Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-13 / 136. szám

L oldal 1963. június 13, csütörtök í«-v ___ eKa^&^SSaí» vj£ ,í„ani tai*° -.«6 \ n Ln aftae 1963. június 13, csütörtök. Névnap: Antal. Napkelte: 3 óra 46 perc. Napnyugta: 19 óra 41 perc. “1 J — 40o személyt fog­lalkoztató üzemmé fej­lesztik 1965-re Kiskun­halason a Va&tömeg­­cikkipari Vállalatot. A vállalat új telephelyén még ez évben felépül az új szerelőcsarnok, s megkezdődik az iro­dák építése is. — TIZENÖT OR­SZÁG RÉSZÉRE kül­denek magnószalagra rögzített dalos üzene­tet a Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola tanulói. A mag­nószalagokat a nők moszkvai világkong­resszusa által juttat­ják el rendeltetési he­lyükre. *— Eddig két és fél millió forint érté­kű mezőgazdasági ter­méket értékesített a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet. Ezzel egész évi áruér­tékesítési tervét 25 szá­zalékban teljesítette. Faóriás Ä bulgáriai Pestera város parkjában áll egy öreg fa, amely a fekete jegenyék család­jához tartozik. A fa 900 éves, kerülete 10,2 méter, átmérője 3,4 méter. Szakemberek becslése szerint a fa gyökerei körülbelül 150 méterre hatolnak a ta­lajba. A fa odvába 12 személy fér el ülve, — Egy-két nyaras pontyivadékot helyez­tek ki a szakmári Pe­tőfi Termelőszövetke­zet 80 holdas új halas­tavába, amelyet ívató­­val is elláttak. Jövőre innen szállítják majd a halivadékot a halte­nyésztéssel foglalkozó környékbeli termelő­szövetkezeteknek is. /HŐ JÁRÁS A Kecskeméti Agrome­teorológiai Obszervató­rium ielenti: Június 11-én a középhőmérséklet 20 (az ötvenéves .átlag 19,9), a legmagasabb napi hő­mérséklet 25 tok, a nap­sütéses órák száma 8 volt. 12-én a legalacso­nyabb hőmérséklet 14,8, a reggel hét órakor mért hőmérséklet 16,4, a dél­után kettőkor mért hő­mérséklet 23 fok, a csa­padék 3,5 milliméter volt. Várható időjárás csütörtök estig: keve­sebb felhő, mérséklő­dő északnyugati, észa­ki szél. Várható leg­magasabb nappali hő­mérséklet 23—26 fok között. — ÍVTA ESTE MU­TATJA BE a Kecske­méti Katona József Színház a kalocsai Beloiannisz-park sza­badtéri színpadán Ma­dách Imre: Az ember tragédiája című szín­művét. A darab vetí­tett díszletekkel kerül bemutatásra. — Űj, 1080 lakásos városrész tervezését kezdték meg Dunaúj­városban, A lakóne­gyed házai négyeme­letesek lesznek, s itt fogják először beépíte­ni az első kész lakás­egységeket, amelyek felszerelt fürdőszobát és konyhafalat foglal­nak magukba. — Műsoros frizura­bemutatót tartanak va­sárnap este 7 órai kez­dettel a helvéciai mű­velődési otthonban a kecskeméti Fodrász Ktsz KlSZ-alapszerve­­zetének fiataljai. Ezer kísérleti parcella Az Izsáki Állami Gazdaság területén — ahol a szarvasi kutatóintézet öntözéses kísérleteket végez — több mint ezer kísérleti parcellán ta­nulmányozzák a lucerna, kukorica, paradicsom és egyéb növények alkalmazkodóképességét a homoki öntözés viszonyai között. = nyugat-euröpa- BAN ÉS AMERIKABAN vizsgálatot folytattak a repülőgép szerencsétlen­ségek okainak kideríté­sére. Megállapították, hogy a szerencsétlensé­gek 8 százaléka a repü­lőgép futása közben, 14 százaléka a felszállásnál, 24 százaléka a repülés alatt, 44 százaléka pedig a leszállásnál következik be. A repülőgép-kataszt­rófák egyharmada vezet­hető vissza a pilóták helytelen manőverezésére. — Most van a csúcs­­idény a Kecskeméti Hűtőházban. Az idén 22 vagon csemege­borsót dolgoznak majd fel, s hoznak forga­lomba ízléses csoma­golásban. Eddig közel 40 000 kilogramm zöld­borsót mélyhűtöttek. — ÉVENTE NÉGY­­CTEZREN keresik fel Szalkszentmártonban a volt Petrovics-házat, ahol Petőfi Sándor több mint 110 verset írt. A faluba érkező vendégeket legtöbb esetben az úttörők kalauzolják. — Garantált munka­egységet kapnak a du­navecsei Virágzó Ter­melőszövetkezet tagjai, a többletbevételből pe­dig év végén nyereség­­részesedést osztanak. Az idén a múlt évinél 200 ezer forinttal töb- ' bet fizetnek ki a mun­kaegységekre. — Politechnikai ter­mekkel bővítették La­­josmizsén a központi általános iskolát. Az új „munkatermek” már teljesen elkészültek és a jövő tanévtől kezdve itt kap helyet az ezer­mester szakkör is. — SÁRGUL az olaszbúzával együtt ve­tett árpa a mélykúti Alkotmány Termelő­­szövetkezet gabona­földjén. A búza-árpa­­keveréket takarmányo­zási célra termesztik, Holdanként mintegy 24 mázsa termésre számí­tanak; 225 évvel ezelőtt, 1738. június 13-án született Harmanus Deijl holland természetkutató, öt tart­juk a mikroszkóp mai formája feltalálójának. Képünkön is látható, 1807-ben készült mik­roszkópja már szem- és tárgylencsével is el volt látva, és a kívánt na­gyítás mértéke szerint a fókusztávolságot állítani lehetett. A vizsgálandó tárgyakat alul és felül elhelyezett tükörrel vi­lágították meg. — MA DÉLUTÁN 6 órai kezdettel tartják műsorral egybekötött tanévzáró ünnepélyü­ket a Kecskeméti Ál­lami Zeneiskola nö­vendékei az úttörőház dísztermében. — NEMRÉGIBEN FE­JEZTE BE munkáját a Vörös-tengernél egy nem­zetközi expedíció, amely­ben izraeli, holland és amerikai tudósok vettek részt. Megvizsgálták a Vörös-tenger medrét, ég­hajlati viszonyait, a ko­­rallszigetek képződését, valamint a gerinctelenek testében végbe menő mészképződést. — SZILÁGYI TI­BOR, a Kecskeméti Agrometeorológiai Ob­szervatórium vezetője „Az időjárási tényezők hatása a paradicsom minőségére” címmel doktori disszertációt nyújtott be a Gödöllői Agrártudományi Egye­temre. A doktori szi­gorlatok letételére kedden került sor, summa cum laude eredménnyel. — A nürnbergi köz­lekedési múzeumban fejezte be pályafutását az a német gőzmoz­dony, amely 1936-ban a Hamburg—Berlin út­szakaszon óránként 204,3 kilométeres, máig sem túlteljesített re­­kordsebesséagel haladt. — SZOMBATON 11 óra 30 perckor sugározza a Kossuth Rádió „Zengjen a dalunk” című mű­sorát, melyben a ba­­latonboglári orszá­gos szövetkezeti da­los találkozó hang­versenyét a kecske­méti Kodály-kórus­­ról készített ripor­tot is közvetíti. Hároméves dalia Dél-Kazahsztánban, a dzsambuli terület egyik kolhozában a Szatibal­­gyijev család három­éves Arisztan nevű fia 52 kiló, magassága 108 centiméter, s mellka­sának kerülete — akár egy felnőtt férfié: — 105 centiméter. Arisz­tan 6,8 kilós testsúllyal és 4 foggal született, remek étvágyú, rop­pant mozgékony és fo­kozott érdeklődést ta­núsít a zene iránt. KÉPEK AZ EBÉDLŐBEN Az elmúlt hónapban sokan tekintették meg Kecskeméten Faluhelyi József festőművész kiál­lítását. Azóta a képekből üzemi tárlatot rendez­tek a Kecskeméti Konzervgyár 1. számú telepén, ahol ötszáznál több dolgozó nézte meg és nyi­latkozott nagy tetszéssel a bemutatott fesmé­­nyekről. Jelenleg a konzervgyár II. számú telepének ebédlőjében láthatók Faluhelyi József képei, kö­vetkező állomásuk pedig a Kecskeméti Épület­­lakatosipari Vállalat munkásszállása lesz. Cleománia Angol üzletemberek kiszámították; hogy az iparnak és a kereskedelemnek félmillió fontos tiszta hasznot jelent a „cleománia”. A Cleopátra című szuperfilm­nek csapott reklám következtében az angliai fodrász szalonokban a nők 30 shillingért „Cleopátra” frizurát csináltatnak, a ,,Cleo” parókákat 15—100 fontért árul­ják, az üzletekben megjelentek az „egyiptomi motí­­vumú” szövetek (az egyik cég 250 millió yard ilyen szövetet gyártott), s a nőknek „pontosan olyan háló­inget és fehérneműt” ajánlanak, amilyet „Cleopatra viselte (természetesen nylonból). _ A SZOVJET- tftMIÓBAN a múlt év­ben több mint 18 ezer kilométernyi vasútvo­nalat villamosítottak, többek között a 'Moszk­va—B ajk ál-tó közötti 5500 és a Leningrád— Leninakan közötti 3500 kilométeres útszakaszt. A következő szakasz­ban a Moszkva—Lvov —Prága, a Moszkva— Ural, a Moszkva—Ros­tock és a Karaganda— Ural útvonalat állítják át villanymozdonyokra. — Galambotojás nagyságú jégeső esett tegnapelőtt a lajosmi­­zsed határban, a Vörös­marty Termelőszövet­kezeti csoport mintegy 500 holdas területére, ahol a szamócában, a paradiosomkertészet­­ben s a szőlőben okozott jelentősebb károkat. Ugyancsak kárt tett a jtegnapelőtti jégesővel jelentkező zivatar Ke­rekegyháza környékén is. 435 küldöttet választott az ország lakossága a VI. magyar békekongresszusra Június 15-én, szombaton a Parlamentben összeül a VI. ma­gyar békekongresszus. Felméri az elmúlt öt évben megtett utat, megemlékezik a magyar béke­mozgalom kibontakozásának 15. évfordulójáról és meghatározza a soron következő feladatokat. Az Országos Béketanácsnál elmondták az MTI munkatár­sának, hogy a magyar békemoz­galom seregszemléjén több mint 600-an vesznek részt. A küldöt­tek mellett, akiket a leszerelési hónap gyűlésein választott meg hazánk lakossága, részt vesznek majd természetesen a kongresz­­szuson a testvéri békemozgal­mak delegátusai is, az Országos Béketanács eddigi tagjai és meg­hívott vendégek. A 435 kongresszusi küldött között megtalálhatjuk a társa­dalom minden rétegének képvi­selőit. Június 15-én és 16-én munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, írók, tudósok, művészek, egyházi vezetők fog­lalnak majd állást népünk ne­vében korunk nagy kérdéseiben. A kongresszusi küldöttek so­rában ott szerepel többek kö­zött Holló László festőművész, Kocsis András szobrász, Tamási Áron és Galambos Lajos író, Kállai Ferenc, Benkő Gyula, Kohut Magda, Ambrus Edit, Ol­­savszky Éva színművész, Ko­vács Dénes hegedűművész. Né­hány példa a tudósok népes csoportjából: Bognár József, Csűrös Zoltán, Kovács Máté, Szádeczky-Kardoss Elemér. Bánó József a baranyai, Hó­dos István a Heves megyei bá­nyászokat, Bakondi Béláné a Szolnok megyei háziasszonyo­kat, Bobányi István a Pest me­gyei, Karcsovics Istvánná a Haj­dú megyei, Török Irén a Bács- Kiskun megyei üzemi munká­sokat képviseli majd a kong­resszuson. Sok pedagógus is részt vesz a tanácskozáson. Ott lesznek a dolgozó parasztságunk képviselői is. A tsz-tagok üze­netével többek között Sebestyén Gyula, Kossuth-díjas tsz-elnök, Molnár Henrik brigádvezető, Gazdag Ferenc főagronómus, Kunkli Péter traktoros érkezik majd Budapestre. MTI Szélesebb körű társadalmi összefogásra van szükség Megyénk vöröskeresztes szer­vezetei most végzik a tisztasági mozgalom első negyedévi ered­ményeinek értékelését. Még né­hány községben nem fejeződött be a munka, de máris megálla­pítható, hogy a mozgalom csak azokban a járásokban ért el számottevő sikereket, ahol a ta­nácsok egészségügyi osztályai és a társadalmi szervek segítet­ték a vöröskeresztes aktivistá­kat a szervezésben. Példaként említhetjük a ka­locsai és a kiskunhalasi járást, ahol csaknem minden község­ben végiglátogatták a házakat az értékelő brigádok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok falusi portán még mindig kupacban áll a trágya, nincs elválasztva a baromfiud­var, nem fedik le a szabad ku­takat. Legtöbb eredmény az utak, járdák, parkok tisztán tar­tása, fásítása terén mutatkozik. Javult a közös gazdaságokban levő majorságok, tej házak tisz­tasága. Az istállókról azonban még nem mondhatjuk el ugyan­ezt. Hiba az is, hogy sok ter­melőszövetkezeti vezető feles­leges akadékoskodásnak tekinti a tisztasági megbízott észrevé­teleit és nem fordít gondot a szóvá tett hibák kijavítására. A tisztasági mozgalom ez évi első szakasza lezárult., össze­vetve az eredményeket és a meglevő hiányosságokat, nem jelenthetjük ki, hogy a tavaszi hónapokban a tisztaságért ví­vott hadjárat teljes sikerrel folyt. A jövőben még szélesebb körű társadalmi összefogásra van szükség, nehogy a mozga­lom csak jelentésekben és ki­mutatásokban létező kampány­­nyá laposodjék. Magyar mezőgazdasági szakemberek utaztak Dániába A nemrég hazánkban járt dán mezőgazdasági küldöttség lá­togatásának viszonzásaképpen szerdán harminctagú magyar küldöttség utazott Dániába, dr. Soós Gábornak, a Földművelés­­ügyi Minisztérium szakoktatási és kísérletügyi főigazgatójának vezetésével. A magyar küldött­ség tagjai: termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezető szak­emberek, kutatók, szakoktatási és közigazgatási dolgozók a ter­vek szerint két hetet töltenek Dániában. Tanulmányozzák a dán mezőgazdaságot, megismer­kednek a dán agrárjellegű in­tézmények munkájával. Autóstop! Az autóstopról, erről a " mind nagyobb tömegeket magába foglaló mozgalomról ír­ni nem könnyű dolog. Megeshet, hogy némely dologban eltérő nézeteket vallók az általánostól, vagy éppenséggel összeütközés­be kerülök a közvéleménnyel. Miért kell foglalkozni az autó­stoppal? A kérdés jogosultsága nem lehet vitás, noha tájékozat­lanságra vall, aki ilyképpen töpreng, az az autóstop hősi korszakát veszi alapul, amikor még mit sem tudtunk a békés újtonállás korszerű eszközeiről, csak tapogatóztunk vakon az országos főútvonalakon. Ez a korszak ma már a múltté, s mert igyekvésünk legyűrte a ne­hézségeket, az autóstop ki­nőtte magát. Az első lépések, persze, nem mentek könnyen. Mint a leg­több mozgalom, ez is spontán keletkezett, kifejezésre juttatva az adott kor szükségszerűségeit. Egy szórakozott ifjú lekéshette a vonatot, melyen a Balatonra igyekezett volna, megpihenni az építés után. Elkeseredetten visz­­szafordult hát, hiszen mi mást is tehetett volna. Amint balla­gott haza, karjával időnként dühösen a levegőbe csapott, ahogyan azt gyakorta megfigyel­hetjük az indulatos emberek­nél. Egyszer csak lefékezett mellette egy gépkocsi, és a ve­zető barátságosan megkérdezte: hová igyekszik? A szomorú ifjú megmondta, és ezzel lényegében megvetette alapját egy széles népi tömege­ket felrázó mozgalomnak — az autóstopnak. — A gépkocsi ugyanis szintén a Balatonhoz igyekezett, s .felvette az ifjút. így kezdődhetett az autóstop, ámbár ezt bizonyosan nem ál­líthatjuk ma már, mint ahogy a történészek sem ismerik pon­tosan a nagy rabszolgamozga­­mak hiteles történetét. Tény, hogy az autóstop viha­ros gyorsasággal magával ra­gadta az ifjúság nem lebecsü­lendő hányadát és hamarosan igazolást nyert: a nemrégen még spontán kis akciók kilép­tek az elszigeteltségből és a minden magyar ifjút szilárd egységbe tömörítő mozgalom deklarálása sem késhet már so­— Már júliusi szer­ződéses kötelezettségé­nek is eleget tett a du­­navecsei Virágzó Ter­melőszövetkezet. Eddig összesen 470 hízót adott át az Állatforgal­­mi Vállalatnak a kö­zös gazdaság és az év végéig még újabb 300 sertést értékesít.

Next

/
Thumbnails
Contents