Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-09 / 133. szám

vi* /. r Világ proletárjai, egyesüljetek! XVIII. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM 1963. JÜNIUS 9, VASÁRNAP A szőlő- és gyümölcsiermeszlést tanulmányozták a megyei tanácsok vb elnökei Körutazás‘ a megyében Lapunk tegnapi számában már beszámoltunk a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok vb-elnökei kecske­méti értekezletének első napjá­ról. A második nap célja az volt, hogy a résztvevők a me­gyében tett kőrútjuk során ta­nulmányozzák a szőlő- és gyü­mölcstermesztés, valamint a telepítés kérdéseit. A szombat reggeli indulás előtt Tompa Béla, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnökhelyet­tese adott tájékoztatást a me­gye mezőgazdasági helyzetéről. A körút első állomása az Izsáki Állami Gazdaság volt, amelynek határán Miklós Já­nos, az állami gazdaságok me­gyei igazgatója és Borsodi Mik­lós, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatója üdvözölték a vendé­geket, élükön Kállai Gyulát, a Minisztertanács elnökhelyettesét. Borsodi Miklós ismertette a gazdaság fejlődését, és elmon­dotta, hogy a most meglevő 2200 kh szőlő- és gyümölcste­rület az ötéves terv végére 4000 holdra fejlődik. A tanácsveze­tők később megtekintették a gazdaság 220 holdas, négyéves öntözött törpe almástábláját. Időközben a vendégekhez csat­lakozott Simó Tibor, a kiskőrösi járási pártbizottság első titká­ra és dr. Pilcz Károly, a Kis­kőrösi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. A körút következő állomása a soltvadkerti általános iskola volt, ahol Ignácz István igaz­gató üdvözölte a Miniszterta­nács elnökhelyettesét és kísé­retét. Kállai elvtárs és a me­gyei tanácsok vb-elnökei nagy érdeklődéssel járták végig az iskola botanikus kertjét és azt a kis gazdaságot, amelyet a nö­vendékek művelnek Szakács László politechnikai tanár irá­nyításával. Kécelen rövid pihe­nőre álltak. meg a körút_ részt­vevői, ahol Árvái István, a községi. tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke köszöntötte Illet. Közben dr. Pilcz Károly, a Kiskőrösi Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnöke a járás mezőgazdaságára _ vonat­kozóan néhány jellemző adatot szolgáltatott. Elmondotta, hogy Kiskőrös az ország legnagyobb szőlős járása, hiszen 25 ezer kh szőlőjében termelt bor az or­szág árubormennyiségének 22— 25 százalékát adja. A szakszö­vetkezetekkel kapcsolatosan megemlítette, hogy két év alatt 42 millió forint közös alapot hoztak össze. Kállai elvtárs. megköszönve az ismertetést, rö­vid sétát tett a községben. El­beszélgetett a járókelőkkel, akik mindannyian szívesen köszön­tötték és válaszoltak kérdé seire. A körút végállomása a Baja1 Állami Gazdaság vaskúti üzem egysége volt. Az érkezőket Sza bó Imre, a járási-városi párt bizottság első titkára, Petik< János, a járási tanács végre­hajtó bizottságának elnöke és Németh Imre, a gazdaság igaz­gatója fogadták. A vendégek megtekintették a borkombiná­tot és az épület emeletéről a hatalmas méretű új szőlő- és gyümölcsültetvényeket. A be­fejező összejövetelen dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára mondott köszöne­tét azért, hogy a megyében rendezték meg a tanácsvezetők értekezletét, és így — mondot­ta — módunkban állt megmu­tatni, hogyan valósul meg a me­gye mezőgazdaságában a párt szocializmust építő politikája. Beszélt azokról a gondokról, amelyek a homoki termesztés­sel kapcsolatosak, hiszen a meglevő 600 ezer holdból a második ötéves terv telepítései­vel mindössze 70 ezer holdat hódítunk el. De ennek a ha­talmas programnak eredmé­nyeként nagyban megváltozik majd az erre lakó emberek éle­te. A párt helyes politikája az embereknek további lendületet ad, és ennek nyomán valósul­nak meg célkitűzéseink. így lesz valósággá, hogy a futóhomokot a nagyüzemek útján arany ho­mokká változtatjuk. Molnár elv­társ kifejezte meggyőződését, hogy a kétnapos értekezlet gyü­mölcsöző volt, hiszen sok min­denben véleményt cseréltünk. Később Kállai Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Az a véle­ményem — mondotta —, hogy hasznos volt a Bács-Kiskun megyében eltöltött két nap. Je­lentősége van annak, hogy itt tartottuk ezt az értekezletet. Tegnap reggel óta azon igye­­keztünMk hogy megnézzük és megbkMPyosodjunk arról, ho­gyan dolgoznak a Bács-Kiskun megyeiek. A hogyant nagyon hangsúlyoznám — folytatta Kállai elvtárs. — Azt tudtuk, hogy eredményesen tevékeny­kednek, azt is tudtuk, hogy nagy fába vágták a fejszéjüket, de azt: hogyan, miként szor­goskodnak, kevésbé ismertük. Erre adott feleletet ez a két nap, amely mindannyiunk szá­mára maradandó lesz. Meggyőződésem — mondotta —, hogy a megyében jó és eredményes munka folyik. Amit Kecskeméten láttunk: az épít­kezések, a társadalmi munka, és a mai napon a hatalmas te­lepítések, nagy hatással vannak az emberekre. De nagyon meg­győző volt az is, amit a műve­lődési kérdések kapcsán a solt­vadkerti iskolában tapasztal­tunk. Hogyan érték el mindezt? Véleményem szerint azzal, hogy egy kicsit — a szó nemes ér­telmében — megszállott embe­rek, az ügy megszállottái. Nem lehet úgy dolgozni, hogy ne le­gyenek nagy célok, az embert, ne hevítse lelkesedés, szenve­délyesség. De ha mindez meg­van, akkor magukkal tudják ragadni az embereket, azokat a tízezreket, akik nélkül nem lehet sikereket elérni. Jóleső volt számomra látni. hogy amerre jártunk, megálltunk, azt tapasztaltuk, hogy a veze­tőknek van hitelük és szavuk az emberek előtt. Enélkül nem lehet megfelelő vezetésről be­szélni! Most olyan időszakban élünk, amikor a vezetésnek nagy a jelentősége. A nagy al­kotások időszaka ez, hiszen a társadalom erői teljes mérték­ben rendelkezésre állnak ah­hoz, hogy megvalósítsuk a szo­cializmus felépítését. Persze, ez a nagy lendületű munka — mondotta végül — nemcsak Bács megyére jellemző, az egész országban ugyanez tapasz­talható. Kállai elvtárs felszólalásával a kétnapos program véget ért. Kállai Gyula városnézésen Kecskeméten. Kitüntették az építőipar kiváló dolgozóit Az építők napja alkalmából fogadást rendeztek Kecskemé­ten, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában. A fo­gadáson megjelent Kilián Jó­zsef, az építésügyi miniszter első helyettese, Török János, az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek alelnöke, Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára, Erdélyi Ignác, a városi párt­­zottság első titkára, Buda Gábor, a megyei tanács vb-elnökhelyet­­tese és Reile Géza, a Kecs­kemét Városi Tanács vb-elnöke. Némedi Sándornak, az építők szakszervezete megyei titkáréi nak megnyitó szavai után Buda Gábor mondott beszédet. Össze­gezte az építőipar eredményeit és részletesen foglalkozott a so­ron következő feladatokkal, tennivalókkal. Előadása utón Török János emelkedett szó­lásra, s az építőipari szakszer­vezet fennállásának 60. évfor­dulóját méltatta. Ezután kitüntetéseket, jutal­makat adtak át az építőipar ki­váló dolgozóinak. Az Építőipar Kiváló Dolgozója miniszteri ki­tüntetésben részesült Lévai Kál­mán, az Építő- és Szerelőipari Vállalat dolgozója, Jeszenszky Gyula és Árvái Sándor, az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat dolgozója, valamint Sági Károly, a Tervezőiroda fő­mérnöke. Szakszervezeti Mun­káért jelvény aranyfokozatával tüntették ki Adamkovics Sán­dort, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának elnökét. Papp István, az Építők Szak­­szervezetének megyei kultúr­­felelőse pedig a Szocialista Kul­túráért kitüntetést kapta meg. Hz aratás zömét géppel végzik A héten három járási tanács végrehajtó bizottsága tárgyalt az aratásra való felkészülésről. A BAJAI Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottsága megállapítot­ta, hogy a nyári munkákhoz szükséges erő- és munkagépek javítását a gépállomások befe­jezték. A járás és város határában összesen 42 ezer 600 holdón kell learatni a gabonát. Rendel­kezésre áll 54 kombájn és 95 aratógép. Ezek a gabonaterület 82 százalékát tudják learatni. A járási tanács vb felhívta a tsz-eket, hogy készítsenek a nyári időszakra intézkedési munkatervet, amely rögzíti a növényápolással, szénabetakarí­tással, valamint az aratás­­csépléssel kapcsolatos munkák zavartalan elvégzését. A KALOCSAI Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága megálla­pította, hogy a Kalocsai Gépál­lomáson 33, a Dusnoki Gépállo­máson 10 kombájn várja az aratás megkezdését. Ezenkívül a Dusnoki Gépállomás 12 új kombájnt kap még az aratás előtt. A termelőszövetkezetek­ben 42 aratógép áll készenlét­ben. A járás területén 23 ezer hold gabona vár learatásra. Eb­bőr géppel 18 800, kézzel pedig 4200 holdat aratnak. MINT A KECSKEMÉTI Já­rási Tanács Vérehajtó Bizott­sága megállapította, a járás közös gazdaságaiban mindent megtettek azért, hogy idejében elvégezzék az őszi takarmány­­keverékek betakarítását, a nö­vényápolást, s a nagy kiterje­désű szőlőkben és gyümölcsö­sökben az időszerű munkákat Aratásra vár 38 ezer kataszt rális hold gabonaterület. Ebbe a tsz-ek a gépállomások!« kötött szerződések alapján 520 holdat aratógéppel, 2600 hol dat kombájnnal takaríttatna be. A Minisztertanács elnökhelyettese a Kecskeméti Faipari Vál­lalat dolgozóival beszélget.

Next

/
Thumbnails
Contents