! — mondja Baltás Zsuzsa, a gazda lánya, miközben a vajalmát ládákba önti. (Első kép jobbra.) Beérett a termés Wolford Lajos, a jakabszállási Népfront Tszcs gazdája által művelt háromholdas kajszibarackosban. A gyümölcsszüretben —, s majd a termés ládákba rakásában, csomagolásában is — a szomszédban lakó két kislány, Tóth Ilona és Meszes Johanna segít. (Második kép jobbra.) Negyvenezer holdra hull a mesterséges eső Megyeszerte üzemelnek az öntözőtelepek Nyár van, hőségben szikkadnak megyénk szántóföldjei, s a szomjazó kapás- és kerti növényekre csak ritkán, szórványosan hull csapadék. Nem csoda hát, hogy az állami és közös gazdaságok megyeszerte üzemeltetik öntözőgépeiket, szivattyúzzák a vizet a folyamokból, a csatornákból és a csőkutakból. A berendezések mintegy 40 ezer holdra permeteznek mesterséges esőt. A gazdag, dúsan fizető zöldségesek szép látványt nyújtanak a Tisza mentén. Az itteni gazdaságok jó termést szüretelnek a paradicsomból, paprikából és uborkából —, ami szintén a megfelelően üzemeltetett öntözőberendezéseknek köszönhető. Tiszakécske négy közös gazdaságának a folyóhoz közel eső területein — több száz holdon — jelenleg is berregnek a gépek, éjjel-nappal nyomják a vizet a szórófejekbe. Nagyszabású öntözést végeznek a Duna melletti szövetkezeti gazdaságok. Csupán a du- navecsei járás 25 termelőszövetkezete 70 különböző típusú ..esőgépet” és 30 átemelő szivattyút üzemeltet. A folyamból, a Du- navölgyi Főcsatornából, a többi kanálisból, s nem kis mértékben a csőkutakból nyerik a vizet, amely mennyiség több mint nyolcezer hold öntözését teszi lehetővé. Az esőztetés a Duna- parti községekben — Hartán, Solton, Tasson, Szalkszentmár- tonban — a legerőteljesebb, csupán a Solti Szikra Tsz-ben 1150 holdra jut mesterséges csapadék. Jelenleg egyre inkább a kapásnövények, s a lucernák területére telepítik át a hordozható csőrendszert, • minthogy a zöldségfélék zöme betakarítás előtt áll.' Tovább haladva a folyam mentén még inkább növekszik az öntözés mértéke. A kalocsai járás tsz-ei majdnem tízezer holdra juttatnak mesterséges esőt; főként a fűszerpaprikára, de nem . kis mértékben a kertészetekre, a lucernára, s a kapás növényekre. A közös gazdaságok felkészültek a másodvete- mények — főleg az uborka — öntözésére. Termesztésükre már megkötötték a szerződést a Ka- locsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalattal. A vállalat egyébként hat öntözőberendezést —, s kezelésükhöz értő szakembereket — adott kölcsön a járás szövetkezeteinek. A Kalocsa és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat is 11 szivattyúval segíti a tsz-ek területeinek esőztetését. A szövetkezetek és az állami gazdaság tulajdonában levőkkel együtt 85 gépet üzemeltetnek a járásban. A bajai járásban továbbra is a Duna melletti gazdaságok „vezetnek” az öntözésben, mintegy 2200 holdon. Némesnádudváron a Dunavölgyi Főcsatorna, Hercegszántón, „Nagybaracskáo és Bátmonostoron pedig a Ferenc- csatorna vize pótolja a hiányzó esőt. A többi között öntözik a szőlőiskolát, a burgonyát és a cukorrépát. Megyénk állami gazdaságai közül főként a bajai, a kalocsai, a hosszúhegyi és az izsáki jeleskedik az öntözésben. Az Izsáki Állami Gazdaságban az öntözött lucerna két kaszálása után átlagosan 30 mázsás szénaterméssel fizetett. \ Kiskőrösi Állami Gazdaságin sző’őt. á bajaiban téli almát öntöznek. ”e?e-exte az ara'ést a Kiskunhalasi * Akarni Gazdaság Komplex gépesítéssel, jól szervezett munkávál kedd estére befejezték az aratást a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban. A gazdaság négy SZK—3-as é-s két SZK—4-es típusú kombájnja kezdettől fogva nyújtott műszakban üzemelt, s így rekordidő alatt magtárba szállították a több mint 1800 hold gabona termését. A gazdaság vezetői ismét több hasznos tapasztalatot szereztek a különböző gabona- neműek termesztésével kapcsolatban. Kenyérgabonaként az idén nagyrészt a Bezosztája és a Sanpasztóre fajtákat termesztették. Kitűnt, hogy a szovjet Bezosztája ezen a vidéken is jobban elviselte a hosszú, kemény telet, s több termést adott, olasz „társánál”. A gazdaság egyik 400 holdas árpatáblájáról 23 mázsás átlagtermést takarítottak be. Az utómunkák során eddig több mint 1500 holdról vontatták le a kombájnszalmát, a talajutánpótlásra kijelölt területekből oe- dig 200 holdon már szétszórták az istállótrágyát. A megürese- '’’tt tarlókon állandóan 10 erőgép hasítja a barázdákat. Az élet igazolja...
