Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-11 / 134. szám

1963. június 11, kedd I. oldal Nem visszalépésről van szó A háztáji gazdaságok árutermelése Tiszakécskén Igen helyes kezdeményezés ezületett Tiszakécskén. A köz­ségi MSZMP szervezet, a ta­nács, a termelőszövetkezetek, valamint a földművesszövetke­zet szoros együttműködéssel, a háztáji gazdaságok termelési te­vékenysége, s a helyi ellátás jobb megszervezése érdekében részletes intézkedési tervet ké­szítettek. Nézzük, miért szükséges a háztáji gazdaságok árutermelé­sének növelése, és ez milyen összefüggésben áll a helyi ellá­tással- íme, néhány adat. Ti­­szakécske lélekszáma 13 800 fő, 3800 család. Ebből 2000 család rendelkezik egy hold és ezer család fél hold háztáji terület­tel. A községben a termelőszö­vetkezeti gazdák háztáji föld­területe összesen majdnem 3000 hold, ebből 800 hold a szőlő. A háztáji terület a szántónak 20 százalékát, a szőlőnek pedig 25 százalékát teszi ki. Már ezek az adatok is világosan bizonyítják, mennyire fontos a háztáji gaz­daságokkal való törődés. Még érdekesebb a dolog, ha a község állatállományát vizsgál­juk. Jelenleg a szarvasmarha- 50, a sertés- 75, a baromfiállo­mány 60 százaléka van a ház­táji gazdaságokban. Tévedések elkerülése végett hangsúlyozom, hogy a termelő­szövetkezeti tagok életszínvona­lának alakulása, jövedelmének fokozása elsősorban a termelő­­szövetkezetekben folyó közös gazdálkodástól függ. Nem arról van tehát szó, hogy a közös rovására fokozzuk a háztáji gazdaságok termelését. Intézkedési terv Az intézkedési terv szerint a következőket teszik Tiszakécs­kén a háztáji gazdaságok ter­melési tevékenységének növelé­sére. A termelőszövetkezetek az 1963. évre vonatkozó üzemi terveikben számoltak a közös állatállomány takarmányszük­ségletén kívül a háztáji jószág­állomány részére kiosztandó szálas-, abrak- és egyéb takar­mánnyal. (Takarmányrépa, siló, kukoricaszár.) Két-három év alatt mintegy 500 holddal növe­lik a lucerna vetésterületét. A széna minőségének és mennyi­ségének növelésére 500 holdon öntözéses legelő- és rétgazdál­kodást valósítanak meg. Növe­lik az öntözött kukorica terü­leteket is. A kukoricatermesz­tést egyébként családi műve­léssel oldják meg. E szerint a tagok a kukorica szemtermésé­nek — terület minőségétől füg­gően — 20—30 százalékát ter­mészetben kapják meg, amelyen felül bizonyos munkaegységet is jóváírnak részükre. A kuko­ricaszár és a köztesként meg­Két hét múlva Békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénztár két hét múlva június 24-én és 25-én bonyolítja le a II., a III. és a IV. Békekölcsön idei első félévi húzását. A sorsolásokat Budapesten, a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság Nádor utcai székházában tartják. Az első napon, hétfőn, a II. Békekölcsönt húzzák; 143 000 kötvényre 28,2 millió forintot. Kedden, egymás után bonyolít­ják le a III. és a IV. Békeköl­csön húzását. A III. Békeköl­csönből 200 000 kötvényre 51,5 millió forint, a IV. Békekölcsön­ből 146 000 kötvényre 31,5 mil­lió forint jut a nyerteseknek. A kétnapos sorsoláson tehát a három békekölcsönből össze­sen 489 000 kötvényre 111,2 mil­lió forintot sorsolnak ki nyere­mény “s törlesztés formájában. (MTI) termelt tök 50 százalékát is így biztosítják takarmányként a tagok háztáji állatállománya részére. A gépi kaszálásnál a művelt területek termésének 10 százalékát, a kézi kaszálásnál a művelt terület termésének 15 százalékát kapja a gazda a be­takarítási munkáért. A rétiszéna betakarításáért, a tehéntartó tagok elsőbbségének figyelem­­bevételével, 33 százalékos ter­mészetbeni juttatás jár. A ta­karmányrépatermés egyharmad részét a tagok természeben kap­ják. A rozs és az őszi árpa be­takarítása után a tehéntartó gaz­dák részére egy hold megmű­velt területet biztosítanak má­sodvetésű takarmánynövények termesztésére. A termelőszövet­kezetek a kisállattenyésztés elő­segítésére (nyúl, szárnyasok), valamint a sertések zöldtakar­­mány-eilátására azoknak a ta­goknak, akik igénylik, kész­­pénzfizetés ellenében egész évi folyamatos használatra 10—12 négyszögöl lucernást jelölnek ki, ahonnan a háztáji állatállo­mány zöldtakarmány-szükség­­letét, biztosítani lehet. A tiszakécskei intézkedési terv igen helyesen a korábbi tanácsi rendeletben kiadott le­geltetési korlátozásokat meg kí­vánja szüntetni. Utal arra, hogy engedélyezni kell a Holt-Tisza part, az útmenti árkok (főútvo­nalak kivételével), a dűlőútak használatát legeltetésre. 4 község ellátásáért A terv intézkedik arra vonat­kozólag is, hogy a háztáji gaz­daságokból biztosítsák a község önellátását, valamint növeljék a szerződéskötések mennyiségét a háztájiban termesztett zöldsé­gek értékesítésére. A termelő­­szövetkezetek mintegy 1 millió 200 ezer darab különböző pa­lántát adtak át a háztáji zöld­ségtermesztés céljára. A háztá­jiban levő gyümölcsösök fel­újítására, valamint a tanyate­rületeken a volt szérűk betele­pítésére tervszerűen biztosíta­nak több ezer cseresznye, szil­va, meggy, alma és körtefa cse­metét. A termelőszövetkezetek a háztájiban levő szőlő és gyü­mölcs biztonságos termesztésé­nek érdekében a háztáji terü­leteket állandó jelleggel adták ki mintegy 800 holdon. Ezzel érdekeltté tették a tagokat, hogy a szükséges felújításokat, pótlásokat elvégezzék, a gyü­mölcsösöket, valamint a szőlő­ket jól kezeljék. A jövőben fokozni kívánják a háztájiban termesztett gyümölcs és bor szerződéses felvásárlását. Tervezik egy új zöldségbolt létesítését és 1965-ig egy közös gyümölcstartósító- és aszaló­üzem felállítását. Állandó háztáji Helyes, hogy a tiszakécskei termelőszövetkezetek a háztáji földterületet mintegy 90 szá­zalékban már állandósították. A fokozottabb árutermelés mel­lett az önellátás és a községi ellátás érdekében a közös gaz­dálkodás elsődlegességét figye­lembe véve a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel segítik a háztáji termelést. Jelen intéz­kedési programot széles körben ismertetik, s ennek során moz­gósítják a szövetkezeti tagokat a tervben foglaltak végrehaj­tására. Ismételten meg kell állapíta­ni, hogy nem visszalépésről van szó. A szövetkezeti tör­vényt az alapszabályt, a szö­vetkezeti demokráciát be kell tartani. Az elsődleges a közös­ből származó jövedelem, a ter­melőszövetkezetek gazdálkodá­sának további javítása. Emel­lett azonban még nem lehet megfeledkezni a háztáji gazda­ságok termeléséről sem. Dr. Havasi László, a Kecskeméti Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára. Exportcsirkék A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál naponta 10 ezer csirke várja útrakészen a szállítást bel- és külföldi fogyasztásra. Rendkívül fontos az áru higiénikus és ízléses feldolgozása — még az elkészítés utolsó mozzanatában, a csomagolásban is. Szabó Lászlóné és Koncz Jusztina igaz­gatja az átlátszó műanyagtasakokba zárt exportcsirkéket. wŐrjárat99 a vidéki strandokon Több mint egymillió forint korszerGsitésre, felújításra Kilenc városi és községi strand került eddig a Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat kezelésébe. A június elejével indult fürdőidény az időjárás miatt még nem túlságosan moz­galmas, de reméljük, hogy rö­videsen az lesz. Addig is azon­ban, míg az időjárás „meggon­dolja magát” az előkészületek jegyében tegyünk egy sétát (természetesen csak képzelet­ben) megyénk strandjain. Va­jon milyen meglepetésekre szá­míthatunk az idén? Kalocsán kétszázezer forintot költöttek a fürdőépület külső és belső tatarozására, a me­dence, valamint a központi fű­tés megjavítására és két új ká­das kabin létesítésére. Kiskun­félegyházán nyolc káddal bő­vült a tisztasági fürdő, mellette a strand pedig két új melegvi­zes medencével, amelyek egyi­két szélvédő, színes műanyag­lemezzel kerítették körül, hogy borús, hideg időben, sőt még télen is használható legyen. Erre a strandra egyébként 400 ezer forintot költött most a vál­lalat, a szomszédságában pe­dig most alakítja ki a városi tanács községfejlesztési beru­házással a megye egyik leg­szebb, legváltozatosabb szórako­zást nyújtó gyermekjátszóterét. A dunavecsei tisztasági für­dőt nyolc káddal bővítették, korszerűsítették a szennyvízle­vezető csatornát, a solti strandon pedig öltöző és ruhatár épült. Kunszentmiklóson ugyancsak most készültek el az öltözőhe­lyiségek, a ruhatár, ezenkívül a strand 28 kabinja. E három strand felújítása és korszerű­sítése, bővítése is meghaladta együttesen a 400 ezer forintot. Teljes egészében kijavítva vár­ja már vendégeit a bácsborsodi strand medencéje, amelynek szomszédságában tíz új kabin is létesült. Kiskőrösön a meleg­vizes csővezetéket újították fel és végre megépült az évek óta hiányolt szeméttároló. Folytathatnánk még tovább is a felsorolást, de talán érde­kesebb, ha eláruljuk, hogy mindez a kisebb-nagyobb bő­vítés, korszerűsítés, felújítás a megye eddig említett hét strandján, továbbá a kiskun­halasin és bácsalmásin nem kevesebb mint 1 millió 204 ezer forintot emésztett fel. A várható napi 8—10 ezres átlagos vendégforgalom azon­ban nemcsak a fentiekhez ha­sonló előkészületeket követelt. A nagy forgalomra és már a múlt évben jelentkező igények­re tekintettel az idén már négy vicjéki strandunkon — a kis­­kőrösin, a kiskunhalasin, ka­­locsain és kiskunfélegyházin — nyílt meg a kölcsönzőbolt, ahol a táskarádiótól a gumi­matracig mindenféle, pihenés­hez, szórakozáshoz szükséges strandkelléket tudnak kölcsö­nözni, Az idény igazi kezde­tére ugyancsak minden vidéki strandunkon megszervezik a fürdőruha-kölcsönzést, három városi strandunkra pedig pe­dikűröst is szerződtettek. E. É. m A vezérkar A kolhoziroda szűk fo­lyosóján járt fel-alá a Középkorú, vállas férfi. Gondokba mélyedve hu­nyorgott a szeme, amely egyébként kék és barát­ságos tekintetű. — Én állatorvos va­gyok, sohasem akartam vezetni. És most legyek elnök. Ne vállaljam? De ha a bizalmukról van szó... Ez nyolc évvel ezelőtt volt- V. Iszajev azóta a Moszkva melletti Gor­­kij-kolhoz elnöke. Pedig „fogalma sem volt róla”, mondta, hogyan kell egy kolhozt vezetni. És ve­zeti a kolhozt. Többet kérdezi az embereket, mint maga ad tanácsot minden áron, megérti a tréfát, maga is jókedvű ember. Megtalálta az utat a földművelő em­berekhez. Hogyan? Az első közgyűlésen történt. Sok cédula gyűlt össze az elnöki asztalon. Az elnök elolvasott egyet-kettőt belőlük, kö­rülnézett: — Azt mondom, kezd­jük a panaszokkal. Az emberek egymásra néztek. A panaszok min­dig a végén szoktak lenni, ezért kellett sok­szor olyan hosszan vé­gig ülni a gyűlést. Most meg mindenki elmond­hatja a baját, aztán megnyugodva, megköny­­nyebbültan, jó kedvvel mehet haza. A többi ügyet elég, ha az hall gatja végig, akire tarto­zik: elszámolás, hiba segítség tanáccsal. De helyszínen, mindjárt or­vosolják javaslattal, határozattal a hibát, megadják a segítséget! Azon is érdemes itt ma­radni . •, Egyszer, még az ele­jén, egy gyűlés még tíz órakor este is javában folyt, nem volt vége a sok beszámolónak, ja­vaslatnak. Egyik előadó a mintatehenészet jelen­tőségéről és a rekord­­hozamú egyedek kite­nyésztéséről értekezett. — Itt ülök én is akár reggelig — szólalt meg végre az elnök —, de nem az kell nekünk, hogy egy-két rekordte­hénnel dicsekedhessünk, hanem, hogy sok tejet fejjen a kolhoz ma­gunknak is, eladásra is. Nem egy-egy táblán kell rekordtermés sem gabo­nából, hanem sok te­remjen mindenütt a föl­deken. Kell a kultúrház is. Meg a sporttér. De előbb kell a trágya. Ezzel indult meg a reális tervezés. Ceruzá­val a kézben. És lett sporttér meg kultúrház is, de előbb megterem­tették a trágyázás felté­teleit: nevelték a szarvas ­marha-állományt, hozzá­kezdtek a tőzegkiterme­léshez, műtrágyát Állí­tottak: elő üzemszerűen. Hat esztendő alatt a tej­hozam átlaga tehenen­ként évi 4 ezer liter lett, 1962-re az évi jövede­lem 1 600 000 rubel. A „vezérkar” tizenegy tagú, megbeszélésein mégis húszan-harmincan vesznek részt, mert meg­hívják rá az újítókat, s amikor arról van «zó, hogy a lassan működő, régi fejőgépeket az újak közül melyik típussal cseréljék ki, meghívják a fejőnőket, ők tegyenek javaslatot, ők ismerik legjobban, mert ők pró­bálták ki az újakat- Minden munkaterület­nek megvannak a fele­lősei, akik elmondják, mi náluk a hiba, mit kell továbbfejleszteni. A problémákat valóságos kutató munkával, tudo­mányos apparátussal vizsgálják, mielőtt dön­tenek a megoldás mód­járól. Külön könyvelő bizottság alakult, hogy segítsen a részlegveze­tőknek a tervezésben, kalkulációkban. Újabban ugyanis a brigádok és állattenyésztő egységek a terv külön rájuk eső pénzügyi részével önál­lóan gazdálkodnak. A látogató, újságíró van csak bajban, ha dologidőben hoszájut vitt az útja. Senki sem fogadja az irodán. Min­denki a földeken van még a gépírónő is tálé1 magának kint hasznos fontos feladatot. — A „Gorkij” biztos léptek­kel, meggondoltan megy előre... (APN)

Next

/
Thumbnails
Contents