Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-15 / 138. szám
1963. június 15, szombat 3. oldal MUNKA KÖZBEN Jókedvű, szorgalmas asszony Sándor Lászlóné, a Kecskeméti Ruhaipari Vállalat 3-as szalagjának kiváló dolgozója. Átlagos teljesítménye meghaladja a 110 százalékot és az ő ötlete volt, hogy versenyezzenek a Szocialista brigád cím megszerzésének sikeréért. Erre gondol talán akkor is, amikor gyors, szakavatott mozdulatokkal sir mit ja varrógépe alá a tarkamintás, női nyári ruhák seregét. (Pásztor Zoltán íelv.) Tanyáról a faluba Piros sárkány a Pannónia, eszeveszetten szalad a dűlőúton. De aggodalomra nincs okom, hiszen Jóljárt Ferenc, az ágasegyházi vb-titkár kitűnő motoros, így, mögötte ülve, kedvemre szemlélődhetem a lapályban meghúzódó gyönyörű szőlősorokon, az ezernyi piros bogyóval díszített cseresznyefákon, távolabb a buckák kopár, meredek hátain, s felettük a felhők vattáiba kapaszkodó rezdületlen akáclombokon. Tanyák villogó falai, permetező, kapáló gazdák a szőlőkben — nyár. Bukolikus hangulatú vidék. Megy alattunk a motor. Jól hallom a vb-titkár hangját: — Mikor az év elején ide jöttem Lászlófalváról, jó ideig gondolkodtam, mi tartja itt az embereket ezen a végtelen sivár homokon. Aztán rájöttem — a szőlő. Több-kevesebb, de mindenkinek van belőle. Anélkül itt nem lehetne élni. „Elegem van.. A műút talán nyolc kilométerre maradt mögöttünk, amikor végre megállunk egy pompás, üvegverandás tanyaház udvarán. Ám az ajtók zárva vannak. Kis idő múlva előkerül egy napbarnított, vékony csontú, tizennégy éves lányka. Icának hívják. — Ősszel gimnáziumba megy, Kecskemétre. Kollégiumban lakik majd. Innen nem lehet bejárni.-----------------/ A házigazda, Szakáll Balázs, a szőlőben dolgozik. Hanyatlóban a nap, igyekszik hazafelé. Testtartása fáradtságot árul el. Ami nem csoda, hiszen csaknem tíz hold szőlőt vitt be a Mathiász Tszcs-be. Beülünk a verándára. Lombok közt átszűrt, nagy fények vetülnek rá az üvegre. Előjön a szomszéd, Aczél István is. Nadrágja merő rézgálic. — Nekem már elegem van a tanyából — mondja. — Az idén hozzáfogtam az építkezéshez, bent a faluban. Hogy beköltözöm-e, még ebben az évben, az attól függ, milyen lesz az idei bortermés. Most nagyon szép a szőlő, de a jégeső még tönkreteheti. A házigazda egyelőre kint marad. A tanyán. Igaz, a városias igényekkel berendezett tágas szobák kulturált életmódról tanúskodnak. Szakáll Balázs, úgy is mint a népfront községi elnöke, három-négyféle napilapot, s több más szakfolyóiratot járat. A vb-titkár elismeréssel jegyzi meg róla, hogy minden terményét szerződés útján értékesíti. Aztán szétnézünk az udvaron. Itt van a tszcs tágas borpincéje, s mellette — a garázs. Benne a házigazda Moszkvicsa. Másfél évvel ezelőtt vette. Alig van benne 9 ezer kilométer. — Nincs időm kihasználni — mondja. — Ha a szőlőben elvégeztem a munkát, utána örülök, ha pihenhetek. — A végrehajtó bizottság a legutóbbi ülésén foglalkozott a köncsögi iskola környékén a tanyaközpont létesítésének a kérdésével — tájékoztat Ugi Rácz László, a tanácselnök. — A javaslatot a járáshoz terjesztettük fel. Legalább húszán len nének, akik már építenénel oda. Nemrégiben két tanácstag. Zombori János és Szabó Ferenc több mint másfél száz aláírássá' ellátott kérelmet nyújtott be a tanácshoz. Kérik, hogy építsenek bekötőutat az ágasegyházi úti iskolához. Ehhez jelentős értékű társadalmi munkát ajánlanak fel. Mit jelentene az út ’ Az orvos, a mentő az állatorvos lényegesen gyorsabb megközelítését, a szállítások megkönnyítését, később autóbuszforgalroat is — egyszóval a kultúrát. Az első lépések Csaknem 700 hold szőlő van a három tszcs tagjainak, s részint még az egyénileg gazdálkodók tulajdonában. Ez azonban a tízezer hold szétszórtságában nem teszi lehetővé a láblásítást. Egyelőre. A közös gazdaságok most vannak második évükben, érthető hát, hogy az első lépéseket teszik a homoki gazdálkodás fellendítésének útján. E tekintetben főként a Békegalamb Tszcs ténykedése figyelemre méltó, gazdái tavasszal 12 holdon telepítettek közös szőlőt. As eredmények krónikása — Mindig szerettem volna továbbtanulni — így kezdi „vallomását” a császártöltési Kossuth Termelőszövetkezet főkönyvelője, Frémer Nándorné. — Nem rajtam múlott, hogy ez a vágyam csak itt — s bizony eléggé későn — válhatott valóra. Csehszlovákiából, egy Léva környéki kis községből került ide, a megye déli részébe, több mint másfél évtizede. A „juttatott” tíz holdon gazdálkodtak ötvenháromig, amikor is férjével a közösség útját választották: a frissen alakult tsz tagjai sorába kérték felvételüket. — Itt kezdődött a „karrierem” — mondja tréfálkozva, s értelmes barna szemében felfénylik az emlékezés. — Már a belépést követő hetekben a vezetőség lehetőséget nyújtott arra, hogy könyvelői tanfolyamon vehessek részt. Magam sem tudom miért, gyerekkorom óta érdekelt a számok birodalma, vonzottak a glédában álló kartonok, amelyeknek rubrikáiban számomra akkor még titokzatos adatok, feljegyzések beszéltek a hozzáértőnek a gazdaság életéről. Két Szolnok megyei tsz-községben kezdtem ismerkedni, negyvenedmagammal, a számlaosztályok, számlakeretek, a tartozik—követel szépségeivel. Mert nem száraz ám ez a szakma, mint ahogyan némelyek gondolják. Akárcsak a beavatottak számára a magasabb matematikában, a könyvelésben is van poézis, nem beszélve arról, hogy napjaink gazdálkodásának egyetlen területén sem nélkülözhető. A legnagyobb meglepetés és öröm volt, amikor a jó rendű bizonyítványomat kézhez kaptam. Itthon a nyakamba szakadt a tsz egész könyvelése. Főkönyvelő és beosztott voltam egy személyben. Változás, fejlődés természetesen bőven volt azóta. Hiszen akkor még rovatosan könyveltünk, ami egyszerűbb eljárás wgyap, de jóval kezdetlegesebb, kevésbé megbízható, mint a három éve bevezetett kettős könyvelés. Ennek ismereteit, jeles eredménnyel, levelező tanfolyamon sajátítottam el. Most a mérlegképes tanfolyam elvégzésével akarom tudásomra a koronát feltenni. Ennek az egyharmadán már túljutottam: a hat tárgy közül kettőből levizsgáztam. Ha minden jól sikerül, két év múlva mérlegképes könyvelő leszek ..; Ma már két beosztottal dolgozik. Munka, elfoglaltság akad jócskán. Hiszen amellett, hogy a munkahelyén eleget tesz a vállalt feladatnak, háziasszony is. Férje a tsz fogatosa, kisebbik fia pedig az itteni erdészet dolgozója. Esténként, mihelyt a vacsorát elköltötték, s a férfiak nyugovóra tértek, Frémerné a könyvek, jegyzetek fölé hajlik: nem akar szégyent vallani. a soron következő vizsgán sem. Házi feladatait írja, és felkészül a háromhetenként ismétlődő konzultációkra. — Mi kell ahhoz, hogy jó könyvelő váljék valakiből? — Hajlam, kedv és nagy-nagy szorgalom. De ezt csaknem valamennyi hivatásról el lehet mondani. Frémer Nándornéval szerencsésen együtt van az említett három tulajdonság. Érett fejjel tanul, művelődik, hogy pontos és hű krónikása lehessen a nagy család, közös gazdaságuk mindennapi életének, sokféle tevékenységének. JÓBA TIBOR A felszakadozó köd Azért a határban egyre több a lebontott tanya, s ezzel egyenes arányban mindjobban népesedik a falu. Szép, városias küllemű házak nőnek fel a műút mentén. Jelenleg azonban még a község 2400 lakosa közül mindössze hatszázan élnek belterületen. A tízezer .holdas határ legkietlenebb, egyben a helységtől legtávolabbi része a köncsögi terület. Pusztába vesző tanyák, lápos, tőzeges vidék, s egyre ritkább a szőlősparcella üde foltja is. A mozdulatlanság, mint a múltból itt maradt köd, még eddig is jócskán ráülepedett erre a tájra, mostanában azonban mindinkább kezd felszakadozni. Nagy és kis gondok Szabics János, a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet párttitkára befejezte a közös gazdaság öthónapos munkáját felölelő beszámolót. Rövid szünet következett, majd megkezdődtek a hozzászólások. • H arkai Péter elsők között kapott szót. — Jó volt a beszámoló — bizonygatta. — Helyesen elemezte az eredményeket és jól rámutatott a hibákra. A munka sokat javult szövetkezetünkben az utóbbi időben. Szinte felvidul az ember, ha körülnéz földjeinken és gyönyörködik a szép vetésekben, a ringó kalászokban. Szerintem ez nagyon nagy részben a jó szakvezetésnek is köszönhető. Egyetértek a bírálattal is, mely szerint kicsit gondosabban kellett volna betakarítani a zöldtakarmányt, a jövőben erre jobban ügyelünk. (Harkai Péter annál is inkább érzi a felelősséget, hiszen ő a szövetkezet takarmányosa. A beszámoló részletesen foglalkozott azzal, hogy a kaszálás után az úgynevezett kaparékot nem gereblyézték össze. Előfordult az is, hogy nem friss zöldtakarmány került a jószág elé. önkritikusan emlékezett meg • beszámoló arról is, hogy nem használják a lucernapépesítő gépet. Hogy miért van üzemen kívül, erre a vezetőség sem tud választ adni. Pedig e gép használatával elősegítenék a jószágok jobb takarmányértékesítését, nagyobb súlygyarapodását, az olcsóbb, magasabb színvonalú takarmányozást.) Horváth Józsefné növénytermesztő elismerte, hogy a növényápolásban egy kicsit elmaradtak. — Az aratásig a cukorrépát még egyszer gazolni kell, a paradicsomunk is elgyomosodott, de igyekszünk utolérni magunkat. Van azonban nekem is néhány megjegyezni valóm a vezetőség számára. Szerintem helytelen, hogy nálunk az I-es üzemegységben nem képviseli magát a vezetőség. Emiatt sok mindenről nem vagyunk eléggé tájékoztatva. Azt is szeretnénk, ha a vezetőség tagjai gyakrabban látogatnának meg bennünket. (— Igaza van — súgta a termelőszövetkezet elnöke Ördög István, aki mellettem ült a kibővített párttaggyűlésen, amelynek az a feladata, hogy megvitassa • másnapi közgyűlés elé kerülő beszámolót. — Volt ugyan vezetőségi tagunk az I-es üzemegységben, de ő máshova került. Ki kell egészítenünk a vezetőséget.) Mis József, a termelőszövetkezet területén levő iskola tanítója, pártvezetőségi tag megdicsérte a termelőszövetkezet gazdáit, akik a dolgozók esti iskoláját elvégezték. Kilencen vizsgáztak az idén jó eredménnyel. Az ezüstkalászos tanfolyamon 29-en végeztek. Az idén húsz gyerek fejezte be a nyolcadik általánost, ebből hatan tanulnak tovább, tizennégyen itt maradnak a termelőszövetkezet területén. — Felhívom a figyelmét a vezetőségnek, hogy beszéljen a szülőkkel és a gyerekekkel, hogy maradjanak továbbra is a szövetkezet területén, kapcsolódjanak be a közös munkába. (A beszámoló részletesen foglalkozott a továbbtanulással. Az előbb említetteken kívül különböző szakiskolákon, szaktanfolyamokon hatan végeztek, ezenkívül kilencen traktorvezetésből vizsgáztak. A gazdálkodás fejlődése azonban egyre nagyobb igényeket támaszt. A szőlő- és gyümölcstermesztésben legalább 100—120 szakmunkásra van szükség. Hasonlóképpen legalább 25 állattenyésztőre és körülbelül 60 növénytermesztő szakmunkásra. Ebből különösen A Mathiász Tszcs-ben ez év őszén 15 holdon rakják földbe a szőlővesszőt. Sikerrel próbálkoznak a közös sertéshizlalással is. Ezek az első, jobbára még tétova lépések is, egyre inkább hozzájárulnak ahhoz, hogy a régi, homokba fulladt Kecskemét környéki tanyavilágból szocialista falu váljék... • S ahogy megyünk az alkonyatba hulló, a lankák mögötti mélységesen szelíd szőlős vidéken át, úgy tűnik, mintha a villanyfényes, a gépkocsik átrobogó zajától hangos faluközpont felé a tanyák is elindulnának, hogy átadják helyüket az életet, a gazdagságot jelentő szőlősoroknak. HATVANI DANIEL a szőlő- és gyümölcstermesztő szakmunkások számának növelése fontos, hiszen a távlati terv szerint a homokterületeket szőlő- és gyümölcstermesztéssel kívánják hasznosítani.) Major Mihály főkertész felhívta a figyelmet, hogy a kertészeti munkacsapatok között nagyobb legyen az összhang. — Sajnos, kicsit magam is elhanyagoltam a gazdákkal való törődést, sőt a brigádértekezletet sem tartottam meg rendszeresen. Emiatt is voltak gondjaink, ígérem, hogy a jövőben ez nem fordul elő. • Nincs lehetőség minden felszólalás közlésére. Az alapos beszámoló elősegítette a helyes vitaszellem kialakulását. A négyezer holdas gazdaság kis- és nagy gondjai kerültek szóba. Különösen a növény ápolásban tapasztalható elmaradás pótlására hívta fel a figyelmet a beszámoló, és a vita során is erre beszéltek legtöbben, amivel öszszefügg az aratásra való alapor felkészülés. A beszámoló jól je’ lemezte a gazdálkodás erényei' és hibáit, és a hozzászólások helyesen kiegészítették. Minden szóból kicsendült, hogy a közös gazdaság kommunistái és vezetői szívükön viselik a termelőszövetkezet további előrehaladásának ügyét. K. S.
